Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-11 / 35. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Két halálos áldozat Pozsony. Két halottat találtak tegnap a vasúti pályák közelében. Az első áldozatot Zólyom közelében találták meg, a 85 éves férfi teteme a vasúti sínektől fél méternyire feküdt, fején zúzódá- sos sérülések voltak. A másik áldozat egy 32 éves kassai férfi, aki egy híd mögül ugrott az arra közlekedő személyvonat kerekei alá. (SITA) PES-tagság: bizakodó a Smer Pozsony. Az Európai Szocialisták Pártja (PES) február 14-én dönthet a Smer státusának rendezéséről, bár az időpontot hivatalosan még nem erősítették meg - mondta Vladimír Maňka, a Smer EP-képviselője. Maňka szerint a párt tagságának felfüggesztése természetes volt, mivel a PES aggódott az SNS-szel kötött koalíció miatt. Mára azonban ezek az aggodalmak szertefoszlottak, az európai szocialisták megbizonyosodtak arról, hogy a Smer következetes szociáldemokrata politikát folytat - véli Maňka. Az EP-képviselő szerint az ellenzék egy része az Európai Parlamentben kezdett uszító kampányt a legnagyobb kormánypárt ellen, s a smeres politikusoknak sok erőfeszítésébe került, hogy helyreigazítsák a félrevezető állításokat. (SITA) Magyar sofőr tragédiája Pozsony. Felborult egy magyar rendszámú személygépkocsi tegnap Zólyomlipcse (Slovenská Lupča) közelében. Az utas nélkül közlekedő gépkocsi vezetője életét vesztette. A besztercebányai rendőrség szóvivőjének közlése szerint az 56 éves magyar állampolgár személygépkocsija Besztercebánya irányába tartva Zólyomlipcse előtt ismeretlen okból lesodródott az útról, felborulva többször megpördült, s eközben a vezető kizuhant a járműből és szörnyethalt. (MTI) 84 milliárd az agráriumba Alsókubin (Dolný Rubin). Hét év alatt megközelítőleg 84 milliárd korona támogatást hívhat le a hazai agrárium a vidékfejlesztési terv keretén belül, az európai támogatások merítésére február 1-jén írták ki az első pályázatot - mondta Zdenka Kramp- lová földművelésügyi miniszter. A projektek beküldési határideje április 30., elbírálásuk 2-3 hónapot vesz igénybe. Az első összegeket várhatóan az idei év végén fizetik ki. A támogatásokat kezelő Agrárkifizetési Ügynökség igazgatója, Jozef Nemšovský szerint felkészült a program adminisztrálására. Az ügynökség tavaly megközelítőleg 11 milliárd koronát folyósított a hazai termelőknek. (SITA) Dániában jó vállalkozónak lenni, nálunk nem Lemaradunk a reformokban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia, több más európai országhoz hasonlóan, az elmúlt évben nem használta ki gyors gazdasági növekedését a reformok folytatására és az állam- háztartási hiány csökkentésére - derül ki a 2007-re szóló Európai Reformbarométerből, amit a Munkáltatók Szlovákiai Szövetsége (RÚZ) ismertetett. A RÚZ ezért, a többi európai munkáltatói szervezethez hasonlóan, a reformok folytatására ösztönzi a szlovákkormányt. Az európai munkáltatói szövetségek elégedetlenek az európai országok kormányainak a reformintézkedéseivel, amelyeknek az elmaradása szerintük az Európai Unió konkurenciaképességének a folyamatos csökkenésével jár. Szlovákia az elmúlt évben egyébként még az uniós átlagtól is elmaradt a reformokban, amit az elemzés elsősorban azzal magyaráz, hogy nem folytatódtak a munkapiaci és vállalkozói szektorban beindított reformok. Az átlagosnál rosszabbul teljesítettünk az államháztartás terén, negatív elbírálásban részesültek azonban a kormány nyugdíjrendszerben eszközölt módosításai is. Az egész Európára kiterjedt elemzés szerint tavaly a leghatékonyabb reformokat a vállalkozók számára Dániában, Finnországban, Svédországban és Észtországban hajtották végre, míg Szlovákia mellett Németország és Belgium tett a legkevesebbet a vállalkozói szektorért. (s, mi) A kormánykoalíció képviselői szerint az ország további integrációja a tét Lisszabont ragozták Ki kérte a jelentést? A Gázművek és az alkotmány Pozsony. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke szerint a Lisszaboni Szerződés kapcsán folyó vita „nem a koalíció és az ellenzékről szól, hanem az ország jövőjéről és az integráció elmélyítéséről”. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Csáky Pál MKP-elnök viszont - aki a Markíza televízió Testre szabva című vitaműsorában Mečiar ellenfele volt -, kifejtette: „a szerződés szlovákiai ratifikációja egy percre sem volt veszélyben”, szerinte a harc az ország demokratikus értékrendjéért folyik. A legkisebb koalíciós párt elnöke úgy véli, „nem a demokrácia, hanem a hatalom hiányzik Dzurindának és Csákynak”, s ilyen módon is közelebb szeretnének hozzá kerülni. Csáky viszont azt állítja, „a kormánykoalíció kétarcú politikát folytat”, mivel a Lisszaboni Szerződés olyan téziseket tartalmaz, amelyeket a koalíció a sajtótörvény elfogadásával meg akar szegni. „Ha a törvényhozás egy bizonyos időn belül nem képes dönteni a szerződés kérdésében, akkor a választópolgárokat kell róla megkérdezni” - véli Vladimír Mečiar. A HZDS elnöke szerint Csáky a szerződéssel kapcsolatban értelmesebben cselekszik, mint Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke. „Mečiar úr részéről a dicséret majdnem olyan veszélyes dolog, mintha tárgyalna velem” - mondta Csáky. Az MKP elnöke szerint a sajtótörvényt a törvényhozás márciusi ülésén kellene megszavazni, az uniós szerződésről pedig csak ezután kellene dönteni. Ha az ellenzék egymás után újabb és újabb törvények elfogadásához és módosításához fogja kötni a Lisszaboni Szerződés elfogadását, Mečiar szerint „kénytelenek lesznek kihasználni a népszavazás intézményét”. Miroslav Číž smeres parlamenti alelnök szerint „nem a kormány- koalíció veresége, hogy nem fogadták el a Lisszaboni Szerződést”, hanem az ország integrációját féltő erők vesztesége. A politikus ezt a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című műsorában jelentette ki. Bárdos Gyula MKP-frakcióvezető viszont kifejtette, nincs veszélyben a szerződés ratifikálása. „Szlovákia számára az lesz győzelem, hajó sajtótörvényt fogad majd el a törvényhozás” - mondta Bárdos. A frakcióvezető szerint a koalíció sajtóhoz való viszonyáról sokat elárul a törvénytervezet előkészítése. ,A kormányfő a sajtót támadja, majd olyan tervezetet készít elő az illetékes minisztérium, amely lehetővé teszi a média megsemmisítését” - fogalmazott az MKP képviselője. Číž szerint távolról sem olyan drasztikus a tervezet, mint amilyennek az ellenzék láttatja. „A törvény 2000 óta tartalmazza azt a kitételt, amely szerint a tárca büntetést szabhat ki a sajtóorgánumra” - mondta a parlament alelnöke. Číž szerint a tervezet a kiszabható büntetés nagyságát csak csökkenteni akarja. Bárdos szerint „önkritikusan be kell ismernünk, hogy már régen meg kellett volna változtatni ezt a törvényt”, s úgy véli, „kár, hogy eddig is benne voltak a minisztérium által kiszabható büntetések”. A kormánykoalíció hisztérikusan reagált a Lisszaboni Szerződés és ezzel együtt a sajtótörvény körül kialakult helyzetre - állítja a magyar politikus. „A koalíció észrevette, hogy van ellenzéke, az ellenzék pedig kihasználta a szerződés ratifikálása adta lehetőséget” - véli Bárdos. A parlament alelnöke Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság-felelőse látogatása kapcsán elmondta: „Haraszti kritizál, ám maga sem tudja, mit tartalmaz a jelenleg érvényes törvény”. Bárdos ennek kapcsán megjegyezte, a smeres képviselő ezen kijelentése is a hatalom arroganciájának példája: „megkérdőjelezik a nemzetközi szakértők és szervezetek véleményét”. Az MKP frakcióvezetője nem akart válaszolni a műsorvezető azon kérdésére, milyen esetben szavazzák meg a Lisszaboni Szerződést. Bárdos szerint addig, amíg nem születik politikai egyezség a sajtótörvény további sorsáról, fölösleges a szerződés megszavazásának feltétételein gondolkozlni. Az MKP képviselője el tudja képzelni azt is, hogy a parlamenti bizottság ülésére hívnák el Harasztit. Číž szerint viszont ez azt jelentené, hogy Szlovákia nem teljesen szuverén állam. (msz) Pozsony. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a parlament által a gázművek privatizációjáról jóváhagyott határozat nem sérti az alkotmányt; s a kormány nem fog arra törekedni, hogy semmissé nyilvánítsa az ipari óriás magánosítását. „A bíróságok ítéleteket hoznak, a törvény- hozás által elfogadott határozat csak a törvénysértés tényét konstatálja” - mondta a miniszter. Stanislav Janiš, az SDKÚ frakcióvezetője úgy véli, „óriási precedens a demokratikus parlamentarizmus történetében” a napokban elfogadott határozat. A frakcióvezető szerint a kormány már azzal megsértette a törvényt, hogy titkosította a határozat szövegét, mely később a parlament elé kerülve lett csak nyilvános. „Ha törvénysértés történt, ahhoz nem kellett volna határozatot elfogadtatnia a parlamenttel” - mondta Janiš, az ügy kinyomozása a hatóságok feladata. Jahnátek szerint a privatizációról a kormány által készített jelentés „nem a minisztérium aktivitása volt”, a parlament kérte az elkészítését. A vita végén kitértek még az üzletláncokról szóló törvény parlament előtt álló tervezetére is. Janis úgy véli, a törvény „az átlagpolgárnak semmit sem ad, ám elfogadásának köszönhetően magasabbak lesznek az árak”. Jahnátek szerint viszont „a törvény az átlagpolgárt nem rövidíti meg”, csak az ellenzék ijesztget áremeléssel. (MSz) Az iparban húszezret lehet keresni, de jelentősen nőtt a postások bére is A távközlési szektor a menő Az átlagbér a távközlésben volt a legmagasabb (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A statisztikai hivatal által vizsgált ágazatok közül tavaly a postai alkalmazottak fizetése nőtt a legnagyobb mértékben. Az ágazat nominális átlagbére már harminchét százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A legalacsonyabb bérnövekedést ugyanakkor a nagykereskedelemben dolgozók könyvelhették el, akik a jelenlegi fizetésükből 1,4 százalékkal kevesebb árut vásárolhatnak, mint egy évvel korábban. A nominális bruttó átlagbér a statisztikai hivatal által vizsgált ágazatokban tavaly is a telekommunikációs szektroban volt a legmagasabb, ahol elérte a 48,9 ezer koronát, míg az iparban ez 20 568, a közlekedési szférában 20 047, a nagykereskedelemben 19 197, a postánál 16 498, a komoly boomot elkönyvelő építőiparban 15 561. A kiskereskedelemben dolgozók bére a statisztikai hivatal adatai szerint 13 661 korona volt. Az ország ipari termelésének éves növekedése az elmúlt év végére 6,4 százalékra esett vissza, a novemberi 13 százalékról, amit azonban a gazdasági elemzők nem tartanak katasztrofálisnak. Vladimír Vaňo, a Volksbank elemzője a visszaesést a hazai autógyárak év végi üzemi szabadságaival magyarázza, (s) A csomagok tartalmát elárverezik, az ajánlott leveleket egy évig őrzik Évi 160 ezer kézbesítetlen küldemény Naponta 600 küldemény nem ér célba (Pavol Funtál felvétele) S1TA-HÍR Pozsony. Megközelítőleg egy év leforgása alatt a Szlovák Posta 160 ezer kézbesítetlen küldeményt regisztrált. Ezek általában a hiányos ill. hibás címzés miatt nem érnek célba. Előfordul, hogy a címzett nem veszi át a küldeményét, vagy időközben elköltözik, esetleg elhalá- lozik. A Szlovák Posta nagyszombati lerakatába naponta körülbelül 600 küldemény érkezik. Karácsony és húsvét után ez a szám jócskán megnövekszik, rengeteg a kézbesítetlen üdvözlőlap. A csomagokat a lerakóhely szerint illetékes postahivatalban felbontják, hogy megpróbálják kideríteni a címzettet. A csomagokban legtöbbször könyvek, ruhák vannak. Viszont gyakran küldenek személyes iratokat is. Az ajánlva feladott küldemények egy évig a posta lerakójában maradnak, majd árverésre bocsájtják őket. Az egyszerű leveleket viszont csak három hónapig őrzik meg.
