Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám, péntek

18 Sport-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 1. www.ujszo.com Nyári olimpiai játékok - 1896 Athén: Hajós aranyai Magyar delfin a Zea-öbölben Aján Tamás: „A súlyemelést azért kapcsolják a doppinghoz, mert mi kezdtük a szigorú szűrést" A sportdiplomata pozsonyi bókjai Öt éve Aján Tamás a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház páholyából nézte a honi ötkarikás ünnepséget (Képarchívum) TOMI VINCE Április 6-án, a görög nép nemzeti ünnepén 80 ezer ujjongó athéni je­lenlétében nyitották meg az eíső újkori olimpiát. György király el­mondta az azóta hagyománnyá vált tizenhat szót, ágyuk dörrentek, galambok röppentek, a patkó alakú arénában pedig ott díszelgett a me­cénás Averoff szobra. Annyi bukta­tó, annyi akadály után végre valóra vált Pierre de Coubertin báró Nagy Álma. Valamiszépet, újat adott a vi­lágnak. Connoly kiruccanása Harmincnégy meghívott ország közül mindössze 13 képviseltette magát ajátékokon, a magyarok vol­tak a formaruha ősi meghonosítói: mindenki egyforma sportmezben és szalmakalapban vonult fel az ünnepélyes megnyitón. Az első bajnok az amerikai Ja­mes Connoly lett. Klasszikus nyel­veket tanult a Harvard Egyetemen, és tanulmányi útnak tekintette az athéni kirándulást is. Éshamárarra járt, beszállt a hármasugrásba. Nyert. Kapott érte egy olajágat és egy ezüstözött érmecskét. Odaha­za pedig - útilaput a talpa alá. A hármasugrást a szorgalmi idő alatt rendezték, és hogy valaki ilyenkor különvakációt vegyen magának (Connoly saját költségén utazott Athénba), azt nem viselték el a pro­fesszorok. Kirúgták. Aztán, vala­mivel később, 80. születésnapján díszdoktorrá avatták. A Harvar- don... Furcsa versenyszámok Sok megmosolyogtató esemé­nye volt az athéni olimpiának és egészen furcsa számok is szerepel­tek műsoron. Például a testsúlykor­látozás nélküli birkózás (nem volt pontozás), amelyet a német Schu­mann nyert meg (az első napon nem tudta két vállra fektetni ellen­felét, másnap kellett folytatni), aki a győztes német tornacsapatnak is tagja volt. Súlyemelésben két szám szerepelt, egykarú emelés és kétka­rú (itt sem léteztek súlycsoportok), s bármilyen módon a fej fölé lehe­tett emelni a vasat. Sokan a derékö­ÖTKARIKÁS KRÓNIKA HOL, MIKOR: Athén, 1896. április 6-15 INDULÓK: 13 ország 295 sportolója SPORTAGAK/VERSENYSZÁ- MOK: 8/43 (csak férfiak) MAGYAR ARANYÉRMEK: Hajós Alfréd (úszás -100 m: 1:22,2,1200 m: 18:22,2) vükre erősítettek egy kampót, s az első lendület után a kampóban egy kicsit megpihentették a súlyt, no meg az igénybe vett izomzatot. Volt 12 órás kerékpározás is, ebben az osztrák Schmal bizonyult a leg­jobbnak 314, 997 km-es teljesít­ménnyel. „A vízben, fenség...” Az úszóversenyeket a tengeren rendezték, a Zea-öböl talán 13 fo­kos vízében, úgyhogy a rajtot köve­tően egymás után kellett kihalászni a meggémberedett versenyzőket. Nem úgy a 18 éves Hajós Alfrédot (az olimpia legfiatalabb tagja), aki 1:22,2 perccel győzött 100 méte­ren, s csaknem három perces előnnyel 1200 méteren (18:22,2). Azóta sem nyert ilyen fölénnyel senki olimpiai bajnokságot. (Hajós indulni akart 500 m-en is, de nem volt ideje rajthoz állni). El is nevez­te a görög sajtó „magyar del­finnek”. Úgy tartja a legenda, hogy amikor a görög király a zárónapi fogadáson megkérdezte tőle, hol MÉG 189 NAP A PEKINGI RAJTIG tanult meg ilyen csodálatosan úsz­ni, zavarában azt felelte:, A vízben, fenség...” (Hajós Alfréd a múlt szá­zad elején többször szerepelt a ma­gyar labdarúgó-válogatottban, szövetségi kapitány is volt, játékve­zetőként pedig nemzetközi mécs­eseket vezetett). Szpiridon Luisz dicsőssége Hogy Szpiridon Luisz, a 25 éves pásztor (más források szerint pos­taküldönc, földműves, katona) a görög presztízsnek tartott marato­ni futás győztese hol tanult meg futni, nem tudni. De hogy nagyon tudott, az már egyszer biztos: 2:58:50 óra alatt teljesítette a 40 ki­lométert, nyolc (!) perccel előzte meg egyik honfitársát és a magyar Kellner Gyulát. Hősként ünnepel­ték, elhalmozták minden jóval. Az orosz nagykövet ezüst kincseslá­dát, egy hölgy aranyórát, egy ban­kár 25 ezer drachmát ajándékozott neki. Élete végéig nagy tiszteletben élt, de soha többé nem versenyzett. Házat épített, állítólag meg sem nő­sült, inkább sakkozott... Ma már csak mosolygunk a „kőkorszakbeli” olimpia történe­tein, de minden elismerésünk azoké, akik eredményeikkel és puszta részvételükkel hozzájárul­tak, hogy az olimpiai gondolat napjainkban is él és virágzik. Már amennyire virágzik... Neves sportdiplomata. A nemzetközi olimpiai moz­galomjeles személyisége. Jelenleg a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség elnö­ke, korábban hosszú ideig a Magyar Olimpiai Bizott­ság (MOB) főtitkára volt, most a tiszteletbeli főtitká­ra. Aján Tamás december­ben Pozsonybanjárt a szlovák ötkarikás testület születésnapi ünnepségén. Az alábbi interjú is akkor készült. J. MÉSZÁROS KÁROLY Pozsonyban a hivatalos ün­nepségen Nemzetközi Olimpiai Mozgalom (NOB) és a súlyeme­lők első embereként mutatták be. A MOB-ot is képviselte? Igen. Szomszéd ország lévén nagyon sok közös sporttörténelmi emlékünk van. A határok felszá­molása után különösen kiemelke­dő, hogy a mai egységes Európá­ban a két határos ország a sport­ban is megértse egymást. Ilyen felhőtlen a két olimpiai bizottság kapcsolata is? Öt évvel ezelőtt néhány dolgot felvetettünk szlovák barátaink­nak. Egy budapesti megbeszélé­sen elmondtuk nekik: nem lehet feltüntetni az olimpiai bajnokot szlováknak, ha magyar színekben lett első az ötkarikás játékokon. Kiemelném, hogy a sportolók ho­vatartozását az mutatja, hogy me­lyik nemzeti olimpiai bizottság nevében indult el. Szokolyi Ala­jost és társait feltüntethetik, hogy a mai Szlovákia területén szület­tek, de nem szlovák olimpiai baj­nokok. Ugyanúgy, mint ahogy Magyarország nem tartja Torma Gyulát magyar olimpiai aranyér­mesnek, hiszen csehszlovák szí­nekben indult. Ez akkor félreértés volt. Mi kikértük a NOB jogi osztá­lyának álláspontját, s ebben meg­erősítették véleményünket. Ez öt éve történt. Most fel se merült. Nem említették ugyan, hogy a MOB képviseletében jöttem, de testületünk tiszteletbeli főtitkára és elnökségi tagja vagyok. Együttműködés-párti lévén a jó kapcsolatok ápolását szorgalma­zom. Az olimpiai bajnokok meg­ítélésében az alaphelyzetet szlo­vák barátaink is tudják, érzik, az más kérdés, hogy ezt hogyan ke­zelik, például a ma megjelent ki­adványukban. Mi soha nem mondjuk, hogy a későbbi Tarzan, Johny Weissmüller magyar olim­pia győztes, pedig Magyarország akkori területén, Aradon szüle­tett. Van több ilyen egykori kivá­lóság. Vagy harmincán lehetnek, akik Magyarország területén szület­tek, részben magyar a nevük, csak éppen nem magyar színekben versenyeztek, versenyeznek. Egy ilyen szép évforduló kapcsán a kedveset, a szépet, az együtt­működést illene méltatni. Igen, csak szemet szúr, hogy a környező országokból a nem­zeti bizottságok elnökei voltak jelen, Magyarországról viszont nem jött el a mozgalom első embere... Én visszaléptem a főtitkári posztról, mert nemzetközi mun­kát végzek. De elnöke maradtam a Magyar Olimpiai Akadémiának, és képviseltem mozgalmunkat. Ez attól függ, kinek mi az elfoglalt­sága. Magyarországról hogyan lát­ják a szlovák olimpiai mozgal­mat? Az eredmények alapján nagyon jó a minősítése. A szlovák ifjúság tehetséges a sportra, s a jövő tekin­tetében is reménykeltők a kilátá­sok. A szakemberekkel sincs baj. Úgy látom, a szlovák kormány ko­molyan segíti a sportot, ami anyagi támogatás nélkül nem megy, ah­hoz hogy edzőtáborozni lehessen, hogy ki lehessen menni verse­nyezni, pénz kell. Ennek nagy ré­szét az állam adja. Emellett lehet szponzorokat szerezni. De hova megy a támogató? Ahol eredmény van. Ha ez összejön, akkor van .esély a nagy cég megszerzésére, amely azzal számol, reklámban visszatérül neki a befektetés. Ilyen megítélésben bőkezűnek látom a szlovák kormányt. Találkozott Ján Figeľ sportért felelős uniós biztossal is? Igen. Óriási dolog, hogy szlo­vák létére ő tölti be ezt a posztot. Végtelenül kellemes benyomást tett rám, abszolút úriember, fel­készült, csendes, visszafogott. Az ilyen embereket szeretem, nem a nagy dumájúakat, az ígérgetések sorozatával előállókat, akiknek szavai mögött semmi sincs. Felté­telezem, a háttérben komolyan segíti a szlovák sportot. Szlovákiában a vízi szlalom a legsikeresebb olimpiai sportág. Néhány hónapja értesültem ró­la, hogy Magyarországon is kezdik meghonosítani. Netán szlovák hatásra? Sydney előtt sokat foglalkoztam a kérdéssel. Nálunk nincs rá lehe­tőség, pénzünk sincs a pályaépí­tésre. Nem gond manapság eljönni Pozsonyba, és itt edzeni. Jó lenne, ha a magyarok is ott lennének a szlalomban, hiszen a kajak-kenu a legsikeresebb sportág hazánkban. Időbe telik, amíg a szlalom is pár­tolókra talál Magyarországon. Milyen ma a vízi szlalom olimpiai helyzete? A sydneyi játékok előtt volt vál­ságos helyzetben a sportág olim­piai részvétele. Egyszerűen olyan drága a pálya megépítése, hogy Ausztráliában is társult pénzek­ből kellett összehozni. Azóta rá­jöttek: ki kell használni, és turis­taattrakcióként üzemelhet. 2000 óta nincs szó a szlalomról. Athén­ben sem volt gond vele, s várható­an Pekingben sem lesz. Váltsunk a tárcsák világába. Ma milyen a helyzete a súlyeme­lésnek, nem veszélyezteti a dopping? Csak olyan mértékben, mint más sportágakat. A súlyemelést azért kapcsolják részben a dop­pinghoz, mert 1976-ban mi kezd­tük elsőként a rendkívül szigorú szűrést. Ha rendszeresen nem el­lenőrzik az embert orvosilag, ak­kor nem tudja, mi a baja. Mi el­lenőrizünk, és megtaláltuk, mi a baj. Talán a túlbuzgóságunk veze­tett oda, hogy a doppinggal kap­csolatban gyakrabban emleget­nek bennünket. Szlovákia az ötkarika jegyében A Szlovák Olimpiai Bizottság (SOV) megalakulásának tizenötödik évfordulója alkalmából megjelent a „Szlovákia az ötkarika jegyében” című kiadvány. A Ján Grexa, Ľubomír Souček szerzőpá­ros 336 oldalon foglalja össze a szlovákiai vonatkozású olimpiai történelmet. A gazdag képanyaggal ellátott kötetben megtalálható valamennyi, a mai Szlovákia területén született olimpiai résztvevő névjegykártyája, függetlenül attól, melyik országot képviselte az ötkarikás játékokon. így többek között a magyar színekben tündök­lő, kassai származású kalapácsvető olimpiai bajnok, Németh Imre (1948), valamint követője, a Szencen születetett Csermák József (1952) mellett Nógrádi Ferenc (1964-ben aranyat nyert focicsapat tagja) és Juhász Péter (1972-ben ezüstérmes fociválogatott balhát­védje) is szerepel a könyvben. Az előbbi Kassán, az utóbbi Losoncon látta meg a napvilágot. Persze folytathatnánk a névsort, például az Ipolyságon született kézilabdázó, Vass Károly nevével is találko­zunk a könyvben. A szerzők leszögezték, nem akarják kisajátítani az említettek sikereit, de kötelességüknek tartják, tájékoztatni ró­luk a szlovák sportközvéleményt. Felmerül viszont a kérdés, miért kezelik a szlovákiai magyarokat, köztük Bugár Imrét, Szabó Attilát vagy a Gergely Istvánt szlovákként? (sz. z.) Megrendelem az 1 hónapra negyedévre félévre 1 évre Utca/házszám: Postai irányítószám: Település: Inkasszószám/SIPO-szám: Bankszámlaszám: Telefonszám: e-mail cím: Aláírás: 'psumm**' •-«*•* ~*.T2»lK,v»r • ■ pte $$ *4# - sas - £ís . Kérjük, a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt előfizetési időszakot megjelölve küldje el az alábbi címre: Petit Press, a.s.. Distribučné oddelenie, PO BOX, 814 64 Bratislava vagy a 02/59 233 339-es faxszámra. Megrendelése alapján kézbesítjük Önnek a bankutalványt. A lapot azután kezdjük kézbesíteni, hogy az Ön által befizetett összeg megjelenik a kiadó számláján. Az ajánlat új előfizetőinkre vonatkozik, amíg a készlet tart Új előfizetőnek számít az, aki az elmúlt 3 hónapban nem járatta az Új Szót. fl\egrenc/előlap Ha most megrendeli az Új Szót legalább 3 hónapra, egy Gillette Fusion borotvakészüléket ajándékozunk Önnek 700 korona értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom