Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-14 / 38. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 14. www.ujszo.com _________________ RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Lilium Aurum Kiadó Parazita Könyvek című sorozatának két kötetével ismerkedhet meg az irodalom- kedvelő közönség ma 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A H. Nagy Péter összeállításában megjelent Idegen univerzumok című kötet a fantasztikus irodalomról, a science fictionről és a cy- berpunkról ad közre tanulmányokat. Benyovszky Krisztián könyvének címe is sokak érdeklődését felkeltheti: Bevezetés a krimi olvasásába. A köteteket Lacza Tihamér, illetve Keserű József méltatja. Az estet H. Nagy Péter, a sorozat szerkesztője vezeti, (ú) Fegyvert s vitézt éneklek Komárom. Fegyvert s vitézt éneklek címmel, Hadtörténeti barangolás alcímmel nyílik kiállítás holnap 17 órakor a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítótermében (Klapka Gy. tér 9.). A május 2-áig látható hadtörténeti anyagot Császár Zsuzsa, a kiállítás kurátora nyitja meg. (ú) Húszéves a Veni ensemble Pozsony. Húsz évvel ezelőtt alakult a kortárs komolyzenét játszó Veni ensemble. Születésnapjukat a Veni Twenty Years After című koncerttel ünnepük február 16-án, szombaton az Sznf téri A4 - nultý priestor falai között. Az együttes két olyan zenedarabot tűzött műsorra, amelyek kulcsszerepet játszottak a Veni ensemble életében. Az egyik a lengyel Zbigniew Radzinski (Studium na C), a másik az amerikai Terry Raüey (In C) szerzeménye, (e) Budapestre várják Greenawayt Budapest. Rembrandt tükre címmel mutatják be Saskia Bod- deke, Peter Greenaway és Vincent van Warmerdam multimédiás színpadi produkcióját hétfőn Budapesten, a LOW Holland-Fla- mand Kultfeszt keretében. Az előadásra a magyar fővárosba várják Peter Greenaway világhírű brit filmrendezőt és festőművészt. Peter Greenaway a zenés darab forgatókönyvét és librettóját írta, s a produkció ötlete is részben az ő nevéhez fűződik. A Rembrandt tükre a holland festőzseni, Rembrandt van Rijn életébe ad bepillantást. A darabban látható tükör a vakságtól való félelmét, sérülékenységét és az élet múlása feletti aggodalmát mutatja, (mti) Jelenet az előadásból Mágnás Miska a Teátrum előadásában Cintányéros cudar világ AJÁNLÓ A Teátrum színházi társulás Dráfi Mátyás vezetésével decemberben mutatta be a Mágnás Miska című operettet. A darabot Bakonyi Károly írta, zenéjét Szirmai Albert szerezte. Dalait az ősbemutató, 1919 óta ma is országszerte éneklik. A Teátrumban bemutatott Mágnás Miska nem okozhat csalódást az operett kedvelőinek. Az előadás arra törekszik, hogy igazi, klasszikus operettet nyújtson a közönségnek, annak minden nélkülözhetetlen elemével: meseszerűség, bájos humor, csodálatos énekhangok, kellemes táncok, valamint ízléses, kornak megfelelő díszlet és kosztüm. Az előadás további értéke az élő zene - az előadást a népszerű Banyák zenekar, valamint Fekete Éva és Kalmár Zsuzsanna zenetanárok kísérik. A főbb szerepekben operettszínészeket láthat a nagyérdemű. Rollát Illés Gabriella alakítja (magánénekesként már az egész vüágot bejárta, és szerződésben áll a salzburgi nyári operettfesztivállal); Marcsát Pintér Éva (a pozsonyi hatéves konzervatórium végzős növendéke ének szakon); Korláthy grófot Miskovics László (nyugdíjazásáig a pozsonyi Új Színpad táncos-komikusa volt); Baracs Istvánt pedig Csömör György formálja meg (évekig járta a világot Zsadon Andrea operett-csoportjával). A többi szerepet többségében a Jókai Színház volt művészei alakítják. Különlegesség, hogy a kissé „ütődött” grófokat - Pixit és Mixit - ezúttal nem fiatal komikusok keltik életre, hanem a két „öreg”, Dráfi Mátyás és Boráros Imre nevetteti meg benne a nagyérdeműt. Mágnás Miskát egy fiatal tehetség, Jónás Csaba alakítja, akit önálló estjeiről és verses lemezeiről ismerhet a közönség. A Teátrum Színház Polgári Társulás, hitvallásának megfelelően nemcsak a városokat járja, hanem igyekszik eljuttatni az igényes operettet a legeldugottabb falucskába is. A Mágnás Miskát február 17-én Komáromban, 25-én Tornaiján, 26-án Rimaszombatban, 27-én Gesztetén, 28-án Rozsnyón láthatja a közönség. (-hda-) Szíjjártó Jenő kórusműveinek újabb kiadása jelenik meg a Gyurcsó István Alapítvány könyvsorozatában Akit nem felejtenek el Nagy Ilona vette át a közelmúltban a zeneszerzőnek adományozott Magyar Kultúra Lovagja posztumusz címet (Képarchívum) Úgy látszik, igaza volt Kodálynak, amikor azt állította, hogy minél tökéletesebb technika vesz körül, annál inkább igényeljük azt a természetes örömet, amelyet a közös éneklés fakaszt. A Virágok vetélkedése után Szíjjártó Jenő kórusműveinek újabb kiadása készül. Ez adta beszélgetésünk egyik apropóját a zeneszerző özvegyével, Nagy Ilonával. VOJTEK KATALIN Az ember azt gondolná, hogy mai anyagias, rohanó világunkban nem érnek rá vagy túl fáradtak az emberek ahhoz, hogy közösen énekeljenek. Szerencsére nem így van, országszerte számos kitűnő magyar kórus működik. Hogy nem lankadt a közös éneklés iránti kedv, abból is látom, hogy több alkalommal kérték tőlem a féljem kórusműveinek kottáit. Azt is tapasztalom, hogy igazolódnak és elfogadottakká válnak azok a gondolatai, amelyeket annak idején nem fogadtak kellő megértéssel: például a kamagyképzéssel kapcsolatos elképzelései, vagy hogy kórushangversenyt ne tartsanak szabadtéren, mert ott nem érvényesülhet úgy a hangzás, mint zárt térben. Szíjjártó Jenőt tehát nem felejtették el. Nemrég Magyarországon emlékeztek meg róla, amikor a Magyar Kultúra Lovagja posztumusz címmel tüntették ki. Ezt a címet az indoklás szerint „a határon túli magyar kórusmozgalom fejlesztése érdekében kifejtett életművéért” kapta. Azért jelentett számomra különös örömet, mert olyan díjról van szó, amelyet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományoz évente. Szíjjártó Jenő munkássága is elsősorban a falvak, a szlovákiai magyar falvak népének kulturális felemelkedését szolgálta. Azért szorgalmazta annyira a kórusvezetők képzését, hogy azok a legkisebb településre is elvihessék a közös éneklés-örömét. Sokat járta a falvakat népdalgyűjtő munkája során is. Úgy tudom, a külföldi kitüntetettek sora az idén egy szlovák zeneszerzővel bővült. Ez külön öröm számomra. Zdenko Mikula a pozsonyi Liszt Ferenc Társaság ajánlására kapta meg az Egyetemes Kultúra Lovagja címet „a szlovákiai magyar kórusmozgalom további fellendítésének érdekében tanúsított aktív munkája elismeréseként”. Tette ezt szlovák nemzetiségű emberként azokban az időkben is, amikor a hivatalos körök nem nézték jó szemmel a szlovákiai magyar kórusmozgalom létezését, azonosságtudat-őrző, építő hatását. Zdenko Mikula és Szíjjártó Jenő jól ismerték egymást, tisztelték, becsülték egymás munkáját. A most 91 éves zeneszerző legújabb műveinek egyikét, az Öt zsérei népdalt Szíjjártó gyűjtéséből dolgozta fel, és a Zsérei Női Karnak és karmesterének, Dr. Simek Viktornak ajánlotta, aki korábban már szintén elnyerte a Magyar Kultúra Lovagja címet. Ez a kórus a Csitári Menyecskekórussal együtt jelen volt a címadományozási ünnepségén, és Simek Viktor vezényletével Szíjjártó népdal- feldolgozásaival mutatkozott be nagysikerrel. Mikor várható a kötetbe gyűjtött Szíjjártó-kórusok megjelenése? Remélem, pár héten belül. Ez az 1989-ben megjelent Anyai szó bővített változata, a Gyurcsó István Alapítvány