Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-21 / 17. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 21. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Andrej Bičan műsorvezető? Energiaforrása a családja Milyennek képzelhet el az ember valakit, aki főzési ro­vatot vezet? Kövérnek, vagy legalábbis pocakosnak. Bár Andrej Bičant jól ismetjük a képernyőről, mégis meglep, hogy a valóságban olyan „egyszálhurkagyerek”. URBAN KLÁRA S azzal még jobban meglep, hogy ezért nem sokat tesz. Azt mondja, nem jár fitneszstúdióba, mint számos kollégája, nem muto­gatja dagadó izmait. Nem rohan­gál le-föl a teniszpályán, még csak nem is golfozik, pedig az is nagy divat a hozzá hasonlók körében. „Én is szerettem volna izmos lenni, de nem lettem. Akartam én súlyzózni, de hamarosan abba­hagytam. Úsztam is, de az se ment...” Nem tudom, hogy komo­lyan vegyem-e, vagy kételkedjek. Hiszen... Lényegében semmi különöset nem tesz. Pontosabban, hogy szó szerint idézzem: „semmit’. Vajon ez a tőle megszokott tréfa akart-e lenni vagy szókimondó, őszinte beismerés, máig nem fejtettem meg. „Számomra a legjobb pihe­nés a család, abból merítem az energiát. Ha az ember hazamegy, s ott harmónia, szeretet várja, a jól megszokott és ismert dolgok, van egy stabil helye a számító­gépnél, még tán a konyhában is, szeretik a nézők, az olyan erő, amely sok-sok lendületet ad. S kedvet a munkához. S nem­csak az enyémhez, mert ha egy útmunkáshoz vagy egy bá­nyászhoz kellene hasonlítanom magam, ők sokkal nehezebb munkát végeznek. Ha felelős­ségteljesen, teljes erőbedobással nyolc és fél órát dolgoznak, lapá­tolnak, az nem semmi, azt egy műsorvezető munkájához nem is lehet mérni. Én el sem tudom kép­zelni még azt sem, hogy négy órán át végezzek kemény fizikai mun­kát, csákányoljak.” Erre valószínűleg nem nagyon kényszerítette az élet: pozsonyi srác létére nem kellett fát fűrészel­nie, vagy ásnia. Most, hogy felesé­gével, Edittel és kislányukkal, An­nával Nagymácsédon él (a kis­lányt magyarul és szlovákul egy­aránt tanítják), nyilván van, aki el­végezi helyette a munkát. Egyszer csak eszébe jut valami, s szinte megörül, hogy mégse olyan lusta, mint ahogy képzeli. „Biciklizni járok, nyáron meg An­nával bekóboroltuk az egész falut, A sportot nem neki találták ki mert az összes kecskét, tehenet meg egyéb állatot meg kellett néz­nünk a kerítés mögött. Egyébként imádom a hegyeket. A Tátra, le­gyen az a Magas vagy az Alacsony, a kedvenc helyem, ha csak tehe­tem, odamegyek. A labda soha nem volt nagy barátom, ha fociz­tunk, engem mindig a kapuba állí­tottak. Antitálentum voltam. Az egyetlen, amiben kitűntem, a ma­gasugrás volt, de mire bemutat­hattam a művészetem, addigra a többiek már a kosárlabdánál meg a röplabdánál tartottak. Mostan­ság az a legnagyobb gondom, hogy találjak egy kis szabad időt a munka után, hogy leüljek a számí­tógéphez. Értékrendemben a tes­tem valahol nagyon lent van a sor­ban. Velünk, műsorvezetőkkel az a helyzet, hogy nem nagyon en­gedhetjük meg magunknak, hogy betegek legyünk. Szerencsére kü­lönösebb problémám nincs, egye­dül a hangszálaimmal van néha baj, ami magától értetődik, hiszen sokat jár a szám. Ezért aztán reg­gelente igyekszem kondiba hozni a hangszálaimat. Munka köz­ben meg a meleg csirkeleves segít...” Az ésszerű táplálkozásra te­relve a szót, megint határo­zott „nem” a válasza. S rögtön utána a nyomatékosság ked­véért még egyszer megismétli. Majd egy idő múlva, engem is megtévesztve mégis rászánja magát a bővebb magyará­zatra. Persze, a maga módján. Közben a szája lebiggyed, ez- i zel adva tudtomra, mit gondol róla. „Racionális táp­lálkozás....? Rá- i ció. Ebből ered a szó, tehát azt je­lenti, tudatos táp­lálkozás, megfon­tolom, hogy mit fogok enni. Csakhogy eb­ben is vannak ám különbsé­gek, az egyik azt hajtogatja, hogy ez az egészséges, a másik meg azt mondja, amaz. Mi ott­hon azt es­szük, amit az anyósom főz. Mivel jól neveltek vagyunk, hálásak va­gyunk mindenért, amit kapunk.” Az utol­só mondatnál már nem tudja visszatartani a nevetést, bár­mennyire próbálja leplezni, hogy ezúttal sem mondott le a műsorai­ra jellemző humorról. Editke, a fe­lesége, szemrebbenés nélkül hall­gatja végig, nyilván jól ismeri a fér­je stílusát. SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Dresszing nélkül... Karcsú alakjáért Sarah Jessica Parker még a Szex és New York for­gatásai után is hozott áldozatot. Ha a hollywoodi színésznő vacsorázni ment, a salátát dresszing és crouton nélkül ette! Ezt egyébként valamennyien tudjuk, hogy a majo­nézes öntet kalóriabomba, ráadá­sul igencsak megterheli a gyomrot. De a táplálkozási szakértők szerint nem kell teljesen lemondani a dressingről. Pid ecetet és olívaola­jat, valamint némi fűszert megen­gedhetünk magunknak, ezáltal megalapozzuk az ízvilágot, és meg­hosszabbítjuk a teltségérzetet. Az olaj a zsírban oldódó vitaminok és az esszenciális zsírsavak szállítója, ezért sem kell hanyagolni. Anettka lovagol Úgy gondolta, hogy pillanatok alatt megtanulható a lovaglás. Az­tán az első edzés után rájött, hogy ez még hosszabb és keményebb lesz, mint az űrbéli kiképzése. Nem tudta, hogy milyen nagy fába vágta a fejszét. Még csak pár hó­napja tanulja a lovaglást, de na­gyon élvezi, és nem adja fel, annak ellenére, hogy az első esésen is túl van már. Anettka jó sportember­ként az esést követően azonnal visszaült lovára és folytatta a gya­korlást. A műsorvezető szeretne jó lovassá válni, de nagy álma az, hogy díjugrató versenyen indul­jon. (uk) TESTÜNK TITKAI A betegség okai -1. rész ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Vajon a modern orvostudomány képalkotó eszközei nem újabb kórok forrásai egyben? A kérdést a hosszú távú alkalmazás fogja eldönteni. Az emberi testet számtalan ag­resszív hatás éri. A nap és a különféle sugárzások, a hő, a gáz, a légnyo- másr a stressz, a vírusok, baktériu­mok és paraziták támadásai olyan egészségkárosító külső hatások, melyek ellen szer­vezetünk naponta felveszi a harcot. kihat az egészségi állapotra. így például a túlságosan gyors emel­kedés miatti igen alacsony lég­nyomás ún. hegyi betegséget (nagytengerszint feletti magassá­gon, oxigénhiány miatt kialakuló állapot) okozhat. Tünetei: lég­szomj, fejfájás, hányinger, fáradé­konyság, végtagok duzzanata, re­tinavérzés, súlyos esetben tüdő- és agyvizenyő. A búvárok vagy nagy mélység­ben dolgozó bányászok keszon­betegséget kaphatnak, ha túl gyorsan térnek-vissza a felszínre. A keszonbetegség az az állapot, amikor a vérben és a szövetekben oldott gázok felszabadulnak és buborékokat képezve elzátják a vérútját. Nagy nyomású helyen történő légzés közben több oxi­gént, nitrogént és egyéb gázokat veszünk fel, mint a felszínen. A nitrogén és más gázok - az oxi­génnel ellentétben - oldódnak a vérben és a szövetekben, és ott fel is halmozódnak. Eltávolítani eze­ket csak a tüdőn keresztül, kilég­zéssel lehetséges. Bizonyos fizikai kórokozó tényezőket az emberi tevékenység idéz elő. Ilyen pl. az elektromosság, amely sok háztar­tási balesetet okozhat: áramütést, égést, izomgörcsöket, sőt halált. Feltételezik, hogy a magasfeszült­ségű vezetékek közelében élők körében gyakrabban fordul elő a leukémia (fehérvérűség). A zaj valóságos istencsapás a modern világban. A városlakók feszült idegállapota részben a zaj­ártalomra vezethető vissza. Az erős, ismétlődő zajok siketséget okozhatnak. A siketség gyakori foglalkozási ártalom. A közked­velt „sétálómagnó”, a Walkman is sok fiatal halláscsökkenéséért okolható. Forrás: Család és Egészség A betegségek egy része meg­előzhető. Ehhez azonban meg kell ismerkednünk a betegségeket kiváltó ingerhatásokkal, és meg kell tanulnunk megfelelő módon védekezni ellenük. A betegségek kialakulásában külső (exogén) és belső (endogén) okok egyaránt szerepet játszhatnak. Külső okok Exogénnek neveznek műiden olyan káros tényezőt, amely a környezetből származik. A külső ok lehet fizikai, vegyi, baktérium és vírus okozta vagy parazita jel­legű. A betegségek fizikai okai között a hőhatás vezet: komoly rosszullétet idéz elő, ha a kör­nyezet hőmérséklete néhány fok­kal meghaladja a test normális hőmérsékletét. A magas hőmér­sékletnek a szervezetre gyako­rolt hatása nagyfokú vízvesztés­sel (kiszáradással) és eszmélet- vesztéssel járhat. Ez a hőguta. Is­mert tény, hogy a tűz, a magas hőmérsékletű tárgyakkal való érintkezés égési sérülést okoz. Ritka esetben a láz a kisgyere­keknél görcsöket idézhet elő, ami néha veszélyes szövődmé­nyekkel járhat. A hideg könnyeb­ben legyőzhető (meleg ruha, fű­tés), de helyi fagyásokat okoz­hat. A szövetek szerkezeti elvál­tozásai hideg hatására az égés során kialakuló szövetkárosodá­sokkal egyenértékűek. A nagyfo­kú és általános lehűlés az élet­funkciókat veszélyezteti. A hő­mérséklet szerepe a fertőző meg­betegedések előidézésében bizo­nyos szezonális járványok (pl. influenza) gyakorisága ellenére is vitatott. A nedvesség bizonyí­tottan kedvez a reuma kialakulá­sának, és elősegíti a légúti meg­betegedéseket. A betegségek kiváltó okai közül gyakran előforduló másik fizikai ok a fény. Köztudott, hogy a nap­fény nélkülözhetetlen az élő szer­vezetek fejlődéséhez, és a napo­zás kiváló gyógymód pl. a csont-, lágyulás (rachitis) kezelésére. Az ultraibolya sugarak D-vitamin termelésére serkentik a szerveze­tet (bőrt), amely elengedheteden az egészséges növekedéséhez. A túl sok fény azonnal káros lehet: a sugarak szaruhártya-gyulladást, fájdalmas leégést okozhatnak, gyorsítják a bőr öregedését (el­veszti rugalmasságát, kiszárad). A napsugárzás elősegítheti egyes rosszindulatú bőrdaganatok ki­alakulását is. A sugárzás különö­Melyek a szervezetünkre ká­ros környezeti hatások? A bennünket körülvevő külső környezeti hatások: ♦ a hőség, a hideg, a fény (napsugárzás), a légköri nyo­más. Az emberi tevékenység követ­kezményei: ♦ az elektromosság, a zajárta­lom, a radioaktív anyagok, a röntgensugarak. sen veszélyes a hegyekben, ahol a levegő tisztább, ezért kevésbé szűri meg az ultraibolya sugara­kat, melyek hatása még fokozó­dik a hóról és a jégről visszatükrö­ződve. A légköri nyomás szintén

Next

/
Oldalképek
Tartalom