Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-02 / 28. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Múzeumi Szalon Quittner Jánossal Pozsony. Quittner János mesterkoreográfus, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes alapítója lesz a vendége február 6-án, szerdán 17 órától a Múzeumi Szalonnak, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozatának. Quittner Jánost a sorozat házigazdája, Miklósi Péter publicista faggatja életéről, pályájáról a szokott helyszínen, a Brämer-kúriában (Žižkova u. 18). Az esten közreműködik Papp Bárkái Mária, a Szőttes egykori szólóénekese, (m) Róma és a barbárok Velence. Vandálok, hunok, frankok, gótok, lombardok és mások egymást követték a Római Birodalomban. Az az évezred, amelyben a szembenállás váltakozott a keveredéssel, létrehozta az európai kultúrát. Ennek bemutatása a célja a Róma és a barbárok című kiállításnak, amely február első napjaiban nyílik meg a velencei Grassi-palotában. A július 20-ig nyitva tartó tárlat mintegy 2200 műtárgyat és ritka régészeti leletet mutat be, köztük szobrokat, ékszereket, kéziratokat, fegyvereket 23 ország 200 múzeumától és intézményétől való kölcsönzéseknek köszönhetően, (mti) 2008 Csingiz Ajtmatov éve Biskek. Csingiz Ajtmatov kirgiz író évének nyilvánították a 2008-as évet hazájában. A kirgiz nemzeti irodalom megteremtője, aki egy évtizede nagykövetként képviseli hazáját a Benelux-álla- mokban, decemberben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Csingiz Ajtmatov egyike a világ legtöbb nyelvre lefordított szerzőinek - műveit 150 nyelven, összesen 40 millió példányban adták ki. írásaiban a természet és a történelem viharaiban küszködő embereket ábrázol, a kirgiz legendák szimbólumrendszerét ötvözve a modern próza eszközeivel, (mti) MOZIJEGY Asterix az Olimpián Asterix és jó barátja, Obelix az ókori olimpiai játékokra mennek, hogy megküzdjenek a rómaiakkal. Mindezt azért teszik, mert a gall Alafolix herceg szerelmes lesz a gyönyörű görög hercegnőbe, és elkél neki a segítség, hogy felkészülhessen az olimpiai megmérettetésekre. Csakhogy ugyanebbe a hercegnőbe szerelmes Cézár fia, Brutus is. Kettőjük között olyan versengés alakul ki, amely nem feltétlen a fair play elemeit hordozza magában... Vajon ki nyeri el végül a hercegnő kezét? Astérix aux jeux olympiques / Asterix a olympijské hry. Spa- nyol-német-francia kalandfilm, 2008. Rendező: Thomas Langmann, Frédéric Forestier. Szereplők: Clovis Cornillac (Astérix), Gérard Depardieu (Obélix), Alain Delon (Julius Caesar), Benoit Poel- voorde (Brutus), Stéphane Rousseau (Alafolix), Vanessa Hessler (Irina hercegnő), Jean-Pierre Cassel (Panoramix), Michael Schumacher (Schumix), Zinédine Zidane (Numérodix), Tony Parker (Tonus Parker), (port.hu) Irina hercegnő (Vanessa Hessler) és Brutus (Benoit Poelvoorde) (Képarchívum) Határon túli ismeretterjesztő műsor az MTV-ben Hétmérföldes csizma AJÁNLÓ Félévszázados történetének legnagyobb szabású, a Kárpátmedencei magyarság emlékeit bemutató filmsorozatát indította el Hétmérföld címmel az MTV. A negyven epizódból álló műsor szombat reggelenként jelentkezik a nemzeti főadón. Mindnyájunk gyermekkori emlékei között élénken él az a csodálatos hétmérföldes csizma, amellyel a legkisebb fiú túllépett teret és időt, és messzi vidékekre juthatott el. A Magyar Televízió legújabb filmsorozata, a Hétmérföld így vág neki a Kárpát-medencének: bejárja Partiumot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és a Délvidéket, és megismerteti nézőivel a magyarlakta területek műemlékeit, kultúráját, népszokásait. A műsort ketten vezetik felváltva. Hlinyánszky Tamás, a sátoraljaújhelyi rádió munkatársa, a népi hagyományok ápolója, maga is aktívan vesz részt a táncházmozgalomban, Mohácsi Szilviát pedig az Ablak és a Főtér műsorokból ismerhetik a nézők. A Hétmérföld minden szombat reggel, magyar idő szerint 8 órakor jelentkezik az ml-en. A mai összeállítás Szepsit mutatja be. Akik a nemzeti főadót választják, azok megismerhetik az egykori híres borászváros és az első aszúkészítő, Szepsi Laczkó Máté legendás történetét, (mtv) Germán Zille, Szvrcsek Anita, Szoták Andrea és Holocsy Krisztina lélektanilag hiteles játéka teremti meg a darab erős érzelmi töltését (Dömötör Ede felvétele) Anyám azt mondta, hogy ne! - Charlotte Keatley darabjának magyar nyelvű ősbemutatója Komáromban Az a bizonyos toxikus női vonal A Jókai Színház izzó szemű vasmacskával fémjelzett stúdiójában négy női sors van terítéken. Anyám azt mondta, hogy ne! - Charlotte Keatley angol írónő darabjának a komáromi előadás a magyar nyelvű ősbemutatója. LAKATOS KRISZTINA Négy női sors, háttérben a huszadik század eseményeivel, női nemre szabott kihívásaival és lehetőségeivel, buktatóival és csapdáival. Férjhez menni vagy sem, munkába állni vagy lemondani róla, vállalni a gyereket vagy megőrizni a függetlenséget... A figurák ezen a szinten szinte mo- dellszerűek. Doris a század első felének gyermeke, aki a családnak rendeli alá magát, feladja a hivatását, hogy hosszú társas magány legyen az osztályrésze. Aztán itt van Margaret a gépírónők generációjából, akinek a házassága éppen a túlvállalások miatt omlik össze. Jackie a hippikorszakkal egykorú - kötetlenül él, utazgat és a művészeti galériáját építgeti. Rosie a környezetvédelemért harcol; azt mondja, sosem lesz gyereke, de előtte még az élet. Négy nő, egy család négy nemzedéke. A banalitástól sem mentes „sztorit” erős lélektani szál fogja össze. Az a bizonyos toxikus női vonal, amelyen keresztül a gyermekkori szeretetlenségben gyökerező ridegség, a mérgező elvárásokból eredő félelem és bűntudat összeszorított szájú hősnők sorát eredményezi. Dorist, aki a magányból csak idős korára találja meg a kivezető utat, a feloldódást - mondja Szvrcsek Anita. Margaretet, aki hiába szeretné másként csinálni, csak azt a példát tudja továbbvinni, amit maga is kapott - mondja Holocsy Krisztina. Ja- ckie-t, aki a szabadsága és karrierje érdekében lemond a gyerekről, de az anyaság éveit már nem kapja vissza - mondja Germán Zille. Rosie-t, aki megfejti a titkot, erősebb tud lenni, talán éppen annak köszönhetően, hogy a többiektől ő kapja a legtöbb szeretetem mindenki nála próbálja meg kompenzálni a korábban elhibázott kapcsolatokat - mondja Szoták Andrea. Különböző sorsok, amelyeket az elődök határoznak meg, akiknek minden jó szándék ellenére sem könnyű átlépni az árnyékát. A színpadon álló négy nő mögött ott áll egy ötödik is: Lévay Adina rendező. A szereplők azt mesélik, határozott elképzelésekkel érkezett és nagyon erős kézzel vezette végig őket a próbafolyamaton, amelynek kezdetét a karakterek alapos elemzése és a helyzetgyakorlatok jelentették. „Mint a kamera előtt; nem kell játszani, csak gondolni kell, az is látszik” - ez volt az egyik legfontosabb rendezői instrukció. A másik fontos intelem pedig, hogy a jeleneteket nem újrakezdeni kell, hanem folytatni. Lévay Adina ugyanis gyors vágásokon alapuló, apró jelenetekből építkező dramaturgiát alkalmazott, amely nemcsak felborítja az időrendet, hanem egyes pontokon egyidejűségbe oldja Doris, Margaret, Jackie és Rosie gyermekkorát. Ebből a gyermeki egyidejűségből és Jackie „öljük meg anyát” felszólításából bontakoznak ki és érnek össze a generációk sorsai. Lévay Adina tiszta olvasató rendezésének erős érzelmi töltését Szvrcsek Anita, Holocsy Krisztina, Germán Zille és Szoták Andrea maníroktól mentes, lélektanilag hiteles, pontos váltásokon alapuló koncentrált játéka teremti meg. Mindehhez tökéletes közeg Gadus Erika színpadképe. A játéktérben elhelyezett, illetve ide bekerülő tárgyak - a hinta, a zongora, a baba, a törékeny emlékek dobozai... - pontos hívóképei az emlékezés és érzelmek folyamának. A keret pedig: a változatlan ég szeletei és a generációk lábnyomainak sokszorosan összekuszált ösvényeit megőrző homok a fekete háttér előtt. A Fórum Szemle a Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányi Karának műhelyébe nyújt betekintést Helyzetkép a hazai magyar felsőoktatásról LAP AJÁNLÓ Az anyanyelvi oktatással, a szlovákiai magyar felsőoktatással foglalkozik a Fórum Társadalomtudományi Szemle legutóbbi száma, valamint irodalom- és nyelvtudománnyal foglalkozó jeles hazai magyar szakemberek tanulmányait adjaközre. Folytonosság és megújulás címmel készített beszélgetést Fazekas József, a lap főszerkesztője László Béla professzorral, a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányi Karának dékánjával, aki a felsőfokú anyanyelvi oktatásról, valamint a nyitrai pedagógusképzés múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszél. A folyóiratban megjelent tanulmányok egyik közös nevezője, hogy szerzőik a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányi Karának oktatói. László Béla Kisebbségi lét és művelődés című tanulmányában nem csupán a szlovákiai magyarság lélekszámának utóbbi évtizedben tapasztalt csökkenésével foglalkozik, hanem azzal is, milyen szerepet játszik/játszhat a művelődés a kisebbségi létben, miként válik modernizációs eszközzé. Sándor Anna a szlovákiai magyar nyelvjárásokról és kutatásukról nyújt helyzetképet, megállapítva egyebek mellett, hogy „a nyelvjárások visszaszorulása mindenképp veszteséget jelent az egész nyelvközösség számára”. Bárczi Zsófia, akit nem csupán egyetemi oktatóként, hanem prózaíróként is ismerhetünk, Mécs László ötvenes-hatvanas évekbeli költészetét elemzi tanulmányában. „Mécs László pályafutásának második világháború utáni korszaka alig ismert, az ebben az időszakban keletkezett verseiből talán ha két tucatnyi jelent meg eddig nyomtatásban. Ezen a helyzeten változtathatna egy, a költő különféle hagyatékokból előkerült verseit közreadó gyűjtemény, amely lehetővé tenné egy árnyaltabb Mécs László- kép kialakítását”-véli. A beszédészlelés fejlődése longitudinális vizsgálat tükrében - ez a témája Vačoné Kremmer Ildikó tanulmányának. „Fiának a testét főzeti, sütteti” című írásában Polgár Anikó azt tárja az olvasók elé, miként jelenik meg a mitológiai Tereus megrázó története Ovidiusnál és GyöngyöFórum Társadalomtudományi Szemle A tartalomból: Mimi •neXWfutoN Uuto Búin Piounuky Kaioly H Hafíf Patai Bdfv» Zu>f-> Siabo ZuiiMumn Wnitom K. Mimi AS«'» 2007 H1M.0 Oiikumonttmi robi.ii AiuKo Tmeicl lajoi 4 sinél. Menyhárt József tanulmánya - mikor már mink olvadunk bele!” címmel - ismét a nyelvtudomány területére kalauzolja az olvasókat: a szerző Nyék- várkony községben kontaktusje- lenségeketvizsgált. Fordításelemzéssel van jelen a folyóiratban Benyovszky Krisztián: „Nehéz ezt megmagyarázni idegennek” címmel Ottlik Géza nagy hatású, Iskola a határon című regényének szlovák fordításához íuz észrevételeket. Presinszky Károly írásából arra kaphatunk választ, hogyan vélekednek a nyelvről egy nyelvcse- rehelyzetben levő közösség tagjai. H. Nagy Péter a hazai kortárs irodalom berkeibe invitál: tanulmányában Juhász R. József performer, költő „nincs még szalámi!” című kötetének fogadtatását elemzi. Szabó Zsuzsanna tanulmánya révén arra derül fény hogyan vélekednek szlovákiai magyar pedagógusok a kétnyelvűségről. (m)
