Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám, csütörtök

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 24. www.ujszo.com SZEMSZÖG Ki nevet a végén? Tavaly decemberben meg­nyugodva vettük tudomásul, hogy megszűnt a Pátria rádió bi­zonytalan helyzete. Az illetékes minisztérium átutalta a működéshez szükséges pénzt, így az adás 2008-ra biztosított. Legalábbis annak látszik. A műsorok időbeli elosztása válto­zott, de a heti adásidő hossza összességében megmaradt. A Pátria továbbra is a középhullá­mon sugározza műsorát. Ezek sugárzási teljesítményét megnö­velik, legalábbis decemberben ez hangzott el, így a vétel minő­sége javulni fog. A jó hír jó visszhangot váltott ki a Pátria rádió hallgatói körében. Élő műsorban megfogalmazták igé­nyeiket, elvárásaikat a rádió működésével kapcsolatban, s ha ezek megvalósulnak, az adásidő tovább bővül. Aztán átléptünk az új esztendőbe, és a dolgok a tavaly decemberi viszonyokhoz képest ismét másképp látszanak. Egy rádióriportban az igazgató­nő elmondta, hogy az átutalt összegből ki kell fizetni a tavalyi tartozást, kb. 45 millió koronát, a maradékból meg fedezni kell a további működési költségeket. Össze kell húzni a nadrágszíjat, jól kell gazdálkodni a pénzzel, hogy tartani tudják a tavalyi szintet. Az is kiderült, hogy a há­rom adóból egyet sem erősíte­nek meg. Állítólag (?) a nyitrait valamikor márciusban. Állítólag ezekre nincs anyagi fedezet, vagyis pénz. Ha növelnék az adók sugárzási kapacitását, ak­kor ennek a „tarifája” is drágább lenne, növelné a rádió üzemelte­tési költségeit. Ez pedig annyit jelent, hogy marad a rossz minőségű, néha élvezhetetlen sugárzás a középhullámon. A műsoridő bővítéséről, a hallga­tók igényeinek kielégítéséről szó sem lehet. Megoldás az URH sávra való átállás lenne. Szak­mai berkekből érkező informá­ciók szerint ez megoldható (len­ne). Csak az illetékesek akaratá­ra lenne szükség. Dél-Szlovákiá- ban is sokan megmozdultak, egyének és szervezetek felemel­ték hangjukat, petíciós íveket ír­tak alá. Ez is nagyban hozzájá­rult, hogy a Pátria rádió tovább­ra is sugározhat. Azt hittük, már révbe értünk. Sajnos, ez csak részben igaz, mert megint elvet­tek belőle valamit, pl. a szombat és a vasárnap délutánokat. Tör­vényesített háttér nélkül ez így is lesz. Létszámának megfelelően az itt élő magyarságnak is joga van (lenne) egy hosszabb adás­időre, akár huszonnégy órásra is. Modem rádiózásra, hogy a vétel mindenütt jó minőségű le­gyen. Ennek a jogi hátterét kell(ene) kialakítani a szlovákiai magyarság igényeinek figyelem­be vételével. Ezt a helyzetet pedig megjele­níteni akár egy kulturális ön­kormányzatiság tervének része­ként is. A megmaradás érdeké­ben ezt sugallják a tapasztala­tok. Elismerés illeti Nagy Ildikót, a Pátria rádió igazgatóját bátor és elvhű kiállásáért, magatartá­sáért ezekben a rádió megmara­dásának szempontjából nehéz időkben. Ha emiatt problémái lennének, álljunk ki mellette mi, hallgatók is. Németh Géza, Alistál A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (AP-felvétel) Alaposabb háttérismeret kellene Nem szeretnék állást foglalni a magyar és a szlovák naciona­lizmus kérdésében, mindkettő bizonyára létezik, ahogy más nemzetnél is találhatók naciona­lista irányzatok. Szeretném azonban megosztani néhány észrevételemet Papp László Ta­mással és az olvasókkal a „Sovi­niszta delirium, vagy nagyüzemi mítoszgyártás Szlovákiában” című cikkel kapcsolatban, mely az Új Szó január 15-i számában jelent meg. Nézetem szerint a stílus, melyben a cikk íródott, inkább il­lik egy kocsmai tereferéhez, ahol egy sör mellett elemezhetjük pl. Paris Hilton vagy a hozzá hason­ló „sztárok” botrányait. Ez a szerző által talán „menőnek” vélt stílus azonban itt csak a té­ma komolyságát degradálja. De hát ez ízlés dolga. A stílus kérdésénél viszont sokkal fontosabbnak tartom a Papp tényékként kezelt és a nyil­vánosság elé tárt téves nézeteit a magyar nép őstörténetével kap­csolatban. Nem ismerem őt, nem tudom, kicsoda (halszagú ősök, fosztogatásra specializálódott elődök ivadéka-e, vagy talán „más” magyar) - de nem is érde­kel. Úgy gondolom, ha valaki nyilvánosan foglal állást bár­melytémával kapcsolatban (itt a magyar őstörténetről és a ma­gyar történelemről van szó), ve­gye a fáradságot, és az adott té­mát a maga teljességében ta­nulmányozza át! Az őstörténet-kutatás komp­lex szakterület, hiba volna csak egyik részágára hivatkozva kö­vetkeztetéseket levonni. Hum- falvy (Hunsdorfer) Pál - szász eredetű - és Reguly Antal nyel­vész volt. Nem elég csak a diák­évek alatti, a kormány által elő­írt, e témát érintő „kötelező olvasmányok” ismerete. Fi­gyelmébe ajánlom az olyan szerzők munkáit is, mint Bakay Kornél, Kiszely István, Varga Géza, Pap Gábor, László Gyula, esetleg régi krónikásaink művei! így talán lehetősége nyílik meg­ismerni az igazi magyar őstörté­netet is, nem csak a 18-20. szá­zadi kormánypárti nyelvészek és történészek tendenciózus mun­káit, melyek általában a téma egyes részeire alapozva kreáltak egy, az adott megrendelő (mo­narchikus, marxista-leninista) kormány számára politikailag megfelelő elméletet, de nem egészében foglalkoztak a ma­gyar őstörténettel. Abban pedig téved a szerző, hogy a magyar nyelvészek a magyarság finn­ugor eredetét bizonyították, ők csupán a magyar nyelv finnugor rokonságát igyekeztek bizonyí­tani. Embertani szempontból nincs szó a magyar-finnugor ro­konság bizonyításáról. Ami pe­dig a magyar történelem kezdeti időszakát érinti, megtalálható bármely történelemkönyvben. A cikkben említett, bizonyos nem­zetek közti fejlődésbeli párhu­zamokról csak annyit, ne akar­junk összehasonlítani pl. egy ke­rékpárt egy gyorsvonattal, még ha közlekedési eszköz is mind­kettő. Egészséges nemzeti öntudat (nem nacionalizmus!) és nemze­ti büszkeség nélkül egy nemzet sem létezhet! Papp Tamás Lász­lóé nem tudom, miféle kisebbsé­gi érzés alapján, alakult úgy- ahogy, amint arra cikkéből kö­vetkeztetni lehet, de ha így gon­dolkodna és érezne egy nemzet minden egyes tagja, az rövid időn belül megszűnne létezni. Nagy Ákos KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Könyvcsomagok külhonba A Miniszterelnöki Hivatal Ki­sebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága a Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból ajándékcsomagot juttat el a külhoni magyar közösségek je­lentősebb intézményeinek. A csomag tartalmazza a magyar­ság történelmét, kultúráját, uralkodóink életét feldolgozó könyveket és cd-romokat. Janu­ár 22-e jeles dátum a magyarság életében: Kölcsey Ferenc ezen a napon alkotta meg nemzeti Himnuszt. A Magyar Kultúra Napja nem csupán Magyaror­szág, hanem a kárpát-medencei, illetve a világ magyarsága műi­den alkotójának és kultúrát sze­rető polgárának ünnepe. A meg­újított nemzetpolitika elvei alap­ján a külhoni magyar közössé­gekkel való együttműködés igen sokrétű, nem korlátozódik csu­pán intézmények és programok finanszírozására, hanem magá­ba foglalja a kulturális együtt­működés számos formáját, esz­közét is. A közös múlt, a kultúra és az anyanyelv az, amely világ­szerte összetartja a magyarságot- ezt jelképezi a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpo­litikáért Felelős Szakállamtit­kárságának ajándéka is. (mti) Decentralizációt szorgalmaz Decentralizációt és területi­adminisztrációs újrafelosztást szorgalmaz Traian Básescu ro­mán államfő, aki keddi beszé­dében mutatott rá a reform fon­tosságára. A Román Akadémián az Országos Fenntartható Fej­lődési Stratégiáról tartott kon­ferencián az államelnök azt mondta, „az a tény, hogy Ro­mániát nemzetközi szinten a magas fokú korrupcióval ren­delkező országok közé sorolják, azt jelenti, hogy még nincs egy jó kormányzásunk”, hozzátéve, szükség van a közigazgatási re­form felgyorsítására. A kor­mányt is bírálta, mert, mint mondta, egy év alatt nem kapott választ tőle az energiapiac eset­leges átalakulására vonatkozó­an. A kutatást viszont megdi­csérte, mivel az a költségvetés­ből jelentős összegeket különí­tett el egy kutatási-fejlesztési- innovációs stratégiára. Básescu szerint Romániában az elkövet­kező 15-20 évben a kormá­nyoknak a gazdasági struktúra modernizálására kell figyelni­ük. Hozzátette, hogy az egész­ségügynek nagy a lemaradása, mivel az unióban Románia ve­zeti a gyermek-elhalálozási sta­tisztikát. „A fenntartható fejlő­dés olyan, amely kielégíti a je­len szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedé­kek esélyét arra, hogy ők is ki­elégíthessék szükségleteiket. A kidolgozás alatt álló fenntartha­tó fejlődési stratégia elsősorban az egészségügyre és az oktatás­ra kell összpontosuljon, mint­hogy a fent említett két terület, amely minden társadalomban meghatározó jelentőségű, a csatlakozás előtti időszakban háttérbe szorult” - fogalmazott a konferencia másik meghívott­ja, Korodi Attila környezetvé­delmi miniszter. Az általa veze­tett tárcának 2008 végéig kell átdolgoznia Románia fenntart­ható fejlődési stratégiáját. Ko­rodi szerint csak akkor dolgoz­hatnak ki életképes stratégiát, ha ebbe bekapcsolódnak a poli­tikusok, az akadémikusok, a szakszervezetek és a civil szer­vezetek képviselői is. „Butaság lenne ma, az internet világában, hogy egy 22 milliós lakosságú ország fenntartható fejlődési stratégiáját egy irodányi ember dolgozza ki” - szögezte le a mi­niszter. (Új Magyar Szó) Hárompárti egyeztetés Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke újabb hárompárti egyeztetést ja­vasol Pásztor Istvánnak, a Vaj­dasági Magyar Szövetség elnö­kének és dr. Páll Sándornak, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnökének. Levelét az alábbiakban ismertet­jük. Javaslata az, hogy a Magyar Koalíció Programjának megfele­lően, még a paritásos munka- csoport első ülése előtt tartsa- nank hárompárti találkozót, me­lyen megbeszélnék a vajdasági magyar autonómiamodell ki­dolgozásának; a számarányos képviselet, azaz a szavatolt par­lamenti helyek létrehozatalára irányuló kezdeményezés elvi alapjait. A szavatolt parlamenti helyekre szükség van mind a szerb, mind a vajdasági képvise­lőházban. (Vajdaságma.info)

Next

/
Oldalképek
Tartalom