Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-18 / 15. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 18. Kertészkedő 13 Ha kisgyermek van a lakásban, feltétlenül tudnunk kell, hogy az általunk választott virág nem mérgező-e Mérgező szobanövényeink Amikor szobanövényt vásá­rolunk, természetes, hogy rákérdezünk a növény táp- anyagigényére, vagy arra, kedveli-e a fényt. Az a kér­dés viszont, hogy mérgező-e növény, csak nagyon ritkán hangzik el. Pedig ha kisgyer­mek vagy háziállat van a la­kásban, fontos, hogy ismer­jük növényeink ezen tulaj­donságát is. ÖSSZEFOGLALÓ Ciklámen A fenyvesekben, tölgyesekben is illatozó ciklámen az egyik legked­veltebb, lakásban is tartott csere­pes virágunk. Szirmainak színe, le­veleinek mérete eltérő lehet. A Földközi-tenger partvidékén ősho­nos növény virágzata és szára eny­hén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A 2-3 cm át­mérőjű, szabálytalan kis gömbök szaponint és mérgező cydamin glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyo­morfájást, hasmenést, valamint ál­talános rosszullétet eredményez. Több gumó elfogyasztása heveny gyomor és bélrendszeri panaszo­kat (erős hányás, hasmenés), szé­dülést, görcsöket, fokozott iz- zadást idézhet elő, de előfordul­hatnak légzési nehézségek és át­meneti bénulások is. Diffenbachia vagy buzogányvirág A kontyvirágfélék családjához tartozó Diffenbachia (buzogány­virág) őshazája a trópusi dzsun­gel. Az egyszikű növénynek szá­mos változata ismert, az egyes faj­táknál fellelhető virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végződik, ezért hívják a virágot buzogányvirágnak. A növény minden része mérgező kalcium- oxalátot, oxálsavat, valamint cya- nogén-glükozidot tartalmaz. A vi­rágzat vagy levél elrágásának kel­lemetlen következményei hama­rosan jelentkeznek: a szájban, to­rokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédkép­telenség is jelentkezhet. Filodendron A nagy, szabdalt levelű filodend­ron (ismertebb nevén könnyező­pálma) kedvelt szobanövényünk. Az embermagasságra is megnövő, őshazájában, Afrikában levélfának is nevezett növény akár 25-30 évig is él. Az emberre veszélyes anyagot - amit a dzsungelek vadászai nyű- méregként használnak - nem leve­le, vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzőgyökerei vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága. Éppen ezek a közvetlenül föld felett szerteágazó, akár több méterre is megnövő léggyökerek keltik fel gyermekeink érdeklődését. A baj altkor következik be, ha a letépett vagy lenyisszantott gyökerek ned­ve a bőrre, vagy a nyálkahártyákra kerül, mivel annak hatóanyaga mindkettőt erősen izgatja. A bőr ki­vörösödhet, míg a szájüregben, a nyelven és a torokban égető érzés jelentkezik. Súlyosabb esetben - mivel a szájban duzzadás lép fel - a gyerek nem tud nyelni, és beszéde is nehézzé válik. Fikusz Az eperfafélék családjába sorolt fikusz Kelet-Indiából származó örökzöld. A kétszikű szobafikusz hatalmas bőrnemű levelében, va­lamint szárában tejnedv kering, ami gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartal­maz. Ha a kíváncsi gyermek meg­rágta eseüeg le is nyelte a tenyér­nyi, zöld leveleket, esetleg a virág kemény, fás szárát, akkor erős has­fájás, hasmenés, valamint hányás jelentkezhet. Nagyobb mennyiség elfogyasztása után fulladás is fel­léphet. Kroton A kroton otthonaink kedvelt és igen elterjedt dísze. A trópusi vidé­keken vadon élő, kutyatejfélék csa­ládjába tartozó növény levelei vál­takozó állásúak és eltérő színűek. Egy példányon egyszerre található zölden, vörösen, valamint sárgán mintázott, lándzsahegyre emlékez­(Fotók: Hocsi) tető levél, amely mérgező tejnedvet tartalmaz. A növényi nedv a táp­csatornába jutva erős hányást, has­menést, valamint égő, maró érzetet okoz. A bőrre cseppenő méreg­anyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában. Csucsor A csucsorfélék talán legismer­tebb hazai képviselője, a korallbo- kor ember számára csupán eny­hén veszélyes. Gyakran a szép, pi­ros bogyókat próbálják megkós­tolni a gyerekek, de csak nagyon nagy mennyiség bekebelezése okoz rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat. Állatoknál azonban többször diagnosztizáltak súlyos bélgörcsöket, keringési zavaro­kat, sőt, halálos kimenetelű mér­gezést is. Szobai kankalin A mintegy 600 fajt magában foglaló kankalinnemzetség egyet­len tagjának, a szobai kankalin­nak (P. obconica) levélszőrei erős bőrirritációt képesek előidézni, hólyagképződés, viszketés kísér­etében az erre érzékeny emberek­nél. Erősebb esetben légzészavar és fulladás is kialakulhat. Leander A leander minden része mér­gező, alkaloidákat és glikozidokat tartalmaz. Ezek az anyagok rosszullétet, heves hányást, hasme­nést okozhatnak. Embereknél gya­kori a fejfájás, szédülés, előfordul­hatnak keringési zavarok is. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Miért szánkázik a kutya? Az öthónapos kiskutyám gyakran húzza a földön a fe­nekét (szánkázik), végbelé­hez kapkod, hullik a szőre és folyamatosan vakaródzik. Az állatorvos adott tablettát, ám a helyzet annak ellenére sem javult. Mi lehet a probléma? Kelemen I. DR. NAGY KORNÉL A végbél tájék viszketegségét és annak egyik tünetét, a szánkó­zást két betegség okozhatja: a végbél körüli mirigyek gyulladá­sa vagy a bélférgesség. Az utóbbi azonban a rendszeresen féregte- lem'tő tablettát kapó kutyáknál nagyon ritka. A bélférgesség a közhiedelemmel ellentétben rit­kán okoz ilyen tüneteket, és ha igen, akkor is csak nagyszámú fé­reg esetén. A végbél körüli miri­gyek közvedenül a végbélnyílás mellett helyezkednek el, ide ve­zet a kivezető nyflásuk is. Tartal­muk normális körülmények kö­zött hígan folyó, áttetsző, tiszta folyadék. Funkciója a bélsár me­chanikus ürülése folytán a vég- bélnyüás síkossá tétele, valamint a területjelölés. A mirigy a ku­tyák életében fontos szerepet tölt be. Szaga a fajtatársak számára rendkívül sok információt hor­doz, mivel ennek alapján állapít­ják meg egymásról a kutya társa­dalomban betöltött rangsorukat, esetleges dominanciájukat, e- gészségi állapotukat, hangulatu­kat, sőt szexuális aktivitásukat is. Számukra afféle személyi igazol­ványként szolgál. A betegség összetett kóroktanú, tehát nem vezethető vissza kizárólag egyet­len okra. Előidézheti baktériu­mos fertőzés, esedeg helytelen táplálkozás (túl pépes eleség ete­tése esetén) vagy tartás (pl. moz­gáshiány) is. Probléma akkor van, ha az állat kivezető nyílása valamilyen oknál fogva elzáró­dik (pl. baktériumos gyulladás), mert ez megakadályozza az ürí­tést. Az ürülés hiánya, a váladék besűrűsödése és a baktériumos fertőzés rendszerint gyulladást idéz elő. A gyulladás következ­ményeként a végbélmirigy tar­talma besűrűsödik, barnássá vá­lik, nehezen üríthető; később el­halt, darabos, esedeg gennyes szövetcafatok keletkeznek, még később kátrányszerűen besűrű­södik. Extrém esetben a majd­nem száraz, sűrű, fogpaszta­szerű váladék egyben marad. A súlyosabb esetekhez gyakran tár­sul ekcémás bőrgyulladás, amely előbb viszketéssel, szőrhullással, bőrpírrel; később pörkökkel, majd nedvedzéssel járó, kelle- meden, nehezen gyógyuló elvál­tozásokkal jár. A végbél tájéka akár olyan fájdalmas is lehet, hogy az állat emiatt nem ürít bél­sarat. Enyhébb esetben a végbél- mirigyek mechanikus és rend­szeres ürítése önmagában is gyó­gyító hatású. Súlyos esetben, valamint ha a társult bőrgyulla­dás kiterjedtté válik, elkerülhe- tetien a beteg állat gyógyszeres kezelése. A kísérő tünetek, mint például a viszketés, a láb-, comb­vagy faroktő rágás, valamint a gyulladásos folyamat injekciós kezeléssel általában néhány óra alatt megszűntethető, de a ke­zelést 4-8 napig folytatni kell. Ki­terjedt bőrelváltozásnál elkerül- hetetíen a beteg terület szőrtele- m'tése, antibiotikumok, gyulla­dáscsökkentők (kenőcs, oldat) helyi alkalmazása. Igen makacs betegség esetében szükség lehet a végbélzacskók fertődenítősze- res, antibiotikumos öblítésére is. Ha e gyógykezelés eredményte­len lenne, a végbélzacskókat műtétileg kell eltávolítani. Ha a kutyának már bűzmirigy-problé- mái voltak, valószínűleg hajla­mos az ilyen jellegű megbetege­désre. Ebben az esetben számára rendszeres kontrollvizsgálat ja­vasolt. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa január 16-án január 16-án január 16-án január 16-án január 17-én január 16-án január 16-án sárgarépa 22 Sk/kg 12-16 Sk/kg 28 Sk/kg 13 Sk/kg 17 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 45-50 Sk/kg 30-36 Sk/kg 55 Sk/kg 27 Sk/kg 24-35 Sk/kg 42 Sk/kg 33 Sk/kg burgonya 13-17 Sk/kg 10-16 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 9 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 3,90 Sk/db 3,10 Sk/db X 3,40-4 Sk/db 3-3,60 Sk/db 3.50-4 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (90-120) SK/kg 20 Sk/kg (3-5 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 15-18(80) Sk/kg 14 (100-120) Sk/kg 15(110) Sk/kg 15-24 (45-110) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 28 Sk/kg 50 Sk/kg 10 Sk/db 32-35 Sk/kg 30 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 65-96 Sk/kg X 75 Sk/kg X 95-110 Sk/kg 96 Sk/kg 29-95 Sk/kg paradicsom 56-76 Sk/kg X 65 Sk/kg X 35 Sk/kg 62 Sk/kg 59-65 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 16 Sk/db 35 Sk/kg X 18-25 Sk/kg 25 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X • 280-300 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg 300 Sk/kg X X alma/körte 35-40/35 Sk/kg 20-26/x Sk/kg 25-35/49 Sk/kg X 20-28/49 Sk/kg 23-32/26-60 Sk/kg 19-37/39 Sk/kg káposzta/karalábé 20 Sk/kg, 15 Sk/db 10-12/20 Sk/kg 15/22 Sk/kg 12 Sk/kg/10-12 Sk/db 10-12 Sk/kg/15-20 Sk/db 11/15 Sk/kg 11-14/19 Sk/kg méz (dióbél) 120-160 (x) Sk/kg 80-130 (160) Sk/kg 120 (250) Sk/kg 100-120 (130) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg sütőtök 20-23 Sk/kg 10-16 Sk/kg 20 Sk/kg X X X X uborka 50 Sk/kg X 45 Sk/kg X X 60 Sk/kg 49 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom