Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-13 / 37. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Csalásra ad lehetőséget a módosítás Sürgetnék a kilépéseket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Feltehetően még ma szavaz a parlament a nyugdíjtör­vény módosításáról, mely alapján március elsejétől hitelesített alá­írás nélkül is ki lehet lépni a nyug­díjrendszer második pilléréből. A nemrég módosított nyugdíjtör­vény újbóli módosítása, ráadásul gyorsított eljárásban, Viera To- manová szociális ügyi miniszter indoklása szerint azért szükséges, hogy eleget tegyenek a lakosság igényeinek. A miniszter szerint az ügyfelek kérték, hogy ne legyen szükséges hitelesített aláírásra a kilépésnél. Az ellenzék viszont úgy véli, a kormány ideges, kap­kod, mert nem teljesülnek elvárá­sai, hogy a második pilléréből több tízezren távozzanak, s ezál­tal többmilliárd korona vissza- áramlana az első pillérbe, vagyis a Szociális Biztosítóba. „Önök azt várták, hogy tömegesen fognak kilépni az emberek, ez nem telje­sült. Eddig mintegy 5000-en távoztak” - mondta Stanislav Janiš (SDKÚ-DS) a tegnapi par­lamenti vitában, hozzátéve, hogy a kormányt nem az állampolgárok érdeklik, csak a magán-nyugdíj- számlán levő pénzük. „Ezek olyan pénzek, mint a hosszú távú banki betétek. Önök pedig annak a fel­tételeit teremtik meg a módosí­tással, hogy ha valaki a nevemben azt úja, hogy nem vagyok a máso­dik pillér tagja, elveszítem a pénzemet” - fejtette ki Janis, az­zal, hogy a kormány el akarja venni azok pénzét, akik magán­nyugdíjszámlán takarékoskod­nak. Jana Valová (Smer) szerint épp ellenkezőleg, a kormány di­cséretet érdemel, mert „ilyen gyorsan reagál a lakosság kérésére”. Az ellenzéki képvise­lőknek viszont komoly aggodal­maik vannak, hogy az egyszerűsített, tehát nem hitelesí­tett aláírással vissza lehet élni. Ez mód ad az aláíráshamisításra, s ezzel veszélybe kerül az állam­polgár megtakarított pénze. Magda Vášáryová (SDKÚ-DS) szerint fel kell tenni a kérdést, azért egyszerűsödik-e a kilépés, hogy vissza lehessen élni vele. Az ellenzék megalapozatlannak tart­ja a módosítás gyorsított eljárás­ban való megvitatását is. Gyorsí­tott eljárás ugyanis csak akkor in­dokolt, ha olyan rendkívüli fon­tosságú kérdésről kell dönteni, amely veszélyezteti az emberi jo­gokat és a biztonságot. Az ellen­zék szerint ebben az esetben semmi ilyesmiről nincs szó, Viera Tomanová viszont azzal érvel, hogy veszélyben van az emberek alkotmányos joga az öregségi el­látásra. A kormány olyannyira sie­tett a módosítás előterjesztésével, hogy - példátlan módon - még azelőtt a parlamentbe utalta a ja­vaslatot, mielőtt a kormány jóvá­hagyta. Már múlt pénteken beter­jesztette a parlamentbe, a kor­mány pedig most hétfőn fogadta el. Ezzel megsértette a házsza­bályt is, amely kimondja, hogy a törvényhozási folyamatban leg­alább öt munkanapnyi időt kell hagyni, hogy a többi tárca is vé­leményezze a javaslatot. A szociá­lis minisztérium egyetlen munka­napot hagyott a tárcaközi egyez­tetésre. (sán, sita) Nem indul fegyelmi eljárás Lekésett Csákyról az SNS ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem sikerült fegyel­mi eljárást indítania a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) Csáky Pál ellen, a parlament mentelmi bi­zottsága elutasította a párt javas­latát. A testület Bárdos Gyulával, az MKP parlamenti frakciójának vezetőjével értett egyet, aki azt javasolta, egyáltalán ne foglal­kozzanak a beadvánnyal. „A parlamenti bizottság nem il­letékes tárgyalni erről a javaslat­ról, mert Csáky Pál kijelentése nem a parlamentben hangzott el” - magyarázta lapunknak állás­pontját Bárdos. A frakcióvezető indítványának elfogadását az tet­te lehetővé, hogy a kormánypárti képviselők késtek a bizottság ülé­séről, így ellenzéki többség ala­kult ki. Az SNS a tavaly decemberi, bu­dapesti magyar-magyar csúcsta­lálkozón elhangzott szavai miatt akarta felelősségre vonni az MKP elnökét. Csáky akkor szélsőséges és ultarnacionalista pártnak ne­vezte az SNS-t, és azt állította, hogy a szlovák politika súlypontja a párt hatására a nacionalizmus felé tolódott el. A SNS azzal vá­dolta Csákyt, hogy kijelentéseivel megsértette képviselői esküjét. A mentelmi bizottság egyébként bocsánatkérésre, szavai visszavo­nására vagy ötezer koronás pénz­bírságra kötelezheti az elmarasz­taltképviselőket. (lpj) Horváth nyomásgyakorlás nélkül akar dönteni Lebegtetett lemondás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kassa/Pozsony. A parlament­ben Vladimír Mečiar, a HZDS el­nöke indítványozta, hogy szólítsák fel az államfőt a korábban törvényt sértő alkotmánybíró elmozdításá­ra. A háttérben az is állhat, hogy a kormánykoalíciónak megfelelő személy kerüljön Horváth György helyére. Horváth nagyra értékeli Ivan Gašparovič köztársasági el­nök és a politikai pártok többségé­nek hozzáállását, akik a politikai nyomásnak ellenállva nem fogad­tak el egy olyan döntést, mely al­kotmány- és törvényellenes lett volna. „Szlovákiának nyugalomra, nem fölösleges hatalmi harcokra van szüksége. Meg vagyok róla győződve, hogy leváltásom Szlo­vákia renoméját és demokráciáját sértené” - nyilatkozza az alkot­mánybíró. Ivan Gašparovič állam­fővel folytatott beszélgetése után Horváth olyan kiutat keres, mely Horváth György (Veronika Janušková felvétele) az indulatokat megfékezné. „A Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgára va­gyok, ezért nem kívánom, hogy személyem az ország külföldi lejá­ratásának tárgyává váljon” - jelen­ti ki az alkotmánybíró, hozzátéve, döntést csak szabadon hozhat, nem olyan ráhatásra, melynek hát­terében politikai és hatalmi játé­kok folynak, (kozsár, MSz) A parlament nem szavazta meg a képviselők mentelmi jogát szűkítő házelnöki javaslatot Paška orra bukott Példa nélküli, hogy a Smeres házelnök javaslatát a Smer egyetlen képviselője sem támogatta (SITA-felvétel) Pozsony. Tegnap a törvény- hozás megszavazta Rafael Rafaj SNS-es képviselő ügyrendi javaslatát, amellyel átdolgozásra visszaadta Pavol Paška házelnök, továbbá Miro­slav Číž és Mojmír Mamoj- ka Smer-képviselők alkot­mánymódosítójavaslatát. ÚJ SZÓ-HÍR Ajavaslat a parlamenti, európai parlamenti és az alkotmánybírók mentelmi jogát szerette volna szűkíteni, de az sem mentette meg, hogy egyik beterjesztője a parlament smeres elnöke. A sza­vazásnál Paška egyedül maradt véleményével, a koalíciós hon­atyák közül csak ő szavazott Rafaj indítványa ellen, még a két másik előterjesztő sem állt ki sajátjavas­lata mellett - Mamojka támogatta Rafaj indítványát, Číž tartózko­dott. Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője szerint példátlan, „hogy a legerősebb kormánypár­tot képviselő házelnök javaslatát egy koalíciós honatya sem támogatja”. Rafaj ügyrendi javas­lata ellen csak 14-en szavaztak, köztük négy KDH-s és kilenc MKP- s képviselő, az SDKÚ tartózko­dott. Mint ismeretes, a KDH Vla­dimír Palkó körüli szárnya már korábban jelezte, ilyen kormány­zat mellett nem támogatja a men­telmijog szűkítését, mivel a hata­lom visszaélhetne vele. Paška a tényt, hogy Mamojka is a módosí­tás elnapolása meÚett tette le vok- sát, azzal magyarázta, hogy „nem akartak konfliktust a másik két kormánypárttal”. Paška a szavazás után bejelen­tette: a márciusi ülésen egy sokkal „határozottabb” javaslattal fog előrukkolni, valószínűleg a képvi­selői mentelmi jog teljes meg­szüntetését fogja kérvényezni. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a parlament ebben a vá­lasztási időszakban már nem vál­toztat a képviselők mentelmi jog­állásán. „Ha meglenne rá a politikai akarat, már régen benyújtották volna, hiszen tudják, hogy az el­lenzék is megszavazná” - mondta a politológus (MSz) Három fontos változást szeretne elérni az ellenzék, a kormánypártok nem nyilatkoznak Már tákolja a sajtóprést a kormánykoalíció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament tegnap második olvasatba utalta a nem­zetközi szervek által bírált új saj­tótörvény tervezetét. A sajtótör­vény módosítását egyformán íté­lik meg az ellenzéki képviselők, a Lisszaboni Szerződés ügyében azonban már nem teljes az ellen­zéki egység. Az SDKÚ szerint veszélybe ke­rülhet az Európai Unió reform­szerződése, ha az európai nor­máknak nem felel majd meg az írott sajtó működését szabályozó törvény. Iveta Radičová, az SDKÚ alelnöke határozott igennel vála­szolt arra a kérdésre, fenyegeti-e veszély a ratifikációt, ha a koalíció nem tesz eleget a nemzetközi szerveztek és az ellenzék követe­léseinek, és nem ezeknek megfe­lelően alakítja majd a sajtótör­vényt. A KDH álláspontja világos: akkor sem támogatják az uniós szerződést, hajó sajtótörvény szü­letik. Az MKP nem ért egyet az SDKÚ-val. „A Lisszaboni Szerző­dés ratifikálása nincs veszélyben - jelentette ki Radičovával ellentét­ben Bárdos Gyula (MKP) frakció- vezető. Az MKP tartja magát ah­hoz a korábbi álláspontjához, hogy a Lisszaboni Szerződésre vonatkozó ellenzéki megállapo­dás csak a jelenlegi parlamenti ülésszakra vonatkozik. „Az MKP kiértékeli a sajtótörvény végleges verzióját, mindent elkövetünk, hogy modem, korszerű sajtótör­vényt fogadjon el a parlament, mely nem korlátozza a sajtósza­badságot - mondta lapunknak Bárdos Gyula frakcióvezető. - Ar­ra a kérdésre korai válaszolni, ho­gyan reagálunk majd egy esetle­ges rossz sajtótörvény elfoga­dására.” Az SDKÚ, az MKP és a KDH három pontot nevezett meg, melyek módosítása nélkül elfo­gadhatatlan a jogszabály. A tör­vénysértésről ne a kulturális mi­nisztérium, hanem bíróság dönt­sön. A válaszhoz való jog esetében pontosabban meg akarják hatá­rozni, mit jelent a hamis informá­ció. A harmadik pont pedig a hír­forrás védelmére vonatkozik, amit nem kötelességként, hanem jogként akarnak meghatározni. A kormánypártok egyelőre nem beszélnek arról, elfogadják-e eze­ket a javaslatokat, melyek tükrö­zik a nemzetközi szervezetek vé­leményét is. Müan Urbáni, a HZDS alelnöke lapunknak el­mondta, a következő hetekben várja az újságírók, szakmai szer­vezetek, szerkesztőségek észrevé­teleit. Emellett megvizsgálják az ellenzék és a nemzetközi szerve­zetek kifogásait is, majd ezek alapján elkészítik módosító javas­lataikat, melyeket megvitatják koalíciós partnereikkel. „Semmit sem teszünk a koalíciós partnerek háta mögött és beleegyezése nélkül” - fejtette ki Urbáni. „Azt szeretnénk, ha a lehető legszéle­sebb konszenzus alakulna ki, hogy mindenki számára elfogad­ható legyen a törvény” - mondta a HZDS alelnöke. A parlament tegnap második olvasatba utalta a tervezetet, mi­után elutasította Bárdos Gyula ügyrendi javaslatát, hogy átdol­gozásra adják vissza a minisztéri­umnak. A részletes vita és a vég­szavazás a márciusi ülésen várha­tó. (lpj, msz, s) Daniel Lipšic szerint a kormánykoalíció célja a katonai bíróságok eltörlése Polgári bíróság elé állnának a rendőrök is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ellenzéki képvise­lők szerint ha a koalíció megsza­vazza Ján Kovarčík HZDS-es kép­viselő módosító javaslatát, a kato­nai bíróságok léte kerül veszélybe. Dániel Lipšic KDH-alelnök szerint méltatlan a parlamenthez, hogy egy ilyen fontos lépést a koalíció egyik képviselőjének módosító ja­vaslata alapján akarnak megvaló­sítani. Kovarčík tegnap módosító javaslatot nyújtott be a rendőrök jogállásáról szóló törvény módosí­tásához - azt javasolja, vonják ki a rendőröket, vasúti rendőröket, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) és a titkosszolgálat alkalmazottait, valamint a vámtisztviselőket a ka­tonai bíróságok hatásköréből. így azok csak a közel 20 ezer hivatásos katona ügyeiben lennének illeté­kesek. 2007-ben kilenc bíró dolgo­zott a katonai bíróságokon - a há­rom körzeti és a Trencsénben szé­kelő felsőbb katonai bíróságon. A KDH alelnökének nem tetszik a módosítás formája sem. „így a mongol Nagy Népi Hurál sem tár­gyal, ezt a vadnyugaton sem csi­nálták az apacsok vagy a sziúk, ami a szlovák parlamentben történik” - mondta Lipšic. „A katonai bíró­ságok és ügyészségek jól teljesítet­tek a rendőrök ügyeinek kivizsgá­lása terén” - tette hozzá a KDH al­elnöke, a bíróság előtt nem tor­nyosulnak több éves megoldatlan ügyek. „Ki fél a katonai ügyészség- től? Azok a rendőrök, akik elől Pe­ter Červenka megszökött a vécéab­lakon? Vagy mások” - kérdezte Lipšic. Peter Miššík SDKÚ-s képvi­selő szerint az indítványt a speciá­lis bíróság bezárására irányuló igyekezettel összefüggésben kell látni. (MSz, SITA) Sikertelenül próbálják' kihallgatni Maiina Hedvig feltételezett támadóját Nem jelent meg a másik „fantom” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A mai ügyészségi ki­hallgatáson sem jelent meg az a fiatalember, aki a Maiina Hedvig támadóiról készült másik fan­tomképre hasonlít. Marcel Grzy- bot már tavaly december 5-én akarták kihallgatni - ugyanazon a napon, mint „fantomtársát” Ro­bert Bench - de sem akkor, sem most nem vette át az ügyészségi idézést. Információink szerint a 21 éves nyitrai fiatalember Ausztriában dolgozik, a nyitrai rendőrök sze­rint ez volt a sziklaszüárd alibije a támadás napjára, bár egy másik "verzió szerint külföldi szabadsá­gon volt 2006. augusztus 25-én. Mindenesetre a nyitrai rendőrpa­rancsnokság extrémizmussal fog­lalkozó szakértője, Jaroslav Müll- ner a főögyészségi kihallgatáson elmondta, Marcel Grzyb a szélső­séges nézeteiről ismert Nemzeti Ellenállási Mozgalom tagja, rend­szeres résztvevője a csoport fel­vonulásainak, rendezvényeinek és a folyamatosan megfigyelt sze­mélyek közé tartozik. Nagy valószínűséggel Grzyb látható azon a fotón is, amely a szlovák és magyar szélsőségesek kamocsai összecsapásán készült. A főügyészségen szerettük vol­na megkérdezni, vajon új idézést küldenek-e neki, vagy legközelebb már előállítják, de a a szóvivő csak annyit mondott, hogy a folyamat­ban lévő vizsgálatról semmnilyen információt nem adhat. Grzyb ki­hallgatásával kapcsolatban az ál­talunk megkérdezett ügyészek is tanácstalanok: az egyik azt mond­ta, ha nem tartózkodik az állandó lakhelyén, vég nélkül küldözget­hetik neki az idézéseket. A nyitrai kerületi ügyészség egyik munka­társa szerint viszont roppant egyszerű a megoldás: a legköze­lebbi nacionalista felvonuláson kell átadni neki az idézést, és ha nem jelenik meg a kihallgatáson, akár az osztrák rendőrség segítsé­gével is elő lehet állítani, (vm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom