Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 12. Szalon 17 Mi célból használod a számítógépet? - az alapiskolások válaszai 250 r □ Fiú ■ Lány □ Összesen 200 h 150 ­100 - 50 -I | n Ll—Ml yjik Tanulás Chat E-mail Internet Játék Egyéb □ Fiú 36 54 42 102 112 64 ■ Lány 66 • 74 78 124 89 86 □ Összesen 102 128 120 226 201 150 Twain és Tamási Áron neve is. Gyakran szerepel az alapiskolások­nál Mikszáth, Arany, Petőfi, Ady, Karinthy, Móra, Gárdonyi és Mó­ricz Zsigmond neve. A klasszikus gyermek- és ifjúsági irodalom kép­viselőit - a már említett magyar írókon kívül - Verne, May, Cooper, Defoe, Dickens, Kästner stb. csak egy-egy tanuló tüntette fel. Nem je­lennek meg olyan nevek sem, ez esetben a gimnazistákra gondolok, mint Esterházy Péter, Faludy György, Jókai Anna, Závada Pál vagy Nádas Péter, egy-egy említést kap Kertész Imre, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Grendel Lajos. Kedvenc könyveid? Erre a kérdésre az alapiskolás fi­úk közül 37-en nem válaszoltak, a lányok 10-en. A gimnazisták vala­mivel jobbak, csak 29 fiú és 9 lány nem adott választ. Általában 1 könyvet írtak azok, akik ritkán olvasnak (vagy csak a kötelezőket), de voltak olyanok is, akik 2-3-4 könyvet is felsoroltak. Kiderült, hogy a fiúk kritikusabb, racionálisabb olvasók, mint a lá­nyok, jobban kedvelik a humoros, kalandos és erősen cselekményes történeteket. Ezzel szemben a lá­nyok az érzelmes, romantikus könyveket és általában a női írókat részesítik előnyben. Az alapiskolás fiúknál a már említett Tüskevár, a Téli berek, a Harry Potter-könyvek és A Gyűrűk Ura mellett megjelen­nek a szakkönyvek, elektrotechni­kai könyvek, a Tudod-e sorozat da­rabjai, az állatokról szóló enciklo­pédiák, szeretik a halászatról, va­dászatról és a sportról szóló köny­veket is. Jellemző, hogy a lányok az ismeretközlő irodalmat nem na­gyon kedvelik, ezzel szemben na­gyon sokan olvassák Meg Cabot lányregényeit - sláger a több kötet­ből álló A neveletlen hercegnő nap­lója, valamint Thomas Brezina ifjú­sági könyvei, ezek közül legtöbben A fiúk kizárva sorozatot említik. Mindkét nem közül sokan a ked­venc olvasmányaik közé sorolták A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig és az Árvácska című könyveket. A gimnazista fiúk ugyan jóval ke­vesebbet olvasnak, mint a lányok, viszont akik igazán olvasnak, sok­kal színvonalasabb műveket sorol­tak fel, mint a lányok. Megjelenik Máraitól a Füves könyv, Vonne- guttól a Macskabölcső, Órweütől az 1984, Tolkientől A Gyűrűk Ura, Ottliktól az Iskola a határon, Hein­rich Harrer sikerkönyve, a Hét év Ti- betben, Agatha Christie immár klasszikus krimijei, Rejtő Jenő és Jack London könyvei. A lányoknál Emily Bronte Üvöltő szelek, Kaffka Margit Színek és évek, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyve, Anna Frank naplója, Salin­ger Zabhegyezője, Szabó Magdától az Abigél, Coelhotól a Veronika meg akar halni és Az alkimista, Da­nielle Steel és Nora Roberts roman­tikus-szerelmes történetei. De hogy ne legyek teljesen igazságtalan a lá­nyokkal szemben, egy 17 éves gim­nazista lány által kitöltött kérdőív adatait szívesen felsorolom. Jelen­leg Bulgakov Mester és Margarita című könyvét olvassa, kedvenc írója Hajnóczy Péter, Oravecz Imre, Jack Kerouac és Gabriel García Már- quez. Kedvenc könyve Kerouactól az Úton, Lázár Ervintől a Berzsián és Dideki, valamint Franz Kafkától az Innen el. Kedvenc hőse Dean az Úton című könyvből. A kötelező ol­vasmányokat viszont nem nagyon szeretheti, mert a 10. kérdésben a C pontot jelölte meg - a kötelezőknek csak a rövidített változatát olvassa el. Televíziót ritkán néz, a számító­gépet szülte csak internetezésre használja. Kedvenc hősöd, mesealakod vagy példaképed? A válaszokat olvasva feltűnt, hogy egyáltalán nem gondolkoztak azon, miért és miben akarnak ha­sonlítani a választott személyre. A fiúk válaszaiból a sikerorientáltsá­got (popsztár, autóversenyző, fut­ballista) és a fizikai erőt, a lányok­nál a mesefigurák és lányregények szereplőit véltem felfedezni. A megkérdezettek 54,24 százaléka - feltehetően élmények hiányában - semmit sem válaszolt. Elolvasod a kötelező olvasmányokat? Már a kérdésfeltevésnél is baj­ban voltam. Házi olvasmány, aján­lott olvasmány vagy kötelező olvas­mány? Azt hiszem, a kifejezések között csak emocionális különbség van, a lényeg ugyanaz. Maradtam a kötelező jelző mellett. Nincs nagy különbség az alapiskolás fiúk és lá­nyok között, 45,62% igen a lányok­nál, 44,02 % a fiúknál, a rövidített változat 38,05 % a fiúknál, 41,85 % a lányoknál, nemleges választ a fi­úk 17,91%-a, lányok 12,5%-a adott. Hasonló a helyzet a gimna­zistáknál is. Ha a kötelező olvasmá­nyok listáját szemügyre vesszük, nagyrészt a romantika és a realiz­mus műveivel találkozunk. A szülőnek, pedagógusnak és a könyvtárosnak közösen kellene megtalálniuk a módját, hogyan ül­tessék le könyv mellé ennek a kor­osztálynak a képviselőit. A pedagó­gusnak (talán) megvan a lehetősé- ge/eszköze, hogy a kötelező/aján- lott olvasmány elolvasására rábírja a diákjait. Viszont a magyartaná­roknak is radikális szemléletváltás­ra van szükségük, értő, elemző ol­vasásra kell megtanítaniuk a gyere­keket. Célszerű lenne átgondolni a kötelező olvasmányok listáját. Vé­leményem szerint olyan értékes, a kornak megfelelő, modern olvas­mányokat kellene kötelezővé ten­ni, amelyek közelebb állnak a mai fiatalok érzelem- és gondolatvilá­gához. Ne ragaszkodjunk csak azokhoz a klasszikus művekhez, melyeket már a diákok szülei, nagyszülei is „kötelezőként” olvas­tak. A föntebb említett szerzők ki­tűnő elbeszéléseket, novellákat is írtak. A terjedelmes, több száz ol­dalas regények helyett az adott kor szellemével, az író stílusával, látás­módjával a rövidebb írásokból is megismerkedhetnek. Lehet, hogy az olvasási kedv kialakításához a kevesebb több elv követése célrave­zetőbb lenne. Válasszák ki a diákok saját maguk, természetesen a tan­anyaghoz igazodva, hogy mely szerzőtől mit szeremének elolvas­ni. Esedeg megpróbálhatná a peda­gógus egy-egy kortárs író művét a tanulók figyelmébe ajánlani; szűr- vonalas és gazdag a mai magyar gyermekirodalom-kínálat is, csak sajnos nagyon kevesen olvassák. Hány könyved van? Azt, hogy ki mekkora könyvtár­ral rendelkezik, a szociális háttér is befolyásolja. Nyüván a jól szituált családokban több pénz jut könyvre. De döntő lehet az a tény is, hogy szeret-e a családban valaki olvasni, mekkora a családi könyvtár, müyen mintát lát a fiatal otthon. A táblá­zatban az alapiskolásoknál a legke­vesebb 0 és a legtöbb 400 könyv, a középiskolások esetében 5 a legke­vesebb és 1200 a legtöbb, amit sa­ját könyvként feltüntettek. A legutóbbi könyvedet honnan szerezted? Ennél a kérdésnél azt szerettük volna kiderítem, hogy hogyan jut­nak könyvhöz a fiatalok. Van-e már valamilyen kialakult szokásuk a könyvek beszerzésére. Vásárol- nak-e könyvet, vagy inkább aján­dékba kapják, vagy kikölcsönzik, amit nagyon el szeremének olvas­ni? A vásárlási szokásaik (és ez esetben nem hiszem, hogy zseb­pénz hiányában) még nem alakul­tak ki sem az alapiskolások, sem a gimnazisták körében. Az alapisko­lások 25,51%-a, a gimnazisták va­lamivel több, 28,57%-a vásárol könyvet. Ha a fiú-lány arányt néz­zük, a lányoké a jobb eredmény, az alapiskolás fiúk 20,89%-a, lányok 29,37%-a, a gimnazista fiúknak 23,42%-a, lányok 32,43%-a vásá­rol könyvet. Ajándékba jóval töb­ben kapnak könyvet, az alapisko­lás fiúk 63,43%-a, a lányok 48,12%-a, a középiskolás fiúk 58,55%-a, a lányok 46,62%-a kap könyvet; itt az arány láthatóan megfordult a fiúk javára. A harma­dik lehetséges válasz a kölcsönzés, ez esetben nem csak a könyvtári kölcsönzésre gondoltunk, család­tag, rokon, barát, bárki szóba jöhe­tett. Könyvet nagyon kevesen köl­csönöznek, az alapiskolás fiúk 15,67%-a, a lányok 22,5%-a, a gimnazisták eredményei sem job­bak: fiúk 18,01%, lányok 14,18%. Van az iskolátokban könyvtár? Ellenőrző kérdésnek szántuk, nem száz százalékos a pozitív vá­lasz, 10 gimnazista fele-fele arány­ban, 5 lány és 5 fiú úgy tudja, hogy nincs az iskolájukban könyvtár. Olvasója vagy? A könyvtárhasználatra vonatko­zó második kérdés meglepő ered­ményt hozott. Az alapiskolásoknál jobb az eredmény: 26,19% (ebből a fiúk 21,64%-a, a lányok 30%-a lá­togatja az iskolai könyvtárat). A gimnazistáknál viszont csak 1,93%; a fiúk 1,8%-a, a lányoknak pedig mindössze 0,2%-a látogatója az in­tézményükben működő (de akkor müyen eredménnyel működő?) is­kolai könyvtárnak. Elgondolkodta­tó, vajon az alapiskolások 26,19 százaléka (ami szintén nem kedve­ző arány) hogy csökkenhet két szá­zalék alá a gimnazisták esetében. Helyben van a könyvtár, a megkér­dezett intézményekben általában 5000 fölötti a könyvállomány, rendszeres a nyitva tartás, a kötele­ző olvasmányok több példányban fellelhetők. Vajon miért nem jár a 13-14 év fölötti korosztály a könyv­tárakba? Szoktál újságot olvasni? Sokkal többen olvasnak újságot, mint könyvet. Ez állapítható meg a következő kérdésre adott válaszok­ból. Az alapiskolások 90,81%-a (a fiúk 83,58%-a, a lányok 96,87%-a) válaszolt igennel erre a kérdésre. Még többen a gimnáziumokban, itt 96,52%-uk olvas újságot, a fiúk 94,59%-a, a lányok 97,97%-a olvas valamüyen sajtóterméket. Ha igen, sorold fel, melyek ezek! A lányok vonzalma leginkább a női magazinok, á zene és az ifjúsá­gi lapok, valamint a bulvár irányá­ba mutat, a fiúkat a számítógépes és a sporttal kapcsolatos folyóirat­ok kötik le leginkább. Előszeretet­tel olvasnak felnőtteknek szóló la­pokat is. Mindkét nem olvassa a napi sajtót, általában a fiúk jelölik első helyen az Új Szót, sokan írták regionális hetilapunkat, a Csalló­közt, a somoijaiak természetesen megemlítik a Somoija és Vidékét, olvassák a Vasárnapot, az Ifjúsági Magazint, és megjelentek a felso­rolásokban a szlovák nyelvű napi- és hetilapok is. A lányok általában a női magazinokat említik: Nők Lapja, Emma, Elle, Új Nő, lOOxSzép, JOY, Cosmopolitan, Glamour, Bridge, Bravo Girl, szeretik a plety­kalapokat (Kiskegyed, Best, Sto­ry). Szerepel továbbá a Blikk, a Bravo, Popcorn, a fiúknál a Sport, a Képes Sport, a Nemzeti Sport, a Focitipp (az Új Szó melléklete), a Sztársport, az Auto-motor, az Au­totuning, a Formula, az FHM, a különböző számítástechnika i ma­gazinok, valamint a Magyar Hor­gász, Sporthorgász, a Nimród és még sorolhatnám. Szinte semmi eltérés sincs az alapiskolások és a gimnazisták által felsorolt folyó­iratok és magazinok között, talán csak az, hogy egy-két alapiskolás beírta az ő korosztályának szánt Tábortűz, Fifík és a Kamarát című lapokat is. Összesen 517-en vála­szoltak igennel erre a kérdésre, és általában 2-3, fajta folyóiratot min­denki megnevezett. Irodalmi fo­lyóiratot, sem hazait, sem magyar- országit egyetlen megkérdezett sem említ. Szoktál televíziót nézni? Ha igen, naponta hány órát? A következő kérdések a televízió­zással kapcsolatosak. Közismert tény, hogy egyre több időt töltünk a televízió előtt, és sajnos az olvasás­ra fordított percek száma ezáltal is egyre kevesebb lesz. A tévénézés tehát megszokott, teljesen termé­szetes, a napi programhoz kapcso­lódó szerves tevékenység lett. Szül­te mindenki igennel válaszolt erre a kérdésre, lányok, fiúk egyaránt naponta néznek tévét. Nincs kü­lönbség az alapiskolások és gim­nazisták tévénézési szokásai kö­zött sem. Átlagban több mint 3 órát ülnek naponta a televízió előtt. Nagyon sokan napi 5-6 órát tévéznek, de voltak olyanok is, akik megjelölték, hogy hétvégén 7-8, de akár 10 órát is eltöltenek a tévé képernyője előtt. Mit nézel a legszívesebben? Van kedvenc műsorod? A fiúk legszívesebben kalandfíl- meket, krimit, horrort, akciófilme­ket, háborús és fantasztikus filme­ket, híradót, sportközvetítéseket, természetfilmeket és rajzfilmeket néznek. A lányoknál az első helyen a sorozatok állnak, bizonyos soro­zatokat mindkét nem nézi. Nem tudtam külön csoportra osztani a közép- és alapiskolások kedvenc tv- műsorait, szinte mindenki mindent néz, kb. délután négytől legtöbb­ször nagyon késő estig. Sajnos a legtöbben nagyon sok színvonal alatti műsort néznek, leginkább a kereskedelmi csatornák adásait so­rolták fel a válaszokban. A válogatott és az ésszerű időtar­tamú tévézés nyüván pozitívan be­folyásolja a személyiség alakulását, gazdagítja ismereteit, segítséget nyújthat a hétköznapi gondok megoldásához, és egy-egy jó film megtekintése talán még kíváncsi­ságot is ébreszthet a nyomtatott be­tű iránt. Sajnos, fiataljaink váloga­tás nélkül, rengeteg időt töltenek a tévé előtt, ami nemcsak az olvasás, hanem egyéb más hasznos inteüek- tuális jeüegű tevékenység rovására megy. Mivel töltőd legszívesebben a szabadidődet? A kedvtelések, hobbik széles ská­láját sorolták fel a fiatalok. A tévé, a számítógép és az olvasás mellett nagyon sokan sportolnak - foci, ké- züabda, asztalitenisz, kajakozás, lovaglás, motorozás, korcsolyázás, gimnasztika, atlétika, sakk. Van­nak, akik szívesen csavarognak a barátokkal vagy sétálnak a szabad­ban, sokan írták a zenehaügatást, de akad, aki füvet nyír, sőt olyan is, aki dolgozni szeret, barkácsolni, ál­latokkal törődni. Van, aki naplót vezet, verset és prózát ír, színjátszó körbe jár és táncol, de olyan is, aki szabadidejében leginkább alszik vagy unatkozik. Szoktál számítógépet használni? A következő kérdéscsoportból a számítógép használatáról, gyakori­ságáról és a használat céljáról ka­punk képet. Számítottunk rá, hogy nagyon sokan válaszolnak majd igéiméi erre a kérdésre, mégis meglepetés volt a 98,01%. A 294 alapiskolás közül 8-an, a 259 gim­nazista közül pedig mindössze hár­man válaszolták azt, hogy nem használnak számítógépet. Tehát a megkérdezett 553 diák közül mindössze 11-en nem számítógép­használók. A küencvenes évek elején igen erős konkurense jelent meg a tele­víziózásnak és az olvasásnak: a számítógép. Mint azt az előző kérdéscsoport válaszai is igazol­ják, a számítógép a televíziózást nem befolyásolta negatívan. A ki­lencvenes évek végén különböző publikációkban és felmérésekben még abszolút pozitív változásként említik a számítógép népszerű­ségét, viszont az utóbbi két-há- rom évben ennek megítélése már korántsem olyan egyértelmű. A könyvtárunkba betérő fiatalok többsége nem információkeresés céljából vagy a tanuláshoz szük­séges adatok letöltése végett használja a számítógépet, hanem a gondolkodást nem igénylő és kreativitást egyáltalán nem fej­lesztő, sőt inkább káros hatású já­tékok miatt ül le a gépek elé. Ha igen, milyen gyakran? A kérdezett alapiskolások nagy része, 61,53 százaléka (a fiúk 68,70%-a, a lányok 55,48%-a) na­ponta ül számítógéphez. A gimna­zistáknál hasonló a helyzet, a leg­többen naponta számítógépeznek 74,60% (a fiúk 89,90%-a, a lányok 63,26%-a). Fejezd be az általad kiválasztott mondatot! Legvégül egy megkezdett mon­dat befejezésére kértük a tanuló­kat. Az egyik mondat Én azért sze­retek olvasni, mert..., a másik Én azért nem szeretek olvasni, mert... (Az 553 megkérdezett tanuló közül 366-an szeretnek olvasni, ők az el­ső megkezdett mondatot fejezték be, míg 187-en, akik nem szeretnek olvasni, a másodikat.) A válaszok általában egy-két szavasak voltak. Az Én azért szeretek olvasni, mert ... mondatot leggyakrabban azzal fejezték be, hogy: bővül a szókin­csem, a könyv szórakoztat, izgal­mas, jó időtöltés, keüemes kikap­csolódás, új információkhoz jutok a könyvek által, a jó könyv jobban érdekel, mint a tévé, kinyüik előt­tem a vüág, műveltebb leszek, vagy azért, mert egyszerűen olvasni jó. Aki azt a mondatot fejezte be, hogy Én azért nem szeretek olvas­ni, mert..., általában ezt írta: mert a könyvek unalmasak, mert nincs rá időm, mert nincs kedvem, nincs türelmem, mert nem érdekel. Jel­lemző volt az egész felmérésre, hogy az írásos válaszadás egyaránt gondot okozott az alapiskolások­nak és a gimnazistáknak is. Itt, az utolsó kérdésnél az is kiderült, hogy müyen fejletlen az íráskészsé­gük, a helyesírásuk pedig kétség- beejtően rossz. A felmérés eredményeiből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy napjainkban bizony egyre ke­vesebb időt töltenek el a fiatalok könyvek között. Az információs társadalom tálcán kínálja a külön­böző csatornákon keresztül a mai kultúra szinte összes termékét, s gyermekeink válogatás és a leg­több esetben sajnos igényesség nél­kül válnak e termékek fogyasztói­vá. A fiatalok inkább nézik a televí­ziót, játszanak a számítógépen, minthogy könyvet olvassanak vagy könyvtárba jáijanak. Az olvasó fia­talok is két csoportba sorolhatók. Egy részük nagyon .színvonalas könyveket olvas, s van a másik cso­port, amely csak a könnyed, kom­mersz, s bizony, a legtöbb esetben színvonal alatti irodalmat olvassa. A szülőn kívül a könyvtáros és a pe­dagógus feladata, hogy felkeltse a gyermek érdeklődését a szépiroda­lom üánt, s hogy rávezesse őt az ol­vasás varázsára és a helyes érték­rend kialakítására. (A felmérés rövidített, szerkesztett változata) Olvasója vagy az iskolai könyvtárnak? - a gimnazisták válaszai 300 r 250 200 “ 150 ­100 50 0 □ Igen □ Igen 2 ■ Nem 109 □ Összesen 111 I Nem □ Összesen 3 145 148 Összesen 5 254 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom