Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám, kedd
agrárkörkép 2008. január 8., kedd 12. évfolyam 1. szám Alacsony vetéssűrűséggel A búzahibridek elterjedését a vetőmag ára is befolyásolja, fontos a vetés pontossága 12. oldal Nagy a bizonytalanság Az európai kukoricatermesztés kilátásaiban még sok a kérdőjel 13. oldal Áprilistól 2%-kal nőnek a kvóták Az Európai Bizottság összesen 2,84 millió tonnányi tejkvóta növelésére tett javaslatot 14. oldal A reform ebben a formájában már elfogadható a számunkra is - a „történelmi bázist" már csak 50 százalékban veszik figyelembe Duplájára növekedett a nemzeti pénzügyi keret Zdenka Kramplová földművelésügyi miniszter által vezetett szlovák küldöttség azzal az elhatározással utazott a december 17-19-e között Brüsszelben megtartott miniszteri tanácskozásra, hogy az eredetileg meghirdetet uniós borreformot nem támogja, ha legalább három alapvető kérdésben nem történik változás az eredeti tervezethez képest. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Nevezetesen a nemzeti boríték, a borok megjelölése és a cukorfok répacukorral történő feljavításának engedélyezése terén szükséges a változás. Ismeretes, hogy az uniós borreform első tervezete még a nagy déli bortermelő országok érdekeit tükrözte, és teljes egészében a „történelmi bázis” alapján alakította volna a támogatási keretet tartalmazó „nemzeti borítékokat”. A megállapodás értelmében a „történelmi bázist” már csak 50 százalékban veszik figyelembe, és így a nemzeti pénzügyi keretet fele-fele arányban a termőterület, illetve a termés nagysága alapján képezik. Ennek alapján a szlovákiai bortermelők gyakorlatilag majdnem dupla nagyságú „nemzeti borítékkal” számolhatnak. Az eredeti változathoz képest, amely 2009-ben 1,497 mü- lió eurót szabott meg erre a célra a keret 2,9 millió euróra emelkedett, a 2015-re tervezett 2,9 millió eurós keret pedig 5,1 millió euróra növelhető majd. A szakminisztérium ugyancsak pozitívan értékeli, hogy az új tervezet már lehetővé teszi a szőlőtermelők számára a közvetlen kifizetéseket is. A borok megjelölése terén megállapodás született, hogy a tagországok párhuzamosan megtarthatják az érvényben levő jelölést, egyúttal tilos lesz az egyfajta, de különböző országokból származó borok keverése, ha azzal az érintett országok nem értenek egyet. Továbbra is engedélyezett az alkoholfok növelése répacukorral. Az Európai Bizottság ezt először be akarta tiltani. A jelenlegi engedélyezett cukrozási mérték 2 térfogatszázalék. A szerdai megállapodás értelmében ez általános szabályként másfél százalékra csökken ugyan, de kedvezőtlen időjárás esetén, Brüsszellel egyeztetve további fél százalékponttal emelhető, tehát lényegében megmarad a két százalék lehetősége. A cukrozás- hoz hasonlóan a mustsűrítménnyel való alkoholfok-növelés is több évre benn maradt a támogatási rendszerben, ami a déli országok igénye volt. A telepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bizottság eredetileg 2014-ig el akarta törölni a rendszert, és teljes liberalizációval akarta azt felváltani. A tervezet eredetileg 400 ezer hektár szőlő kivágását akarta kötelezővé tenni uniós szinten a túltermelés megszüntetése érdekében. Végül a megállapodásban 175 ezer hektárban egyeztek meg, ami az összes uniós szőlőterület mintegy 5 százaléka. A kivágási támogatásokat az eredetileg javasolt öt év helyett csak három évig folyósíthatnák. A brüsszeli tanácskozáson Szlovákia és Magyarország képviselői megegyeztek abban, hogy a két fél közösen dolgozza ki és terjeszti elő a tokaji bor előállításának eljárási rendjét és a termékleírást, (sz) (Illusztrációs felvétel) Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei megállapodtak a borreform végrehajtásának feltételeiről - az európai borok így versenyképessé válhatnak Továbbra is engedélyezett marad a répacukor vagy a must felhasználása EU-TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei december végén megállapodást kötöttek a borpiac közös szervezésének reformjáról. A változások egyensúlyt teremtenek a borpiacon, fokozatosan megszüntetik a pazarló és költséges piaci intervenciós intézkedéseket, valamint lehetővé teszik a költségvetés pozitívabb, aktívabb intézkedésekre történő felhasználását, ami fokozni fogja az európai borok versenyképességét. A reform biztosítja a borágazat gyors szerkezetátalakítását, mivel részét képezi az az önkéntes alapú, három évre szóló szőlőtőkekivágási program, amelynek célja a felesleges és nem versenyképes borok piacról történő kivonása. A krízislepárláshoz és az élelmezési célú alkohol lepárlásához nyújtott támogatások fokozatosan megszűnnek, a fennmaradó - nemzeti pénzügyi keretek között szétosztott - pénzösszeget pedig a bor harmadik országbeli piacokon történő népszerűsítésére, az innovációra, valamint a szőlőültetvények és pincészetek szerkezetátalakítására, illetve korszerűsítésére lehet fordítani. A reform a borvidékeken biztosítja a környezet védelmét, oltalmat nyújt a hagyományos és régóta alkalmazott minőségpolitikáknak, továbbá egyszerűsíti a címkézési szabályokat, ami mind a termelők, mind a fogyasztók hasznára fog válni. A reform 2008. augusztus 1- jén lép hatályba. „Nagy örömömre szolgál, hogy kompromisszumra jutottunk, és szeretném megköszönni a mező- gazdasági miniszterek együttműködését a kényes kérdések megoldásában - nyilatkozta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. - Költségvetésünk nagy részét már nem kell a nemkívánatos feleslegektől való megszabadulásra fordítanunk, ehelyett végre arra összpontosíthatunk, hogy versenytársainkkal felvegyük a versenyt, és visszaszerezzük piaci részesedésünket. Bár nem sikerült a tervezett reform minden elemét elfogadtatni, kiegyensúlyozott megállapodás született. Remélem, hogy a tagállamok kihasználják majd a rendelkezésre álló új eszközökben rejlő lehetőségeket.” A borpiac közös szervezésének főbb pontjai Nemzeti pénzügyi keretek: Ezeknek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A lehetséges intézkedések között a következők szerepelnek: népszerűsítés harmadik országokban, a borvidéki szerkezet- átalakítás/átállás, a termelési lánc korszerűsítése, innováció, a zöld szüret támogatása és új válságkezelő intézkedések. Vidékfejlesztési intézkedések: Bizonyos pénzösszegeket átcsoportosítanak a vidékfejlesztési intézkedések közé, amely összegek a borvidékek részére lesznek elkülönítve. Az intézkedések magukban foglalhatják a fiatal gazdálkodók termelésének elindítását, a piaci értékesítés javítását, a szakképzést, a termelői szervezetek támogatását, a termőterület tájképének megőrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezését, valamint a korengedményes nyugdíjba vonulást. A telepítési jogok rendszere: 2015-ig fokozatosan megszűnik, nemzeti szinten azonban 2018-ig alkalmazható lesz. A lepárlási rendszerek fokozatos megszüntetése: A krízislepárlás gyakorlata a tagállamok belátása szerint még legfeljebb négy évig, azaz 2011/12 végéig folytatható, ennek maximális kiadásai azonban az első évben nem haladhatják meg a nemzeti pénzügyi keret 20 százalékát, a második évben 15 százalékát, a harmadik évben 10 százalékát, a negyedik évben pedig 5 százalékát. Az élelmezési célú alkohol lepárlásának gyakorlata négy év alatt fog fokozatosan megszűnni. Az átmeneti időszakban folyósított, termeléstől függő támogatást az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott, termeléstől függetlenített támogatás váltja fel. A tagállamok igényelhetik a melléktermékek lepárlását, amelyet nemzeti keretükből fizethetnek a jelenleginél jóval alacsonyabb mértékben, fedezve a melléktermékek begyűjtésének és átalakításának költségeit. Az egységes támogatási rendszer bevezetése: A termeléstől függetlenített egységes támogatási rendszer szerinti támogatásokat a tagállamok a szőlőtermesztők között osztják szét saját belátásuk szerint. A támogatás továbbá megillet minden olyan gazdát, aki szőlőültetvényét kivágja. Szőlőtőke-kivágás: A hároméves időszakra szóló, önkéntes szőlőtőke-kivágási program 175 000 hektáros összterületet érint, és a támogatás mértéke a három év során csökken. A tagállamok leállíthatják a szőlőtőkék kivágását, ha az érintett terület meghaladja az adott tagállam szőlőtermő területének 8 százalékát, vagy egy régió összterületének 10 százalékát. A kivágási programot a Bizottság is leállíthatja, ha az érintett terület eléri valamely tagállam szőlőültetvényeinek 15 százalékát. A tagállamok ezenkívül eltekinthetnek a kivágástól a hegyvidéki és meredek lejtős területeken, illetve környezetvédelmi okokból. Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OfV) által elfogadott borászati eljárásokat a Bizottság értékelni fogja, majd egyes eljárásokat be fog sorolni az elfogadott európai uniós eljárások jegyzékébe. A címkézés szabályainak javítása: Az európai uniós minőségi bor fogalma a védett földrajzi jelzéssel és a védett eredetmegjelöléssel ellátott borokon fog alapulni. A régóta alkalmazott nemzeti minőség- politikák oltalmat élveznek. A címkézés egyszerűbbé válik, és például a földrajzi jelzés nélküli európai uniós borok számára lehetővé teszi a szőlőfajta és az évjárat feltüntetését. Bizonyos hagyományos kifejezések és palackformák védettek lesznek. Szárazcukrozás: Továbbra is engedélyezett gyakorlat marad, azonban a cukorral vagy musttal történő alkoholtartalom-növelés maximális mértékét csökkenteni kell. Kivételes éghajlati viszonyokra hivatkozva a tagállamok kérhetik a Bizottságtól az alkoholtartalomnövelés mértékének emelését. Mustfelhasználáshoz nyújtott támogatás: Ez a támogatás jelenlegi formájában még négy évig adható. Az átmeneti időszak lejárta után a mustfelhasználási támogatásra fordított kiadásokat a bortermelőket megillető és a termeléstől függetlenített támogatásokká kell átalakítani. (eu-info) (lllusztrációs felvétel)
