Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-21 / 17. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Punkopera Kusturica filmjéből Belgrád. Emir Kusturica operát készített A cigányok ideje című filmjéből, s május 15. és 30. között 12 előadás lesz belőle a belgrádi Száva központban - jelentette be sajtótájékoztatón a rendező Kustendorfban (nevéből és a német falu szóból), az általa elnevezett és alapított magánfilmfesztiválon. A közép-szerbiai Mokra Gora hegységben levő Drvengrad faluban a világhírű, bosnyák születésű filmrendező elmondta újságíróknak, hogy az opera elkészítésének ödetét saját alkotása, az 1988-ban forgatott A cigányok ideje című filmje adta. Az operának sikeres premierje volt tavaly májusban Párizsban, ahol idén márciusban néhányszor ismét előadják. A következő helyszín Athén lesz, majd Belgrád és más külföldi városok. A Kustendorfi Fesztiválon Ä cigányok ideje című Kusturica-operából részleteket vetítettek videóról. Kiderült, hogy grandiózus díszletek között 120 színész, énekes és statiszta s több mint 50 muzsikus van a színen, valamint 120 technikus segíti az előadást. (mti) Hullámtörés- színházi bemutató Budapest. Lars von Trier nagy vihart kavart, kultikus filmje nyomán készült a Hullámtörés című darab magyar színházi változata, amelyet január 26-án, szombaton mutatnak be a Magyar Színházban, a Sinkovits Imre Színpadon, Guelmino Sándor rendezésében. A csak felnőtteknek szóló előadás két főszerepét Soltész Bözse (Bess) és Fillár István (Jan) játssza. Színpadra lép továbbá Benkő Nóra, Béres Ilona, Sipos Imre, Szélyes Imre, Mihály Pál, Jegercsik Csaba színművész, valamint Gémes Antos egyetemi hallgató. A teátrum összegzése szerint a történet az egyszerű fiatal lányról, Bessről szól, aki a falu gyülekezetének rosszallása ellenére feleségül megy Janhoz, egy olajmunkáshoz, s ettől kezdve nem is evilági szeretetet és ragaszkodást tanúsít férje iránt. Létezésének egyetlen értelme a férje iránti szerelme, (mti) OTTHONUNK A NYELV A megszerzett tudás minősége a fontos SZABÓM1HÁLY GIZELLA Woody Allennel Bécsben, Szabó Istvánnal Budapesten - Jirí Menzel két ajándékot is kapott nemrég Nagypapa, klarinéttal a színpadon KA Oscar-díjas Bécsben, a Stadthalle folyosóján (Olga Kelymanová felvétele Egyesek számára esedeg unalmasnak tűnhet, hogy az iskolai beiratkozások idején a sajtóban évről évre előkerül a tannyelvválasztás témája. Ne feledjük azonban: országosan még mindig 18% körüli, egyes járásokban még magasabb a szlovák iskolába járó magyar gyermekek aránya. A szülőknek természetesen joguk van olyan óvodába, illetve olyan iskolába íratni a gyermeküket, amilyenbe jónak látják, nem lenne szabad azonban elfelejtkezniük arról, hogy döntésükkel nemcsak gyermekük, hanem unokáik és egész családjuk jövőjét befolyásolják. A tannyelvválasztást meghatározó tényezőkkel foglalkozó kutatásokból kiderült, hogy a gyermeküket szlovák iskolába írató magyar szülők nem aszerint döntenek, milyen egy- egy iskola színvonala, számukra az a fontos, hogy gyermekük jól megtanuljon szlovákul, így várhatóan könnyebben érvényesül a középiskolában, illetve az egyetemen, főiskolán, és jobb munkahelyet talál magának. A megfelelő szintű szlovák- nyelv-tudás természetesen fontos, de lehet-e csak erre alapozni gyermekünk jövőjét? Hiszen ma már Szlovákia nem zárt ország, európai uniós állampolgárként lehetőségünk van más országban is tanulni és állást vállalni, s már most is sokan választják ezt az utat. A külföldi tanuláshoz és munkavállaláshoz pedig elsősorban megfelelő szakmai felkészültségre és idegennyelv-ismeretre van szükség, e tekintetben tehát az iskola színvonala a meghatározó. Az utóbbi években Szlovákia is bekapcsolódott a nemzetközi oktatási kutatásokba, így objektív képet kaphatunk arról, hol helyezkedik el a szlovákiai oktatási rendszer a nemzetközi mezőnyben. Az ún. PISA-felmérések e tekintetben nem túl hízelgő képet mutatnak, viszont számunkra van egy nagyon fontos eredményük: a szlovák és a magyar iskolába járó tanulók teljesítménye között nincs statisztikailag mérhető különbség, sőt a legutóbbi felmérés szerint az iskolai eredményesség szempontjából kiemelten fontos szövegértésben a magyar iskolák diákjai valamivel jobban teljesítettek, mint a szlovák iskolát látogató tanulók. Amint említettük, a szülők elsősorban azért adják szlovák iskolába a gyermeküket, hogyjól megtanuljanak szlovákul (mondván: magyarul úgy is beszélnek). A gyermekek viszont olyan korban kerülnek szlovák tannyelvű iskolába, amikor még nem fejeződött be anyanyelvi fejlődésük. A továbbiakban az iskola a gyermek anyanyelvi kompetenciáját nem fejleszti, tehát az megreked egy adott szinten. Számos kutatás igazolja azonban: ha akkor iktatjuk be a második nyelv intenzív tanulását, amikor az első nyelvben a nyelv- ismeret még alacsony, ez károsítja az első nyelv későbbi fejlődését, ami viszont a másodnyelvben való haladást is korlátozza. Azaz nehezebben és lassabban alakul ki náluk az ún. kognitív nyelvi kompetencia, a másodnyelven való gondolkodás, a tanult tananyag megértésének a képessége. Az viszont igaz, hogy a többségi nyelven való tanulás megkönnyíti a többségi közösségbe való integrálódást, annál is inkább, hiszen a fiatalok baráti és partnerkapcsolatai köztudottan elsősorban az iskolában alakulnak ki. A szlovák iskolába járó fiatalok tehát inkább szlovák házastársat választanak maguknak, így az ő családjuk nyelve elsősorban a szlovák lesz. A gyermeküket szlovák iskolába írató magyar szülők tehát a társadalmi érvényesülést megcélozva az identitás- és nyelvváltás útján indítják el gyermeküket. Számos nemzetközi kutatás és hazai tapasztalat is bizonyítja, hogy az ilyen esetekben már két generáción belül lezajlik a nyelvváltás: azaz a leszármazottak többségi nyelven lesznek egynyelvűek. Mindez számukra azt jelenti, hogy kétnyelvű kortársaikkal szemben kisebb munkaerő-piacon tudnak majd érvényesülni. Karácsonyi ajándékként Woody Allen-koncertet, közeledő születésnapja alkalmából Signum laudist, a Monarchia vitézségi érmét kapta Jirí Menzel, az Oscar- díjas prágai filmrendező. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ez utóbbit, egy készülő közös portréfilmjük forgatása során, a Citadellán ugyancsak Oscar-díjas pályatársa, Szabó István vette és tűzte fel neki a minap, Woody Allen bécsi koncertjén pedig fiatal feleségének, Olinkának köszönhetően tudott részt venni. Jirí Menzel most tehát úgy érzi: szebb záróakkordja nem is lehetett volna az elmúlt évnek, mint ahogy kellemesebb nyitányt sem várhatott volna 2008-tól. Örömzenélés. Azt mondta, egyeden szóval így tudná jellemezni Woody Allen és a New Or- leans-i Jazz Band muzsikáját. Valóban az volt. Igazi örömzenélés. A filmjeiből is valami hasonlót érez? Felszabadultságot, könnyedséget? A filmeknek más a tartalma. Még akkor is, ha szépen, könnyedén forgatja le a történeteket. Woody Allen okos rendező. Nem akar meggyőzni bennünket semmiről, nem akar a fejünkbe verni, ránk erőltetni valamit, nem akar érdekesnek látszani, attraktívnak tűnni, nem bizonygatja, hogy ő milyen ügyes és szellemes... egyszerűen van és filmeket készít. Ez a varázsa. Rendezhet bármit, vígjátékot vagy krimit, nála minden olyan természetes, mint ahogy levegőt vesz. A zenélése is ilyen. Az együttese is ugyanígy játszik. Összeállt hat nagypapa, mindegyiküknek volt valamilyen hangszere, és a saját örömükre játszani kezdtek. Nincs ebben semmi látványosság, egyszerűen kijönnek a színpadra, Woody Allen ingben és pulóverben, leülnek és zenélnek. Semmi bevezető, netán sztorizgatás, épp csak a végén valami. Feláll, odalép a mikrofonhoz, mindenkit bemutat és kész, vége. Illetve jön a ráadás, hiszen a nézők nem akarják leengedni őket a színpadról. De azután is csak annyit mondott, hogy: „Nekünk is kell aludnunk, menjenek maguk is. Jó éjszakát!” Képes lenne követni a példáját? Volt már egyáltalán klarinét a kezében? Egyszer. Gimnazista koromban. Kölcsönkértem egy barátomtól, aki ma profi muzsikus. Nekem nem ment. Két hónapig nyűglődtem a hangszerrel, aztán visszaadtam. Nem volt hozzá sem türelmem, sem szorgalmam. Még nyomkodni sem tudtam. Akárhogy fújtam is, szörnyű hangokat adott ki. Más hangszerhez volt köze? Két évig zongoráztam. Gyerekként. De ha egy mód adódott, elblicceltem. Ma ez fáj a legjobban. Nem játszom semmilyen hangszeren. Woody Allent, mint filmrendezőt, a legnagyobb kedvenceként emlegeti mindig. Hol és mikor fedezte fel? Amikor Németországban színházban dolgoztam, a hetvenes évek második felében. A tévében ment valamelyik filmje. Németül adták, nem értettem, valami mégis megfogott benne. Később aztán, amikor már jobban tudtam németül is, angolul is, még inkább megszerettem. A Bűnök és vétségek nagyon tetszett. Mintha Csehov forgatta volna. Nyilatkozta is gyakran: Woody Allen korunk Csehoyja. Látja a rosszat, de humorral tálalja. Nem nevet ki senkit, csak megmosolyogtat. Amerikai rendezőknél ez ritkaság. Az ő humoruk ugyanis nem együttérző, mint Woody Allené, hanem olyan görcsös. Chaplin és Buster Keaton humorát szeretem még, mert az is olyan emberi. A mai vígjátékok erőszakkal facsarják ki a nézőből a nevetést. Woody Allennél ráadásul gondolkodnia is kell a nézőnek, ha szórakozni vágyik. Nagyon sok amerikai rendezővel találkozott az elmúlt években, évtizedekben. Woody Allennel most fogott kezet először. Én nem vagyok az a típus, aki megüzeni valakinek, hogy látni szeretné. Amikor a Szigorúan ellenőrzött vonatokért Oscar-díjat kaptam, kíváncsiak voltak, ki a kedvenc filmrendezőm. Renoir, mondtam. „Itt lakik Los Angelesben, nem akar találkozni vele?” - kérdezték. Nem, feleltem. Hogy jövök én ahhoz, hogy zavarjam? Biztosan hülye helyzet lett volna. Ő nem is ismert engem. Bemutattak viszont Hitchcocknak, aki látta a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, és feltételezte, hogy én is ismerem a munkáit. Ami nem volt igaz. Én csak egyetlen filmjét láttam akkoriban, hiszen a hatvanas években több el sem jutott hozzánk. Ami viszont nagyon megmaradt bennem: hosszasan panaszkodott a kritikusokra, hogy mindig belemarnak, de ha Polanski forgat, akkor mindig azzal dicsérik, hogy Hitchcock szellemét viszi tovább. Az Őfelsége pincére voltam kapcsán most én is valami hasonlót éltem meg. A cseh kritikusok között egyedenegy sem akadt, akinek maradéktalanul tetszett volna a film, de ha másvalakit bírálnak, akkor én vagyok a hasonlítási alap. „Messze van a menzeli humortól” - írják. Woody Allen kedvéért több mint négy órán át vonatozott Prágából Bécsbe. Ez az egész Olinka ödete volt. Tudja, hogy szeretem a Woody Allen-filmeket, interneten megrendelte a jegyeket, méghozzá az első sor közepére. Háromezer ember a Stadthalléban, én meg ott ülök vele szemben. Én szerény fiú vagyok, Olinka már egy másik generációhoz tartozik, ő nem ismer lehetetlent, nem nyugszik bele bizonyos dolgokba. Addig intézkedett, hogy már szünetben tudtuk, az előadás után Woody Allen fogad bennünket. Azt füllentette ugyanis a rendezőknek, hogy ez a találkozás meg van beszélve, vigyék őt Mr. Allenhez. Én meg voltam győződve róla, hogy hiába intézkedik, el fognak zavarni bennünket, de nem ez történt. A koncert után valóban várt bennünket Woody, s mint kiderült: a Szigorúan ellenőrzött vonatokat többször is látta, hiszen még mindig vetítik New Yorkban. Olinka erre meg is jegyezte, hogy nemsokára megyünk New Yorkba, mire Woody csak annyit mondott: „Akkor gyertek el hozzám!” Kedves volt. Közveden. És olyan nagypapás. Angelina Jolié körül testőrök sorakoztak Prágában, Woody Allen mellett csak az ügynöke és a húga, aki, mint megtudtam, a chicagói fesztiválon látta a Pincéremet. Mondta is Woodynak, hogy tetszett neki. Házi videotékájában nagyon sok Woody Allen-filmet láttam. Majdnem minden munkáját sikerült megvennem, vagy feljátszanom már. Azokhoz, amelyeket a tévéből vettem fel, még borítót is készítettem. Melyik a legkedvesebb Woody Allen-filmje? A Hollywoodi történet. Olinkával azt nézzük a leggyakrabban. Mondtam is a rendező úrnak, hogy az egy kicsit rólam szól. De az Annie Hallt, a Hanna és nővéreit és az Agyament Harryt is nagyon szerepük. Képes lenne követni a tempóját? Egyik filmet a másik után forgatni? Biztos, hogy nem. Én nagyon lusta ember vagyok. Maga a forgatás egyébként nem olyan hosszadalmas. Négy-öt hét. Az előkészületek tartanak sokáig. Woody Allen szerintem a fejében hordozza a filmeket. És abban is szerencsés, hogy olcsó filmeket forgat, a színészek boldogan dolgoznak vele, s még a legnagyobb sztárok sem igénylik, hogy milliókat fizessen nekik. Ha pedig úgy érzi, hogy valami nem sikerült, akár a fél filmet is újraforgathatja. Persze, ha Csehországban élne, ő is megkapná, hogy „már sokat forgat, és mindig ugyanazt, ugyanazzal a humorral”. Jan Hfebejknek vetik most ezt a szemére. Aki évekkel ezelőtt, egy New York-i sétája során egyszer csak arra lett figyelmes, hogy Woody Allent látja, amint legújabb filmjét forgatja. Irigylem őt, hogy ott lehetett. Én is szívesen megnézném, hogyan dolgozik. Tisztelem benne, hogy mindig, minden filmjével széles tömegekhez szól. Hogy okosan és érthetően fogalmaz. Kérdeztem tőle, mikor jön Prágába. Azt mondta, Bécs és Párizs mellett koncertsorozatának ez lett volna a következő állomása. De mert Budapesten már járt, Prága helyett végül azt választotta. De megígérte, hogy ha legközelebb Európábajön, nálunk is fellép.
