Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-22 / 18. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 22. www.ujszo.com ______ RÖVIDEN Eljárás a Smer képviselője ellen Pozsony. Eljárás indult Jana Valová ellen, aki egy tévévitában nyilvánosságra hozta, mely ellenzéki képviselők nem léptek be a nyugdíjrendszer II. pillérébe. AII. pillér érdekében indított aláírás- gyűjtési kampány margójára kijelentette, Sárközy Klára, Mikuláš Dzurinda, Magdaléna Vášáryová és még több képviselő, valamint a szintén kampányoló Éva Vacvalová műsorvezető nem kötött szer­ződést magán-nyugdíjpénztárral. Val’ovát emiatt feljelentette a Pol­gári Konzervatív Párt (OKS), mert ilyen bizalmas információkhoz nem juthatott hozzá törvényes úton. A felsoroltak egyébként a ko­ruk miatt nem léptek be a II. pillérbe, mert legalább tíz évig kel- 1 spórolni a magánpénztárnái. A Fico-kormány ezt 15 évre srófolta fel, emiatt többen kénytelenek kilépni a II. pillérből. (SITA, ú) Vonzó a II. pillér Pozsony. Kiderülhet, hogy elszámította magát a Fico-kormány, amikor nekiment a nyugdíjrendszer II. pillérének. A kormányfő és több minisztere nyilatkozataival sorozatosan igyekezett elbizony- talanítani a magán-nyugdíjpénztárak ügyfeleit, és a róluk szóló törvényt is módosította, hogy az ügyfelek kiléphessenek belőlük. Ezt sokan kénytelenek is megtenni a koruk miatt, mivel 10 évet még tudtak volna spórolni a nyugdíjig, de a határt az új kormány felemelt 15 évre. A kilépők száma év eleje óta 1100-ra nőtt, ám a rendszer nyitott, így bárki beléphet, aki ezt a lehetőséget a II. pillér beindításakor elszalasztottá. A magán-nyugdíjpénztárakhoz az év eleje óta már 900 új ügyfél jelentkezett be. (ú) Kiderült, mi a magyarok „önkiteljesítése" Fico rózsaszín képet festett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico kor­mányfő tegnap az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén vett részt, ahol félórás felszólalá­sában kifejtette a szlovák kor­mány Koszovóval kapcsolatos ál­láspontját, majd a szlovákiai ki­sebbségek jogállásáról és a Beneš-dekrétumokról is beszélt. Fico szerint a dekrétumok „akkor változnak meg, ha megváltoztat­juk a II. világháború eredménye­it”. A miniszterelnök kritizálta az ET Parlamenti Közgyűlését, ami­ért a múltban többször kétségé­nek adott hangot a szlovákiai ki­sebbségek helyzetével kapcsolat­ban. Szerinte „Szlovákia olyan ország, amely a kisebbségpolitika több aspektusában példaként szolgálhatna”, és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. Rá­mutatott, hogy az óvodától a fel­sőfokú oktatásig adott a magya­rok számára az anyanyelvű okta­tás, és természetes, ha emellett a kormány arra is törekszik, hogy mindenki magas szinten elsajátít­hassa a szlovák nyelvet, megte­remtve az „önkiteljesítés” lehető­ségét. Arra a kérdésre, hogyan tud együtt kormányozni a nacio­nalista SNS-szel és Ján Slotával, azt mondta, „nem a kormánya színe számít, hanem amit tesz”. Kitért arra, hogy Pozsony csak akkor ismeri el Koszovó függet­lenségét, ha ezt a nemzetközi szervek is megteszik, ez „az ENSZ és az EU politikai egyetértését je­lenti az önállósággal kapcso­latban”. „Egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem elég számunkra” - mondta. A kormányfő újra elha­tárolódott az amerikai radar- és rakétarendszer közép-európai ki­építésétől. Berényi József, aki részt vett az ülésen, elmondta, „Fico nem fes­tett reális képet a hazai helyzetről, azt mondta, amit a képviselők hallani akartak“. Berényi szerint „ha a kisebbségi kérdéseket úgy tálalná itthon, ahogy Stras- bourgban, sokkal kevesebb gond lenne”. (MSz, SITA, MTI) Éjszakai parlamenti ülés Robert Fico miniszterelnök leváltásáról Most a kormánypártok vonultak ki (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Tegnap este hét órakor kezdődött a parla­ment rendkívüli ülése, melynek egyetlen pontja a Robert Fico miniszterelnök elleni bizalmatlansági indít­vány megvitatása volt. A kormány fél órával a parla­menti tanácskozás előtt ülést tartott és határozat­ban javasolta a képviselők­nek, ne szavazzák meg az indítványt. ÚJ SZÓ-HÍR Az ülés tulajdonképpen a de­cemberi megismétlése, akkor Pavol Paška házelnök szintén estére hívta össze a tanácskozást, emiatt az el­lenzék kivonult. Most az ellenzék maradt, ellenben távoztak a terem­ből a kormánypárti képviselők. Valamennyi kormánypárt koráb­ban többször megerősítette, hogy nem szavazzák meg az ellenzéld beadványt, így az ellenzéknek nincs esélye a kormányfő és ezzel az egész kormány leváltására. Az ülés lapzártánk után ért véget. Az ellenzék közös beadványában több okot is felsorolt a kormányfő leváltására: a földalapnál történt visszaéléseket, a miniszterelnök po­Igy festett az előző éjszakai ülés zsonyi lakás- és telekvásárlása körü­li tisztázadan dolgok, a kormányfő utóbbi hetekben elhangzott kijelen­téseit, például, hogy az ellenzéknek börtönben lenne a helye. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője el­mondta, képviselőik nagy része nem értett egyet vele, hogy a mos­tani éjszakai ülésről is vonuljanak ki. Háttérinformációk szerint az SDKÚ inkább a decemberi forgató- könyv megismétlésére hajlott, ám végül mégis részt vettek az ülésen. „Az arroganciára nem fogunk arro­ganciával válaszolni” - nyüatkozta az ülés előtt Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke. „Nem szeretnénk húzni a vitát, legfeljebb két-három felszólaló lesz az MKP részéről” - jelezte az MKP frakcióvezetője. „Az, hogy üyen módszerhez folya­modik a parlament elnöke, nem je­lenti azt, hogy nekünk is hasonlóan durva módon kell válaszolnunk” ­nyilatkozta Bárdos. A KDH már ko­rábban jelezte, képviselői minden­képpen részt vesznek az ülésen. Bárdos nem tartotta szerencsés­nek, hogy a kereszténydemokra­ták még az ellenzéki egyeztetés előtt nyilvánosságra hozták elha­tározásukat. „Ez a KDH és az SDKÚ közötti ellenzéki harc része, ezzel nem tudunk mit kezdeni” - kommentálta döntésüket az MKP frakcióvezetője. (MSz, sita) Kvasnicát az érdekli, ami nincs a Hedvig kihallgatásán készült videofelvételen Kihallgatják Maiina Hedvig kihallgatóit ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Tegnap azt a rendőr­ségi technikust hallgatták ki a fő­ügyészségen, aki Maiina Hedvig 2006. szeptember 9-i kihallgatá­sán a műszaki berendezéseket ke­zelte. A lány ügyvédje szerint semmi olyan nem hangzott el, ami új fordulatot vinne az ügybe, vagy megmagyarázná a rendőr­ség eljárását. Roman Kvasnica továbbra kis ragaszkodik ahhoz, hogy a kihall­gatás módja törvényellenes volt, védencére nyomást gyakoroltak, és a jegyzőkönyvben a lány szájába adtak olyan mondatokat is, ame­lyeket a kihallgatást vezető rendőr mondott, Hedvig pedig csupán egy-egy szóval reagált rájuk. A vé­dőügyvéd ezért sokat vár a nyomo­zó, Peter Horák, valamint a helyi­ségben jelen lévő másik rendőr, Miloš Pecho kihallgatásától - erre csütörtökön és pénteken kerül sor. „Nem tudom, a főügyészségen el­készíttették-e a Maiina Hedvig ki­hallgatásán készült videofelvétel pontos átiratát, én mindenesetre annak alapján fogok kérdéseket feltenni a nyomozó uraknak, és lesz mit megmagyarázniuk” - mondta lapunknak Kvasnica. Az öt és háromnegyed órán át tartó ki­hallgatás anyagából az ügyvéd csak három és fél órányit kapott meg, ezen is átfedések vannak, mert két kamerával vették a lányt. Hogy van-e több felvétel, s ha igen, hol, esetleg beletöröltek a kazet­tákba, azt még nem tudni. Az opti­kai kutatóintézet, ahová a fő­ügyészség küldte az anyagot elem­zésre, még nem dolgozta ki a szak­értői véleményt. „A felvétel nagyon érdekes, de még érdekesebb lehet az, ami nincs rajta. Szeretnénk tudni, mi történt attól a pillanattól kezdve, hogy Hedviget bevitték a rendőr- kapitányságra, addig, amíg bekap­csolták a kamerát - ez majdnem egy óra. Aztán az állítólagos techni­kai szünet idején, ami tizenöt-húsz perc lehetett, majd a jegyzőkönyv lezárása és Hedvig szabadon bo­csátása között eltelt egy és negyed órában. Ha összeadjuk ezt az időt, kijön az öt és háromnegyed óra, amiről a belügyminiszter úgy be­szélt, hogy percről percre doku­mentálni tudják. Mi sem akarunk mást, mint percről percre elszámol­tatni őket, és bízom benne, a végén kiderül, ki az, aki precedens nélkül hazudik” - mondta Kvasnica. Az említett két nyomozón kívül még öt társukat hallgatják ki a kö­vetkező napokban - közülük né­melyiket már decemberben is be­idézték. (vrabec) Interjú Nagy Ildikóval, a Szlovák Rádió nemzetiségi adójának távozó igazgatójával, aki másfél évig töltötte be ezt a posztot Nem menekült meg a magyar adás, ismét előállhat a tavalyi helyzet LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Másfél évig, 2006. au­gusztus elsejétől vezette a Szlovák Rádió nemzetiségi adóját, a Pátri­át. Ezalatt komoly létszámleépítés történt, változott a műsorstruktú­ra, tavaly év végén egyenesen a megszűnés fenyegette a magyar adást. Ezzel lett volna ugyanis egyenértékű, ha januártól csak interneten és műholdon keresztül lehetett volna fogni. Most távozik a rádió éléről. Nagy Ildikót kér­deztük. Önként, megegyezés alapján távozik? Nem önként, de megegyezés alapján. Decemberben kaptam két fegyelmit, mert állítólag rontottam a rádió hírnevét, rémhíreket ter­jesztettem a szlovákiai és a külföldi médiákban a Pátria helyzetéről. A fegyelmi következménye lehet az azonnali felmondás, ezt úgy módo­sították, hogy ha még egy hibát el­követek, akkor leváltanak a vezetői posztról, és a szlovák szerkesztőség tagja leszek. Ezt visszautasítottam, mert én azért jöttem ide, hogy a Pátria rádiót vezessem, ezt a helyet pályáztam meg. Végül megegyez­tünk, hogy január 31-ével távo­zom. Meglepte a vezetőség dönté­se? Nem. Novemberben és decem­berben már olyan nagy volt a fe­szültség, olyan sok gond volt a Pát­ria rádió körül, hogy várható volt: valakit fel kell áldozni. Számomra nyilvánvaló volt, hogy én leszek az. De vállaltam, és a jövőben sem ten­nék mást, mert úgy gondolom, a nyilvánosság segített abban, hogy a Pátria megmaradjon. Vagyis a sugárzás körül kiala­kult problémák állnak a háttér­ben? Ezt így nem mondták ki, de egy­értelmű. Már nem bírtam közvet­len feletteseim bizalmát. Nehéz így vezetni egy közösséget. A Szlovák Rádió egyrészt valós anyagi gondokkal küzdött, hi­ányzott az állami támogatás, másrészt mintha túszként hasz­nálta volna a Pátriát, hogy meg­szerezze az állami támogatást. Ez bonyolult probléma. A rádió­ról szóló törvény értelmében a kö­zéphullámú sugárzás költségeit az államnak kellene fedeznie. Ha egy rádiónak van 5 adója, akkor mind az ötöt köteles fenntartani, azonos körülményeket kell teremtenie, és nem csak az egyiket „éheztetni”. Talán erős, hogy a Szlovák Rádió túszként használta a Pátriát, de jobban „éheztette”, mint a többi adót. Létszámleépítés volt más szerkesztőségekben is, de minket sokkal jobban érintett, csakúgy, mint a honoráriumok csökkentése. Igazi demokráciában a kisebbsé­gek pozitív diszkriminációt élvez­nek, több segítséget kapnak. Javí­tani kellett volna a körülményeket, nem rontani. Nagyon rossz volt a hangulat a szerkesztőségben a múlt év utolsó hónapjaiban, bi­zonytalan volt az adás sorsa. Nem tudtuk, hol fog megszólalni a Pát­ria rádió januártól. Másfél évig irányította a Pátria rádiót. Hogyan értékeli ezt az időszakot? Tanulságos és fontos időszak volt. Vezetői pozícióból láthattam, hogyan működik belülről egy nem­zetiségi adó, mi hiányzik ahhoz, hogy 21. századi adóvá válhasson. Láttam azt is, milyen az, amikor az emberek erejükön felül teljesítenek a magyar hallgatók érdekében. Megéltem azt is, müyen rossz ér­zés, amikor egy főnök, az igazgató nem tud javítani a szerkesztőség helyzetén. Azt tapasztaltam, az ilyenfajta közszolgálati rádiózás­nak nem biztos, hogy van jövője. Modernizálni kellene - elsősorban technikai szempontból -, hogy ver­senyezni tudjon a kereskedelmi rá­diókkal. Jó fizetést adni az embe­Nagy Ildikó (Somogyi Tibor felvétele) reknek, és természetesen URH-sá: von sugározni. Egy létszámleépítés volt, a Pát­ria elvesztette korábbi URH-frek- vendáit, kizárólag középhullá­mon szólalt meg. Sokan bírálják azért, mert lemondott az URH-sá- vokról a középhullámért cserébe. Nem kérdezték meg, hogy bele- egyezem-e, akárcsak most, hogy hány középhullámú adó szólja majd műsorunkat. Ez a rádió veze­tésének döntése volt. Tévedés, hogy a Pátria igazgatójának akkora a hatalma, hogy ezekbe a dönté­sekbe beleszólhat. Aki engem bírál, nem ismeri a viszonyokat. A Szlo­vák Rádiónak 74 URH-frekvenciája van, nem rajtam múlik, hogy egyet sem kap a Pátria. És az elbocsátások? Központi létszámleépítés volt, az összes alkalmazott 15-20 százalé­kát küldték el, én csak abba szól­hattam bele, ki legyen az, akinek el kell mennie. A legtöbb kérdésben nem hallgatták meg véleménye­met, nem kérték ki tanácsaimat. Hogyan látja a magyar adás jö­vőjét? Úgy vélem, hogy kicsit korai volt az az optimizmus, ami a múlt év végén eluralkodott a sajtóban és a szlovákiai magyar közvéle­ményben is, vagyis, hogy megme­nekült a Pátria. A tavalyi 45,4 mil­lió korona és az év végi 100 millió koronás támogatás nem az ez évi működésére, hanem a Szlovák Rádió tavalyi és még korábbi tar­tozásaira adták. Emlékszem a kul­turális államtitkár nyilatkozatára, hogy 2008-ban már nem fogják támogatni a rádiót. Idén ki fogja fedezni a középhullámú sugár­zást? Idén újra a Pátria lesz az, mely állami támogatásra fog vár­ni, s megint feszültség lesz. A Pát­ria helyzete nem oldódott meg, ezt csak akkor mondhatnánk, ha URH-n sugározna. Elképzelhetőnek tartja ezt? Igen, de nem a jelenlegi anyagi körülmények között. Fizikai képte­lenség a mai szerkesztői létszám­mal több műsort készítem, és a szerkesztők anyagi megbecsülése sem olyan, hogy motiválná őket. Más országokban van példa arra, hogy a nemzetiség adások 24 órá­ban sugároznak, csak ott kicsit má­sok a körülmények.

Next

/
Oldalképek
Tartalom