Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-21 / 17. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 21. www.ujszo.com Nevem: Vígh János Születési súlyom: 3500 g Hajam színe: barna Testhosszam: 49 cm Lakhelyem: Érsekkéty Szerető szüleim, nagyszüleim és dédszüleim örömére 2006. december 5-én láttam meg a napvilágot. Anyukámnak két órájába tellett, mire világra hozott. A János nevet édesapám és nagyapám után kaptam. Keveset szoptam, tápszerrel etettek. Ma már mindent megeszek és mindenkivel eszek, akit enni látok. Már megállók a saját lábamon, nemsokára egyedül is elindulok. A takarítás már jól megy, főleg az, amikor az abroszt húzom le az asztalról. Ennek ellenére szeretnek. Anikó nagynénikém a mindenem, olyan, mintha a pótmamám lenne, és persze nagyszüleim is és fiatal özvegy dédikém, aki még csak 55 éves, és imád engem. Én vagyok a család szeme fénye, nagymamám „kicsinkója”. Neki is sokat köszönhetek. Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. Ráadásul az Új Szónak azzal a számmal megajándékozhatják a nagyszülőket, a keresztszülőket vagy az ismerősöket is. Legnagyobb a kockázat, ha tül korán alkalmazzák Légzés és császármetszés FELFEDEZÉS A természetes úton születő gyerekekhez képest négyszer több a légzésprobléma azoknál a csecsemőknél, akik nem sürgősségi császármetszéssel jönnek a világra, tudhattuk meg egy dán kutatásból. A kutatók a programozott (nem sürgősségi) császármetszés veszélyeire is felhívják a figyelmet, ami manapság világszerte nagyon népszerű módja a szülésnek. Anne Hansen, az Aaruhus Egyetem Kórházának orvosa szerint a rizikó akkor a legnagyobb, amikor túl korán alkalmazzák a császármetszést, ezért óva inti a nőket attól, hogy a terhesség 39. hete előtt kérjék azt. „Fontos, hogy a nők, akik császármetszést választják, ne kérjék a műtétet a 39. hét előtt. Sajnos sok császár- metszést a 37. és 38. héten végeznek” - mondja Hansen. Egyelőre tisztázaüan, hogy miért magasabb a kockázat a császármetszéssel világra hozott csecsemőknél, de valószínűleg ennek a vajúdás okozta hormonális változáshoz van köze. A vajúdás alatt stresszhormonok szabadulnak fel az anya testében, melyek a magzat szervezetébe jutnak, és feltételezések szerint a vízzel telt tüdő fejlettségében játszanak szerepet. A császármetszéssel született gyermekek légzésproblémái általában nem komolyak, de ilyenkor inkubátor és oxigénkezelés alkalmazására szükség van. A császármetszéssel született csecsemők körében négyszeres, a 38. hétre születettek között háromszoros, a 39. hétre születettek között pedig kétszeres a légzési zavarok előfordulása. A császármetszéssel a 37. hétre született babák 10%-ának légzési problémái voltak, míg a természetes úton születettek közül alig 2,8%-nak. A 39. hétre születésnél ez az arány 2,1% és 1,1%. A kutatás szerint a orvosoknak meg kellene próbálni visszaszorítani a nem sürgősségi császármetszések számát. „A legtöbb nő azért választja a császármetszést, mert az első szülés ijesztő tapasztalat volt a számukra, de meg kellene győznünk őket, hogy a szülés jó tapasztalat” - mondja Hansen. (Forrás: Medipress) Akármilyen módon történik a szülés, az anyának kíméletre, környezete gondoskodására van szüksége Szülés után - otthon Néhány héttel a szülés előtt (Képarchívum) Ma a szülések 99%-a kórházban történik. Ritka kivételnek számít, ha valaki tudatosan az otthonszülést választja egy arra vállalkozó szakképzett segítővel. Ez bevált szokás Hollandiában, de ennek objektív és személyi feltételei nálunk hiányosak. Intézeten kívül a titkolt szülések zajlanak le. Ez történhet a lakásban, vonaton, mentőben, a természetben. Fontos, hogy az újszülött mielőbb optimális ellátásban részesüljön, ne hűljön le, a lepény leválásakor az anya ne vérezzen el. DR. BALOGH ILDIKÓ GIZELLA A szülészeti ellátás feltétele, hogy a szülőszobában jelen legyen a szülésznő, a szülész szakorvos és kívánságra ott lehet a szülő nő valamely hozzátartozója. Ennek célja, hogy biztonságos körülmények között szülhessen az anya, megfelelő ellátást kapjon az újszülött, szükség esetén időben orvosi beavatkozásra kerülhessen sor. A szülés módjának megválasztása, lefolyása a jelenlevő orvos felelőssége. Akármilyen módon történik a szülés (spontán hüvelyi szülés gátvédelemmel vagy gátmetszéssel, fogóval, vákuummal, vagy császár- metszéssel), az anyának szüksége van kíméletre, pihenésre, környezete gondoskodására. A hüvelyi szülés után a 4-5. napon, császármetszés után a 7-10. napon távozhat a kórházból az anya és újszülöttje, ha mindketten egészségesek. Ekkor a család nagy szeretettel és „táplálékhegyekkel” váija őket. Elsősorban a hozzátartozóknak javaslom a következőket, amit leginkább az ifjú apa szervezhet meg: ♦ Ne rohanja le egyszerre a család az első hetekben az anyát és gyermekét, még a kórházban sem! ♦ Osszák el a segítséget egymás között! Pl. az első két héten a gyermekágyas anya édesanyja, majd az anyósa, ezután a férj segítsen a házimunkában. Ekkor már el is telik a 6 hét, de a többi családtag segítsége is jó jöhet ezután. ♦ A táplálkozásban nem a mennyiség, hanem a minőség, a könnyű emészthetőség a fontos. Ha ezeket megfontolják, akkor érzi az anya, hogy sokan jó szándékkal gondoskodnak róla, érzi a szeretetet, és tényleg segítséget kap. Ha azonban állandóan látogatók terhelik, akik még a „megven- dégelést” is elvárják, s nem igazodnak a gyermekágyas anya és újszülöttje igényeihez, akkor az anya fáradt lesz, hamar elapadhat a teje. Az áldott állapot 9 hónapja alatt lassan, fokozatosan építette, alakította át a nő testét, lelkét gyermeke kihordására. A szülés néhány óra alatt lezajlott, új emberkének adott életet, méhe összehúzódott, agyában megindult a tejelválsztást fokozó hormon (oxytocin) termelődése, ami egyúttal a méh mielőbbi regenerálódását is elősegíti. A petefészkek még a szoptatás időszakában viszonylagos nyugalomban vannak, alacsonyabb a vérben levő hormonszint, mint a menstruáló időszakban. A hüvely a nagy munka után összehúzódik eredeti méretére, a gátmetszés vagy a császármetszés hege gyógyul, a méh még a méhlepény helyéről vérezget 1-3 hétig (ez a lochia), az emlők tejet termelnek, melyből az anya gyermekét több hónapon át táplálhatja. A vérkeringésben is jelentős változások zajlanak le: a vér mennyisége csökken, sűrűbbé válik, a terhesség alatt felhalmozott, s a kötőszövetekben tárolt víz (oedema) a vizelettel kiürül. A szív munkája könnyebbé válik, az addig esetleg magasabb vérnyomás normalizálódik. A terhesség végére megduzzadt, fájdalmas visszerek is kiürülnek, könnyebbé válik a járás, megszűnik a fajdalom. A vesék munkája az ödémák kiürülése miatt először fokozódik, de mivel a magzati salakanyagokat már nem nekik kell kiválasztani, így ez is könnyebbé válik. A csontok és ízületek is jelentős változáson mennek át. A terhesség alatt fellazult ízületek, szalagok biztosították, hogy a magzat a csontos kismedencén át meg tudjon születni. Ezek szülés után öszszehúzód- nak, nemegyszer igen erős „reumatikus” panaszokat okozva. A tisztálkodás, így a nemi szervek tisztántartása igen fontos és kívánatos teendő a gyermekágyas időszakban. A vért, a méhváladé- kot rendszeresen távolítsuk el! Ha fájdalmas, vagy nehezen gyógyul a seb, akkor jó, ha orbáncfűolajat kenünk rá, kálium-hypermangános híg oldattal, vagy kamillateával végzünk lemosást. Szoptatás előtt a kezeket és a melleket műidig mossuk le szappanos vízzel! így elkerülhetjük, hogy a baba olyan baktériumokkal találkozzon, ami őt fejletlen immunrendszere miatt megbetegítheti. Az anyatejjel sok immunglobulin jut át fejlődő szervezetébe, de a sajátja csak kb. fél éves kora körül kezd termelődni. Nagyon fontos, hogy minél tovább tudjon szopni. Ez biztosítja az anyához való kötődést, a testi kapcsolatot, a melegséget, a nyugalmat és fontos a szellemi fejlődése szempontjából is. Kimutatták ugyanis, hogy a szoptatott gyermekek az iskolában jobban kezelhetők, könnyebben és jobban tanulnak, és sokkal egészségesebbek. A gyermekorvosok tudják a legjobban, hogy mennyi gondot okoz, ha az anya nem tud, vagy nem akar szoptatni. A tápszerek tehéntejből, vagyis fajidegen fehérjéből készülnek, amit jól csak a boci tud megemészteni. Igaz, sokféle módszerrel átalakítják a tápszergyárak a bio tehéntejet, s mégis sok kisgyermekben tehéntej-allergia alakul ki. Addig, amíg a fogak ki nem nőnek, az emlősök utódainak saját fajuk által termelt tejre van szükségük, így a csecsemőnek anyatejre. Sokan mondják, „nincs tejem”. Mindenkinek van, aki szült, de nagyon kemény munka szükséges ahhoz, hogy az újszülött megtanuljon szopni, az anyja pedig szoptatni, mellét lefejni. Csak a saját édesanyja tudja a legjobb összetételű tejet előállítani gyermeke számára abban a mennyiségben, amennyire szükség van. Ha túl sok, le kell fejni és lefagyasztani, vagy más rászorulónak átadni. Ehhez kéije a védőnők segítségét. Aki tejet ad másoknak, az még pénzt is kap érte. Akinek kevés a teje, az fokozhatja sok folyadék fogyasztásával: levesek, ásványvíz, tejtermelést fokozó gyógyteák, gyümölcslevek, de még a sör is alkalmas időnként, mert a benne levő komló nyugtat, és a tejtermelést fokozza. Ma már sokféle teakeverék, instant teapor kapható a patikákban, de magunk is összeállíthatjuk a következőkből: ánizsmag, édeskömény mag, fűszerkömény magja, kecskeruta, majoránna, kakukkfű, bazsalikom, anyalevél keverékéből. Naponta 2-3 liter folyadék szükséges az elegendő tejképzéshez. A táplálkozásról röviden annyit jegyzek meg, hogy a szoptató anya azt és annyit egyen, amennyit kíván, de legyen rendszeres és változatos. Lehetőleg kerülje a nehéz, zsíros, erősen fűszeres ételeket: székelykáposzta, kolbász, tepertő, szalonna stb. Sokkal fontosabb, hogy sok friss ételt, nyers gyümölcsöt, zöldséget, salátát, tejterméAkinek kevés a teje, az fokozhatja sok folyadék fogyasztásával: levesekkel, ásványvízzel, tejtermelést fokozó gyógyteákkal... két, gabonát egyen, normál meny- nyiségű szénhidrát, cukor társaságában. Legjobb, ha sbkszor, keveset, s egyszerre csak egyféle ételt eszik. Ugyanis ennek emésztése könnyebb, jobban hasznosul, a kismama nem fog elhízni és lesz elegendő teje. A hosszas szoptatás me- szet, kalciumot von el a csontokból, fogakból, s ezért célszerű sok olajos magvakat (mákot, diót, mogyorót, szezámmagot, sajtot) fogyasztani. így megelőzheti, hogy a kismamából idő előtt fogatlan „nagymama” legyen. A család nagy boldogsága az újszülött, s emiatt a féljek sokszor háttérbe kerülnek. A nőre ilyenkor hármas szerep hárul: anya, feleség és háziasszony. A férj várja meg, amíg felesége felépül, visszanyeri alakját, sebe begyógyul. Ezért célszerű nagyon finoman elkezdem a szexuális kapcsolatot hat héttel szülés után. A szeretet minden egyéb megnyilvánulásának kifejezése pedig nagyon fontos az egész időszakban. A szerző szülész-nőgyógyász szakorvos i < I < 4 4 4 4 4 4 egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
