Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám, kedd

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 12. www.ujszo.com 6662 Pillanatnyilag csönd honol a Pátria rádió körül. Reméljük, ez nem azt jelenti, hogy elhallgat a magyar adás, melynek élére, mi­után több nézeteltérés miatt a Szlovák Rádió vezetése megvált Nagy Ildikótól, Both Enikő személyében új főszerkesztő kerül. Egyelőre homály fedi, milyen szándékok vezérlik a közszolgálati rádió igazgatóját, hogyan óhajtja megoldani a magyar adást, pon­tosabban, milyen sors vár a magyar adásra, vár-e rá egyáltalán va­lamilyen sors. Bizonyára az ország következő szégyene lenne, ha tovább csonkítanák a szerkesztőséget, az pedig még nagyobb, ha egyre zsugorodna az a terület, ahol hallgatható a magyar adás, végül eltűnne a médiatérképről. A szerkesztőség eddig is erején felül teljesített, s mint az Szlovákiában lenni szokott, több munkát végzett alacsonyabb bérért, mint a szlovák kollégák. Kérdés, stabi- lizálódik-e a magyar adás helyzete, nagyobb biztonságban érezhe- tik-e magukat a szerkesztők, azzal a nyugodt érzéssel kapcsolhat- ják-e ki a hallgatók a rádiókészüléket késő délután, hogy másnap ismét megszólal a magyar adás. Önök szerint mi várható, merre fordul a magyar adás sorsa? íme, a válaszok: Rossz erkölcsű ország rossz erkölcsű politikusai a „na.Slovens­ku po slovensky” szellemében próbálnak elnémítani. Hobo Csak azt vehetik el tőlünk, amiről lemondunk. Ne féljünk tilta­kozni. Edmond Ki hitte volna 89 után, hogy a demokráciában is a szél az úr, amellyel szemben nem lehet. Persze, meg kellene próbálni, mi­lyen erős szél a Szlovák Rádió vezetése. Tibor Szerintem előbújhatna már az MKP az ellenzéki bunkerből, hogy egy kicsit megtámogassa a Pátriát. Főleg a magyar adást. H. Péter Én azt mondom, legyünk bizakodók. Talán most, hogy a politi­ka jobban figyel a Pátria rádióra, az adás is jobb lesz, ami egyéb­ként nagyon ráférne már a rádióra. D. Éva Kár, hogy a frekvencia miatti huzavona elvonta a szerkesztőség figyelmét az adás minőségéről. Persze, zavaros körülmények közt nehéz jó minőségű munkát végezni. György MEDDIG TURUNK MEG? Valahol meg kell húzni a ha­tárt. Eddig elnézőek voltunk, de most már elég. Nálam a Monitor-9 a határ, elég volt, nem tűröm, hogy az SNS-es hivatalnokok tovább keserítsék életünket, a gyereke­inkét, ott rúgjanak belénk, ahol csak akarnak, lassan már kö­szönetét kell mondanunk a „gondoskodásukért”! 1. Az iskoláink és diákjaink ellen elkövetett támadás ellen az MKP minden lehetséges ha­zai és külföldi fórumon tilta­kozzon, követelve az oktatási miniszter és az Állami Pedagó­giai Intézet igazgatójának le­mondását, valamint, hogy nem lehet az oktatási miniszter az SNS jelöltje! 2. A magyar iskolákat és ok­tatást érintő dolgokban az ok­tatási minisztériumnak és az Ál­lami Pedagógiai Intézetnek minden esetben egyeztetni kell­jen a magyar oktatási szakem­berekkel, az ő beleegyezésük nélkül nem adhatnak ki rende­leteket, nem módosíthatják a tantervet, nem adhatnak ki felmérőket! 3. A Szlovákiai Magyar Szü­lők Szövetsége petícióban kö­veteli:- az oktatási miniszter és az Állami Pedagógiai Intézet igaz­gatójának leváltását,- az új miniszter nem lehet az SNS jelöltje,- a csak szlovák földrajzi megnevezésekkel kiadott föld­rajzkönyvet nem vagyunk haj­landók elfogadni, követéljük'a bezúzatását és új tankönyv ki­adását, melyben a magyar föld­rajzi megnevezések is szere­pelnek,- a petíciót minden szlováki­ai magyar írja alá! Ha a petíció nem hoz ered­ményt, a következő lépés, hogy a magyar alapiskolás diákok nem vesznek részt az oktatás­ban mind az ideig, amíg ezeket a követeléseket a kormány nem teljesíti (a diákok megjelennek az iskolában, de a tanítás szüne­tel a szülők felügyelete alatt). 4. Amíg a kormány nem tel­jesíti ezeket a követeléseket, az MKP nem szavazza meg a Lisszaboni Szerződést. Balkó Gábor SZEMSZÖG Száz év talány: Apponyitól Mikolajig Amikor még cilinderes urak csodálták Budapestet, a világvá­rost, s nem a kukák égtek a Nagykörúton a nemzeti ünnepe­ken, amikor még a Rábát is csak a tavaszt sejtető szelek fodrozták, s nem az osztrák bőrgyárak hulla­déka, amikor még a „vad, geszti bolond” bízta magát a nemzet vá­lasztójogosultsággal bíró töredé­kére, és nem a legnagyobb ma­gyar Cipolla hazudta képére a tömegdemokráciát - dédszüleink nemzedéke az Isonzo, Trianon és a Don-kanyar árnyékában utólag megszépülő „boldog békeidőket” élte éppen. És még járták a kör­magyart. Öt síp fújta, egy ze­nésszel a talpalávalót. És még csodálkoztak a panamistán, el­gondolkodtak az okain is tán, s megértették: Lukácsnak mennie kell. Egy évszázada e Duna-tájnyi bús villámhárítón egy lépéssel tán mai önmagunk előtt jártunk. Igazán? Csakugyan? Azt a négy évet 1906 és 1910 között „koalíciós időkként” em­legették. Elvtelen kompro­misszumok szülték, rossz csillag­zat alatt. Amikor a Tisza István vezette Szabadelvű Párt a dua­lizmus korában példátlan mó­don, a választásokon megbukott, ez több volt, mint egyszerű kor­mányváltás. A rendszer ellenzéke készülhetett a Sándor palotába. Azaz készülhetett volna, ha Ma­gyarországon polgári demokrá­cia lett volna. Ferenc József előbb „darabontkormányt” ültetett az ország nyakára, majd a választá­sokon győztes negyvennyolcasok felöltötték a hatvanhetes gúnyát, csak hogy kormányra jussanak. Választóik a Burgban köttetett alkuról persze mit sem tudtak. És jöttek a külsőségekben lángoló, velejéig hazug, rossz évek. Ha már magyar vezényszó nem lehet a közös hadseregben, lesz a nem­zetiségi iskolákban. A tízéves gyermek élőszóban és írásban tudjon megnyilatkozni magyarul. Ha a tanfelügyelő hiányosságot tapasztal, a fenntartó - az állam - megvonja a támogatást. Mert a közös hazában mindenkinek tudnia kell magyarul, ha érvé­nyesülni akar. Az álmodozók ko­ra volt ez, a Kárpát-medencét ki­töltő harmincmilliós magyar nemzet víziójáé. És persze a ter­mészetes asszimiláció kora is volt a régi századelő: németek, zsi­dók, szlovákok milliós tömegei váltak érzésben is magyarrá, egy közös, polgári haza igézetében. Amely haza, még mielőtt megfo­gant volna az idő méhében, kár­tyavárként dőlt össze a világhá­borús vereség után. Megérte a korbács? Igazán? Csakugyan? Azután más idők jöttek. Mittel- europát felváltotta Zwischeneu­ropa - a Németország és a Szov­jetunió között tejfogakkal vicsor­gó nemzetállamok kora. És Köz- tes-Európa végigjárta a maga végzetét, öntudatlanul is haszon­leső csatlósként. Az, hogy nem Südostraum let­tünk, hanem Ázsiából kitürem- kedő „béketábor”, épp csak a tör­ténelem fintora. Ez idő alatt va­gonkérdéssé lettek milliós töme­gek, és sokan, milyen sokan, együtt üvöltöttek a farkasokkal. Azért voltak szép pillanataink: Varsó, Poznan, Budapest, Prága, Gdansk. Épp csak nemzedékek gerince törött bele, de megértük az új „tavaszot”. Igazán? Csak­ugyan? Amely tavasz furcsa virágokat bontott, mintha egyenesen az arccal lefelé temetett halottak té­rvényéből nőttek volna ki. A gyűlölet virágai voltak ezek. Kö- zép-Európa újra kezdte a maga ördögi táncát. A Balkánon az ágyúszó részegségét véres macs­kajaj követte. Nálunk szikra ugyan lett volna, de a hordó, amelyen ügyeletes népboldogítóink és sarlatánjaink álltak-állnak, szerencsére nem lőporos. Épp csak kifordított sze­repekkel éljük újra a régi szá­zadelőt, bebizonyítva, hogy a ré­gi görögök bölcsessége ebben a széljárta Kárpát-medencében mit sem ér: ugyanabba a folyóba so­kadszor is bele lehet lépni. Azt meg, hogy Mikolaj miniszter úr milyen konferencián lép majd Apponyi nyomdokaiba, bízzuk a történelem fintorára. Megéri a korbács? Igazán? Csakugyan? Kolek Zsolt Alapiskolák, figyelem! Olvasni, tanulni, tudni - Tanuljunk ax Új Szóval! Program a tudás közvetítésére szórakoztató formában. A 2007/2008-as tanév 2. félévében folytatódik a „Tanuljunk az Új Szóval* program. A munkafüzet a 9. osztályos tanulók részére készül polgári nevelésből. A program időtartama 2008 március-április. Téma: eriség általános problémái. A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és a pedagógusok egyaránt ingyenesen kapják Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a szelvényt 2008. február 22-éig küldjék el a következő címre: Új Szó szerkesztősége, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava, vagy a kért adatokat a gyongyi.fratrikova@petitpress.sk e-mail címre. Közelebbi információkért hívják a 02/59 233 274-es telefonszámot. Slovnaft A program partnere Jelentkezési szelvény: Az iskola neve és pontos címe: Telefon: E-mail: A 9. osztályosok létszáma: Pedagógusok száma:

Next

/
Oldalképek
Tartalom