Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-06 / 31. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elkerül bennünket a hitelválság Pozsony. A szlovákiai pénz­intézeteket csak közvetve érinti majd a világszerte terjedő hi­telválság - állítja Peter Stanék, a Szlovák Tudományos Aka­démia közgazdásza. Szerinte az európai bankok ugyan szin­tén csak megkésve érintettek a hitelválságban, ám az elkövet­kező időszakban a leányvállala­taikból nagyobb összeget von­hatnak el a válság mérséklésé­re. Mivel Szlovákiában a ban­kok többsége külföldi pénzin­tézetek kezében van, az elkö­vetkező időszakban Stanék sze­rint nagyobb pénzösszegek el­vonására számíthatunk, (mi) Újabb rémes adatok Amerikából New York. A várakozásoknál lényegesen rosszabb szolgálta­tói beszerezési menedzser index látott napvilágot tegnap az Egyesült Államokban, amire heves eséssel reagáltak Európa szerte a részvénypiacok, melyek közül a DAX és a CAC40 több mint 2,5%-os mínuszban állt a délután folyamán. A régiós bör­zék szintén pirosban úsztak. A nap nagy részében pesszimiz­mus érződött az európai rész­vénypiacokon, melyek a megje­lenő amerikai adatok hatására heves mozgással reagáltak, (m) Megnyílt az Aqua-therm Nyitra. Ha kazánt, fűtőtestet vagy klímaberendezést szeret­nénk vásárolni, érdemes felke­resnünk a tegnap megnyitott Aqua-therm szakvásárt, amely a nyitrai Agrokomplex vásárvá­rosában péntekig látogatható. A kiállításon 150 cég vesz részt, bemutatva a legújabb energia- takarékos technológiákat. A be­lépő idén 50 korona. A szakvá­sár ma és holnap délelőtt 10 és délután 5 óra között tart nyitva, pénteken pedig délután há­romkor zárnak. (SITA) Górcső alatt az üzletláncok Brüsszel. Európai bizottsági vizsgálatnak kell indulnia a nagyáruházláncok tevékenysé­géről, miután az Európai Parla­ment képviselői kellő számú alá­írást gyűjtöttek össze a témában -jelentette be közleményben a téma egyik kezdeményezője, Hegyi Gyula, a magyar Szocia­lista Párt képviselője. A magyar képviselő indoklásul elmondta, úgy tűnik, hogy a szupermarke­tek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedőket, és nyomott átvételi áraikkal meg­nehezítik a termelők, beszállí­tók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panasz­kodnak, hogy jogaikat meg­nyirbálják. Néhány EU-tagál- lamban egyébként már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatok­ról van szó, amelyek sok ország­ban megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek, (m, s) Többet költöttünk az üzletekben Pozsony. A szlovákiai kiske­reskedők bevételei az elmúlt egy évben több mint öt százalékkal nőttek - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eu- rostatnak a legfrissebb jelenté­séből. A lengyel és litván kiske­reskedők után így a hazai üzletek könyvelhették el a leggyorsabb növekedést. (SITA) Kevesebb cukor, nagyobb kereslet Zürich. A svájci székhelyű Kingsman ágazati konzultációs cég előrejelzése szerint a 2008/2009-es szezonban 1 mü- lió tonna lesz a globális cukor- többlet, ami jóval elmarad az előző szezon 9,4 millió tonna többletétől. A cég várakozása szerint a 2008/2009-es szezon­ban a világ cukortermelése 163,9 millió tonnára mérséklő­dik az egy évvel korábbi 168,0 millióról, miközben a globális kereslet 158,6 mülióról 162,9 millió tonnára bővül. (MTI) Jönnek az új Dacia-modellek Bukarest. Pick Up és egy cros­sover modelleljelenik meg idén a piacon a Dacia. A Pick Up már­ciusban, a Bukaresti Autószalo­non jelenik meg először a nagy- közönség előtt. Az új modell a Logan alapjaira épül, de idén je­lenik meg a másik újdonság, a Sandero névre hallgató, csa- potthátú, gömbölyded Dacia is. 2007-ben összesen 230 ezer Da­ciát értékesítettek, aminek 45%-a belföldön talált gazdára. A tervek szerint 2009-ben, a kö­zel megduplázott gyártáskapaci­tással készült gépkocsik 70%-a exportra kerül majd. (m) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,376 Lengyel zloty 9,327 Anaol font 44,744 Maqyar forint (100) 12.929 Cseh korona 1,300 Svéd korona 3,548 Bolqár leva 17,070 Román lej 9,158 Japán jen (100) 21,159 Svájci frank 20,632 Kanadai dollár 22,746 USA-dollár 22,723 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,53-34,27 22,20-23,38 1,26-1,34 12,32-13,48 OTP Bank 32,59-34,32 22,24-23,43 1,27-1,34­Postabank 32,48-34,28 22,07-23,37 1,27-1,33 11,93-13,93 Szí. Takarékpénztár 32,55-34,22 22,17-23,33 1,26-1,34 12,34-13,50 Tatra banka 32,57-34,31 22,24-23,42 1,27-1,33 12,41-13,43 Dexia Banka 32,61-34,34 22,20-23,38 1,27-1,34 12,63-13,30 Általános Hitelbank 32,74-34,22 22,27-23,41 1,27-1,33 12,62-13,26 Az első, adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Napjainkban nemcsak a kőolaj és földgáz ára tör csúcsokra, hanem már a szén drágulása is rekordot dönt Újra aranyat ér a fekete gyémánt A kőszén piaci árfolyama Ázsiában az egynegyedével ugrott meg az utóbbi időben (ČTK-felvétel) Pozsony. Az elmúlt hetekben a gázárak váltják ki a legna­gyobb vitát, az elkövetkező időszakban azonban a szén drágulására is számítanunk kellene. A szén világpiaci ára rekordmagasságba emelke­dett, miután a világ legfonto­sabb széntermelőinél nem várt események zavarták meg a bányászatot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az olaj és földgáz árának elmúlt években tapasztalt meredek emel­kedése olyan „alternatív” energia­lehetőségek felkutatása felé fordí­totta a világ figyelmét, mint a szén. A szén egészen az 1960-as évekig az elsőszámú energiaforrás volt a világon, majd először az olaj, illet­ve azt követően a földgáz és a nuk­leáris energia megjelenésével fo­kozatosan veszített vezető pozíció­jából. Szlovákiában az elmúlt években a gázfűtés ugyan 42%-os részesedést ért el, a szénfűtés azonban továbbra is a kettesszámú fűtési formának számít. A gazda­sági tárca előrejelzése szerint ez utóbbinak az elkövetkező években is fenn kellene tartania a 20%-os részesedését. A szén világpiaci ára ugyanakkor az elmúlt időszakban szintén rekordmagasságokba emelkedett. A vüágpiaci kínálat napjainkban olyan szűkös, hogy a felhasználók gyakorlatilag bármilyen árat ké­szek megadni a szénért, amit a ki­termelők kémek, akiknek így csu­Szlovákia reklámpiaca Több mint 40 milliárd korona Pozsony. Tavaly látványosan, 16 százalékkal emelkedett a szlo­vák hírközlő szervekben megjelent reklámokból származó bevétel. A TNS SK társaság adatai szerint a 16%-os növekmény eredménye­ként a reklámpiac 2007-es forgal­ma túllépte a 40 milliárd koronát. A felfutás viharos, hiszen 2003-ban az ágazat forgalma még csak alig 17 milliárd koronára rúgott, 2005-ben közvetlenül 30 milliárd alatt ma­radt, 2006-ban pedig 35,1 milliárd korona volt. Branislav Búzek, a TNS SK marketing menedzsere szerint a 40,67 müliárdos forgalom elsősorban a mobütársaságok akti­vitásának köszönhető (tavaly Szlo­vákiában komoly médiakampány keretében piacra lépett a 3. mobil- szolgáltató, aTelefónica). (č,só) pán ki kell várniuk, és az árak még magasabbra emelkednek. A szén piaci árfolyama Ázsiában például negyedével ugrott meg az utóbbi időben. Múlt hónapban Kína, a vi­lág legnagyobb termelője bejelen­tette, hogy az évtizedek óta legke­ményebb téli időjárás miatt szüne­telteti az energiahordozó exportját februárban és márciusban. A nagy hideg Kínában áramhiánnyal fe­nyegeti a lakosságot. Dél-Afriká- ban éppen az áramhiány miatt aka­dozott a szénbányászat, Ausztráli­ában pedig áradások okoztak fenn­ČTK-HÍR Prága. Idén már nem éri el Csehország külkereskedelmi több­lete a 2007-ben produkált, a 2006-os szintet (39,8 milliárd ko­rona) kétszeresen meghaladó 86,1 milliárd koronát - állítja a megszó­lított elemzők többsége. „Ez az év eddig több aggodalmat, mint pozi­tív hírt szült: Csehország fő partne­reinek gazdasági növekedése las­sulni látszik, a korona kurzusa túl gyorsan erősödik, az egységnyi termékre eső bérköltségek nem mérséklődnek” - közölte David Marek, a Patria Finance vezető közgazdásza, ezért ő idén 70-80 milliárd korona közötti külkertöbb- lettel számol. „A külkereskedelmi mérleg jelentősebb javulása csak 2009-ben várható, amikor a Hyun­dai észak-morvaországi autógyára akadást a kitermelésben. Az ázsiai áramtermelő vállalatok szinte tü­lekednek a szénért. Indonézia, amely a világ egyik legnagyobb ex­portőre, azt állítja, hogy idei kiter­melése legnagyobb részét már most eladta. A dél-koreai közműcégek már csak kevesebb, mint két hétre való szénkészlettel rendelkeznek. Az olaj és földgáz árának elmúlt években tapasztalt meredek emel­kedésének hatására az évtizedek alatt szerepéből jelentős mérték­ben veszítő szén akár ismét reflek­megkezdi üzemelését” - vélekedett Vojtéch Benda, az ING Wholesale Banking elemzője. Petr Dufek a ČSOB pénzintézet közgazdásza vi­szont azt vallja: a nyersanyagárak csökkenése és a 2007 végi kiváló külkereskedelmi mutatók azt is valószínűsíthetik, hogy idén Cseh­ország külkereskedelmi mérlegé­nek többlete túllépheti a mágikus 100 milliárd koronás határt. A tavalyi, rekordot döntő többlet a kedvező vüággazdasági feltételek mellett három tényezőre vezethető vissza: tovább emelkedett a gép- és járműgyártás kiviteléből származó bevétel (2006-hoz képest a többlet 35,9 milliárd koronával nőtt), passzívumból aktívumba fordult Csehország nyersanyag-kereske­delme, végezetül mérséklődött az ásványi üzemanyagokkal folytatott kereskedelemből származó hiány. torfénybe kerülhet a világon, rész­ben ezt jelzi a rekordszinteken tar­tózkodó árfolyam is. Mindemellett az Ázsia felől várható növekvő ke­reslet, illetve a szűkös kínálati ol­dal a szén árának további emelke­dését idézheti elő. A szén iránt a legnagyobb keresletet világszerte a villamosenergia-termelők tá­masztják, az egyes országok sze­rinti lebontásban pedig ahogy több nyersanyagnál már megszokhat­tuk, Kína áll az élen. Melyek a szénnek az energiafo­gyasztásból kihasított részesedé­sének a növekedése mellett szóló legfontosabb érvek? A szén eseté­ben például jóval magasabb szin­ten álló bizonyított készletekről árulkodnak a statisztikák Bár a szén árfolyamában is tetten érhe­tő volt az emelkedés az elmúlt években, az olaj és földgáz átlagos éves árfolyama ennél nagyobb mértékű emelkedést mutatott. A szén trónfosztásakor az energia- hordozó elleni érvként a nagyfokú környezetszennyezést hozták fel, mely az új és a folyamatban levő technológiai fejlesztéseknek kö­szönhetően már nem jelentenek problémát. Mit mondanak az elemzők? A korábban előrejelzettnél nagyobb emelkedést várnak 2008-ban a szén piacán a JP Morgan elemzői. A növekvő indiai és kínai kereslet miatt az elemzők korábbi 70 dollá­ros célárukat (erőművekben fel­használt szén) 90 dollárra emelték. Az acéliparban felhasznált szénre vonatkozó várakozás a korábbi tonnánkénti 120 dollárról 140 dol­lárra emelkedett. (s, m, mi) A társaságok és az euró Minden második már készülődik Pozsony. Az Ernst & Young ta­nácsadó társaság 2007 novemberi, 150 jogi személyt bevonó felméré­se szerint tavaly tavaszhoz képest jelentősen javult a hazai cégek fel- készültsége az euró átvételére. A megkérdezett társaságok 46%-a már felmérte az euró átvételének hatását, a cégek egyharmada pénzt és embereket különített el a projek­tum kivitelezésére. A megkérdezett cégek 89,1%-a szerűit az euró leg­inkább a könyvelésre, a bérezésre és a személyzeti politikára (84,2%), továbbá az adott társaság informatikai hálózatára (73,3%) lesz kihatással - ez utóbbi területen már a cégek 48%-a tett lépéseket. Az uniós fizetőeszköz átvétele leg­inkább a bank- és biztosítási szek- torbanleszpénzigényes. (ú) Idén is külkereskedelmi többletet várnak a csehek Dől a pénz az autóexportból Az OECD friss jelentése: Térségünkben az elmúlt év egyik versenyképességi nyertesének Szlovákia számít Magyarország sereghajtó a reálbérek alakulása terén ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Miközben a többi régiós új tagállamban erős volt a reálbér-növekedés 2007-ben, Magyarországon 4,7 százalékkal csökkentek a kerese­tek a vártnál magasabb, 8%-os inf­láció, illetve az állami elvonások fokozása miatt - ez az utóbbi 12 év legnagyobb reálcsökkenése. Ro­mániában kiugróan, 15%-nál is gyorsabb ütemben nőtt a fizetések reálértéke, de a visegrádi térség országaiban is érezhető emelke­dést regisztráltak (Szlovákiában több mint 4%-os volt az emelke­dés) - kivéve Magyarországot. Rá­adásul déli szomszédunknál a ta­valyi költségvetési megszorítások nem csak a közterhek emelkedé­sében érhetők tetten, a kiadáslefa­ragás jegyében jelentős elbocsátá­sokkal is jártak. A nagyjából száz­ezer, utcára került állami alkalma­zottnak azonban csak kisebb része tudott a keresletszűküléstől sújtott magánszektorban elhelyezkedni, így a foglalkoztatottság is vissza­esést mutatott tavaly. A cseh, szlovák, lengyel vagy román reálbérek látványos növe­kedésének egyik fő oka a munka­erő iránt megnyilvánuló mind erő­sebb kereslet. Á fizetések alakulá­sa egyfelől igen kedvezően hatott az érintett tagállamok fogyasztási adataira, másfelől a szociális béke szempontjából is igen előnyös, ha a cégek nyereségének gyarapodá­sával a munkavállalók bére is töb- bé-kevésbé lépést tart - mutat rá a német Wirtschaftsblatt szaklap. Többen figyelmeztettek ugyanak­kor az elmúlt évben, hogy a bérek túl gyors növekedése - amellett, hogy inflációs nyomást gerjeszt - az új tagállamok versenyképessé­gének is árthat a termelési költsé­gek emelkedése miatt. A legfejlettebb országokat tö­mörítő párizsi székhelyű OECD szervezet legújabb összehasonlí­tásából azonban kiderül, hogy a jó­lét növekedése egyelőre nem von­ta maga után a versenyképesség romlását az új tagállamokban, vagyis a darabbérköltségek a di­namikus bérkonjunktúra ellenére sem emelkedtek érdemben, mivel a termelékenység is gyorsan javul. A múlt év egyik versenyképességi nyertesének az OECD adatai sze­rint Szlovákia számít: tavaly eny­hén növeltük versenyképességün­ket a darabbérköltségek terén, mi­közben a munkavállalók 4,2%-os reálbér-emelkedést könyvelhettek el. A korona árfolyam-ingadozásai sem haladták meg azt a mértéket, amely az euróval szembeni veszé­lyes le- vagy felértékelődéshez ve­zethetett volna. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor némüeg nőttek a da­rabbérköltségek a múlt évben, ez elsősorban a két ország nemzeti valutája, a cseh korona és a zloty jelentős erősödésével függ össze. Bulgáriáról és Romániáról, illetve a balti államokról még nem áll rendelkezésre adat a versenyké­pesség alakulásának összehasonlí­tásához. (VG, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom