Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 17 Norvégia és Svédország után Nagy-Britanniában is betiltották a magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerek televíziós reklámozását a gyermekműsorokban A gyermekkori elhízás növekedése egyre jobban aggasztja az Eü-t. A tagországok többsége egy átfogó stratégia bevezetését szorgalmazza, néhány országban máris reklámok tiltásával próbálják korlátozni az egészségtelen, pontosabban magas zsír-, só- valamint cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A napokban lépett életbe Nagy- Britanniában az egészségtelen élelmiszerek reklámozásának tilalma a 16 éven aluliaknak szóló tévéműsorokban. Az Egyesült Királyság nem az első és az egyetlen európai ország, ahol jogszabályi tiltásokkal, korlátozásokkal akarják visszaszorítani a magas zsír-, só-, valamint cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását. Eltérő szabályozás Európában Egyes források szerint Európában jelenleg hat országban (Dániában, Finnországban, Írországban, Spanyolországban és Nagy- Britanniában) léteznek speciális élelmiszer-marketingre vonatkozó szabályok. Norvégiában és Svédországban pedig évek óta úgy próbálják megvédeni a gyermekeket az egészségtelen ételektől, hogy betiltották, azok reklámozását a 12 év alatti korosztályt célzó tévéműsorokban. Azonban a svédek és a norvégok is bevallják: erőfeszítéseiket nagyban hátráltatják a más országokból érkező kábeltelevíziós és a műholdas műsorközvetítések, illetve a marketing egyéb formái. Épp ezért is száll e két ország a leghatározottabban síkra az összeurópai reklámtiltás mellett. A reklámtiltó kezdeményezéshez legújabban csatlakozott a brit médiafelügyelet, az Ofcom, amely az összes magas zsír-, só- valamint cukortartalmú élelmiszer televíziós népszerűsítését betiltotta. A mostani tiltás az utolsó fázisa az egészségtelen élelmiszerek reklámozása ellen indított összehangolt brit akciósorozatnak. Tavaly áprilisban tiltották be ezen termékek népszerűsítését a 7-9 évesek korosztályának szánt műsorokban, ez év decemberéig pedig a gyermekcsatornáknak teljesen ki kell iktatni ezeket a reklámokat. Az Ofcom tervei szerint a jövőben tilos lesz hírességek, valamint rajzfilmfigurák segítségével reklámozni az egészségtelen élelmiTilos az egészségtelen étkek népszerűsítése szereket. Ugyancsak betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámcélú osztogatását, azok állítólagos egészségügyi vagy táplálkozási értékeinek feltüntetését. Sok a túlsúlyos gyermek Az International Obesity Task Force becslései alapján az iskoláskorú európai gyermekek megközelítőleg 20 százaléka túlsúlyos, a túlsúlyos gyermekek egynegyede pedig elhízott. Esetükben nagy a valószínűsége annak, hogy fiatal felnőtt korukra 2-es típusú diabetes valamint szív- és érrendszeri vagy más betegségek több rizikó- tényezője jelentkezik. Számos tanulmány keresi az összefüggést a gyermekek korai elhízása és a reklámok között. A felmérések igazolják: az ételek reklámozása igenis befolyásolja a gyerekek élelmiszer-választását, vásárlási és fogyasztási szokásait, mint a márkák (pl. milyen fajta csokoládé), mint az élelmiszer kategóriák (édesség gyümölcs helyett) szintjén. Az Égészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2002- es felmérésében leszögezi: a gyerekek a „nyaggató erő” által jelentős befolyással vannak a szülők vásárlására és így a gyerekek fontos piaci célcsoportnak számítanak a gyártók és a reklámozók számára. Megerősítést nyert továbbá az a feltevés is, hogy a gyermekeket célzó élelmiszer- és italmarketinget az egészségtelen termékek uralják, miközben a legfontosabb reklám- csatorna a televízió. (Ed Balls brit gyermek-, iskola- és családügyi miniszter azzal indokolta a teljes televíziós reklámtilalom bevezetését, hogy a brit gyermekek évente tízezer tévés reklámot látnak, s tízéves korukra mintegy 400 kereskedelmi márkát ismernek.) Nagy-Britanniában a televízió után a második legfontosabb reklámcsatorna - amely a gyerekeket célozza az egészségtelen élelmiszerekkel - az internet (2003-ban az élelmiszer, az ital, és a gyorséttermi ételek internetes reklámozása a teljes reklámköltségek 13 százalékát tették ki). A lapokban, rádióban, moziban és mobiltelefonon megjelenő és a kültéri reklámok általában a teljes élelmiszerreklámozás költségvetésének elenyésző hányadára rúgnak. Az egészségtelen élelmiszerek gyártói számos kreatív reklámozási stratégiát is használnak, hogy eljuttassák termékeiket a gyermekekhez. Ilyen az élelmiszertermékek összekapcsolása aktuális mesehősökkel, játékokkal vagy vásárlási akciókkal. Több országban az egészségtelen élelmiszerek Képarchívum gyártói rákaptak különböző sportrendezvények támogatása, szponzorálása is. Szándékuk ekképp javítani a róluk alkotott köz- vélekedést, és elterelni a figyelmet az égészségtelen élelmiszereket támogató marketinges tevékenységeikről. A gyermek, mint reklámcélcsoport Az egészségtelen ételek reklámjainak aránya országonként eltérő, például Olaszországban 49 százalékos, míg Dániában és Nagy-Britanniában közel 100 százalékos. Görögországban a gyermekeket célzó élelmiszerreklámok teljes költségvetése 38 százalékkal nőtt 2002 és 2003 között 1,3 millió euróról 1,8 millió euró- ra. Svédországban 238 mülió svéd koronát tett ki 2003-ban a magas energiatartalmú ételek televíziós reklámjának költsége, melyeket általában a gyerekek által leginkább nézett órákban sugároztak. Más országokban nem tesznek különbséget az élelmiszer-marketing és a kifejezetten gyermekeket célzó élelmiszerreklámok között, azonban ezek a számok is magukért beszélnek: Nagy-Britanniában 743 millió fontot költöttek élelmiszer- és italreklámokra 2003-ban, Németországban a televíziós reklámozási költségek 87 százalékát az élelmiszerreklámok teszik ki, Hollandiában a reklámozásra fordított összeg az élelmiszeriparban 128 százalékkal növekedett 1994 és 2003 között. Nem elég a reklámtilalom elrendelése Az élelmiszeripar és az érintett sajtó természetesen hevesen ellenzi a reklámok tiltását, és az intézkedések értelmetlenségét hangoztatja. A legtöbbször azzal érvelnek: nincs tudományos alapokon nyugvó bizonyíték a gyerekekre irányuló marketing elhízásban játszott szerepére, s a televíziós élelmiszerreklámok betiltásának a hasznosságára; más társadalmi tényező is felelős az elhízásért, nem csak a média és az élelmiszeripar; hatékonyabb lenne a gyárak önszabályozása, mint a törvényes korlátozások; helyesebb a gyerekekkel megértetni a reklámok lényegét, mint betiltani azokat. A legújabb brit tiltás bírálói például azt (is) felvetették, hogy az előírások teljességgel hatástalanok, mivel nem terjednek ki a családi műsorokra, melyeket egyaránt szánnak az ifjabb és az idősebb nemzedéknek. A brit tévétársaságok szerint végsősoron a minőségi gyermekműsorok sínylik meg a reklámok kieséséből származó évi 39 millió fontos veszteséget. Becslések szerint a földi sugárzású tévécsatornák reklámbevételei a tiltás következtében 1 százalékkal csökkennek, a műholdas gyermekcsatornák 9 százalékos visszaesésre számítanak, míg a kiskorúakra „szakosodott” kereskedelmi tévék 15 százalékos veszteségtől tartanak. Hiányzik az egységes európai stratégia Táplálkozási szakemberek figyelmeztetnek: az élelmiszer-marketing megváltoztatása csak az egyik módja a gyerekkori túlsúly és az elhízás elleni harcnak. A Danish Nutrition Council például csak az elhízás elleni prevenciós stratégia egyik elemeként említi a gyerekeknek szóló egészségtelen ételek reklámozásának korlátozását. A gyermekkori elhízás hátterében egyrészt bizonyos ételek túlzott fogyasztása, másrészt a fizikai aktivitás hiánya áll. Mindkét tényezőn változtatni kell. Azaz javítani kell a gyermekek étrendjén, miközben fizikai aktivitásukat is növelni kell. A Gyermekek, az elhízás és a társuló, elkerülhető idült betegségek program marketingelemző fejezete (a felmérést 2004-ben végezték 20 európai országban, a teljes beszámoló a világhálón a www.ehnheart.org honlapon olvasható) arra is utal, miért lesz nehézkes az EU-tagországok többsége által sürgetett átfogó, elhízás elleni stratégia bevezetése: mert egész Európában hiányzik az átfogó szemlélet a marketinges technikák szabályozásából. Még az sincs meghatározva, hogy ki minősül „gyermeknek” (Hollandiában, Norvégiában és Svédországban a 12 év alatti személy, viszont Észtországban 21 év alatt beszélnek „gyermekről”), nemhogy az, mi az egészségtelen étek. Néhány ország kormány (pl. Németország vagy Spanyolország) tudatosan törekszik az élelmiszeripar és a reklámcégek tevékenységeinek korlátozására, például felelősségteljes önszabályozás létrehozására, és biztatnak a szociális marketing technikák bevezetésére az egészségesebb ételek érdekében. Más országok kormányai (pl. Finnország) az iskolai élelmiszer-marketing korlátozására összpontosítanak. Mivel Görögországban nincs egyetértés az egészségtelen és egészséges ételek fogalmakról, így a magas zsír-, só- és cukortartalmú termékek kivonása az iskolákból egyelőre megoldhatatlannak látszik, (gyor) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési 1 A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,1091 Sk 223 103 066,26 Sk 0,070% 1,1209 Sk 1 369 333 499,45 Sk 0,075% 1,1124 Sk 3 765 297 155,03 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1164 Sk 787 352 244,66 Sk 0,070% 1,1057 Sk 5 061 905 061,68 Sk 0,070% 1,1046 Sk 9 868 302 879,19 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1096 Sk 478 567 234,01 Sk 0,075% 1,1046 Sk 3 825 563 436,03 Sk 0,075% 1,1039 Sk 9 995 028 790,05 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1013 Sk 109 001 277,56 Sk 0,070% 1,0977 Sk 888 402 700,49 Sk 0,075% 1,0966 Sk 1 899 106 125,73 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1065 Sk 185 386 736,41 Sk 0,070% 1,0843 Sk 1 685 936 251,50 Sk 0,075% 1,0759 Sk 3 733 594 812,50 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1072 Sk 380 560 873,07 Sk 0,070% 1,1034 Sk 2 812 018 722,26 Sk 0,075% 1,1033 Sk 4 303 475 956,47 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. január 18-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
