Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. Agrárkörkép - hirdetés 13 Az európai kukoricatermesztés kilátásaiban még sok a kérdőjel Nagy a bizonytalanság Csak 11 tagországban működik a bejelentési kötelezettség és a licencdíj rendszere Az utántermesztett vetőmag (Illusztrációs felvétel) A kukorica termőterülete elérte a 150 millió hektárt, a termésmennyiség pedig a 750 millió tonnát. Mindkét érték a valaha elért legmagasabb, ezzel a kukorica megerősítette pozícióját, mint a legnagyobb területen termesztett növény. ÖSSZEFOGLALÓ Egyúttal a 760 millió tonnás fogyasztás szintén történelmi magasságokat ért el, ami 40 millió tonnás növekedés az előző évhez képest. A világkereskedelemben „megmozgatott” kukorica mennyisége elérte a 860 millió tonnát, közben az átmenő készletek visszaestek 86 millió tonnára, ami 40 napos fogyasztási szintnek felel meg. Az árak folyamatosan növekedtek, aminek végleges mértéke nagymértékben függ majd az amerikai kontinens terméseredményétől, hiszen az adja a világ termesztésének 53%-át - foglalták össze az előző év ágazati eredményeit az Európai Kukorica Termesztők Szövetségének (CEPM) tavalyi franciaországi közgyűlésén. Európában a helyzet meglehetősen bizonytalan. A nyolc és fél millió hektár termőterületen a terméseredményekben kismértékű növekedést jeleztek előre a statisztikák (56 millió tonna, 6,5 t/ha átlaghozammal). A Közép-Kelet Európában tapasztalható aszály és hőhullám azonban meglehetősen keményen keresztülhúzta az előzetes számításokat. A piaci kilátásokat illetően még sok a kérdőjel. Ez a bizonytalanság számos olyan tényezőből adódik, melyek alakulása előre még nem látható (2007 amerikai termés, argentin és a brazil kukorica versenyképessége, fuvarozási költségek, euró/dollár árfolyam, GMO helyzete). Az Európai Kukoricatermesztők Szövetsége komoly piacelemző és értékelő munkát végez az adott szakterületen, ennek keretében véleményt mond az alapvető piaci folyamatokról, meghatározza az áremelkedések lehetséges okait (a fogyasztás emelkedése, a kalászos gabonatermesztési deficitje, növekvő szállítási költségek, tárolási politika), elemzi őket és erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a termelői kapacitások és a fogyasztói igények összhangba hozhatók legyenek a technológiai (növényvédőiéin, öntözés, új módszerek) és piacszabályzási (intervenció, import kvóták, terület pihentetés mértéke) stb. eszközök felhasználásával. Ennek keretében a CEPM világossá tette álláspontját a KAP 2008/2009-ben esedékes felülvizsgálatával kapcsolatban. A szövetség álláspontja szerint nem engedhető meg az idő előtti reform. A CEPM azt szeretné, hogy a felülvizsgálat valóban csak értékelés legyen, és ne burkolt reformot eredményezzen. Az európai kukoricatermesztők számára a legfontosabb a folytonosság és a kiszámíthatóság. Ezzel összefüggésben fontosnak tartja a támogatási feltételek egyszerűsítését. A CEPM érdeke, hogy feltételek kialakítása realisztikus és egyben pragmatikus legyen, ne növelje tovább a gazdák terheit (adminisztratív, több ellenőrzés, növekvő problémák). A CEPM küzdött az intervenciós rendszer fenntartásáért, és továbbra is harcolni fog azon piacszabályzó eszközök fenntartásáért, melyek biztonsági hálót képeznek a kukoricatermesztők számára. Nem kívánja karba tett kézzel nézni, hogy ezeket az eszközöket egymás után megszüntetik. Fontos, hogy a közveden támogatások tovább már ne csökkenjenek. A CEPM ellenez minden olyan törekvést, ami a kötelező moduláció erősítését célozza. A szervezet ellenezte a kukorica intervenciós rendszer eltörlését, és továbbra is kiáll a rendszer működtetése mellett. Álláspontja közben igazolódott, hiszen az intervenciós készletek immár minimálisra csökkentek, és egyáltalán nem növekedtek kezelhetetien szintre, mint ahogyan azt a Bizottság valószínűsítette. A szervezet erőfeszítései eredményesek voltak, hiszen az erős politikai nyomás ellenére kompromisszumos megoldás született, és ami a legfontosabb, sikerült fenntartani a mechanizmust. Az elkövetkező három évben a mennyiségek folyamatosan csökkennek ugyan, de a mechanizmus fennmaradhat és szükség esetén újraindítható. A GMO terén nem egységes a szabályozás Míg a GMO termesztés a világban folyamatosan növekszik (Észak és Dél-Amerika, Afrika, Ázsia), addig Európában a kukoricatermesztők véleménye szerint a helyzet továbbra is zavaros. Főleg a szabályozás területén mind az EU, mind pedig a tagországok szintjén. Az Bt kukorica termesztése Franciaországban ugyan megkezdődött és a területek folyamatosan növekednek, a kérdést politikai és társadalmi téren továbbra is szenvedélyektől fűtött viták uralják, amely kiszámíthatatlan feltételeket teremt. Az összes GM kukoricatermesztő ország 2006-ban növelte a területeit. Az egyedüli kivétel Ausztrália volt, ahol a rendkívüli szárazság ezt nem tette lehetővé. 2006-ban a 22 ország közül az egyetlen új belépő Szlovákia volt 30 ha területtel, amit tavaly 1000 ha-ra növelt. Nyolc országban található a területek 88%-a (USA, Argentína, Brazília és Kanada). A növény biotechnológia értéke (vetőmagok és technológia költség) 6,1 milliárd dollárral emelkedett, ez 16%-a növényi termékeknek (38,5 milliárd dollár) és 21%-a a vetőmagoknak (31 milliárd dollár). Az EU hatékony szabályzással rendelkezik, ami GM termékek fogyasztásra történő engedélyezését illeti. 2003 és 2006 között a rendszer jól működött, azonban 2006 januárja óta újabb engedélyezés nem történt. Jelenleg az EU-ban 47 fajta GM kukorica termesztése lehetséges. A hibridek száma, ha kismértékben is, de évről évre emelkedik. Az EU közös fajtakatalógusára felkerülő fajtákat döntően Spanyolországban és Franciaországban ismerik el, de történt már fajtaelismerés Németországban is. Jelenleg hat tagország rendelkezik hatályos koegzisztencia jogszabállyal (Ausztria, Dánia, Magyarország, Portugália, Csehország és Szlovákia). Nyolc további tagország küldte el az Európai Bizottság számára jogszabály-tervezetét, azonban ezekben az esetekben döntés még nem született. A Bizottság kinyilatkoztatta azon szándékát, hogy harmonizálni kívánja a különböző tagországi koegzisztencia szabályokat. Mostanában jött létre az Európai Koegzisztencia Iroda. Az iroda célja, hogy olyan ajánlásokat dolgozzon ki, aminek alapján a harmonizáció megvalósítható. (Forrás: vetőmag} ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az uniós vetőmagpiac évek óta visszatérő gondja az utántermesztett vetőmag, az úgynevezett Farm Saved Seed (FSS) kérdése. Ma az unió területén a vetésterületek csupán 50%-án használnak minősített vetőmagot. Mivel nem minden országban működik hatékony rendszer a licencdíjak begyűjtésére, ez évente 65 millió euró veszteséget okoz a szektornak. Nagyon fontos a folyamatos kommunikáció a minősített vetőmag előnyeiről, a nyomon követhetőségről. Másrészről tudatosítani kell, hogy a felhasznált fajta növényfajta oltalomban részesített, ezért a gazdálkodókat számos kötelezettség terheli, beleértve a fajtahasználati díj megfizetését. Ennek érdekében az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) ülésein is rendszeresen foglalkoznak a kérdéssel. Legutóbb például a vetőmagzsákokon feltüntetendő, az EU-ban egységesen használható szöveget dolgoztak ki, amelyet a vásárláskor a felhasználónak el kell fogadnia. „Ez a növényfajta oltalomban részesített. A fajta utántermesztése nyilatkozattételre, valamint a licencdíj megfizetésére kötelez. A nyilatkozattétel és a fizetés módja tagországonként eltérő. További információért kérjük, forduljon a begyűjtést koordináló szervezethez vagy pedig a nemzeti vetőmag szövetséghez. Az így befolyt licencdíj a nemesítést, az új fajták kifejlesztését szolgálja.” A vásárlási feltételek fenti módon történő közlését jelenleg minden tagország vizsgálja, hiszen a vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérő módon rendelkezhetnek. Tavaly az Európai Vetőmag Szövetség és az európai gazdákat tömörítő COPA-COGECA szervezet között is zajlottak megbeszélések, amelyek célja az volt, hogy a két szervezet megtalálja azokat a közös pontokat, ahol a kölcsönös érdekek mentén az együttes fellépés lehetséges. Egyetértettek abban, hogy a gazdáknak továbbra is szükségük van a nemesítés által nyújtott előnyökre, az új fajtákra. A nemesítési programokat viszont csak abban az esetben lehet kellő színvonalon végrehajtani, illetve tovább folytatni, ha a fajták után járó licencdíjak begyűjthetők lesznek. Az EU 27 tagországából jelenleg csak 11-ben működik az utántermesztett vetőmag után járó licencdíj begyűjtésére vonatkozó rendszer. A két szervezet a helyzet alapos felmérése érdekében közös felmérést készít a 27 tagország minősített vetőmaghasználatáról, az idevonatkozó nemzeti jogszabályokról és a fajtanemesítő cégek tevékenységéről. (sz) Az üzemi kísérletek eredményei: Zamora FA0 370 Realli FAQ 420 Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín t/ha rel.term.% PD Okoč 9,04 127,31 PD Okoč 8,67 122,06 PD Sokolce 7,53 130,76 PD Sokolce 6,37 110,65 Agrocoop Imeľ 7,49 162,48 PD Zemné 11,88 157,99 Techagra Bučany 10,03 116,86 Agrolens Čenkovce 6,34 104,98 PD Kalná n.Hronom 8,28 101,57 Techagra Bučany 9,49 110,56 PD Rybany 11,1 124,32 PD Tvrdošovce 7,99 137,83 PD Chlievany 9,75 111,22 PO Rybany 10,66 119,34 PD Komoča 12,16 102,69 PD Komoča 12,8 108,13 RD Petrova Ves 8,5 128,98 PD Zavar 9,57 110,65 Pardi FAO 450 Helyszín t/ha rel.term.% Helyszín- A kísérlet helyszíne PD Okoč 8,23 115,89 t/haElért terméshozam t/ha 14% nedvessegnel PD Tvrdošovce Agrocoop tmeľ Agricola Šoporňa PD Zemné PD Komoča 101,17 165,67 108,21 145,77 106,51 átlagához viszonyított termés %-ban saatbau m linz IIHillttlltlilIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlIllll Kvalitné osivá - úspešný zber. Slovensko s.r.o. Ľudová IO, 917 Ol Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 e* mail: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.at Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Tibor Mikié Ing. Ján Grnác tel.: 0903 858 003 tel.: 0003 727 631 Ing. Jozef Piák Ing. Július Banči Ing. Jozef Ostrodieký tel.: 0911 727 914 tel.: 0903 S46 894 tel.: 0903 650 663 Ing. Margita Foltánová tel.: 0903 727 931 BP-7-15093
