Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám, péntek

Kertészkedő 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 1. Az egész évi eredményes kerti munka alapja a téli nyugalmi időszakban végzett gondos kerttervezés A biokertész teendői februárban Vegyeskultúrás termesztés, ahogy azt Gertrúd Frank ajánlja (Fotó: Hocsi) A biokertésznek februárban feltétlenül be kell fejeznie a kerttervezést és meg kell kezdenie a termesztési munkálatokat. Fontosnak tartom, hogy elkészítse a szabadföldi zöldségter­mesztésre fenntartott rész termesztési tervét. KÖTELES GÁBOR Eddigi ismereteim és tapaszta­lataim alapján a vegyszermentes szabadföldi zöldségtermesztés legsikeresebben a vegyeskultúrás termesztési móddal valósítható meg, melyet Gertrúd Frank az Öngyógyító kiskert című könyvé­ben és egyéb munkáiban részlete­sen ecsetel. Ezen tapasztalatok a természet alapos megfigyelésén alapszanak, és módszerében az emberi beavatkozás nélküli ter­mészeti feltételeket igyekeznek megvalósítani. A vegyeskultúrás termesztés lé­nyegét nagyon könnyen megért­jük, ha mondjuk májusban megfi­gyelünk egy virágzó rétdarabkát, amelyre az ember legalább mű­trágya formában nem szólja a mér­geket, hogy mennyi növény él ott egymás mellett, egymást segítve, védve a feltételeknek legmegfele­lőbb növényközösségben. Ilyen természeti feltételek megteremt­hetők szabadföldi zöldségeskert tervezésénél is. Fel kell azonban hagyni az ágyásokon való ter­mesztéssel és ezt a termesztést egymástól 0,5m távolságra lévő sorokra kell átütemezni. A tervezés következő módját ajánlom: a papírra felvázoljuk zöldségeskertünket 1:50, vagy 1:100 léptékben. Ugyanazon a léptében felvázoljuk az egyes so­rok leendő helyét lehetőleg úgy, hogy legjobban kihasználjuk a te­rület tájolását, domborzati viszo­nyait, a terület alakját és más fel­tételeket. Ha nem ütközik egyéb fontosabb szempontokkal, a soro­kat legjobb észak-dél irányban ki­jelölni. Azokat a sorokat, ahol a hosszú tenyészidejű, vagy a ma­gasabb növésű növényeket szá­mítjuk termeszteni, a vázlaton „A” betűvel jelölhetjük és egymás­tól 2 méter távolságra tervezzük. Ezeken a sorokon főnövényként a paradicsom, paprika, uborka, ka­rósbab és egyéb, a sort viszonylag hosszú ideig elfoglaló növények termesztését tervezhetjük. A két sor között a középen elhe­lyezkedő sorokat „B” betűvel je­lölhetjük a vázlaton. Ide olyan nö­vények termesztését tervezzük, melyek a fő terméket a vegetációs időszak első vagy második felé­ben meg tudják termelni. Ilyen például a pórhagyma, vöröshagy­ma, karfiol, zeller, bokorbab, ko­rai káposzta, cékla, borsó, fekete- gyökér, pasztinák és egyéb alkal­mas növények. Ezekről a sorokról egy vegetációs időszak alatt leg­alább kétszer takaríthatunk be termést. Azokat a sorokat, melyek a vázlaton az „A” és „B” sorok kö­zött vannak, „C” betűvel jelöljük. Ezekre rövid tenyészidejű és ala­csony növésű zöldségfélék veté­sét tervezzük, melyekből a ház­tartásunkban a legtöbbet fo­gyasztjuk, és amelyek elviselik a félárnyékot is. Nagyon fontos a tervezésénél ügyelni a szomszédos sorokban termesztett növények kölcsönha­tására. A növényeket úgy válogas­suk össze, hogy a szomszédos sor­ban levő növényeket serkentsék, védelmezzék, kártevőiket riasz- szák. A „C” sorokba tervezhetjük a sárgarépát, dughagymát, mag­ról vetett hagymát, fejes salátát, hónapos retket, rövid tenyészide­jű karalábét, endíviát és egyéb zöldségfélék termesztését. Ezek­ről a sorokról évenként kétszer, de leginkább háromszor takarí­tunk be termést. Jó, ha a vázlaton a sorok a kö­vetkezőképpen váltakoznak: ACBCACBCACBCA .....Az „A” so­rokra előnyös előveteményt és utóveteményt is tervezni. Ez lehet pl. hónapos retek, saláta, mustár, fekete retek stb. A tervezésnél megfelelő isme­retekkel kell rendelkezzünk a nö­vények egymásra való hatásáról. A szakemberek rossznak tartják a bab-hagyma, petrezselyem-fejes saláta, káposzta-hagyma, sárga­répa-paradicsom,. burgonya­hagyma szomszédságát. Viszont kedvező a zeller-káposztafélék, paradicsom-káposztafélék szom­szédsága. Ezért jó, ha a káposzta- félék soraira köztes növényként néhány zellert, a paradicsomso­rokra pedig néhány tő karalábét, káposztát tervezzük. A zöldségso­rokra néhány gyógynövényt vagy virágot tervezhetünk, főleg olya­nokat, amelyek riasztják a kárte­vőket (pl. az egynyári büdöske és a körömvirág riasztja a fonálfér­get, a nagy sárfű és a császárkoro­na az egereket, pockokat, lótetű- ket). Azok a biokertészkedők, akik a leírtakhoz hasonló módon ter­melnek, az új tervet úgy készítik el, hogy az előző évhez viszonyít­va mind azonos irányban 0,25 méterrel eltolják a sorok helyét, javítják a sorok, tervezett növé­nyek összetételét saját megfigye­lésük, vagy szakirodalomból szer­zett ismeretek alapján. Februárban a biokertészke- dőknek ajánlatos elkezdeniük a palánták előnevelését. A munká­latokat a karfiol- és paprikamag vetésével kezdjük. Akiknek leg­alább fűtetlen fóliasátra van, el­vetheti a saláta- és karalábé ma­got is. Ilyenkor már lassan elfogy a legtöbb C-vitamint szolgáltató gyümölcsünk, zöldségünk. Ezek pótlására jó, ha alacsony tálkákra helyezett itatóspapírra zsázsama­got szórunk. Ha a papírt mindig nedvesen tartjuk, a magok rövid időn belül kicsíráznak, és megle­hetősen nagy szikleveleket nevel­nek. Ezeket tanácsos levágva nyersen szendvicsekre és főtt étel­re szórva fogyasztani. Kedvező időjárás esetében foly­tatjuk az almafélék téli metszését. Gondosan ajánlatos főleg a vasta­gabb gallyak levágása révén kelet­kezett sebeket kezelni. Kemény tél esetén folytassuk a madarak etetését. Ne feledkezzünk meg az erké­lyekre szánt teleltetett muskátli tövekről sem. Végezzük el igazító metszésüket és gondoljunk bioló­giai növényvédelmükre. Ellenke­ző esetben kellemetlen meglepe­tés érhet elsősorban a futómus­kátlinál. Megtörténhet, hogy né­hány behurcolt levéltetű annyi pe­tét telepít, hogy sok muskátlitő ki­pusztul. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szak­tanára AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Miért válik a teknős étvágytalanná? Van egy féléves ékszerteknő­sünk. A páncélja a peremi ré­szen és a hasán puhábbnak tű­nik, mint korábban volt. Az ál­lat étvágya sem a régi. Mi okozhatja ezt? Kosa E. DR. NAGY KORNÉL A fiatal teknősök páncélja rendszerint lágyabb, mint öreg­korban, mert folyamatosan nö­vekednek. De az is előfordulhat, hogy páncéllágyulás következett be, ami szintén hasonló tüne­tekkel jár. A páncéllágyulás rendszerint a nem megfelelő A- és D-vitamin, valamint kalci­umellátottságra vezethető visz- sza. E fontos vitaminok és ásvá­nyi anyagok a teknősök számára készített vitamin- és ásványi- anyag-kiegészítőkben rendsze­rint megtalálhatóak. Az üyen készítmények szaküzletekben beszerezhetőek. Súlyos páncél­lágyulás esetén a páncélhoz be­lülről tapadó izmok helyén a páncél külső felületén akár be- húzódások, ún. övék is keletkez­hetnek. Ilyen esetekben feltétle­nül forduljunk állatorvoshoz, mert az állatot kezeltetni kell. Az A-vitamin hiány következ­tében az állatnak károsodik a hámszövete, vedlési problémák jelentkeznek, a szeme vizenyős lesz, a szemhéja bedagad. Lég­zőszervei is károsodnak, a ké­sőbbiekben tüdőgyulladás is je­lentkezhet. További tünet az ét­vágytalanság, ill. a tápanyag rossz felszívódása miatt bekö­vetkező súlyveszteség. Problé­mára gyanakodhatunk akkor is, ha az állatka feltűnően sokat tar­tózkodik a szárazon. Ha e tüne­teket észleljük, kedvencünket mindenképp vigyük állatorvos­hoz, aki fizikai- és laborvizsgála­tokkal erősíti meg a feltételezett diagnózist. A vitaminhiány mi­att bekövetkezett gyengülést nem szabad félvállról venni, ugyanis emiatt egyéb, szövőd­ményes betegségek (tüdőgyulla­dás és különböző bakteriális fer­tőzések) megjelenésére is szá­míthatunk. A boltban vásárol­ható mesterséges vitaminokkal és a májból készült vitaminpót­lókkal azonban legyünk óvato­sak, ugyanis ezek túladagolását a szárazföldi teknősök igen ros­szul viselik. Emberek számára készült vitaminokat egyáltalán ne adjunk nekik. Vitaminpótlás esetén műidig ügyeljünk az elő­írt mennyiségek betartására! A D-vitamin hiány szintén gyakori a teknősöknél, mely legtöbbször más, zsírban oldódó vitaminok (A, E, K) hiányával pá­rosul. E hiánybetegség kialakulá­sa is az alacsony vitamintartal­mú táplálék következménye. Az is előfordulhat, hogy a fejlődés­ben lévő növendék teknősök szervezete, a megnövekedett tápanyag- és vitaminigényét nem pótolja a szokásos élelem. Pedig a D-vitamin szerepe a tek­nősök életében igen fontos, hi­szen fokozza a kalcium felszívó­dását, és annak csontokba, pán­célba történő beépülését. Hiá­nyát a teknős szervezeterúgy pró­bálja kompenzálni, hogy mobüi- zálja a csontokban található kal­ciumot. Ennek következtében a páncél megpuhul, később pedig az izmok mozgása miatt eltorzul. Az állat teljesen legyöngül, ét­vágytalanná és furcsa módon szelíddé válik - nincs ereje ellen­kezni. Izmai legyengülnek, ami mozgáskor remegést eredmé­nyez. E súlyos hiánybetegséget megelőzhetjük, ha helyesen táp­láljuk kedvencünket és idejében gondoskodunk a vitaminok és ásványi anyagok pódásáról. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa január 24-én január 30-án január 30-án január 30-án január 31-én január 30-án január 30-án sárgarépa 25 Sk/csomó 13 Sk/kg 30 Sk/kg 20 Sk/kg 17-18 Sk/kg 16 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 35 Sk/kg 50 Sk/kg 28 Sk/kg 24-39 Sk/kg 43 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 12-14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 10Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 3.30-3,90 Sk/db 3,20 Sk/db 4 Sk/db 3,40 Sk/db 3-3,60 Sk/db 3.40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(120) SK/kg 16-20 Sk/kg (5 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 15-18(80) Sk/kg 13-25 (100-120) Sk/kg 15(110) Sk/kg 15-19(79-110) Sk/kg zeller 48 Sk/kg 20 Sk/kg 50 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 30 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 128 Sk/kg X 85 Sk/kg X 95 Sk/kg 96 Sk/kg 59-95 Sk/kg paradicsom 58-98 Sk/kg X 65 Sk/kg X 69 Sk/kg 62 Sk/kg 39-59 Sk/kg kelkáposzta 20 Sk/kg X 35 Sk/kg X 22-25 Sk/kg 25 Sk/kg 19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 260-300 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 38-40/x Sk/kg 10-20/x Sk/kg 35/55 Sk/kg X 20-35/x Sk/kg 32/60 Sk/kg 19-37/39 Sk/kg káposzta/karaiábé x/20 Sk/db 10-12/20 Sk/kg 15/22 Sk/kg 12 Sk/kg/10-12 Sk/db 12/15 Sk/kg 11/20 Sk/kg 11-17/19 Sk/kg méz (dióbél) 120-160 (250) Sk/kg 80-130 (160) Sk/kg 120 (250) Sk/kg 100-120 (130) Sk/kg X 90 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg sütőtök X X 20 Sk/kg X X X X savanyú káposzta X 20 Sk/kg 25 Sk/kg X 25 Sk/kg 25 Sk/kg 21 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom