Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám, szerda

Szülőföldünk - sport ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 2. www.ujszo.com Hodossy Péter decemberben Las Vegasban és Honoluluban rótta a kilométereket Csallóközkürti világjáró futócipőben UJ SZO-ERTESULES Tizenkét forduló után ötvenszázalékos eredményességgel jelenleg a tízcsapatos nyugati divízió hatodik he­lyén állnak (Ján Čikovský felvétele) A legtehetségesebb lányokkal kiegészülve játszik az 1. ligás női kosárcsapat Lesz Somorján extraliga? Csallóközkürt. Röviddel a ka­rácsonyi ünnepek előtt tért haza az Egyesült Államokból az ismert és külföldön is sikeres csallóköz­kürti maratonfutó, Hodossy Péter, aki decemberben két rangos ver­senyt abszolvált a tengerentúlon. Az ambiciózus sportoló ezúttal is élt a kínálkozó lehetőséggel, szerteágazó kapcsolatai révén ju­tott el az USA-ba, ahol három he­tet töltött el. Amerikai őrangyal Rimaszombatból „Egy kassai futótársam ajánlotta figyelmembe a rimaszombati Gyürke Józsefet, aki immár hetedik éve tartózkodik az USA-ban. Interneten vettem fel a kapcsolatot az ötvenesztendős gömöri sport­emberrel, aki hozzám hasonlóan a hosszútávfutás megszállottja, Ho­noluluban él és dolgozik. Ő volt amerikai vendéglátóm, kísérőm, őrangyalom. Vízumért folyamod­tam, szabadságot kértem és kap­tam. Majd november 28-án úrnak indultam” - fogalmazott a csalló­közi atléta, aki már néhány eszten­deje futócipőben járja a világot. Formáját november közepén, a liptószentmiklósi maratonon tesz­telte. Jól felkészült az erőpróbákra, amit az is bizonyít, hogy az Egye­sült Államokban egy hét alatt két­szer is megbirkózott a közel 42 ki­lométeres versenytávval. Viva Las Vegas „Előbb Las Vegasban álltam rajthoz. A sík terepen nagyobb gondok nélkül teljesítettem a ma­ratoni távot, 3:15,48 órás ered­ménnyel, mondhatni mosolyogva futottam célba. A kaszinók városá­ban a kulissza Elvis Presleyre em­lékeztetett. A néhai popsztárra öl­tözékükben, imázsukban kísérte­tiesen hasonlító futóktól hemzse­gett a népes mezőny. Egyesek rajt­számán Elvis neve virított. A hang­szórók Elvis ismert slágerét, a Viva Las Vegast bömbölték megállás nélkül. Ez személyi kultusz volt a javából. Reggel hat órakor rajtol­tunk, az első kilométereket pará­dés tűzijáték tette emlékezetessé. A sík terepen nagyobb gondok nél­kül teljesítettem a maratoni távot, 3:15,48 órás eredménnyel futot­tam célba” - elevenítette fel a tör­ténteket a sportoló, aki egy héttel később már Honoluluban rótta a kilométereket. Antirekord Honoluluban „Korán keltünk, hajnali ötkor vágtunk neki a távnak. Már a rajt- pisztoly dörrenésekor húsz fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A magas páratartalom és a nagy szintkülönbség bizony ádáz ellen­félnek bizonyult. Olykor úgy rém­lett, fóliasátorban futok. Egy ki­hunyt tűzhányó, a Gyémántfej leg­magasabb pontjára két ízben is fel­kapaszkodott a mezőny. A Honolu­lu Marathonon pályafutásom leg­gyengébb teljesítményét produkál­tam. Új antirekordom: 4:16,48 óra. Mégsem pironkodom. A körülmé­nyekre való tekintettel ugyanis ezt az eredményt is elfogadhatónak tartom. A célban tengeri kagylók­ból készült nyakláncon lógó érmet akasztottak a nyakunkba. Ez volt idei tizenegyedik, életem harminc­hatodik maratom versenye, mely nagyon megviselt” - emlékezett vissza a nagy kihívásra riportala­nyunk, aki élménybeszámolóját friss képanyaggal illusztrálta. 46 óra 20 perc repülőgépen Láttuk őt a Sea Life parkban a delfinek bemutatóján, a Waikiki Beachon sütkérezni, San Francisco utcáin rendőrmotort nyergeim, Pearl Harbourban amerikai tenge­részgyalogossal parolázni, Alca- trazban A1 Capone cellájába ku­kucskálni. Elmondása szerint még most sem heverte ki a portya fára­dalmait. Ezen aligha csodálkozha­tunk, hiszen gyors egymásutánban két maratont teljesített, az oda- visszaút során pedig negyvenhat óra húsz percet töltött el a gépóriá­sok fedélzetén. Ami a jövő eszten­dőt illeti, minden idegszálával a moszkvai maratonra összpontosít. „Vonzónak találom a történelmi Vörös teret futva becserkészni, lép­teimet szaporázva a monumentális Kremlét megcsodálni” - vallott vé­gezetül legújabb motivációjáról Hodossy Péter, (ái) Somorja. Emlékeznek még a végzetes 2002. május 15- ére? A somoijai extraligás női kosárcsapat 59:65 ará­nyú vereségére, mellyel megpecsételődött a kollek­tíva sorsa: nyolc bajnoki évad után kiestek a legma­gasabb osztályból. Azóta el­telt már öt év, de éleljelet alig ad magáról az egyesü­let. Mi maradt belőle? KOVÁCS BARNABÁS „Nincs baj a somoijai kosárlab­dával. Létezünk, fejlődünk, csak éppen nem verjük nagy dobra. Csendben, nyugodt körülmények között zajlik az utánpótlás-neve­lés” - öntött tiszta vizet a pohárba beszélgetésünk elején Diósi Al­bert, az ŠBK Šamorín női kosár­labdaklub vezetője. A példás neve­lőedző szerint nem kellett volna „önkéntes száműzetésbe” vonul­nia a felső-csallóközi város együt­tesének: „Ami volt, az elmúlt, nem szeretek a múlttal foglalkozni. De az a csapat biztosan visszajutott volna az extraligába. Kilenc somoijai játékos alkotta a gerin­cét, csak az akkori vezetésnek együtt kellett volna tartani, nem pedig szétengedni őket.” Megszűnt és újjáalakult A beszélgetés közben újra csak felelevenítettük, hogy az extraligá­ban való szereplés kiharcolása után - különböző okok miatt - két részre szakadt a klub: az egyik természe­tesen a felnőtt szakosztály volt, de az ifjúság külön utakon folytatta. Öt évvel ezelőtt mindkét szakosz­tály megszűnt, és csak nehézségek árán tudták újjáéleszteni az után- pódás-nevelést. ,A nagy szakadék természetesen érezhető, de a jövő egyre biztatóbb. Több bajnokság­ban is érdekeltek vagyunk: a legki­sebbektől (előkészítő, mini) kezd­ve, a diákokon (1993-as és 1994-es korosztály) keresztül egészen a női I. ligáig” - sorolja a 36 éve edzős- ködő testnevelőtanár. „Nincs nálunk jobb” Az 1993-as korosztály egyébként az utóbbi évek legígéretesebb somoijai kollektívája. , Állítom, hogy ebben a korosztályban nincs nálunk jobb csapat Szlovákiában. Tavaly bronzérmesek lettek a szlo­vák bajnokságban, idén áprilisban, májusban pedig mi szeretnénk megrendezni az 1993-asok bajnoki tornáját - árulta el a közeljövő ter­veit Diósi Albert. - Mind magasság­ban, játéktudásban, mind pedig fej­ben egyelőre rendben vannak a lá­nyok. Ha kibírják a sport mellett, belőlük nőhetnek ki a felnőtt csa­pat kulcsjátékosai.” Nem ritkaság, hogy a 14 éves lá­nyok között 180 cm feletti tehetsé­get is találunk, s hárman már az I. ligás női csapatnak is meghatározó tagjai. Az 1993-as korosztály edző­je az a Dalibor Hlivák, akinek fele­sége egykoron még Somoiján pat­togtatta a labdát. „Itt egyáltalán nincs gond, nagyon jól csinálja Dalibor. Jól neveli ki a reménysége­ket’ - vélekedik edzőkollégájáról Diósi. A legígéretesebb kvartett És mi van a pár évvel ezelőtt még ígéretes jövő előtt álló Brezovský, Hushegyi, Horony, Szíjjártó somor- jai kvartettel? - kérdezhetné a jó memóriával megáldott szurkoló. Kiderült, hogy Szíjjártó Tímea a somoijaiak igazolt játékosa (sérü­lése után itt lendült formába), Pop- rádon csupán vendégjátékosként szerepel. Horony Márta a pozsonyi Slovan igazolt kosárlabdázója, de Tímeával együtt néha besegít anya­egyesületének. Brezovský Anikó Ausztriában légióskodott, mind­emellett a somoijaiak játékosa, s nyáron még a felső-csallóközi sportcsarnokban készült az új idényre. Egyre valószínűbb, hogy ő is visszatér a gyökerekhez. Hushe­gyi Anikó Németországban tanult és játszott, de a nyáron térdoperá­ción esett át. Diósi Albert titkos vá­gya és terve, hogy a négyes fogat valamüyen úton-módon ismét egy célért hajtson a somoijai palánkok alatt: ,JJa csak alkalmanként is, de jó lenne hivatalosan is elintézni, hogy ismét somoijai színekben játszhassanak. Egyre valószínűbb, hogy sikerrel is járunk.” Nem kell mindenáron Tizenkét forduló után ötvenszá­zalékos eredményességgel jelen­leg a tízcsapatos nyugati divízió 6. helyén állnak. Amióta I. ligások, a női csapatnak egyszer volt lehető­sége visszakerülni az extraligába. A 2005/06-os idényben a harma­dik helyen végeztek a 14 együttest (8 csapatos nyugati + 6 csapatos keleti I. liga) felvonultató második vonalban. „Előttünk a rózsahegyi­ek, valamint a kassai Cassovia tar­talékcsapatai végeztek, ezért kér­tek fel műiket, hogy esetleg szere­pelhetnénk az extraligában. Mi azonban visszautasítottuk a felké­rést. Józan ésszel gondolkodtunk, hiszen tudtuk, hogy az extraligát nem a mi költségvetésünknek ta­lálták ki - emlékezik vissza Diósi, az I. ligás csapat edzője. - Nem cé­lunk minden áron visszajutni a legmagasabb szlovák bajnokság­ba. Sehová sem sietünk. Átgon­dolt jövőképet építünk. Bízom benne, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a fiatalok fejlődése, két év múlva már eséllyel pályázha­tunk a feljutásra. Nem összevásá­rolt csapattal, hanem saját nevelé­sűjátékosokkal szeretnénk vissza­kerülni a legmagasabb osztályba. Nagyon remélem, hogy ezt még én is megérem” - viccelődik a nevelő­edző. „Magamat verettetem meg” Megtudtuk, hogy a női csapat extraligás edzőprogram szerint ké­szül: mindennap gyakorolnak. Nem ritka, hogy reggel és délután is találkoznak. Megkülönböztetik a dobó-, valamint az erőnléti edzése­ket is. Diósi Albert szerint a sikeres munka egyik záloga az erős szülői háttér, ami a somoijai állapotokra maximálisan jellemző. Az sem el­hanyagolható, hogy a város is tá­mogatja a klub zavartalan műkö­dését, ráadásul mind a magyar, mind pedig a szlovák gimnázium­ban kiemelt helyet foglal el a kosár­labda. „Furcsa érzés, mikor a járási bajnokság döntőjében rendre a magyar és a szlovák gimi csapata feszül egymásnak. Mindkét együt­tesben ott szerepűtek a neveltjeim. Az iskolában azzal viccelődünk, hogy magamat verettettem meg - hangzik el egy testnevelőtanári po­én, ráadásul az oktató egyáltalán nem fél a fiatal tehetségek beveté­sétől. - Nem vagyok én fociszakér­tő, de megkérdem, hogy mennyi fi­atal vert gyökeret az utóbbi időben a dunaszerdahelyi DAC-ban, vagy a somoijai focicsapatban? Nem mer­nek felelősséget rakni a fiatalok vállára. Pedig az ifjú titánok kizáró­lag tétmeccseken tudnak fejlődni. Ennek vagyok én a híve, és hiszem, hogy a legtehetségesebbek a fel­nőttek mezőnyében sem vesznek el. Terveink szerint pár éven belül ezt mi is bebizonyítjuk...” Hodossy Péter (jobbról), amerikai vendéglátójával, Gyürke Józseffel (Képarchívum KIK SZEREPELNEK AZ I. LIGÁBAN? Baráth Ágnes, Brezovský Anikó, Fazekas Noémi, Jakubík Mónika, Krajcsovics Orsolya, Mészáros Dorottya, Orosz Szimona, Szíjjártó Erika, Szíjjártó Tímea, Szíjjártó Zsuzsanna, Tóth Eszter, Tóth Tímea, Višváder Viktória, Nikoleta Feketová, Alexandra Košíková, Orosz Szabina, Horony Márta, Kristína Varečková. (kb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom