Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-06 / 31. szám, szerda

22 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com A központ munkanapon 9 órától 13 óráig tart nyitva Kismamaklub Rozsnyón ­már naponta ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó/Dobsiná. A rozsnyói Margarétka Baba-Mama Központ Polgári Társulás tavaly október óta működteti a kismamaklubot, amely eddig csak hetente egy alka­lommal állt rendelkezésére a gyer­mekgondozási szabadságon lévő anyukáknak. Január derekától már munkanapon 9 órától 13 óráig tart nyitva, a GIT Közösségi Ház biztosított számukra helyiséget. A klubot gyesen lévő nők hozták létre. A központ lehetővé teszi, hogy enyhüljön az anyák társadal­mi elszigetelődése, amely a gyere­kekről történő egész napos gon­doskodás velejárója. „Ez egy olyan hely, ahol értelmesen tölthetik el az idejüket a gyermekükkel együtt, alkalmuk adódik bővíteni ismeret­ségi körüket, és elmélyíteni kap­csolataikat. A Margarétka a gyere­kek számára lehetővé teszi, hogy elsajátítsák a csoportos játék for­máit, és megtanuljanak együttmű­ködni a többi gyerekkel, előkészít­ve őket ezzel a bölcsődei foglal­kozásokra” - mondta Lucia Brab- cová, a központ vezetője. A klub tevékenysége egyre in­tenzívebb. Köszönhető ez a számos támogatónak is (magánszemé­lyeknek és üzemeknek), amelyek és akik főleg játékokat adomá­nyoztak. A klub egyetlen problé­mája, hogy nincs saját helyisége. Már kérvényt nyújtottak be a váro­si hivatalhoz, és remélik, a képvi­selők foglalkoznak az üggyel. „A kismamaközpontok világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, már nálunk is szinte minden város­ban léteznek, sőt, néhány nagyobb községben is. A jövőben gyerme­kekre is felvigyáznánk” - tájékoz­tatott Brabcová. Sokan nem is sej­tik, mi ez a központ, és összekeve­rik az óvodával. „Azt gondolják, hogy ez egy magánóvoda vagy böl­csőde, esetleg azt hiszik, az óvodát helyettesítjük. Nem vagyunk ma­gánintézmény, és az óvodát sem helyettesítjük. Adományokból tartjuk fenn a klubot. A gyerekek számára ez amolyan óvodai előké­szítő lehetőség. Tüdjuk jól, a gyes egyáltalán nem szabadság, a nő sokszor segítségre szorul” - ma­gyarázta Brabcová. Dobsinán már öt éve működik üyen központ, és a tapasztalatok nagyon kedvezőek. „Számunkra az a legnagyobb elismerés, hogy az óvodából pozitív visszajelzéseket kapunk. Azok a gyerekek, akik leg­alább hetente egyszer jártak hoz­zánk, az óvodában az első hetek­ben sem sírnak, hiszen megszok­ták a közösséget, önállóak” - mondta a dobsinai szabadidőköz­pont igazgatónője, Anna Gömö- riová. (kov) A településen 21 lakásigénylést tartanak nyilván (Szekeres Éva felvétele) Télen sem álltak le az építkezéssel Újabb tíz lakás tető alatt Lukanényén ÚJ SZÓ-HÍR Lukanénye. A megnövekedett igények kielégítése érdekében újabb tíz startlakás építése folyik a nagykürtösi járásbeli községben. A lakások már tető alatt vannak, az enyhe idő pedig kedvez a munká­latok folytatásának. A térség központi, csaknem 1300 fős településén jelenleg 21 la­kásigénylést tartanak nyüván. Az alig három évvel ezelőtt elindított lakásépítési program eredménye­ként eddig már 26 startlakást adtak át, a község saját tulajdonú telkén pedig jelenleg tíz új lakás került te­tő alá. A beruházáshoz szükséges pénzt az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával és saját forrás­ból sikerült előteremtenie az ön- kormányzatnak. A tavaly ősszel átadott nyolc lakás értéke megha­ladja a 12 millió koronát, a most épülő tíz lakás építése pedig több mint nyolcmillióba kerül. Hogy kedvezzenek a leendő lukanényei lakosoknak, a község vezetése nem szabott magas lak­bért. Mivel jórészt fiatal házasok, pályakezdők kérvényeztek lakást, a bérleti díjak 1500 koronától kez­dődnek - a lakás nagyságától és felszereltségétől függően. Kuzma Zoltán, Lukanénye pol­gármestere lapunknak elmondta, egyre több az igénylő. A polgár- mester szerint több környékbeli kistelepülésről is hozzájuk szeret­nének költözni a fiatalok. Ez való­színűleg annak is köszönhető, hogy a faluban teljes szervezettségű alapiskola működik, van orvosi rendelő és gyógyszertár, viszonylag jó a település infrastruktúrája, élénk a kulturális és a sportélet. Lukanényén a szolgáltatások szín­vonala is javul, a magyarországi Balassagyarmat üzemei pedig könnyen elérhetők a község által működtetett buszjárattal. A még jobb életkörülmények ki­alakítása érdekében még idén be­fejeznék az iskola melletti torna- csarnok és újabb tíz startlakás épí­tését. „2010-re összesen negyven­hat lakást adunk át, és addigra a sportcsarnokot és a stadiont is szeretnénk befejezni, felszerelni. Ha a fiatalok azt jelzik, itt kíván­nak élni, akkor a falu vezetésének minden lehetőséget meg kell te­remtenie ennek érdekében. Az új lakásoknak köszönhetően pedig legalább százötven vagy kétszáz fővel nő a falu lélekszáma” - álla­pította meg Kuzma Zoltán polgár­mester. (szász) * A Pázmány Péter Alapítványtól diákonként 22 400 forintnak megfelelő összeget pályázhatnak az iskolák Szülőföldön magyarul - ötödször Rigó Magdolna kuratóriumi elnök ünnepélyesen meghirdette a Pázmány Péter Alapítvány pályázatát (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Csakúgy, mint tavaly, idén is diákonként 22 400 forint­nak megfelelő összegű támogatást pályázhatnak meg a szlovákiai ma­gyar alap- és középiskolák mellett működő szülői szövetségek a Páz­mány Péter Alapítvány (PPA) által ötödik alkalommal kiírt Szülőföl­dön magyarul elnevezésű pályáza­ton. Erről Rigó Magdolna, a PPA kuratóriumi elnöke tájékoztatott a január 25-én, az alapítvány szék­házában megtartott ünnepélyes pályázathirdetésen. Áz egyetemi hallgatók is a tava­lyival megegyező támogatásra, 2800 forintnak megfelelő szlovák koronára jogosultak. Csáky Pál parlamenti képviselő, az MKP el­nöke elmondta: „Két napja az MKP székházában az alapítvány, a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége (SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Szülői Szövet­ség (SZMSZSZ) vezetőivel meg­egyeztünk abban, amiben a hó­nap elején, Budapesten is megál­lapodtunk, hogy ezt a rendszert rugalmasan fogjuk működtetni. Nagyobb lehetőséget kínálunk az intézményeknek arra, hogy kö­rültekintőbben nézzék meg, mi az, ami valóban szükséges a diá­kok számára.” Züahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Fő­osztályának főigazgató-helyettese elmondta, az egész Kárpát-me­dencében összesen körülbelül 220 ezer diák és körülbelül hétezer egyetemi hallgató jogosult a támo­gatásra, amire a magyar kormány minden évben ötmilliárd forintot szán. Felvidéken körülbelül 50 ezer alap- és középiskolás diák, valamint 230 hallgató érintett, ide évente 1,1 milliárd forintot juttat a magyar kormány. „Azt szeret­nénk, hogy elsősorban a diákok érdekeit szolgáló támogatási for­ma legyen az oktatási-nevelési tá­mogatás, olyan eszközöket lehes­sen megpályázni - akár tanköny­veket taneszközöket, oktatási se­gédanyagokat is -, amelyeket mi­nél több diák tud használni, illetve a diákok tulajdonában tud marad­ni” - mondta Züahi. Rámutatott: a Szülőföldön ma­gyarul pályázaton kívül más ma­gyarországi támogatási lehetősé­gek is vannak, elsősorban a Szülő­föld Alap, amely tavaly is több mint kétmilliárd forintot hirdetett meg pályázati formában (ebből százmilliót a Felvidékre), és ezt az idén is megteszi. Duka Zólyomi Árpád, európai parlamenti képviselő, a PPA kura­tóriumának tagja elmondta, sokan bírálják a szlovákiai pályázati rendszert, mert nem közvetlenül a szülő kezébe juttatja a támogatást. ,Á szülőknek tudatosítaniuk kell, ez a támogatás arra van, hogy a családoknak nem kell bizonyos té­teleket megfizetniük” - fogalma­zott a politikus. Duka Zólyomi ar­ról is szólt, hogy sokakban felvető­dik a kérdés, van-e értelme ennek a támogatásnak, amikor a Kárpát­medencei magyarság többsége már közösen tagja az Európai Uni­ónak, sőt most már schengeni öve­zetnek. Szerinte továbbra is van ér­telme, sőt, az egységesülő Európá­ban is példaértékű ez a támogatás. Rigó Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány a szóban forgó pályázaton kívül to­vábbi, kisebb pályázatokat is kiír: az oktatási-nevelési intézmények mellett működő hagyományőrző és művészeti csoportok működé­sének, oktatási és szakmai progra­mok vásárlásának, pedagógusok továbbképzését segítő programok és szakmai napok szervezésének, valamint a diákok központi iskolá­ba való eljutását segítő kisbuszok vásárlásának a támogatására. A kuratóriumi elnök megemlítette, hogy az iskolabusz-vásárlási prog­ramot Bugár Béla akkori MKP- elnök, parlamenti képviselő javas­latára indították el, és tavaly négy kisbusz vásárlásához (Jányok, Va­ján, Szalka és Nagyfödémes) já­rultak hozzá összesen 1,2 millió koronával. Pék László, az SZMPSZ elnöke megjegyezte, az utóbbi két évben a pénzbeli segítség részben szociális támogatásként fogható fel. „Igaz, hogy néhány leszakadt régióban ezek nagyon jól jövő támogatások, de úgy érzem, fő célunk, az identi­tás megmaradása és a magyar is­kola választása szempontjából nem igazán ezek a tételek a fonto­sak” - véli Pék. Szerinte többet kel­lene fordítani tehetséggondozásra, szakkörök támogatására. „Nem biztos, hogy a színházlátogatás és a tanulmányi út elégséges az iden­titásmegőrzéshez, ha nem terem­tünk lehetőséget arra, hogy az is­kolán belül ezek a csoportok kellő­képpen működjenek” - véli Pék. Mézes Rudolf, az SZMSZSZ el­nöke közölte, a Kárpát-medencé­ben elsőként nálunk hirdették meg a pályázatot, s remélhetőleg április végén vagy május elején a pályázati pénzek is eljutnak a cím­zettekhez. A Szülőföldön magyarul pályá­zat teljes szövege a www.paz- many.sk honlapon, valamint az SZMPSZ és az SZMSZSZ honlap­ján is olvasható lesz, valamint a szülői szövetség alapszervezetei postán is megkapják. A járás vidékfejlesztési lehetőségeiről beszélt Vajda Tibor, a régiófejlesztési ügynökség vezetője Szálláshely nélkül nincs falusi vendéglátás GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A vidéki turizmus terén elképzelhető a fejlesztés, de ehhez az kell, hogy a régiók, tele­pülések is érdekessé tegyék ma­gukat - véli Vajda Tibor, a Vág­sellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség vezetője. „Lehetne halászatról, vadászat­ról és más idegenforgalmi lehető­ségekről beszélni, de a vágsellyei régióban egyelőre hiányoznak az elszállásolási lehetőségek is - fi­gyelmeztet a projektmenedzser. - Hatástanulmányokat, a potenciál felmérését, kockázatelemzést kell végezni. Ezekből állítható össze az a fejlesztési terv, amely nélkül semmit sem lehet csinálni.” Vidéki szálláshelyek kialakítá­sához európai uniós támogatás is kérhető. Vajda szerint a kisebb be­ruházások esetében a leginkább járható út a mezőgazdasági jelle­gű támogatások megpályázása, „tőivel az agrártermelés eléggé ri­zikós ágazat, próbáljuk járulékos tevékenységgel kiegészíteni” - mondja Vajda. Úgy véli, annak hangsúlyozásával, hogy a fő tevé­kenység a mezőgazdasági terme­lés marad, a gazdálkodó például kisebb panziók építéséhez, tájhá­zak, parasztházak átépítéséhez kérvényezhet támogatást. A gazdasági növekedési progra­mon belül idegenforgalmi jellegű beruházásra falusi turizmus terén nincs nagy esély, mivel a nagyobb volumenű beruházásokra az in­novációs pólusok jogosultak. Ezek a pólusok a nagyobb váro­sok, amelyekben nagyobb panzió vagy szálloda építésére is lehet pályázni. Létezik továbbá egy kö­zéptávú, a 2007 és 2013 közti idő­szakra szóló idegenforgalmi fej­lesztési stratégia, amely azonban nem határoz meg regionális szempontot. „Ez azt jelenti, hogy e stratégiába a már létező na­gyobb létesítményeket is belefog­lalták, és azok fejlesztésére van le­hetőség. Ennél a stratégiánál is nagyon szigorúak a kritériumok, például a központi létesítmények minimális éves látogatottsága 200 ezer fő - figyelmeztet Vajda Tibor. - A Vágsellyei járásban egyetlen üyen sincs, Nyitra megyében ta­lán hét-nyolc, köztük a nyitrai óvár, Komárom és a párkányi ter­málfürdő.” A deáki és a felsőszeli termálfürdőnek több mint har­mincéves hagyománya van, de Vajda szerint még sokat keüene tenni ahhoz, hogy keüő számú szálláshely biztosításával e két te­lepülésen is fellendülhessen az idegenforgalom. A régiófejlesztés terén további érdekes terület az ipari parkok lé­tesítése. A Vágseüyei járásban több község területfejlesztési ter­vében is szerepel ilyen létesít­mény építése, ám Vajda szerint e téren is vannak komoly negatív tényezők: „Ebben a régióban egy­szerűen nincs rendelkezésre álló munkaerő. Sőt, ha nagyon szigo­rúan fogalmaznék, azt is mond­hatnám, száz kilométeres körzet­ben nincs ilyen munkaerő. Ha lé­tesülne itt egy ipari park, amely ötszáz főt alkalmazna, felmerül az elsődleges kérdés, hogy hon- nét veszünk ennyi embert. A má­sodlagos kérdés: ha kevésbé ipa­rosodott régióból vagy külföldről érkezik ilyen munkaerő, akkor hol szállásoljuk el, milyenek lesz­nek a pluszköltségek.” Vajda sze­rint inkább kisebb fejlesztési tele­pek képzelhetők el ebben a régió­ban. „Ideje lenne, hogy megin­duljon a reálbérek növekedése és olyan ipari parkok kialakítása, amelyek kevesebb, de szakkép­zettebb alkalmazott bevonásával speciális termelést folytatnának” - véli Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynök­ség vezetője. A horgászati lehetőség önmagában, járulékos szolgáltatások nélkül mégnem elég a falusi turizmus fellendítéséhez (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom