Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-30 / 25. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 30. Szülőföldünk 25 Ha minden ,jól" megy, a tokaji borvidék északi és déli határának közelében is erőművek nőnek ki a földből A beruházások többségét pályázati pénzből fedeznék Keleti (erő)műbalhék Szabadtéri színpad Gútán Tőketerebes/Szerencs. Magyarország és Szlovákia keleti régiói egymással sok mindenben mutatnak hasonlóságot. Például mindkét országrész a gazdaságilag elmaradottabb térségek közé tartozik, itt is, ott is sok a munkanélküli, a határ két oldalán egyformán fejletlen az infrastruktúra, valamint eddig ezeket a tájakat messze elkerülték a tőkeerős befektetők és az állami beruházások is. LECZO ZOLTÁN Addig-addig panaszkodtak az áldatlan állapotok miatt a keleti emberek, míg végül óhajaik meghallgatásra találtak. Jönnének már a munkahelyteremtők - most épp az erőműépítők ám a régiók lakosai, lássanak csodát, itthon és külföldön is kézzel-lábban tiltakoznak a befektetések megvalósítása ellen. A felületesen szemlélődő számára úgy tűnhet, a keletieknek tényleg az Isten sem tud a kedvére tenni. A tőketerebesi polgárok egy lakossági fórumon pont a napokban deklarálták (immáron sokadszor), hogy nem támogatják azt az elképzelést, hogy 38 milliárd korona költséggel a városukban épüljön fel Szlovákia legnagyobb széntüzelésű erőműve. Tették ezt annak ellenére, hogy a szlovák környezet- védelmi minisztérium közel egy évig tartó vizsgálódás után végül is áldását adta arra, hogy a kassai székhelyű Csehszlovák Energetikai Részvénytársaság (ČES) megvalósítsa az utóbbi évek egyik legnagyobb, a régióban tervezett beruházását, azaz a járási székhely oktatási és egészségügyi intézményeitől alig pár száz méterre építse meg a 885 MW kapacitású széntüzelésű hőerőművét. A település vezetői ugyancsak a minisztérium ajánlása ellen foglaltak állást: egy munkaértekezleten ugyanis a huszonnégy tagú önkormányzat huszonhárom küldötte voksolt ellene. Ezt egyébként a lakossági fórumon nyilvánosan megtette Ľubomír Cibere alpolgármester is. A környezetvédelmi minisztérium engedélye szerint a korszerű technológia révén a megépítendő erőmű nem szennyezné jelentősen a környezetet, a károsanyag-kibo-' csátás a megengedett korlátok között mozogna. A tőketerebesi hőerőmű építésének ellenzői ebben finoman szólva kételkednek, egyes környezetvédők pedig vitatják az elkészült tanulmányok adatainak a hitelességét is. A „megaerőmű” felépítése mellett szóló érveiket a fórumon persze elmondhatták volA szerencsi erőmű egyes ellenzői világosan fogalmaznak na a befektető vállalat képviselői is, ha eljöttek volna a találkozóra. De nem jöttek el... Magyarországon talán elsőként Szamosvögyi Péter, a Tőke- terebestől mindössze húsz küomé- terre lévő Sátoraljaújhely polgár- mestere fogalmazta meg aggályait az erőmű építésével kapcsolatban. Egyes elemzések szerint az üzem 163 méter magas kéményeiből származó szennyezés zöme ugyanis az uralkodó szélirány miatt a szlovák-magyar határ túloldalán lévő Tokaj-hegyaljai borvidék térségébe kerülne. A polgármester egy múlt évben rendezett fórumon elmondta, a beruházással kapcsolatosan levelet írt szinte az összes közjogi méltóságnak és az ügyben illetékes hivatalos szerveknek, melyben arra kérte őket, kísérjék figyelemmel a tőketerebesi erőmű körüli történéseket. A tanácskozáson jelen lévő Vécsi István, az MSZP parlamenti képviselője javasolta a hegyközi, a hegyaljai és az alsó-bodrogközi települések polgármestereinek, hogy kezdjenek aláírásgyűjtésbe a szlovákiai beruházás megvalósítása ellen. Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő akkor hagsúlyozta, a tiltakozással nem a szlovák-magyar viszonyt szeretnék rontani, egyszerűen a mintegy 200 ezer lakosú régió érdekeit kívánják védelmezni. Koncz Ferenc, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei közgyűlés alelnö- ke úgy fogalmazott: „A tőketerebesi hőerőmű kérdése nem kizárólag szlovák vagy magyar ügy, ugyanis a földrajzi határ nem szab határt a a környezetszennyezésnek.” A beruházás ellen azóta szót emelt Sólyom László magyar köztársasági elnök és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is. Miközben a szlovákiai és a magyarországi média a 38 milliárd koronás kelet-szlovákiai beruházásnak az ügyét kísérte figyelemmel, addig Szerencsen, a Tokaj-hegyaljai borvidék déli kapujában már el is kezdődtek egy másik erőmű építési munkálatai. Itt a tervek szerint 2009 októberére kb. 40 milliárd forintos költséggel az ország legmodernebb szalmatüzelésű biomaszA szaktárca engedélye szerint a korszerű technológia révén az erőmű nem szennyezné jelentősen a környezetet. sza-erőműve készülne el, s az üzemben százharminchárom ember is munkalehetőséghez jutna. A beruházás támogatói persze itt is azzal érvelnek, hogy a vidéknek égető szüksége van az új munkahelyteremtő fejlesztésekre, illetve hogy a 6,5 hektáros terüíéten működő, 50 megawatt villanyáramot termelő létesítmény minden környezetvédelmi előírásnak megfelel, hisz a károsanyag-kibocsátása annak is minimális lesz. Az üzem megépítése ellen tiltakozó helyi szőlősgazdák és bortermelők szerint a vüágörökség részét képező tokaji területre tervezett több tíz (Szabó Bernadett felvételei) méter magas, tömbszerű létesítmény tájképromboló, arról nem is szólva, hogy a tokaji aszúszemek kialakulásához szükséges törékeny mikroklímát az erőmű üzemeltetése komolyan veszélyeztetheti. A létesítmény működtetéséhez szükséges évi 265 ezer tonnányi tüzelőanyagot az üzemeltetők 80 kilométeres körzetből közúton szállítanák a térségbe, s a régióban megforduló újabb 20 ezer kamion nemcsak az amúgy is katasztrofális állapotban lévő úthálózatot rongálná, hanem a környezetet is jelentősen károsítaná. Mészáros László, a Tokaj Reneszánsz Nagy Borok Egyesület elnöke, egy 2007-ben rendezett tiltakozáson elmondta, hogy társaival együtt a már kiadott építési engedélyek törvényességének vizsgálatára ügyészségi vizsgálatot kezdeményeztek. Levelet írtak Gyur- csány Ferenc miniszterelnöknek és az összes szakminiszternek, valamint az UNESCO párizsi központjának, melyben a szervezetet tájékoztatták a jelenlegi helyzetről, és támogatást is kértek tőlük. Azt talán mondanunk sem kell, hogy az erőművek megépítése ellen Szlovákiában és Magyarországon is aláírásgyűjtést kezdtek, az íveket itt is, ott is több ezren írták alá. Sikerült még egy hasonlóságot felfedeznünk a határ menti keleti régiók között. Úgy tűnik, olyan erőműveket érdemes építtetni, melyek üzemeltetéséhez helyben hiányoznak az energiaforrások. Szerencs környékén ugyanis a szalmának vannak híján, Tőketerebes táján pedig szénlelőhelyek nincsenek... V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Merész fejlesztési terveket dédelget az elkövetkező évekre a város vezetése, amelyek megvalósítása azonban többségében a sikeres uniós pályázatok függvénye. E tervek tükröződnek a 2008-as költségvetésben is, amelynek keretszámait még tavaly decemberben elfogadták a képviselők. A beruházások tételes meghatározása és fontossági sorrendjének összeállítása azonban a következő testületi ülés témája lesz. „Gúta ez évi költségvetésében a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 185,2 millió korona szerepel” - tudtuk meg Orem Klárától, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetőjétől. Ä kiadások 85 százalékát, azaz 158,4 millió koronát a folyó kiadások teszik ki: ennek több mint egyharmadát az oktatásügy emészti fel, 11 százalékát a szociális szféra, 8 százalékát a kultúra és a sport támogatása, további 15 százalékát a hivatal fenntartására, 24 százalékát pedig az önkormányzati tevékenységből adódó feladatok (például a zöldterületek karbantartása, közvilágítás, a városi területek tisztítása stb.) elvégzésére fordítják. Gútán idén nem emelkedtek a helyi adók. A tőkejellegű kiadások nagysága 21,9 millió korona, amelyből hárommillió koronát a különböző pályázatok előkészítésére különítettek el. „Egyik komoly tervünk a Templom tér teljes revitalizációja; ez magában foglalja egy szabadtéri színpad és a hozzá tartozó 300-400 férőhelyes nézőtér megépítését a kultúrház és az úgynevezett tisztviselői ház közt jelenleg üresen álló parcellán, továbbá a városháza és a kultúrház körülötti területek felújítását, beleértve a szökőkutat is, valamint a zöldfelületek megújítását -árulta el Horváth Árpád polgár- mester. -Városunkban egyre több a kulturális rendezvény, fesztivál, amelyek lebonyolításához szeretnénk méltó körülményeket biztosítani. A szabadtéri színpad látványterve már elkészült, reméljük, sikerül uniós pénzeket lehívnunk megvalósítására.” A következő jelentős beruházás egy 120 személy befogadására alkalmas nyugdíjasotthon építése lenne. A város már működtet egy 90 férőhelyes otthont, ám közel 100 további kérvényt tartanak nyilván, amelyet jelenleg nem tudnak kielégítem. „Valamennyi iskolánk és az egyik óvodánk is felújításra szorul, szükség lenne hőszigetelésükre, a nyílászárók cseréjére. Ezekre a beruházásokra szintén pályázat útján szeretnénk anyagi forráshoz jutni” - mutatott rá a polgármester. Tervezik továbbá a Vág-hídra vezető út felújítását a töltés irányából, a Mester utca és a Štúr utca felújítását, a Dél lakótelep közművesítésére vonatkozó tervek kidolgozását, újabb szociális lakások építését a Dankó Pista lakótelepen, és bérlakások kialakítását; ez utóbbi esetében két alternatívával számolnak: vagy az egészségügyi központ tetőterében, vagy a sportpálya mellett álló félkész épület tetőterében épülnének bérlakások. Essen szét a ház? A plakáton olvasható állítást nehéz lenne bárkinek vitatnia A szabadtéri színpad a tervek szerint a kultúrház és az ún. tisztviselői ház közötti területen épül majd fel (Vas Gyula felvétele) Olcsóbb és korszerűbb energiaforrás Ipolyságon Gázkazán helyett szalma Az alpolgármester szerint a lakosság egyértelműen jól járna, de egyelőre nehéz százalékban kifejezni, mennyivel lenne olcsóbb a távfűtés. Az átállás mellett szól az is, hogy az Európai Unió támogatja a bioenergiaforrások felhasználását - kimondva vagy kimondadanul az orosz gázfüggőség ellensúlyozása is ott van az okok között. A harmadik szempont, hogy a szalmafűtéssel helyi mezőgazdászok juthatnának többletbevételhez. Az eddig az al- mozásnál nem hasznosított szalmából haszontalan hulladék lett, az új eljárásnak köszönhetően viszont ezt is értékesíteni tudnák. A városnak mindenképpen érdeke, hogy a régió termelőitől rendelje a szalmát. Az előzetes számítások szerint ezer hektárnyi területen termelt nyersanyagot tudnának hasznosítani. A város képviselői már jártak egy csehországi településen, Rostínban, ahol az egész falut ezzel a technológiával fűtik, és tanácskoztak a vágsellyei szakemberekkel is, akik ilyen típusú kazánnal fűtik egy lakótelep részét. A szalmaszállítók kiválasztása már folyamatban van, készül a kazánházak átalakításának tervdokumentációja is, s néhány hónapon belül beadhatják a pályázatot. A remények szerint akár két éven belül Ipolyság már átállhat a bioenergia-alapú távfűtésre. FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. Többmillió koronás beruházásra készül az önkormányzat a távfűtőszolgálat korszerűsítése terén. A nyolcezer lakosú várost jelenleg három gázkazán látja el hőenergiával, de már folyamatban van annak a projektnek a kidolgozása, mely az eddigi technológiát eurokomformabb szalmatüzelésű berendezésekre cserélné. Bélik György alpolgármester és Bartos László, a távfűtést biztosító Ener- gobytos Kft. mérnöke négynapos dániai tanulmányúton ismerkedett a bioenergia előállítását szolgáló csúcstechnológiával. Két konkurens cég szakembereivel is találkoztak az ipolysági önkormányzat képviselői. Bélik György elmondta, az átállás egyik fő oka, hogy ezzel az eljárással olcsóbban és gazdaságosabban tudnak hőenergiát termelni. A tervek szerint az eddigi három kazán teléjesítményét a szalmatüzelésnek köszönhetően két kazánnal lehetne kiváltam; az Észak-lakótelep és a Tabán-lakótelep kazánházait alakítanák át, a Közép-lakótelep gázkazánját pedig tartalék energiatermelőként megtartanák, ha bármüyen okból kifolyólag hirtelen helyettesíteni kellene az új kazánokat.
