Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-19 / 16. szám, szombat
24 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 19. www.ujszo.com (Somogyi Tibor felvételei) Lámpák és világítótestek Jó néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy a világítótest kifejezés úri huncutság. A lámpa az lámpa, és kész. Elég sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek, bizony vannak lámpák és világító- testek, ez utóbbiak külön kategóriába tartoznak. Ugyanis a lámpa az csak egy szerkentyű, amely eltünteti a sötétet a lakásból. A világítótest viszont iparművészeti alkotás. Műhelyben készül, gondosan megtervezik, még gondosabban elkészítik. Sebők Éva három éve kezdte a „szakmát”, egy négyszer négy órás gyorstalpaló tanfolyam elvégzése után. Rajztehetsége, fantáziája révén már gyerekkorában kitűnt a képzőművészeti nevelés órákon, de elég hosszú idő telt el, míg megtalálta a saját útját, azt a megnyilvánulási formát, amelyben képzelőerejét, alkotásvágyát, kézügyességét és türelmét kamatoztatni tudja. Tiffany-lámpákat készít. S ehhez nem elég, ha valaki kézügyes és fantáziadús, a búra megtervezéséhez, a minták lerajzolásához, az üveg földarabolásához és a darabok összeillesztéséhez rengeteg türelem is kell. A munka valahogy úgy kezdődik, hogy elképzeli, kinek, a lakása mely helyiségébe és milyen céllal készít lámpát. Utána fogja a „kaptafát”, bevonja selyempapírral, erre rárajzolja a motívumokat, földarabolja az üvegtáblákat és a „kaptafa” csúcsára erősített „kalapkához” dolgozza fokozatosan. A módszer ugyanaz, csak az ernyők változnak, munkái közt nincs két egyforma. Szecessziós ihletésű virágok, Hundertwasser ablakainak részlete, a négy évszak színhangulata - mindmind testet ölt egy-egy lámpaernyőn, készüljön bár olvasólámpára, csillárra. Ha belegondolunk, ezek a lámpák tulajdonképpen minden otthonba illenek. A modern bútorok közé épp úgy, mint a retró stílusban berendezett szobába, (end) Louis-Comfort Tiffany Louis-Comfort Tiffany (1848-1933) New Yorkban született, Párizsban tanult festészetet. 1875- től dolgozott üveggel. 1880-ban a festészeti akadémia tagja lett, miután 1879-ben üveggyárat alapított. A gyár termékeinek nagy részét ő tervezte. Kiváló iparművész volt, 1900-ban a világ- kiállításon nagydíjat nyert. A „Favrile Glass” a fémmel vagy fémötvözettel kombinált irizáló üveg feltalálója. A washingtoni Fehér Ház fogadótermeinek újradíszítését bízták rá, templombelsőket alakított ki. Színes üvegablakokat is készített, a mexikóvárosi Képzőművészeti Palota üvegfüggönyei is az ő munkája (1911). Long Island-i birtokán alapítványt hozott létre fiatal művészek számára. A birtokot később eladta, hogy árából ösztöndíjat létesítsen. Az 1893-ban Chicagóban mutatta be Louis Comfort Tiffany az általa kifejlesztett és gyártott „opáleszcent” elnevezésű üveget, amely abban különbözik a hagyományos európai üvegektől, hogy bár áttetsző, „tejes” hatást kelt. J j \ •