Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Folytatódik a savasok pere Pozsony. Ma a tanúk kihallgatásával folytatódik a savasmaffia pere. Az előző szakaszban az élet elleni bűncselekmények miatt ítélkeztek a bűnszövetkezet felett, most pedig gazdasági bűncselekményeiket teszik vizsgálat tárgyává. A szövevényes ügynek 20 vádlottja van. A savasok egymás között adtak-vettek egy értéktelen szoftvert, majd az ügyletek után visszaigényelték az adót, így 120 millió koronával károsították meg az államot. A kényelmetlenné vált tanúkat megölték, tetemüket magas koncentrációjú kénsavban oldották fel. (SITA) Horogkeresztes zászló alatt vonultak Szebelléb (Sebechleby). Öt, 16 és 25 év közötti fiatalt vett őrizetbe a rendőrség a korponai járásbeli községben. Az egyik hétvégi házban szórakozó fiatalok ittasan horogkereszteket mázoltak testükre, majd egy horogkeresztes zászló alatt, csuklyákban a szomszédos roma család házához vonultak, és gyilkossággal fenyegetőztek. Egyes tanúk szerint fasiszta jelszavakat is kiabáltak. Ha bebizonyosodik bűnösségük, három évet tölthetnek rács mögött. (SITA) Kárpótlásra húszmillió Pozsony. Az igazságügyi minisztérium szeremé folytatni a náci koncentrációs vagy fogolytáborokba hurcoltak kárpótlását. Michal Jurči igazságügyi szóvivő szerint 20 millió koronát szánnak erre a célra. Ha a deportált áldozat már nem él, családtagjai is kérhetik a kárpótlást az igazságügyi minisztérium rehabüitációval és kárpótlásokkal foglalkozó hivatalában. (SITA) Fico az újságírói vandalizmusról Pozsony. A „folytatódó újságírói vandalizmus bizonyítékának” tekinti Robert Fico kormányfő azt, ahogy a sajtó pénteki, iglói középiskolásokkal való találkozójáról beszámolt - olvasható a kormányhivatal fizetett ügynökségi hírében. Az említett találkozó után némely médiák azt vetették Fico szemére, hogy nem volt hajlandó a kormánykoalíció és az ellenzék kapcsolatáról beszélni, (ú) Gyanúsított még nincs Pozsony. A Dániel Tupý meggyilkolásának felderítésére felállított különleges csoport továbbra is intenzíven dolgozik az ügyön - mondta a rendőrség ille- tése. A nyomozóknak sikerült megtalálniuk a támadás három szemtanúját, gyanúsítottak azonban még nincsenek. A Komenský Egyetem hallgatóját 2005. november 4-én ölték meg a fővárosi Tyrš rakparton. (SITA) Nem voltak hackertámadások Pozsony. Nem károsították meg az információs rendszerek biztonságát a tavalyi évben a hackerek támadási, s adatok sem vesztek el - mondta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) irodavezetője, Ivan Goldschmidt. Az NBÚ folyamatosan dolgozik a védelmi rendszer tökéletesítésén, amely az elektronikus kommunikáció működésének megzavarását gátolja. (SITA) Hallgatnak az önkormányzatok Pozsony. A polgárok tájékoztatása nem tartozik a községek legfontosabb tevékenységei közé - állapította meg a Transparency International (TIS) a 2007 novemberében végzett felmérése alapján. Ennek oka gyakran az, hogy az önkormányzatok nem is kapnak ilyen jellegű kérvényt a polgároktól. Az emberek leggyakrabban telefonon vagy elektronikus úton kérnek tájékoztatást az önkormányzatoktól, s a hivatalok ilyen formában válaszolnak nekik. Az erre vonatkozó áljegyzékek összhangban vannak az infotörvénnyel, de a települések sok esetben azt fájlalják, hogy a polgárok tájékoztatása túlságosan igénybe veszi az anyagi és emberi erőforrásokat. (SITA) A fogorvoshoz nem kell beutaló (Re ute rs-felvéte I) Szívat az egészségügyi minisztérium - orvosok között küldözgetik a betegeket Szakorvoshoz beutalóval Pozsony. Januártól csak a beutalóval érkező betegeket fogadják a szakorvosok, kivételt csak abban az esetben tehetnek, ha a beteg balesetet szenvedett, vagy romlik az állapota, és 24 órán belül fordul orvoshoz. LAJOS P. JÁNOS Nem kell beutaló fogorvoshoz és nőgyógyászhoz, és nincs szükségük a „papírra” azoknak, akiknek egészségi állapotát szakorvos figyeli, ők az úgynevezett diszpenza- rizált (felmentett) betegek. Minden egyéb esetben a körzeti orvos vagy a gyermekorvos beutalója szükséges. Az új rendszer nemcsak a betegeknek, hanem a körzeti orvosoknak is gondot okozhat, a beutalóért jelentkezők ugyanis jelentősen növelik az adminisztrációt. „A gyógyítás helyett az orvosok a munkaidejük felét a beutalók kiállításával töltik” - állítja Andrej Janco, a Szlovák Szakorvosok Uniójának (SLÚŠ) elnöke. Egyes körzeti orvosok szerint azonban a beutaló kiállítása egyelőre nem okoz problémát. ,hehet, hogy nagyobb gond lesz, ha több lesz a beteg, mert aki csak beutalót kér, nem szeretne várni, ami nem fog tetszem a többi betegnek” - véli Elena Hrbáňová kassai gyermekorvos. A legrosszabb helyzetben azok a vidéken élő betegek lesznek, akiknek a körzeti és a szakorvos között kilométereket kell utazniuk. Miután kiállták a sort a körzeti orvosnál, autóbuszra - jobb esetben autóba - szállnak, és ha szerencséjük van, akkor még aznap áteshetnek a szakorvosi kivizsgáláson is. Előfordulhat azonban, hogy csak a következő napon jutnak be a szakorvoshoz, így két napig hiányoznak a munkából, rosszabb esetben kétszer kell kifizetniük az útiköltséget. Ha a szakorvos előírja a szükséges gyógykezelést, és úgy látja, hogy a további ellenőrzést a körzeti orvos is elvégezheti, akkor a beteg a szakorvost csak újabb beutalóval a kezében keresheti fel, akkor is, ha a kezelés nem segített, állapota nem javult. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kezelés után egy ideig tünetmentes a páciens, de egy idő után a betegség kiújult: üyenkor is szüksége van beutalóra. A körzeti orvos ajánlására csak akkor nincs szükség, ha a szakorvos úgy látja, a beteg gyógyulását neki kell figyelme, és előírja, mikor kell jelentkeznie a következő ellenőrzésre. Hátrányos a betegek szempontjából az is, hogy az egyik szakorvos nem írhat beutalót másik szakorvoshoz, vagyis, ha a körzeti orvos nem a megfelelő szakorvoshoz küldte betegét, annak újra el kell látogatnia körzeti orvosához, és az új orvoshoz új beutalót kell kérnie. Janco szerint a túlbürokratizált rendszer hátrányos lehet a gyógyítás szempontjából is, mire a beteg szakorvoshoz jut, romlik az állapota, így hosszabb kezelésre lesz szüksége. Vladimír Mečiar és Ján Čarnogurský is országalapítónak képzeli magát Közeledhet a KDH a HZDS-hez? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Poszony. Ján Čarnogurský szerint a KDH-nak változtatnia kellene a HZDS-szel szembeni elutasító álláspontján. „A KDH mintha meg akarná erősíteni Robert Fico kormányát, mert a HZDS-szel szembeni elutasító magatartása miatt lehetedenné teszi más kormány létrejöttéd’ - mondta a keresztény- demokraták egykori elnöke a Markíza televízió vitaműsorában. A Kereszténydemokrata Mozgalom alapítója szerint a pártnak a jövőbe kellene tekintenie, új célokról beszélnie, nem pedig visszatérni a múltba. „Fel kellene oldani a HZDS-szel szembeni embargót, mert a politikai életben nem lehet régi nézeteken megmaradni” - véli Ján Čarnogurský. Vladimír Mečiar szerint a KDH-ból Čarnogurský az egyeden, aki tovább lát az orránál. Mint mondta, a párt kettészakadt, ami szerinte egyenlő a megszűnés előtti állapottal. Vladimír Mečiar és Ján Čarnogurský is magáénak vallja az önálló Szlovákia megalakulásának érdemét. Čarnogurský szerint, ha 1998-ban nincs kormányváltás, Szlovákia nem került volna be az Európai Unióba, s ma nemhogy nem lennénk a schengeni övezet tagjai, de Európa országaiba is vízummal utaznánk. A HZDS elnöke viszont azt állította, Szlovákia az ő kormányzása alatt semmit nem hanyagolt el a csadakozási folyamatban, sőt gazdasági és szociális szempontból nagyon jó értékeléseket kapott. Elutasította azt is, hogy Szlovákia 1997-ben nem került be a csatiakozásra várók első csoportjába, az ún. madridi csoportba. Szerinte nem is létezett üyen csoport. Mint mondta,, az EU-s csatlakozásról való népszavazás sikerességéhez is hozzájárult a HZDS. Szerinte rajtuk kívül csak az SDKÚ és az MKP volt a belépés mellett, a KDH és a Smer „néma parancsod’ adott választóinak, hogy nemmel szavazzanak. Ján Čarnogurský ezt az állítást elutasította. (sán) Jozef Halecký elismerte, a nyugdíjtörvény ősszel elfogadott egyes paragrafusait alkotmányellenesnek találhatja az alkotmánybíróság A második pillérből fedezné az első hiányát a kormány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét a második pillérbe jutó járulék mértékének csökkentésére készül a Fico-kormány, mondta szombaton Jozef Halecký (HZDS), a parlament szociális bizottságának elnöke. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter tavaszra ígérte a nyugdíjtörvény átfogó módosítását, mely Halecký szerint módosítja a nyugdíjjárulék megosztását az első és a második pillér között. A kormányfő és szociális minisztere azonban már többször igyekezett cáfolni az arról szóló híreket, hogy kevesebb pénzt akarnak juttatni a második pillérbe. „Sem a nyugdíjkorhatárt nem akarjuk emelni, sem a nyugdíjjárulék mértékét, ezért nem marad más, mint a rendszer belső paramétereinek módosítása” - jelentette ki a képviselő a Szlovák Rádió Szombati párbeszéd című műsorában. A nyugdíjrendszert, pontosabban annak első pillérét továbbra is fenyegeti a demográfiai válság, vagyis az a tény, hogy egyre több nyugdíjas nyugdíját egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell előteremtenie, befizetnie járulékként a Szociális Biztosítóba. Ez a második pillér kezdeti hatásával együtt komoly hiányt okoz a Szociális Biztosítónak. Pavol Frešo (SDKÚ) szerint azonban nem a nyugdíjpénztárak ügyfeleinek pénzével kellene felszámolni a várható hiányt. „A gazdaság közel 10 százalékos ütemben fejlődik, a kormánynak nem okozna gondot a hiány előteremtése” - véli a parlamenti képviselő. Frešo szerint az a legnagyobb baj, hogy a kormánynak nincs elképzelése arról, miként oldja meg, hogyan kezelje a nyugdíjrendszerre váró kihívásokat. Halecký elismerte, hogy a nyugdíjtörvény ősszel elfogadott egyes paragrafusait alkotmányellenesnek találhatja az alkotmánybíróság. „A rokkantnyugdíjasokra vonatkozó módosítást én is kérdésesnek tartom” - jelentette ki a HZDS- es képviselő. Emiatt, valamint azért, mert a minimális takarékoskodás idejét 10-ről 15 évre emelték, az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult. Az őszi módosítás egyben megnyitotta az egyes pilléreket, június végéig az emberek újra dönthetnek arról, hogy az egy- vagy a két- püléres rendszerben szeretnének-e maradni. Ivan Bernátek, az első pillért működtető Szociális Biztosító vezérigazgatója a nyugdíjpénztáriügyfeleinek tömeges visszatérését várja. „A kétpilléres rendszer közel egymillió embernek hátrányos” - állítja a vezérigazgató. Elismerte azonban, hogy egyelőre mindössze 582 ember tért vissza az egypilléres rendszerbe. Viktor Kouril, a Nyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) alelnöke szerint ezt a számot az igazgató az „uj- jából szopta”. „A honlapunkon levő nyugdíjszámológéppel mindenki ellenőrizheti, melyik rendszer az előnyösebb számára” - mondta Kouril. Úgy véli, már annak is megéri maradni, akinek 100 koronával jön ki magasabb összeg a kétpilléres rendszerben. Kouril nem tart komolyabb elvándorlástól, szerinte mindenkinek azt kell mérlegelnie, hogy az egy lábon, egy pilléren álló rendszer a biztonságosabb számára, vagy a kétpilléres rendszer, melyben nyugdíja felét az állam, másik felét pedig a nyugdíj- pénztárak garantálják, (-lpj) Bósza-Slota tévévita Komárom/Pozsony. Tévévitára hívta ki Ján Slotát Bósza János. Az autonomista törekvéseiről ismert komáromi vállalkozó azért szeremé véleményét ütköztetni a nemzeti vezérrel, mert szerinte Slota párlja rosszul értelmezi a területi autonómiára törekvés fogalmát. „Az autonómia nem valami államellenes vagy alkotmányellenes bűncselekmény, nem emberiségellenes és nem diszkriminatív” - írta Bósza a vitafelhívásban. A vállalkozó szerint „Európa tele van autonómiával”, így legkevesebb kötelességének tartja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét: az autonómia nem sértené Szlovákia területi egységét. „Alapjogról van szó, hogy diszkrimináció és asszi- müáció nélkül élhessük életünket, polgári alapokon” - írta Bósza János. Ján Slota elfogadta a komáromi vállalkozó vitafelhívását. (SITA, ú) Drágább euró? Fico lovagi gesztusa La Valletta. Szlovákia a 2009-es eurózónás tagsága előtt valószínűleg már nem változtat a középárfolyamán, vagyis azon a kurzuson, amelyhez képest a korona mindkét hányban 15 százaléknyira kilenghet az euróhoz viszonyítva - nyüat- kozta szombaton Málta fővárosában Robert Fico miniszterelnök. 2007 márciusa óta 35,44 korona/ euró szinten van a középárfolyam, miközben napjainkban a pénzpiacokon 33,20-33,30 koronát adnak egy euróért, banki elemzők pedig a 2008 júniusa tájékán véglegesítendő kurzust 32,50-33,0 korona/ euró sávban várják. A kormányfő vélekedése azért meglepő, mert eddig, az Európai Unió közös fizetőeszközét bevezető összes állam éppen a középárfolyam által megszabott szinten vette át az eurót. Robert Ficót nem a magasabb árfolyam aggasztja, hanem az, miként alakul azt infláció az euró átvétele után. A miniszterelnököt különösen a Szlovéniából érkező hírek nyugtalanítják. Mint emlékezetes, Ljubljana 2007 januárjában vezette be az eurót, s tavaly a jugoszláv utódállamban ugyancsak meglódult a pénzromlás üteme. Az eurót 2008. január 1-től alkalmazó Máltán Robert Fico elnyerte az állam vezetőinek szimpátiáját, amikor közölte: éppen a szigetország függedensége kikiáltásának időpontjában, 1964 szeptemberében született, és 1988-ban a nászútja során felkereste Máltát. A kormányfő szorosabbra szeretné fűzni a kapcsolatokat a mediterrán állammal, ugyanis felvetette, a szlovákiai diákok a földközi-tengeri szigeten csiszolhatnák tovább angoltudásukat, emellett máltai pénzügyi szakemberek segíthetnék Szlovákiát az euróra való átállásunk során, (s, č, shz) Robert Fico és máltai kollégája, Lawrence Conzi (SITA-felvétel)
