Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 28. www.ujszo.com RÖVIDEN A káosz irodalomelmélete Pozsony. Mire képes a káosz irodalomelmélete - ezzel a címmel tart előadást január 30-án (szerdán) Karin S. Wozonig a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében. A szerző az ösz- szehasonlító irodalomtudomány neves képviselője, a bécsi és a Los Angeles-i egyetem oktatója. Az előadás kezdete: 10.00. Helyszín: Pozsony, Konvent utca 13. (cs) Pozsonyi ünnepi irodalom és... Pozsony. A Magyar Kultúra Napja alkalmából két ismert írót lát vendégül a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Pozsonyban. Az Irodalom és... rendezvénysorozat ünnepi kiadásában Vámos Mik­lós és Németh Gábor beszélget. A rendezvényre január 31-én (csü­törtökön) 17 órától várják a közönséget. Helyszín: az MKKI székhá­za, Védcölöp u. 54. (mk) Kalligram-est Budapesten Budapest. Ismét az értő szakma és a nagyközönség elé járul a Kalligram Könyvkiadó Budapesten, ahol a Szlovák Intézet épületé­ben bemutatja legújabb kiadványait. Németh Zoltán verseskönyvét (Állati nyelvek, állati versek) Gerevich András értékeli, N. Tóth Anikó meseregényét (Tükörkönyv) Mészáros Sándor, Bettes István összegyűjtött verseit (Égtengerúsztató) Bedecs László. Benyovszky Krisztián kötetét (Kriptománia. Titok és elbeszélés) Rácz I. Péter, Hushegyi Gábor Németh Ilona-albumát György Péter, a Stúdió érté húsz évét felölelő képzőművészeti albumot Szombathy Bálint, Ru­dolf Chmel esszéit (Egy érzelmes közép-európai Grendel Lajos mu­tatja be. A kezdés időpontja: január 31. (csütörtök), 18.00. Hely­szín: Szlovák Intézet, Rákóczi út 15. (cs) RENDŐRVICC HELYETT Komáromi István estje a Fészek Klubban NAUSEA Budapest A táncdal és a mula­tós műfaj védjegyszerű sajátossága, hogy művelői olykor-olykor a legbi- zarrabb polgári foglalkozást tud­hatják magukénak. Ki lepődne meg manapság egy fehér köpenyes ve­gyészmérnök láttán, aki kétszere­sen telítetlen zsírsavmolekulák mo­delljét lóbálva dalolász egyveleget a 3+2 formáció slágereiből? Operettország lakói már-már olyannyira immúnisak hasonló je­lenségekre, hogy számukra egy énekesi pályára lépett rendőr dan­dártábornok hírértéke a délutáni vízállásjelentését sem közelíti meg. Ellenben Komáromi István olyan intézmény, mely a legelvetemül­tebb Terry Gilliam-animáció karak­tereként is ki tudna tűnni a szürreá­lis közegből. Úgy döntöttem tehát, hogy akkor is megvizsgálom élő­ben a Komáromi-jelenséget, ha je­lenlétével 70 évre redukálja a cél­közönség átlagéletkorát. A Fészek Klub a budapesti mű­vészelit közkedvelt helye, melyen az ember megannyi kellemes per­cet szerezhet barátainak azáltal, hogy egy-egy csendes sarokban meghúzódva halk utószinkronnal tolmácsolja a macskarészeg szín­művészek és zenészek belső mono­lógjait. Nos, ezen épület aulájában került megrendezésre a frappánsan Töltse az estét Komáromi Istvánnal névre keresztelt avantgárd időuta­zás. A nagyterem díszleteit elnéze­getve önkéntelenül is azt várom, hogy Tibi bácsi színpadra szólítsa a Modern Hungáriát, majd a kihelye­zett székek között cigánykerekező Skála Kópé Márka Meggyet és krumplicukrot tukmáljon a jelenlé­vőkre. Ehelyett azonban egy kon­szolidált külsejű úr szívmelengető beszédben méltatni kezdi Komáro­mi István érdemeit. Rövidesen színpadon terem a művész úr is, va­lamint néhány háttértáncos, akik láttán - a hasonló fellépők túlnyo­mó többségével ellentétben - ko­rántsem támad az a gyanúm, hogy éppen egy zárlatos színpadi kábel jóvoltából produkálnak szélsősége­sen természetellenes mozdulato­kat. Persze, azért gyengébb pillana­taikban leolvasható arcukról a „mégis, mi a fenét keresek én itt?” kérdés. Sugár Anna jeltáncművész mindvégig olyan lelkesedéssel rop­ja, hogy azon sem lepődnék meg, ha egyszer csak imigyen fordulna az énekes felé: „Mr. Jones, most a Sex Bombot énekelje el nekik!” Ter­mészetesen az est fénypontja is tel­jes odaadással dalol, egy-egy hosz- szabban kitartott sorvégnél már- már hallom lelki füleimmel, amint tomboló hormonoktól megvadult pávák ezrei felelgetnek neki a messzi távolból. Mint minden tisztességes bazári hakniban, itt is akadnak sztárven­dégek, elsőként a két ifjú lánykát felvonultató Flowers lép színpadra. Mivel ebben a pillanatban szemlá­tomást senki nem gyömöszöl papír zsebkendőt hallójárataiba, arra a következtetésre jutok, hogy az iga­zán rutinos nézők száma nullára taksálható. Istvánunk a szünetekben némi információhalmazt is rendelkezé­sünkre bocsát aktuális ügyeiről. Megtudhattuk, hogy a pestszentlő­rinci SzeptEmber Fesztiválon több ezres tömeg előtt lépett színpadra, Ajándékkosár című műsora pedig hárommüliónyi embert vonz a tele­vízió képernyője elé. Ezekben a pü- lanatokban azért hálát adtam az égnek, hogy sem Mick Jagger, sem Jay Leno nem ücsörgött a közönség soraiban, szemernyi kétségem sincs ugyanis afelől, hogy azonnal bérgyilkost fogadtak volna a trón­bitorló likvidálására. Márpedig ha művészi szempontból toronyház méretű kérdőjeleket generál is egyes pályatársainak feje fölé, nagy kár volna egy olyan emberért, áld több mózeskosárnyi spánielkölyök sármját hordozza magában. Törzshelyük a dunaszerdahelyi NFG klub, zenéjük műfaja egyfajta világzene és környéke Egy új hang a színtéren: Ardea (Héger István felvétele) Az együttes egyik vezető egyénisége Héger István (Hadzsi), aki egyébként az NFG klub vezetője is egyben. Vele beszélget­tem az Ardea múltjáról és jelenéről. STR1EŽENEC SÁNDOR Mikorra tehetők az Ardea ala­kulásának kezdetei? Az Ardea zenekar története va­lamikor 2004 táján indult. Két pozsonyepeijesi tanár néni (a csa­jok) egy közös éneklés alkalmával ráébredt, hogy gyönyörűen össze­cseng a hangjuk, és elkezdtek együttműködni. Gyermekjátékok, népdalok, gyerekműsorok és így tovább. Egy idő után ez már nem elégítette ki zenei vágyaikat, hát keresgélni kezdtek. Hamar rá­akadtak Činčura János gitárosra, és immár trióként megnyerték a Tompa Mihály Vers- és Prózamon­dó Verseny énekelt vers kategóri­áját. Mi már akkor több mint tíz éve működtünk együtt Jánossal különböző kísérleti zenei projek­teken, a klub is már beindult, így János felvetette, nem mutathat- nák-e meg magukat a dunaszer- dahelyieknek. De hogy még fű­szeresebb legyen, megkért, hogy kíséijem őket perkán. Ezzel egy következő szakasz kezdődött, én megragadtam a zenekarban, székhelyünket áttették az NFG- be. Azután koncertezések Po­zsonytól Kassáig, külföldön Ma­gyarország és Szerbia. Közben lassan kialakult az igény a hang­zás bővítésére, és a zenekarhoz Bartal Gábor billentyűs csatlako­zott. 2007-ben már kevesebb volt a fellépés, inkább a lemez anyagá­ra összpontosít a zenekar. Próbák két vendégzenésszel, Miro Polák basszus, Szeiff Attila dobok. Kala­pozás, kissebségi pályázat a kul­turális minisztériumnál és lassan összeáll a kép. Nemrég napvilágot látott az első Ardea-album... A lemezt nem igazán tartjuk egymás között a valóban elsőnek, inkább csak egy bemutatkozónak, hat audiotrack és két koncert­videó található rajta. Mikor már biztos lett a lemez, szerveztünk egy nagy bemutatókoncertet Szerdahelyen a kultúrház mozi­termében (állati jó hangcucc Bu­dapestről, négykamerás videofel­vétel, a zene ott élőben sávonként rögzítve stb.). A lemezre volt tisz­tán öt napunk a stúdióban, ennyi­re futotta. Meg mi is futottunk öt napot, és itt szeretném kiemelni, hogy ez nem lett volna, ha nincs a FADER stúdió hihetetlen profiz­musa, konkrétan Scheer MAX Viktor, Farkas Csongor és nem utolsósorban Varga Krisztián. Valamit a terveitekről... Sokat játszani. A másik ter­vünk, hogy szeretnénk nagyon sok pénzt összekalapozni, és meg­csinálni a második, az igazi első lemezt és kiadni a koncert DVD-t. Kik alkotják az Ardea tagsá­gát? Mórocz Denisa és Boros Erika kórusénekléssel foglalkozik az idők kezdetétől. Denisa kórusve­zetőként is dolgozott, több arany­koszorús minősítést begyűjtött karvezetőként. Činčura János a régió ismert gitárosa. Pozsony­ban konzin végzett, és ott is tanít egy zenesuliban. Számtalan ze­nei produkcióban szerepelt, dol­gozott már. Még a konzervatóri­um alatt elkészítette első stúdió­anyagát. Magányos harcos, legin­kább egyedül alkot, multiinstru- mentalista. Egy igazi magának való művésztípus. Jómagam, Héger István, vagyis Hadzsi, nos, én vagyok az igazi kakukktojás. Zeneileg képzetlen, noha zeneis­kolában végeztem klarinéton. Já­nos mellett szerettem meg a perkázást és tanulgattam valami alapokat, rám ragadt a dolog. Meg félig-meddig, a klubból is adódóan afféle szervező és tech­nikus lettem a zenekarban. Bartal Gábor ma már a kőbányai Póka Egon-féle magániskola diákja Bu­dapesten. Fiatal fiú, nagy dolgo­kat a múltjáról nem mondhatok (a RAF-II utolsó lemezén billen­tyűzött). Jelenleg több zenei for­mációban nyomul; az itteni kö­zönség a Jönvukk zenekarban is­merhette meg őt. (A Jönvukk szintén egy NFG-s formáció, hip- hopelemek ötvözve kis dzsesszel és miegymással.) Egyik vendé­günk a lemezen Miro Polák basz- szusgitáros. Régebben a duna­szerdahelyi Dioptrik zenekarban nyomta, most a Coverall formá­ció oszlopos embere. Szeiff Attila szintén a fiatal feltörekvő tehet­ségek egyike. Puskakezű dobos, perkázik, szájdobol. Sok formáci­óban megfordult már, jelenleg a Coverall, a Jönvukk és a Sick ne­vű csapatokban üti-veri. Január 30-án az Ardea bemu­tatkozik a pozsonyi Deja vu klubban. Milyen műsorra szá­míthatnak az érdeklődők? Az együttes zenéje több érből táplálkozik. Meghatározó szere­pet játszik benne a két énekhang, fölfedezhetjük benne a Kárpát­medencében élő népek hagyomá­nyos zenei világát, a keleti kultú­rák misztikumát, dzsessz- és szvingelemeket, és valamit belő­lünk. A fellengzős szöveget hagy­va, ez hallgatós zene. Kirakunk egy sereg mécsest, és lazulás. Na­gyon minimál perkák, csak szinte szívdobogásként, bő akusztikus gitár, kitartott szinti akkordok... aztán egyszer csak Balkán, 7/8, csattogtatás. Mindent egybevet­ve, a kedves koncertlátogató egy kellemes utazáson vehet részt, ki­szakadva a mindennapok rohanó szürkeségéből. OTTHONUNK A NYELV A Magyar Gárda, a Slovenská pospolitosť és a helyesírás SZABÓM1HÁLY GIZELLA Mind a Slovenská pospolitosť, mind Magyar Gárda aránylag so­kat szerepel a sajtóban, most azonban nem tevékenységünkkel kívánunk foglalkozni, hanem a két szervezet nevének írásmódjá­val. Az Új Szóban nemrég egy cikk ezzel a címmel jelent meg: Bósza betiltva, a pospolitosť virul. Amint az egyik munkatárstól megtudtam, felmerült a kérdés, nem kellett volna-e a szlovák szer­vezet nevét nagy kezdőbetűvel, Pospolitostként írni, s abban is megoszlanak a vélemények, mi legyen a Magyar Gárda írásmódja az ilyen esetekben: Demonstráci­óra készül a gárda/Gárda. A kisbetűs írásmód (pospo­litosť\ gárda) támogatói nyilván abból indultak ki, hogy mindkét szó köznév (a szlovák helyesírás szerint a szervezet nevének má­sodik elemét eleve kisbetűvel ír­juk), s más intézményneveknél is a kisbetűs írásmódot választjuk, ha csak a második taggal utalunk rá: A Szépművészeti Múzeumba ezen a hétvégén is ezrek látogat­tak el. De: A múzeum új kiállítá­sát nagy érdeklődés övezi. Erre az esetre a helyesírási szabályzat 188d) pontja vonatkozik. Ez így szól: „Az intézménytípusokat je­lentő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitány­ság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szöveg­ben egy bizonyos intézményre utalnak.” A Magyar Gárda meg­nevezésben a gárda szót valóban értelmezhetjük így, hiszen ’mi­lícia, fegyveres karhatalmi alaku­lat’ jelentésben más kifejezések­ben is előfordul, a magyar pedig ugyanolyan megkülönböztető jelző, mint pl. a Magyar Honvéd­ség, a Magyar Rádió, a Magyar Posta intézménynevekben. A Slovenská pospolitosť esetében kissé más a helyzet: a pospolitosť egyik jelentése ugyan ’közösség’ s a szótárak egy szinonimasorba sorolják a spolok, zväz, aliancia, hnutie stb. szavakkal, ez utóbbi­akkal ellentétben azonban más megnevezésben típusnévként nem szerepel. Másként is megközelíthetjük azonban a kérdést. Mindkét szer­vezetet katonai jellegű külsőségek jellemzik ugyan, ám politikai célú fegyveres testület az egyesülési jog alapján nem jöhet létre, ezért e szervezetek egyesületi formá­ban működnek. Vagyis az elem­zett szervezetek nevében a gárda és a pospolitosť hivatalosan nem típusnév: a Magyar Gárda eseté­ben a típusnév az egyesület, a Ma­gyar Gárda jelzős szerkezet pedig az a név, amely más egyesületek­től (pl. Magyar Csillagászati Egyesület) megkülönbözteti. In­tézmények esetében gyakori, hogy annak csak valamely egye- dítő elemét használjuk megneve­zésként, a szabályzat szerint az ilyen rövidült névben megmarad az eredeti teljes névben alkalma­zott nagybetűs írásmód, pl.: A könyv a Gondolat Könyvkiadónál jelent meg : A könyv a Gondolat­nál jelent meg. Ily módon megkö­zelítve a kérdést, a nem teljes név használatakor tehát a nagybetűs írásmód (Gárda, Pospolitosť) vol­na az indokolt. A tapasztalat szerint azonban e szervezetek említésekor a típus­név (egyesület) rendszerint elma­rad, s a név második eleme a gya­korlatban típusnévként működik. Erre utal az, hogy a rövidített for­mában nem az első elem marad meg - mint a Gondolat Könyvki­adó : Gondolat esetében-, hanem a második, lásd: Szépművészeti Múzeum : múzeum. Ezt a kettős­ségét a gárda szó magyarországi írásmód is jelzi: kis és nagy kezdő­betűvel is íiják (gárda és Gárda). Egyébként van még néhány ha­sonló eset, amikor az egyedítő név utolsó eleme típusnév is le­het, pl. Kráter Műhely Egyesület, Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Az említett szer­vezetek rövidített nevének írás­módja is attól függ, hogy ezeket az elemeket típusnévként vagy a szervezet egyedítő nevének ele­meként értelmezzük-e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom