Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-06 / 31. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Csak az maradt benne, ami a cselekményt előreviszi Revizor a Tháliában KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. „Ha örömet okoz önöknek, hogy lássák egy politikus vereségét - ami a valós életben ritkán fordul elő, ám ebben a drámában megvalósul - jöjjenek el a Thália bemutatójára” - invitálja szívélyesen Štefan Korenčí rendező a nézőket. A Thália Színház idei évadjának utolsó előtti bemutatójára Gogol Revizoiját választotta ki Ko- rognai Károly, a színház művészeti vezetője. A darabot eredeti, 19. századi orosz miliőben láthatjuk majd, ám senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy valami avítt, idejétmúlt művet lát. A korrupció témája mindig és mindenhol aktuális, hiszen a politikusok, helyi kiskirályok nem változnak. A vígjátéknak minősített, ám komoly végkicsengésű darab hagyományos helyzetkomikumra épül: valaki nem az, akinek hiszik. Ez a valaki, Hlesztakov, egy pitiáner dzsentriivadék, aki éppen pénzszűkében van. Az orosz ldsvá- roska hivatalnokai azonban egyaránt attól rettegnek, hogy ellenőr, aki akár börtönbe is juttathatja őket sikkasztásaikért és a csúszópénzek elfogadásáért, ezért versengenek, hogy lekenyerezzék a „revizort”. Štefan Korenčí rendező az eredeti csaknem harmincfős szereplőgárdát a felére csökkentette. „A történetben nem maradt más, csak az, ami a cselekményt előreviszi” - közölte Korenčí, aki maga végezte el a szöveg dramaturgiai változtatásait. így a lepénzelhető hivatalnokok helyett csupán a korrupt polgármester (Pólós Árpád) és családja (Kövesdi Szabó Mária, Nagy Kornélia) praktikáiban gyönyörködhetünk majd, míg Hlesztakov (Bocsárszky Attila) lába alatt el nem kezd égni a talaj, és tovább nem áll. És akkor azok, akik addig tisztességüket, önzetlenségüket, hozzáértésüket igyekeztek bizonyítani, és ezt a látszatot némi kölcsönbe adott rubellel is megtámogatták, alaposan pofára esnek... A „tragikus bohózat” orosz hangulatát Szőke Anita díszlete és Jana Kuttnerová-Hurtigová jelmezei teszik a nézők számára kézzelfoghatóbbá. Hlesztakov (Bocsárszky Attila) egyszerre teszi a szépet a mamának (Kövesdi Szabó Mária) és a lányának (Nagy Kornélia) (Fotó: Gabriel Bodnár) ALKOTOPALYAZAT PEGAZUS 2008 Védnökök: Grendel Lajos Kos- suth-díjas író és Tőzsér Árpád Kos- suth-díjas költő A Szlovákiai Magyar írók Társasága idén is meghirdeti irodalmi alkotópályázatát középiskolás korú alkotók részére az alábbi kategóriákban: I. kategória: vers II. kategória: próza Beküldési határidő: 2008. április 20. Pályázhatnak állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező itthoni vagy Magyarországon tanuló középiskolások magyar nyelvű alkotásokkal. A pályázat jeligés. A nevet, címet és az elérhetőséget, valamint a látogatott középiskola megnevezését kérjük lezárt borítékban mellékelni, amelyre csak a jeligét kell ráírni (vagy az e-mailben külön feltüntetni). A jelige az oldalszámokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen! Egy pályázó több alkotással is pályázhat. A pályaműveket három példányban kérjük postázni. Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik. A zsűri elnöke Tóth László József Attila-díjas költő, tagjai pedig Hizsnyai Zoltán József Attila-díjas és Vida Gergely Ma- dách-díjas költők. A díjak, mindkét kategóriában: 1. díj: 3000 korona és értékes könyvcsomag 2. díj: 2000 korona és értékes könyvcsomag 3. díj: 1000 korona és értékes könyvcsomag A vers és próza kategóriákban egy-egy védnöki különdíjat (1500 korona és értékes könyvcsomag) is kiosztunk. Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában 2008. június 13-án lesz 14.00 órától. Szlovákiai Magyar írók Társasága 92901 Dunajská Streda Erzsébet tér 1203 Tel./Fax: 031/552-79-64, 0911/239-479 E-mail: szmit@mail.t-com.sk Iszlám részleg lesz a Louvre-ban Párizs. Iszlám művészeti részleg megnyitása, új kiállítási útvonalak bevezetése és egy kutatóközpont létesítése: 2020-ig a párizsi Louvre számos bővítést tervez annak érdekében, hogy még jobban fogadhassa nemzetközi közönségét és még szebben mutathassa be páratlan kincseit. A beruházások globális összegét 250 millió eu- róra tervezik, fedezetüket főleg az állam, továbbá szponzorok biztosítják. A Louvre tavaly 8,3 millió látogatót fogadott, ami 2001-hez képest 60 százalékos növekedést jelent, (mti) Bartis Attila regényét Alföldi Róbert vitte filmre Udvaros Dorottya nagy erejű színészi alakításával A nyugtalanító Nyugalom Nem kis meglepetések vártak a Budapesti Filmszemle nézőire az elmúlt két nap során. Alföldi Róbert, Fliegauf Benedek, Paczolay Béla, Till Attila és Novák Erik alkotása igazi csemege volt a versenymezőben. SZABÓ G. LÁSZLÓ Fanyalgásnak tehát nincs helye. Az idei mustra kellőképpen sokszínű, nem egy film az idén is díjak tucatját nyeri majd a világban, s kedvére válogathat közülük az amúgy finnyás magyar közönség is. Fliegauf Benedek Tejútja már a locamói fesztivál Arany Leopárdjával érkezett a szemlére, s Edvard Kocbek idézetével („Akárki vagy, halkan lépj be a házba”) próbálta felcsigázni a nézők figyelmét. A Tejút szavak nélkül, a képek erejével, a helyzetek telítettségével hat a nézőre, 75 perc „a csend házában”, ahol bármi megtörténhet. Még az is, ami nem. Aki olvasta Bartis Attila Nyugalom című regényét, amely a kortárs magyar irodalom egyik fényes darabja, aligha csodálkozott azon, amit Alföldi Róbert első rendezésében a mozivásznon látott: Veér Rebeka, a disszidens lánya miatt pályavesztett, nagy színésznő fiát egyedül nevelve, ké- nye-kedve szerint rángatva, hol magához láncolva, hol durván ellökve, kapcsolatait féltékenyen szétégetve a lélek legmélyebb poklát járja be. Az ödipuszian erős anya szerepében Udvaros Dorottya pályája egyik legnagyobb alakítását nyújtja, filmbeli fiaként Makranczi Zalán pedig jobb startot el sem képzelhetett volna. Alföldi Róbert, aki eddig színházi rendezőként gyűjtögette babérjait, most filmrendezőként is jó helyzetbe hozta magát: a Nyugalom az elmúlt évek egyik legfelka- varóbb, legőszintébb és legfájóbb filmje. Elsőfilmesként jelent meg az idei szemlén Till Attila is, áld az elsőfilmesek minden görcse és Schruff Milán, Bánfalvy Ágnes és Rudolf Péter a Kalandorokban botladozása nélkül kínálja nézőinek a Pánikot, amelyben így vagy úgy mindenki lelkibeteg. Anya, fia, lánya, barátnő, annak lánya, a két rendőr, akik közül az egyik be akaija vallani, a másik inkább leplezi nemi identitását, egyszóval mindenki, még a Pánik Klinika rendkívül ambiciózus terapeutája is. Gondolatban és érzelmekben gazdag, finom humorú film a Pánik, színészei, Gubík Ági, Schell Judit, Bánsági Ildikó, Egri Márta, Kolovratnik Krisztián, Thuróczy Szabolcs és a huszonéves magyar A1 Pacino: Kovács Lehel szinte egymásra licitálnak jobbnál jobb alakításaikkal. Szívmelengetően szép munka Paczolay Béla különös road mo- vie-ja, a Kalandorok, amelyben nagyapa, apa és fia vág neki a nagy útnak, amely váratlan kalandokat tartogat mindhármuk számára. Géza, a nagy lakodalmak alkalmi trombitaművésze negyedik házasságából repült, vagyona semmi, lakása négy keréken gurul Erdély felé. Alkalmi munkákból élő húszéves fiával megy édesapjához, aki csak annyit üzent neki, hogy „Gyere, baj van!” A „baj” csak annyi, hogy menekül (okkal) féltékeny és éppen emiatt örökké zsémbes, egyébként pedig nagyon is jószívű feleségétől. Ketten jöttek, hárman mennek, a nagyapa ugyanis hajthatatlan: irány Magyarország, a nagy szabadság, ahol majd a kocsi tetejére pakolt ócskaságokból jó ideig eltarthatja magát. A kérdés csak az, hogy hol kezdődik a szabadság, s hol az átléphető határ? Haumann Péter a világ legbájo- sabb nagypapája a filmben, Rudolf Péter most is a legjobb formáját hozza, az unoka szerepében pedig Schruff Milán mindkettőjüknek méltó partnere. Ők hárman a rozoga, lerobbanás előtt álló kocsiban akkora triót alkotnak, hogy az egy független amerikai filmnek is javára válhatnak. (Képarchívum) Brutális Nikita magyar bátyja brutális Theo, a Novák Erik rendezte Zuhanórepülés frissen szabadult rossz fiúja. „Urbánus legenda egy fiatal zsiványról” - írja a film ajánlójában az elsőfilmes alkotó. Theo új életet akar kezdeni. Kalandos természetével bármixernek készül egy hajóra. De csak addig, amíg vissza nem szippantja a fégi kör, a drogvilág, amelyben újra megégeti magát. Profi munka Novák Erik filmje. Nagyszerű képi világával, klipszerű vágásaival, lüktető ritmusával és a színészek, elsősorban Nagy Zsolt és Törköly Levente játékával fel tudja venni a versenyt a műfaj legjobb nyugat-európai darabjaival. Az idei szemle díjai közül azonban aligha válogathat. Ott egyedül Nagy Zsolt színészi alakítása jöhetne szóba, hiszen épp a Zuhanórepülésben nyújtott játékával jutott be a most kezdődő berlini mustra Shooting Starjai közé. A három kötet sűrítménye annak, amit a sorozat eddigi könyvei a Csallóközről tartalmaznak A Csallóköz városai és falvai I-III. BAKÓJÁNOS Tavalyelőtt jelent meg A Csallóköz városai és falvai című munka utolsó, harmadik kötete. A Kal- ligram regionális sorozatában (Csallóközi Kiskönyvtár) eddig 36 kötet jött ki, így ez a hajdan úgyszólván színmagyar nagytáj egyre tisztább és teijedelmesebb tükörben szemlélheti történelmi ábrázatát. A három, enciklopédia igényű könyv együttes terjedelme ezer- négyszáznegyvenhat (1446) oldal. Ebből hét a szerző előszava, százhetvenhárom a név- és tárgymutatók összesített oldalszáma és nyolcvannégy a minden kötethez mellékelt, azonos térképanyagé. A mű törzsanyaga, a csallóközi települések és a kataszterükbe tartozó puszták, majorságok, napjainkra dűlővé sorvadt történelmi falvak leírása tizenhat magyar, latin, német, szlovák forrásból buzog föl. A magyar nyelven írt anyagok csak magyarul szerepelnek a kötetekben, a latin, német, szlovák szövegeket a szerző mind eredeti nyelvükön, mind saját magyar fordításában közreadta azért, „hogy az is élhessen velük, aki e nyelvek valamelyikét nem érti”. Az idegen nyelvű eredeti szövegek a történelmi hitel szolgálatában kerültek a kötetekbe. Bél Mátyás Notitiájából a szerző nem merített anyagokat; Komárom vármegyéjét a sorozatban már megjelentette, Pozsony vármegyéje szerepel a kiadó terveiben, mint Győré is, amelynek Tó- sziget-csüizközi járása hét településével Trianon és Párizs után a Csallóközbe olvadt. Az egy Nagymegyer kivételével Fényes Elek Komáromi megyei anyaga (1848) is kimaradt a szöveggyűjteményből; a mezőváros leírását a szerző azért emelte át, mert egyik forrásából, Fényes 1851-es statisztikai monográfiájából ez a település valahogy kife- lejtődött. Idekívánkoztak volna Ipolyi Arnold műtörténeti monográfiájának históriai ágyazató templom-leírásai, de a sorozatban már ez a könyv is újjászületett (Csallóköz műemlékei, 1859; másodszor a Kalligramnál 1994-ben), ezért a régi és újabb műemlékeket a kötetekben főképp a Súpis pamiatok na Slovensku című szlovák műtörténeti monográfia leírásaiból ismerhetjük meg. Roncsol László A Csallóköz városai és falvai Harmadik k&tc A szerző izgalmas felfedezése volt Gottfried von Rotenstein alias Vöröskői gróf Pálffy János 1783-ban született Csallóköz-le- írása egy akkori német turisztikai folyóiratból. Kár, hogy a szigeten utazgató főúr figyelme csak Bősig ért el. „Innen étjük el a rónaságot, vagy az úgynevezett pusztákat”, írja Pálffy, „egészen Komáromig, s ezek részben marhalegelőként, részben kaszálóként szolgálnak. Itt a legszebb borjú 3^4 aranyat, egy ló 15-20 aranyat, 1 pár tyúk 1 koronát, 1 bárány 6 garast, 1 nyúl 4 garast ér.” Jó hetven évvel később Ipolyi Arnold is beutazta a nagy Duna-szigetet, s amit látott, azt Csallóközi utiképek című munkájában írta le. Érdekes változásokat tapasztalhat, aki e két történelmi útleírást egymással szembesíti. Ez a három kötet mintegy sűrítménye annak, amit a sorozat eddigi és remélhetőleg majdani könyvei a Csallóközről tartalmaznak. Másfelől azt is mondhatjuk, hogy a helységlexikon a sorozat többi kötetében bomlik és terül szét témák, szakterületek, településmonográfiák, művelődéstörténet, egyház- és családtörténet szerint, részletező, szakszerű kinagyításokban. Talán ennek a sorozatnak is köszönhetjük, hogy sorra látnak napvüágot a csallóközi és más települések történetét földolgozó könyvek, füzetek és sorozatok, hogy egyre tisztább és teljesebb képet kínáljanak történelmünkről. - Most már csak vásárolni és olvasni kellene őket. (Roncsol László: A Csallóköz városai és falvai I—III. Kalli- gram, 2005)
