Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-29 / 24. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 29. www.ujszo.com A legjobb színésznő: Julie Christie (SITA/AP-felvételek) Az amerikai színészek egyesületének díjai Egyre rangosabb elismerés MTl-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. A Filmszínészek Céhe idei fődíját - vagyis a legjobb színészgárdának járó elismerést - a Nem vénnek való vidék, a Coen fivérek alkotása nyerte, amely nyolc Oscar-jelölést is kapott már, a legjobb főszereplőnek járó díjban pedig Daniel Day-Lewis részesült a Vérző olaj című filmben nyújtott alakításáért. A vasárnap tartott díjátadó gála hollywoodi felhajtással zajlott le, bár némileg beárnyékolta a 28 éves Heath Ledger váratlan halála, valamint az Amerikai írók Céhe (WGA) már három hónapja tartó sztrájkja, amely a február 24-re tervezett Oscar-gálát is veszélyezteti. A 28 éves Heath Led- gerre (a Túl a barátságon főszereplője) a múlt héten holtan találtak New York-i lakásában, s halálának oka egyelőre ismeretlen. Meglépés volt, hogy a díjátadón részt vett Angelina Jolié, Tom Cruise, Eva Longoria és Cate Blanche«, mivel ők eddig boj- kottálták az efféle rendezvényeket a sztrájkoló írók támogatásaképpen, így a közelmúltbéli Golden Globe-díjátadót is. A legjobb női főszereplő Julie Christie lett az Egyre távolabb (Away From Her) című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb tévéfilmes színészgárda díját a Maffiózók (The Sopranos) című drámasorozat (HBO) és A hivatal (The Office) című vígjátéksorozat (NBC) kapta. Életműdíjban Charles Duming részesült. Az 1923-ban született amerikai színész számtalan filmben és tévéfilmben játszott, a legismertebbek közé tartozik A nagy balhé és az Aranyoskám. A legjobb férfi mellékszereplő Javier Bardem (Nem vénnek való vidék), a legjobb női mellék- szereplő pedig Ruby Dee (Amerikai gengszter) lett. A Filmszínészek Céhe (SAG) az amerikai filmszínészek érdekeit védő legnagyobb szakszervezet, mintegy 120 ezer taggal, s idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A SAG által immár 14. alkalommal kiosztott díjak évről évre mind rangosabbá váltak, és az Arany Glóbusz mellett az Oscar-dí- jak egyik legmegbízhatóbb előrejelzőjévé nőtték ki magukat. A legjobb színész: Daniel Day-Lewis Ma kezdődik és február 5-ig tart a magyar film ünnepe. A vetítéseket négy moziban tartják. Tizennyolc alkotás a versenyben Igazi, formatervezett fődíja lesz az idei, 39. Magyar Filmszemlének, de hogy ki kapja majd, az csak a záróünnepségen derülhet ki. Ennek értelmében tehát az alkotókat sem értesítik előre, hogy nyertek. A díjazottak névsora ott, helyben válik nyilvánossá, emelve ezzel a rendezvény feszültségét, színvonalát. SZABÓ G. LÁSZLÓ Arany Orsó a díj neve, tervezői egy archív fotó alapján hozták létre, s öttagú zsűri döntése alapján kapja majd a szemle legjobb filmje. A zsűri tagjai pedig a következők: Klaus Eder, a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIP- RESCI) főtitkára, Catherine Por- tuges amerikai filmesztéta, Kende János operatőr (Jancsó Miklós sokévi munkatársa), Goda Krisztina filmrendező (Csak szex is más semmi, Szabadság, szerelem), valamint Márta István zeneszerző. A legjobbnak ítélt közönségfilm a nemzetközi zsűri döntése alapján Moziverzum díjat kap, a külföldi kritikusok pedig - a hagyományoknak megfelelően - az idén is Gene Moskowitz-díjjal jutalmazzák az általuk legértékesebbnek tartott alkotás rendezőjét. A szemle nyitóünnepségén, ma este a Millenáris Teátrumban hárman részesülnek életműdíjban: Schubert Éva, aki 35 magyar filmben játszott (Egy pikoló világos, Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, Butaságom története, Lila ákác, Locsolókocsi, Abigél), B. Müller Magda fotóművész, aki évtizedeken át a Mafilm standfotósaként dolgozott (ő fényképezte például Huszárik Zoltán Szindbádjának forgatását) és Hildebrand István operatőr (Gerolsteini kaland, Katonazene, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Pogány Madonna). A Magyar Mozgókép Mestere címet ketten kapják: Gyulai Líviusz filmrendező, grafikusművész, illusztrátor és Kosa Ferenc filmrendező (Tízezer nap, ítélet, Nincs idő, Hószakadás, Küldetés, Az utolsó szó jogán). A Millenáris Teátrum mellett a Palace Mamut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem mozi ad otthont a mustrának, amelynek nyitófilmje ugyan nem lesz, a 18 versenyfilmből azonban egy-egy perces ízelítőket fűztek egymás mellé a szervezők. A játékfilmek mellett 33 dokumentum-, 3 kreatív dokumentumjátékfilm, 36 kísérleti és kisjátékfilm, valamint 13 tudományos és ismeretterjesztő film is indul a versenyben. Ez összesen 103 alkotás. A legnagyobb érdeklődés ez évben is a játékfilmeket kíséri. Herendi Gábor, a szemletanács elnöke érdekesnek és sokszínűnek tartja az idei termést. Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója szerint a mustra idejére Budapestre látogató vezető nemzetközi szaklapok (egyebek mellett a Variety és a Filmecho/Filmwoche tudósítói, valamint a rangos filmművészeti folyóiratok és európai napilapok kritikusai is megtalálják majd az ízlésüknek leginkább imponáló alkotást. A magyar film nagy generációja, Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly, Bacsó Péter és Mészáros Márta nem lesznek jelen friss munkával az idei szemlén. A 2008-as mustra a harmincasok- negyvenesek alkotásait kínálja a közönségnek. Első filmrendezésével jelentkezik Alföldi Róbert, Tóth Orsi a Delta című filmben aki Bartis Attila remek regényét, a Nyugalmat álmodta mozivászonra Udvaros Dorottya főszereplésével. Faur Anna Lányok című filmjének alapjául a közelmúlt egyik brutális taxisgyilkossága szolgált. Mundruczó Kornél Deltája egy mai Hamlet-történet a vajdasági hegedűművész, Lajkó Félix, valamint Tóth Orsi és Mo- nori Lili főszereplésével. Török Ferenc Ovemightja izgalmas brókersztori Bodó Viktor, Nagy Ervin és Szőcs Artúr játékával. Novák Erik Zuhanórepülése 21. századi gengszterfilm Nagy Zsolttal a főszerepben, aki épp ezzel a filmmel lesz Shooting Star az idei berlini mustrán. Elsőfilmes rendezők is lesznek az idei kiválasztottak között. Till Attila a Pánikkal, Gigor Attila A nyomozóval. Paczolay Béla a kalandorokkal versenyez. Koltai Lajos mellett a magyar film másik jeles operatőre, Ragályi Elemér is úgy döntött: ha alkalma nyílik rá, szívesen rendez. Nincs kegyelem - PD emlékére című filmje egy több mint tíz évvel ezelőtti gyilkosságért ártatlanul elítélt, börtönbe zárt, végül csupán a véletlennek köszönhetően kiszabadult férfi szomorú történetét meséli el. Új filmmel jelentkezik Hajdú Szabolcs (Off Hollywood), Dettre Gábor (Tabló) és Fliegauf Benedek (Tejút). Szomjas György A Nap utcai fiúkkal, Tímár Péter a Casting mindennel, Koltai Róbert a Megy a gőzössel, az eddig inkább dokumentumfilmeket forgató Al- mási Tamás a Márió, a varázslóval célozza meg a közönséget. Más, ismert rendezők (Sopsits Árpád, Enyedi Ildikó, Gothár Péter, Salamon András) a kísérleti és kisjátékfilmek kategóriájába neveztek be friss munkájukkal. Versenyeznek a filmplakátok is. Az idén: harminchat. Ezeket a Millenáris Piros-Fekete Galériájában láthatják az érdeklődők. A nyertes műveket egy szakmai zsűri, illetve a közönség választja ki. A kiállítás nem titkolt célja a grafikusok és reklámszakemberek ösztönzése a jobb filmplakát elkészítéséhez. S végül egy megnyugtató tény ugyancsak Vezér Évától, a Magyar Fümunió igazgatójától: a magyar film 2007-ben csaknem nyolcvan díjat kapott. Ez valóban nem kevés. Hogy az idei termés hoz-e ennyi elismerést, arra majd 2009 ad választ. (Képarchívum) A filmes szakma legrangosabb elismerése A Magyar Mozgókép Mestere VISSZAPILLANTÓ Az elmúlt tíz év díjazottjai a Magyar Filmszemlén A legjobbak listája VISSZAPILLANTÓ Budapest. A Magyar Mozgókép Mestere díjat a Magyar Mozgókép Közalapítvány létrehozói alapították a filmes szakma legrangosabb elismeréseként. Első alkalommal 2004-ben ^dták át tíz kiemelkedő alkotónak, majd 2005-től egy-egy Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött rendezőnek vagy operatőrnek adományozzák. A díjazottak. Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Böszörményi Géza Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész, Gaál István Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemesés kiváló művész, Herskó János Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező, Illés György kétszeres Kossuth- díjas operatőr, kiváló művész, Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Makk Károly Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Mészáros Márta Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes és kiváló művész, Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, érdemesés kiváló művész, Szabó István Oscar-díjas, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, Szécsényi Ferenc Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész, Tóth János Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész. (mti) Budapest. Az elmúlt tíz év nagyjátékfilmes fődíjai és legjobb rendezései: 1998 - játékfilmes fődíj: Fehér György Szenvedély, a legjobb rendezés díját szintén ez a film kapta. 1999 - a zsűri nem adott ki fődíjat a játékfilm kategóriában, a rendezői díjat Enyedi Ildikó kapta Simon mágus című filmjéért; a dokumentumfilmek fődíját megosztva nyerte Tölgyesi Ágnes Pipacsok, valamint Forgács Péter A dunai exodus című munkája. 2000 - a játékfilmes fődíj megosztva: Gödrös Frigyes Glamour, illetve Fonyó Gergely Kelj fel Jancsi című filmje; rendezői díjat kapott Jancsó Miklós, az Anyád! A szúnyogok című alkotásáért. 2001 - játékfilmes fődíj: Tarr Béla Werckmeister harmóniák, legjobb rendezés: Sopsits Árpád Torzók. 2002 - játékfilmes fődíj: Fekete Ibolya Chico, legjobb rendezés: Kamondi Zoltán Kísértések című filmje. 2003 - játékfilmes fődíj: Gothár Péter Magyar szépség, látványdíj: Grunwalsky Ferenc Táncalak. 2004 - játékfilmes fődíj: Janisch Attila Másnap; a nagyjátékfilm kategóriában rendezői díj - megosztva - Böszörményi Zsuzsa (Mélyen őrzött titkok) és Fliegauf Benedek (Dealer). 2005 - játékfilmes fődíj: Vranik Roland Fekete kefe, legjobb rendezés: Gárdos Péter A porcelánbaba. 2006 - játékfilmes fődíj: Pálfi György Taxidermia, legjobb rendezés Hajdú Szabolcs Fehér tenyér; dokumentumfilmes fődíj: Forgács Péter: Fekete kutya - Történetek a spanyol polgárháborúból. 2007 - legjobb szerzői film: Bol- lók Csaba Iszka utazása, legjobb műfaji alkotás: Rohonyi Gábor Konyec - Az utolsó csekk a pohárban; legjobb rendezés: Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója. (mti)