könyvsorozatában jelenteti meg a Csemadok. A Median kiadó 2007-ben kiadta Szíjjártó Jenő megzenésített gyermekverseit. Sajnos a megzenésített gyermekversek közül kettőt nem tudtunk megtalálni, így nem kerülhettek be a kötetbe. Amennyiben valakinek tudomása van róluk, és eljuttatná hozzám, nagy örömet szerezne vele. Az 58. Berlinale versenyprogramjában és az egyes hivatalos szekcióiban is teljes gőzzel folyik a vetítés Parádés nyitány után csillogó folytatás Til Schweigemek színészkollégája, Jürgen Vogel adta át az Ernst Lu- bitsch-díjat (SITA/AP-felvétel) ŠTEFAN VRAŠT1AK Berlin. Azt, hogy az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivált, a Ber- linalét 17 millió eurós költségvetéssel rendezték meg, lépten- nyomon érezni. Egyrészt azáltal, hogy világsztárok hosszú sora vonult fel már eddig is a mustra újságírók és fotósok hadával övezett vörös szőnyegén. Másrészt azáltal, hogy egész élővirág-lugasok díszítik a sztárok vonulását. Ám a biztonságra is rengeteget költenek, a nézőknek esetenként négy biztonsági ponton kell áthaladniuk, míg eljutnak az éppen kiválasztott vetítőterembe. Az eseményekről három fesztiválújság tudósítja a közönséget. Nézőkből pedig van bőven: rengetegen ácsorognak kis táblácskákkal, melyeken jelzik, milyen filmre szeretnének jegyhez jutni, nem éppen hivatalos úton. Parádés volt a nyitány: a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger erősítette Martin Scorsese koncertfilmjét - ezzel nyitották meg a fesztivált -, amely természetesen a banda két koncertjének felvétele, kiegészítve különböző dokumentumokkal az együttesről. Nem kevésbé csillogott a folytatás: Julia Roberts ugyan nem jött el, ám partnere a Fireflies int he Garden című filmből, Willem Dafoe „megcsilland’ a berlini fényekben. Akárcsak Tilda Swinton, aki Júlia című filmjével új színt hozott Berlinbe. Ezúttal nem fennkölt arisztokrata színekben pompázik, hanem egy alkoholista antihős szerepében. Utánuk transzszibériai exp- resszen érkezett orosz detektív- ként Ben Kingsley és filmbéli partnere, Eduardo Noriega - természetesen a krimielemekben bővelkedő Transsiberian című filmjüket hozták berlini promó- cióra. Végül Berlint se kerülte el a nagyágyú Dániel Day-Lewis, aki a Vérző olaj című filmben nyújtott alakításáért tarol - sorra kapja a díjakat, az övé lett az Arany Glóbusz, Angliában megkapta a BAFTA-díjat, továbbá Oscarra is jelölve van. Várhatóan „lelövi” magának az Ezüst Medvét is, legalábbis ezt jósolgatják itt Berlinben. Maga a film - melyet Paul Thomas Anderson rendezett - is igen favorizált a Berlinalén, nézettségét és népszerűségét illetően három ankét is győztesnek hozta ki. A világjárt spanyol Cruz kisasszony nélkül sincs ma már filmes mustra. Penélope Cruz az Elegy (Elégia) című amerikai opust kísérte el: Isabel Coixet rendező mozgóképének megható története a magányról, az öregedéstől való félelemről és arról az aggódásról szól, ahogy egy magányos ember egy új szerelemmel szembesül. Cruz partnere a filmben Ben Kingsley. A németek egyik nagy ásza, a Mindenki másképp kívánja című filmből megismert TU Schweiger is megjelent a mustrán. A német színésznek - aki Hollywoodban is megvetette a lábát, sőt rendezőként is letett egy kedves-bájos vígjátékot Mezítlábas szerelem címmel - a berlini mustra keretében adományozták az Ernst Lubitsch- díjat a Kleinohrhasen című vígjátékáért. Természetesen nemcsak a sztárokról szól a Berlinale, a versenyprogramban és az egyes hivatalos szekciókban teljes gőzzel folyik a vetítés, és nagy az érdeklődés a filmvásár iránt is, ahol mindenki kedvére válogathat: bőséges a kínálat. Penélope Cruz az Elegy című amerikai filmet kísérte el Berlinbe (Reuters-felvétel)
