Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám, szerda

8 TÉMA: 15 ÉVES A SME ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. www.ujszo.com A lap rendkívül amatőr körülmények közt született Üzenet volt Alexej Fulmek és Karol Ježík a Sme egyik első olyan lapszámával, amely saját nyomdájában készült (Sme-archívum Az újságíró nem végez propagandamunkát, nem reklám- vagy marketingmenedzser Kizárólag az igazság jegyében ALEXE) FULMEK Tizenöt évvel ezelőtt jelent meg a Sme első száma. Közép-Európá- ban ez azt jelenti, hogy átlépte a felnőtté válás küszöbét. Állítsuk tehát ki személyazonossági iga­zolványát azért, hogy felnőtt, és a médiapiac, valamint Szlovákia történelme jelentős része lett. 1993. január 15-én egy újság­írócsapat, amely kénytelen volt távozni a Smena szerkesztőségé­ből, új napilapot adott ki. Azért távoztunk a Smenából, mert Csehszlovákia kettéválása után Mečiarék nem tudták meg­bocsátani, hogy a lap fekete cím­lappal jelent meg a HZDS válasz­tási győzelme utáni napon, mint ahogy azt sem, hogy kritikusan viszonyultunk Vladimír Mečiar miniszterelnök személyéhez. Az állami tulajdonban levő Smena napilap igazgatótanácsa kirúgta azokat az embereket, akik később kiépítették Szlovákia egyik leg­nagyobb mediális otthonát. Ve­lünk együtt ötven szerkesztő tá­vozott az új napilap bizonytalan­ságába. Ezeknek a bátor embe­reknek hála ma olvashatjuk azt a napilapot, amelynek címlapján félkövér betűkkel az áll, SME. Üzenet volt ez, hogy senki sem törhet meg bennünket, hogy az igazat fogjuk írni, még ha ez nem tetszik is a hatalmasságoknak. A lap rendkívül amatőr körül­mények közt született. Az első ki­adás azért jelenhetett meg, mert mindenki gőzerővel dolgozott. A mai napig őrzöm az első példányt, amely tele volt hibával, s amely­nek első oldalán a fénykép helye üresen fehérük. Nehéz időszak volt, amikor a pozsonyi nyomda nem volt haj­landó kinyomni a lapot, akkor Meszlényi István komáromi nyomdája mentett meg bennün­ket. Az élet kedves játéka, hogy nemsokára abba az épületbe köl­tözik a szerkesztőség, ahol 1993-ban a Sme első kiadását nyomtatták ki. Az alapító főszerkesztőre, a lap motorjára, Karol Ježíkre em­lékezem. A szlovák társadalom és a közélet természetéért vívott harc legendává emelte szemé­lyét. Emlékszem, mennyire örül­tünk 1998-ban - közvetlenül a halála előtt - a demokratikus erők győzelmének, s el sem akartuk hinni, hogy Mečiar el­vesztette a választásokat. Em­lékszem, hogyan távozott közü­lünk Karol egy szerencsétlen baleset miatt, feleségével, Mir- kával jártunk hozzá a kramárei kórházba, biztattuk, tartson ki, bár kómában volt, és való­színűleg nem hallotta, mit mon­dunk neki. Emlékszem üres iro­dájára, arra az űrre, amelyet ha­lála a lelkemben hagyott. Ezeket a pillanatokat nem lehet elfelej­teni. Karol Ježík hagyatékát a mai napig tisztelettel őrizzük, ehhez tartjuk magunkat. Matúš Kostolný szerkesztőgárdája Ka­rol és Milan Šimečka munkáját folytatja, aki Ježík méltó utóda volt a főszerkesztői poszton. A Smenek szellemisége van, és olyan erős történelme, amely nehezen megismételhető, olyan pozícióba került általa, mint a B 92 rádióé Belgrádban vagy a Gazeta Wyborczaé Lengyelor­szágban. Ezek annak idején a független gondolkodás jelképévé váltak. Az amerikai MDLF füg­getlen alapítvány a Sme történe­tét a 20. század utolsó évtizede tíz legjelentősebb története közé sorolta. Mindezt önöknek és az önök lojalitásának köszönjük, kedves olvasók. Csak ezért ün­nepelhetjük a lap 15. születés­napját. A lap születése reakció volt a politikai hatalom és Vla­dimír Mečiar beavatkozá­sára. MIRKA KERNOVÁ Sme első száma 1993. január 15-én jelent meg. Röviddel Cseh­szlovákia kettéválása után, amikor Vladimír Mečiar kormánya volt ha­talmon. A Sme elődje a Smena volt, tulaj­donosa pedig az SZK Gyermek- és Ifjúsági Alapítványa, s bár Ján Čamogurskýkormánya elfogadta a határozatot, hogy az alapítványt privatizálni kell, Mečiar kabinetje törölte. Meg akart szabadulni a ké­nyelmeden napilaptól. Az igazga­tótanácsjanuár elején visszahívta a Smena Kiadó igazgatóját, Ján Weisst és a lap főszerkesztőjét, Ka­rol Ježíket. A döntést az állítólagos rossz gazdasági eredményekkel indokolták, holott abban az időben a Smena nyolcmilló koronás nyere­séget produkált. A kormány küldöttje, aki a rossz hírt közölte, s aki személye­sen jött el a szerkesztőségbe, az a Vladimír Báján, aki akkor a HZDS parlamenti képviselője volt, ma pedig a Pozsony megyei önkor­mányzat elnöke. A szerkesztőség tagjait fölsorakoztatta a folyosón, kezében fekete diplomatatáská­val, arcán mosollyal bejelentette az akkori főszerkesztő leváltását. „Előttem van a Dosztojevszkij utcai épület folyosója, ott áll Báján, a képviselő, és azt mondja, a Smena gazdasági eredményei rosszak, pe­dig akkor gazdaságilag nagyon jól álltunk” - emlékezik Juraj Mravec. Akkor tudatosította, hogy a válto­zások politikai nyomásra követ- keznekbe. „Úgy vélem, a szerkesztők nagy része addigra elhatározta, ilyen kö­rülmények közt nem lehet dol­gozni” -mondja Ivan Drábek. „Régóta tudtuk, hogy valami ké­szül ellenünk. De mi is felkészül­tünk, mert nem akartuk lehetővé tenni a hatalomnak, hogy kénye- kedve szerint játsszon a sajtóval” - emlékezik Róbert Kotian. Szerettük volna megtudni, ennyi év után hogyan értékeli saját szere­pét Vladimír Báján, de nem szíve­sen nyilatkozott. Annyit mondott csupán: „nem emlékszem”, és bok­ros teendőire hivatkozva letette a telefont. A szerkesztőségből a főszerkesz­tővel, karol Ježíkkel együtt távo­zott a főszerkesztő-helyettes, Ale­xej Fulmek is és néhány napon belül ötven szerkesztő hagyta ott a Sme- nát, ahol három szerkesztő és egy fotóriporter maradt. Akik elmentek, Sme néven új napilapot alapítottak, melynek első száma alig két héten belül, 1993ja­nuár 15-én jelent meg. Amikor a Sme szerkesztőinek nem volt hol dolgozniuk, a Nový Čas fogadta be őket. A Sme alapítója és első főszer­kesztője, Karol Ježík szavai szerint a Sme azért jött létre, mert az újság­írók szabadon akartak írni. „Sem jobb-, sem baloldali lapot nem akartunk készíteni, mi túlélni akartunk” - emlékezett egy televí­ziós dokumentumfílmben. Többen úgy emlékeznek a lap­alapításra, mint ellenállásra azzal szemben, milyen arrogánsán akar­ta megszüntetni a kormányzó hata­lom. „Ez volt számunkra az egyet­len lehetséges megoldás, ha nem akartuk meghazudtolni hitvallá­sunkat, mely szerint az újságíró nem végez propagandamunkát, nem reklám- vagy marketingme­nedzser, hanem őszintén és min­den erejével az igazságot keresi” - mondta Miloš Ščepka. Az új napilap néhány nappal az­után jelent meg, hogy útilaput kö­töttek a vezetőség talpára. Sokan úgy tekintenek erre, mint kisebb csodára. „Azt hittük, hogy az új na­pilap megalapítása hosszabb ideig tart, de nagyon hamar meglett” - mondja Juraj Mravec. A kezdetek nem voltak egy­szerűek, főleg a családos emberek­nek, akik tarthattak volna a bizony­talanságtól. A Presscentrumban bérelt irodákban dolgoztak, utána egy garázsban, közben a házban folyt a tatarozás. Az első időben csak két számítógépe volt a szer­kesztőségnek, és a lap nyolc olda­lon jelent meg. „Senki sem sejtette, hogyan vég­ződik. De a vágy, hogy úgy írhas­sunk, hogy a cikkek tartalmába ne szóljanak bele a politikusok, min­dennél erősebb volt. A mečia- rizmus sötét korszakában szükség volt egy olyan újságra, amely csak azok véleményétől függött, akik írták” - emlékezik Gabriel Beer. A lapalapítók egy része pénzzel is beszállt, a legjelentősebb össze­get az Első Szlovák Befektető Cso­port adta, amely ma is ötvenszáza­lékos tulajdonosa a cég részvénye­inek. Később külföldről is érkezett segítség. A számítógéprendszer egy részét a független amerikai alapítvány, az International Media Fund szállította, a New York-i MDLF kiadó pedig alacsony kama­tot számított fel a kölcsönre, ame­lyen nyomdagépet vehettek. „Érdekes volt megfigyelni, ho­gyan viselkednek az emberek ilyen kiélezett helyzetben” - emlékezik az első napokra Eva Čobejová. Vé­leménye szerint néhányan nem is értették, mi történik, nem úgy lát­ták, hogykomoly vagy elviselhetet­len lenne a helyzet. „Néhányan gyáván viselkedtek, de a kollégák többsége - noha mindnyájan kom­munista egyetemen végeztünk, egykor pionírok, SZISZ-tagok vol­tunk - már nem volt hajlandó meg­alázkodni a hatalom előtt. Ez ke­mény dolog volt” - mondja. Az új lap rövid időn belül nagy olvasótábort szerzett, a napi pél­dányszám az ötvenezerhez közele­dett, a Smena példányszáma ro­hamosan csökkent. A szerkesztő­séget újra föl kellett építeni, végül Jozef Majský társasága privatizál­ta. 1995-ben tárgyalt a Sme veze­tőségével, leállította a Smena ki­adását, és a védjegyet a VMV ki­adónak adta. A két lap 1995-ben Sme címen egyesült, ám röviddel utána mindkét pozsonyi nyomda, a Concordia és a Danubiaprint el­utasította a Sme nyomtatását. Valószínűleg politikai okokból. Bár érkeztek külföldi ajánlatok, a kiadó nem fogadta el őket, attól tartott, hogy a lapot nem enged- nékát a határon. A lap megszűnésének veszélyét a Komáromi Nyomda igazgatója, Meszlényi István hárította el, aki fölajánlotta, Komáromban ki­nyomtatják a Smet. SZABAD SAJTÓ A Sme története Szlovákia története Az újonnan létrejött ország kormányának egyik legfontosabb dolga volt, hogy likvidálja a Smena napilap szerkesztőségét. Karol Ježík és vagy ötven szerkesztő azonban nem ijedt meg: megalapí­tották a Smet. Lapunk ily módon csak két héttel fiatalabb, mint a Szlovák Köztársaság. Bár történelme meglehetősen rövid, törté­nete a legizgalmasabb. Csupán a véleüen és a szerencsétlen körülmények összjátéka, hogy az országban végbement alapvető változások, valamint a Smeben bekövetkezett változások egybeesnek. A Meéiar-korszak Karol Ježík halálával ér véget, Mikuláš Dzurinda kormánya akkor szűnik meg, amikor Martin M. Šimečka távozik a főszerkesztői posztról. A Sme története a szabadságvágy és a normális állam története. Érvényes volt ez a lap indulásakor, és érvényes ez ma is, amikor a lap a 15. születésnapját ünnepeli. Matúš Kostolný Megrendelem az 1 hónapra negyedévre félévre evre Név: Utca/házszám: Postai irányítószám Település: Inkasszószám/SIPO-szám Bankszámlaszám: Telefonszám: e-mail cím: Aláírás: Az ajánlat új előfizetőinkre vonatkozik, amíg a készlet tart Új előfizetőnek számít az, aki az elmúlt 3 hónapban nem járatta az Új Szót. Fusion Kérjük, a szelvényt olvashatóan kitöltve, a kívánt előfizetési időszakot megjelölve küldje el az alábbi címre: Petit Press, a.s., Distribučné oddelenie, PO BOX, 814 64 Bratislava vagy a 02/59 233 339-es faxszámra. Megrendelése alapján kézbesítjük Önnek a bankutalványt. A lapot azután kezdjük kézbesíteni, hogy az Ön által befizetett összeg megjelenik a kiadó számláján. Megrendelőlap Ha most megrendeli az Új Szót legalább 3 hónapra, egy Gillette Fusion borotvakészüléket ajándékozunk Önnek 700 korona értékben. ESU**!

Next

/
Oldalképek
Tartalom