Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 12. Régió 5 Csaknem az összes hivatal tehetetlennek bizonyult egy kegyetlenség áldozatául esett fiú ügyében Nem tudni, hogy került Dunaszerdahelyre B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Csaknem minden hivatal tehetetlennek bi­zonyult egy kegyetlenség áldoza­tául esett 18 éves fiú megsegítésé­ben. Az átfagyott fiút Tejed város­részben találták meg, valaki meg­verte és kirabolta. A dunaszerda- helyi kórházba szállították. Štefan Lacko a kelet-szlovákiai Nagymihályiból (Michalovce) került ismeretlen körülmények között a Csallóközbe. December 26-án találtak rá egy szál trikó­ban, fagysérülésekkel. A gyors­mentők szállították a kórházba, azóta is ott van, bár már meg­gyógyult. Személyazonosságát és lakhelyét a biztosítók adatbázi­sán keresztül állapították meg, ám senki sem vállalta a mentáli­san sérült fiú elhelyezését. Ezért a kórház jogásza vette a kezébe az ügyet. A szociális hivatal gyermekvé­delmi osztálya a 18. életévüket betöltött fiatalokkal már nem fog­lalkozik. A megyei szociális ott­honokban egyetlen hely sem akadt, és az önkormányzatok sem tudák a hajléktalanok listájára venni a fiút, ahhoz ugyanis sze­mélyazonossági igazolványra van szükség. A járásbíróság és a rend­őrség segíthet még rajta. A bíró­ság megfosztja önrendelkezési jo­gától, azt követően gyámság alá helyezik, a rendőrség pedig a személyazonossági igazolvány ki­A 18 éves nagymihályi Štefan Lacko is a hiányos szociális rendszer ál­dozatáulesett (Fogas Ferenc felvétele) állítását gyorsította meg. „Sok esetben nem tudunk mit kezdeni a hajléktalanokkal, kezelésük után az önkormányzatokkal vesszük fel a kapcsolatot, de so­sincs tökéletes megoldás” - mondta lapunknak Hodosi Zsolt, a kórház jogásza. A régióban nincs olyan szervezet, amely a hajléktalanokkal foglalkozna, az utcára kerültek magukra vannak utalva, segítségért, átmeneti fedé­lért esetleg a nagyobb városokba utazhatnak. E hiányos szociális rendszer ál­dozatául esett a Nagymihályi Štefan Lacko is. Szerencséjére azonban a kórház nem küldte vissza az utcára. Édesapja isme­retlen, édesanyja elmegyógyinté­zetben van. 18 éves korában a gyermekotthon, ahol addig ne­velkedett, egy szenicei otthonban helyezte el, munkát is találtak ne­ki. Arra a kérdésünkre, hogy ho­gyan került Dunaszerdahely kör­nyékére, nem tudott válaszolni, mindössze annyit mondott félén­ken, hogy jól bánnak vele a kór­házban és kedvesek hozzá az em­berek. Sorsa egy időre megpecsé­telődött, a pszichiáter ugyanis öngyilkossági hajlamot állapított meg nála. Tegnap átszállították a bazini elmegyógyintézetbe. A kórház jogásza tovább intézi hiva­talos ügyeit, és remélhetőleg a hi­vatalok is feleszmélnek, és meg­próbálnak segíteni a kilátástalan helyzetbe került fiúnak. Az ipolysági gimnázium és alapiskola iskolatanácsa kezdeményezte a két tanintézmény összevonását A magyar gimnázium túlélése a tét Ipolyság. A magyar tanítási nyelvű gimnázium és a Pongrácz Lajos Magyar Ta- nítási Nyelvű Alapiskola is­kolatanácsa a városi hiva­talba eljuttatott kérvé­nyükben javasolták a két tanintézmény összevoná­sát. Az indoklásban fő ok­ként az áll, hogy a gyerek­szám vészesen csökken. ÚJ SZÓ-HÍR Ez a folyamat már évek óta tart, s csak az összevonás biztosíthatná az iskolák fejlődésének stabilitását és tenné lehetővé mindkét intézmény fennmaradását. Akérvény hangsú­lyozza, hogy a határozat a gyerekek érdekeitszem előtt tartva született. Az elképzelés szerint az új össze­vont iskola fenntartója a város len­ne, jelenleg az alapiskola az ön- kormányzat a gimnázium pedig Nyitra megye fennhatósága alá tar­tozik. Mindkét iskola az Ifjúsági ut­cában található egymástól úgy 30CM00 méterre. A gyereklétszám apadása első­sorban a gimnáziumot érinti, az elmúlt négy iskolaév alatt több mint ötven fővel csökkent a diákok száma. Szkladányi Endre igazgató elmondta, hosszas vajúdás ered­ménye ez a lépés, hangsúlyozta, az iskola kitűnő eredményekkel di­csekedhet, és még ebben a nehéz időszakban is a minőségi oktatást taratja legfontosabb feladatának, de ha ez a tendencia folytatódik, bi­zony nehezen tartható fenn az in­tézmény. A 2004-2005-ös tanév­ben 193 tanuló járt az iskolába, egy évvel később 158 diák látogatta a gimnáziumot, tavaly ez a szám 138 volt. Idén stagnálásról beszélhe­tünk, hiszen szeptemberben 140 gimnazistával indult a tanév. Már most tudható, hogy jövőre keve­sebb lesz a gyerek, hiszen két 17 fős osztály diákjai ballagnak el, s elő­zetesen 29 elsősre lehet számítani. Szkladányi Endre úgy gondolja, ők mindent megtesznek, hogy bizto­sítsák a két osztályra elegendő gye­reket, de változó sikerrel. Jelenleg a mostani negyedik évfolyam mel­lett csak a másodikban van két osz­tály. A demográfiai mutatók alap­ján valószínűsíthető, ha ezek a diá­kok is leérettségiznek, négyosztá­lyos iskolává válik a gimnázium. „Ez a helyzet így már nem tartható. Egyre nezebb a minőségi oktatást és a tanárok bérét is biztosítani” - szögezte le a tavalyi év utolsó kép­viselő-testületi ülésén Szkladányi Endre. Megoldást kell találni, s ez a két magyar iskola összevonása le­hetne, hiszen a két iskola valami­lyen módon most is egymásra van utalva, mindkettőnek érdeke hogy jól működjön a másik intézmény, a színvonal megtartásához, a tehet­ségfejlesztéshez is szükségük van egymásra. LendvayTibor, aPongrácz Lajos alapiskola igazgatója leszögezte, az összevonást a gimnázium kez­deményezte, a gimnázium jövőjé­ről van szó. Ő nem írta alá a kér­vényt, úgy gondolja, átfogó szak­mai elemzésre van szükség ahhoz, hogy felelősen lehessen nyilat­kozni ebben az ügyben. A két kü­lönböző fenntartó, a két különbö­ző épület komoly problémákat je­lent, beszélni kell a fejkvóta meg­oszlásáról is az egyesülés esetén. Lendvay inkább a lépés kockázata­it látja, s nem ismert egyelőre az anyagi-gazdasági-szakmai háttér. Mária Zolcerová, a szlovák gim­názium igazgatója szerint is hosszú távú folyamat ez. Szerinte például különösen fontos, hogy melyik épületbe kerülnének az összevont iskola diákjai, és nem tartja szerencsésnek egy alap- és egy középfokú iskola egyesülését. Szkladányi Endre ebben nem lát problémát. Elmondta, 25 évig a pozsonyi Duna utcai iskolában ta­nított, ahol egy épületben tanul­nak az alap- és középiskolások, és ez ott soha nem jelentett gondot, sőt több szempontból - munka- megosztás, szakmai együttmű­ködés - előnyt is jelenthet. A váro­si hivatal szakemberei vállalták, hogy a februári soros képviselő- testületi ülésig elkészítik az alapos helyzetelemzést, (fm) Andruskó Imre MKP-s képviselő szerint az ellenzék lehetőségei erősen korlátozottak A civilek segítségére is szükség van ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. ,A jelenlegi parla­menti viszonyok között egy ellen­zéki politikus nemigen könyvelhet el látványos sikereket. A kor­mánypárti többség minden indít­ványunkat lesöpri az asztalról, függetlenül annak tartalmáról. Ilyen helyzetben talán egyedüli le­hetőségként az interpellációk ma­radnak a számunkra, amely kere­tében nyilvánosan felhívhatjuk a figyelmet egy-egy problémára és írásbeli válaszokat kapunk kér­déseinkre” - számolt be elmúlt fél­éves parlamenti munkájáról a saj­tó képviselői előtt Andruskó Imre MKP-s képviselő. Mint megjegyez­te, ő ezt a lehetőséget igyekszik maradéktalanul kihasználni, és szakterületéből kifolyólag első­sorban az oktatási miniszterhez in­tézte kérdéseit. A tárcavezetőt mindenekelőtt a nemzetiségi fő­osztály megszüntetése, a magyar helységnevek tankönyvekben való használatának tiltása, a nemzeti­ségi oktatás új koncepciója, vala­mint a 2008-as költségvetésben a közoktatásra szánt tervezett ki­adások miatt vonta kérdőre. „A kérdéseimre adott válaszokat egy esetben sem tudtam elfogadni, a konkrétumokat megkerülő mellé­beszélésnek tartottam azokat, ám a kormánypárti többség így is mindig rábólintott az interpelláci­ókra adott válaszokra” - mondta a képviselő. Rendkívüli pozitívum­ként értékelte viszont, hogy a ha­zai magyar polgári szervezetek is felemelték szavukat ezekben a fontos kérdésekben, a magyaror­szági politikusok is figyelemmel kísérik a történéseket, és például a helységnevek használata esetében egyelőre visszakozásra kényszerí­tették a minisztert. „Napjainkban megint fontos szerep hárul a civil szektorra, és ha kell, akár a polgári engedetlenség formájával is élnie kell közösségünknek, ahogyan annak idején az egynyelvű bizo­nyítványok bevezetése ellen is felléptünk” - tette hozzá. A sajtótájékoztatón Andruskó 'Imre bemutatta új asszisztensét is, Horváth Violát Sagát István váltja; másik asszisztense, Fonód Tibor továbbra is betölti eddigi posztját. A képviselő irodája Komáromban, a Csapó utcában található, szemé­lyesen minden hónap első hétfőjén 15 és 18 óra között fogadja az ügy­feleket. A többi napon az asszisz­tensek hallgatják meg a polgárok panaszait, észrevételeit. Megtud­tuk: többségük inkább helyi jelle­gű problémákkal fordul az irodá­hoz, kihasználva, hogy Andruskó városi képviselő is egyben, (vkm) Közéleti személyiségek intéznek levelet a szülőkhöz Mesedélelőtt az anyanyelvi oktatás jegyében B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. „Az anyanyel­vi oktatás olyan jelképes hitel, amelyből a vele jól sáfárkodó élete végéig sikerrel boldogulhat” - úja az óvodáskorú gyerekek szüleihez intézett levelében a Városunkért Polgári Társulás, mely a Családi Könyvklubbal karöltve jövő ked­den mesedélelőttöt szervez a ma­gyar alapiskolák népszerűsítése céljából. A levelet közéleti személyiségek, vállalkozók, művészek írták alá, és egy-egy könyv és kifestő társaságá­ban a gyerekeken keresztüljut el a szülőkhöz. „Úgy érzem, lassan az anyanyelvi oktatást is valamiféle termékként kell kezelni, melynek hathatós reklámra van szüksége - nyilatkozta lapunknak Antal Ágo­ta, a Városunkért Polgári Társulás képviselője. ”Atársulás olyanszlo­vákiai magyar személyiségeket szólít meg, akik annak idején vala­mennyien magyar nyelvű képzés­ben részesültek, és jelentős karriert futottak be, ezért jó példái az anya­nyelvi oktatás fontosságának. Szi­geti László, Kiss Ágnes, Barak Lász­ló, Hodossy Gyula, Világi Oszkár, Németh Ilona, Ambrovics Ferenc, Fibi Sándor, Csölle Teréz és az alap­iskolák teljes tanári kara csatlako­zott aláírásával a kezdeményezés­hez. „Sok szülő azért nem adja ma­gyar iskolába gyerekét, hogy könnyebb legyen az élete, jobbak legyenek az esélyei. Ám ha bele­gondolunk, a kudarcainkat sosem a nyelvi hiányosságok okozzák. A te­hetség megmutatkozik, mindig utat tör magának, adjuk meg a gye­rekeinknek a lehetőséget erre” - ír­ják a szülőkhöz intézett levélben. Az iskolai beiratkozás idejére tervezett mesedélelőttön az Epop- teia Színházi Műhely lép fel a du- naszerdahelyi művelődési köz­pontban. A város összes óvodását meghívták, kb. 380 gyereket, köz­tük 150 leendő elsőst várnak az előadásra. A Ribike című mesejá­tékot mutatja be Kiss Szilvia, Bo- donyi András és Gál Tamás. A bá­bok és színészek közös zenés játé­kát Illyés Gyula azonos című mesé­je alapján írta és rendezte Gál Ta­más. Zenéjét szerezte: Bodonyi András és Gál Tamás. Az előadás január 15-én 10 órakor kezdődik. A Családi Könyvklub jóvoltából minden óvodás kifestőt, a végző­sök pedig foglalkoztató könyvet kapnak ajándékba, (jóm) Komáromcsehi csupán húsz kilométerre található Érsekújvártól, a szol­gáltatások alacsony ára miatt a családok kedvenc kirándulóhelyévé vált (Miroslav Antoni felvétele) Ellopták a hóágyút, a nyomok Újlótig vezetnek Kényszerű idényzáró ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Komáromcseht/Érsekújvár. Nyoma veszett a Magas-Tátrából hozott használt hóágyúnak, ame­lyet a falu önkormányzata három- százezer koronáért vásárolt meg, hogy fellendítsék az idegenforgal­mat Komáromcsehiben. Az Érsek­újvártól húsz kilométerre lévő tele­pülés határában hat évvel ezelőtt készítették el a sífelvonót, és két éve megkezdték a mintegy 250 mé­teres sípálya hóágyúval való szórá­sát. Jozef Baranovič polgármester a helyiekkel együtt azonnal „nyomozásba” kezdett. A tettesek minden bizonnyal jól ismerték a he­lyi viszonyokat, tudták mikor nem tartózkodik senki a pálya közelé­ben. Azt is sikerült kideríteniük, hogy a négyszáz kilós, kerekekkel is ellátott hóágyút valószínűleg egy terepjáró mögé kötötték, úgy von­tatták ki a faluból. Sajnos, a kerék­nyomok csak az egyik közeli telepü­lésig, Újlótig vezettek. Az Érekújvári Járási Rendőrka­pitányságon tegnap megtudtuk, hogy a komáromcsehiektől kapott információk alapján jelenleg is fo­lyik a nyomozás az eltűnt ágyú ügyében. A helyiek fájlalják a tör­ténteket, hiszen a falu mindent megtett a látogatók idecsalogatá- sa érdekében, délután öttől meg­világították a pályát, hogy éjszaka is lehessen sportolni, és jól felsze­relt büfék fogadták a vendégeket. Komáromcsehit elsősorban a ked­vező árak, és a könnyű elérhető­ség miatt keresték fel a gyerekes családok és a fiatalok. Égy-egy hétvégén, vagy a téli és tavaszi szünetben több százan érkeztek a csupán háromszázhúsz lakost számláló település szerény sípá­lyájára az Érsekújvári és a Lévai járásból. A turistákat már egy szálló is fogadni tudja, (száz) Kinek fájt a foga a hóágyúra? A komáromcsehiek az ágyúlopással kapcsolatban több lehetséges történettel is előálltak. Az egyik férfi szerint a berendezést már rég külföldre szállították, ahol eladták. Mások tudni vélik, hogy egy kisvállalkozónak fájt rá a foga, akinek a hegyekben, az egyik ked­velt turistaközpontban sífelvonója van. Az sem zárható ki, hogy valaki megirigyelte a komáromcsehiek leleményességét, akik évek óta sikerrel működtetik a pályát olyan vidéken, ahol az utóbbi években alig van hó. (száz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom