Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-08 / 6. szám, kedd

8 Vélemény És háttér - hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. www.ujszo.com 6662 Mindenki annak alapján értékeli az elmúlt esztendőt, mennyi sikert hozott számára, illetve, milyen sok kudarcban volt része. Azt mondják a „szakértők”, a 2008-as évnek jobbnak kellene lennie, mint 2007 volt, mert a nyolcas jó, szerencsés szám, sike­reket sugall. Ha minden igaz, ez az utolsó „koronás” évünk, s az első olyan, amikor határtalanul barangolhatunk az Európai Unióban. Önök szerint milyen esztendő vár ránk - kérdeztük ol­vasóinktól a múlt héten. íme, a válaszok: Biztosan remek lesz, és mindenki leérettségizik az osztályom­ban! BeluczRobi A határok leomlottak, de a szlovák kormány célja továbbra is a nemzeti közösségünk meggyengítése, iskoláink és hitvilágunk le­építése. Hobo A karaván jó irányba halad, hiába ugatnak az ebek. Labancz Semmi jobbat sem várhatunk 2008-ban, talán nagyobb sze­génység? Több hazugság és ígér­getés a politikusoktól. Éva 2008 - magasabb árak, növek­vő terhek, és a régi szlogen: „Ez lesz az utolsó szűk esztendő.” Az­tán minden kezdődik elölről. Axel Addig, amíg ez a garnitúra ha­talmon tetszeleg, nem lesz könnyebb, sőt még rosszabb is lehet. Borúlátó vagyok én is, mint sokan mások. F. Kata VISSZHANG Fico beismerte, hogy... Nem lepett meg Robert Fico kormányfő turócszetmártoni kijelentése, mely szerint Juraj Jánošík rablóvezér eszmei kö­vetőjének tartja magát. Régen tudtam róla, hogy ugyanazo­kat a módszereket alkalmazza, amelyeket eszmei vezére. Túl sokan érezzük ennek a követ­kezményeit, és egyre fogy a lyuk a nadrágszíjon. Balgaság lenne azt hinni, csak a gazda­gokkal szemben lép fel ilyen határozottan. Egyébként a terchovái rablóvezérről is is­mert tény, hogy nemcsak „a gazdagoktól vette el és a sze­gényeknek adta”, ahogy a le­genda tartja. Legtöbbször vá­logatás nélkül rabolt, vajmi keveset adott a szegényeknek, hacsak nem számítjuk azt a néhány tüzes menyecskét, akinek a kegyeit így honorálta. A szegényektől nem vehetett el semmit, mert nem volt semmijük. Fico ebben is túl­tesz elődjén, ő aztán minden­ben a legnagyobb akar lenni. Általában a legszegényebbeket sújtja értelmetlen, rossz tör­vényeivel. Annak idején fen­nen meghirdette, hogy rendet csinál a gázmüvekkel, a vil­lanyszolgáltatókkal, a Slov- nafttal, a nagy üzletláncokkal. A nagy rendcsinálásból nem lett semmi, nyilván a háttérből szóltak „kenyéradó gazdái”, akik a hatalomra segítették, s nem a szegényebb rétegekből verbuválódtak, hogy „hátrább az agarakkal, fiú, különben megnézheted magad”. Ezért maradhat Szlovákia mára az újabbkori Jánošíkok eldorádó- ja, ahol bizonyos szinten már szinte szabadrablás folyik. Néha felszínre kerül valami, de legtöbbször mindent eltus­solnak, idővel minden fele­désbe merül. Csak a lakosság alacsonyabb rétegeinek szen­vedése folytatódik változatla­nul. Megértük azt, hogy kará­csonykor a béke és szeretet, az év legszebb ünnepén is száz­ezrek a boldog ünnepvártás helyett attól rettegtek, mit hoz az új év. És a rettegés korának még nincs vége. Hacsak Ro­bert Fico nem jut nagy eszmei vezére sorsára. Palágyi Lajos, Albár A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. 'IV/tfli i< ■AftilaaUAiik Kópé-rajzverseny Az általam legjobbnak tartott rajz készítőjének neve: A szavazó neve: ..................................... Postacíme: ..................................... Aláírása: szavazócédula SZEMSZÖG Nem öröm az áremelés, de elengedhetetlen Az utóbbi néhány hónapban látványosan meglódultak az élelmiszerárak. Szlovákia minisz­terelnöke meg is lelte a fő bűnösöket a multinacionális ke­reskedelmi láncokban. Egy beval­lottan populista és nemzeti érzelmű politikustól nem is lehet más várni, mint a külföldi és gaz­dag, azaz az általa nem befolyá­solható piaci szereplők bűnbakká nyilvánítását. Persze, tény az is, hogy nemcsak az élemiszerárak, hanem például a benzin ára is emelkedik az utóbbi időben, eb­ben a kérdésben viszont már ko­rábban a Slovnaftot vette a célke­resztjébe. Manapság, sok-sok évvel a rendszerváltozás után, a lakosság többsége tudatosítja, hogy Szlo­vákia réges-régen nem tudja ma­gát kivonni a világgazdasági fo­lyamatokból, minden árváltozás igen hamar begyűrűzik ide is. A nyersolaj londoni és a New York-i ára a napi hírek részévé vált, így mindenki tudja, hogy a magas benzinárak ugyanúgy bosszantják a kaliforniai átlagembereket, mint a bajorokat. A mezőgazdasági árak világméretű növekedése szintén közismert tény, bármilyen össze­esküvést sejteni mögötte botor­ság. Okaúsokrétűek, közülük di­vat kiemelni a bioüzemanyagok termelését. Ennek valóban van keresletnövelő, tehát árfelhajtó hatása. A mezőgazdasági termé­keket mostanáig alapvetvetően étkezésre és takarmányozásra használták. A tudomány és a technika fejlődése során meg­termelésük idővel egyre olcsóbbá vált, és más iparágakhoz képest egyre kisebb hasznot hozott. Ez már Monarchia idejében gondot jelentett, mert a 19. század má­sodik felében a dél-amerikai ga­bona nagy árharcot okozott a magyar termelésnek. Mivel a me­zőgazdaságban dolgozók jöve­delme egye inkább lemaradt a gazdaság más szektoraiban dol­gozókétól, állami ártámogatást kaptak. Az első ilyen központi beavatkozás az Egyesült Álla­mokban indult a nagy gazdasági válság után a 30-as években, de pontosan ez okozza ma is, hogy az Európai Unió költségvetésé­nek felét az agrárszubvenciók szívják fel. Egyébként a fejlett vi­lág saját agrárgazdaságainak nyújtott támogatásai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a fej­lődő országok mezőgazdasági termékei nem versenyképesek a piacaikon. Ha jobban kitekintük a világ nyersanyagpiacaira, mindenütt emelkedést látunk. Az ipari fémek közül a réz, az ólom a cink mind drágult, akárcsak az arany. Min­dennek oka a hatalmas kereslet, amit többek között Kína és India erős gazdasági növekedése okoz. Az áremelkedésnek senki sem örül, de nyilvánvaló okait tudo­másul kell venni. Az élelmiszer­árak az utóbbi években Szlováki­ában, de Uniós szinten is, stagnál­tak és a nagyobb ármelkedésnek most jött el az ideje. Ebben még kár a bioüzemanyagokat kárhoz­tatni, mert gyártásuk egyelőre el­enyésző részét képezi a mezőgaz­dasági kapacitásoknak. Ez az ár­emelkedés azonban a termelők­nek segíthet, hogy több évtized után végre tisztességes jövede­lemhez jussanak és ez kiemeleke- dő mértékben érvényes a Kárpát­medencére is. Jó lehetőség továb­bá a fejlődő világban élőknek, hogy magasabb jólétet érhesse­nek el. De még maguk a fejlett or­szágok is nyerhetnek, ha csök­kenthetik a mezőgazdasági támo­gatásokat. A mostani élelmiszer- árak tehát egy globális nyers­anyagár-növekedés részét képe­zik, ellene administratív eszköz­zel bármit is tenni hasztalan, sőt inkább érdemes kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Horbulák Zsolt KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Tőkés ismét segítséget kér Traian Basescu román államfő támogatását kéri ismét Tőkés László függeden európai parla­menti képviselő azért, hogy janu­árban csatlakozhasson az Európai Néppárt (ÉPP) frakciójához az Európai Parlamentben - adja hí­rül a szombati romániai sajtó. A szabadságát Ausztráliában töltő Tőkés közleményben kérte Traian Basescu t, hogy közvetítsen a közte és a demokrata párti ro­mán képviselők között kialakult konfliktus feloldása érdekében. Decemberben ugyanis ez utób­biak Tőkésnek az EPP-hez való csatlakozása ellen szavaztak, no­ha azelőtt Basescu - Tőkés szerint - személyesen is megígérte, hogy a demokraták nem fogják akadá­lyozni felvételét. Tőkés a novem­ber 25-i európai parlamenti vá­lasztás nyomán került be az euró­pai törvényhozásba. A független képviselő abban reménykedett, hogy már decemberben csatia­kozhat az EPP-hez, amelynek ro­mániai delegációját elsöprő több­ségben Basescu egykori pártja, az azóta Demokrata Liberális Párt (PDL) névre keresztelkedett De­mokrata Párt (PD) képviselői al­kotják. A független képviselőt de­cember 5-én fogadta hivatalában az államfő. Tőkés már a találkozó előtt tudomást szerzett arról, hogy a demokraták meg akarják akadályozni felvételét az EPP-be. Ezért már akkor is kérte Basescu támogatását. Az ÉPP romániai de­legációjában született decemberi döntést követően a demokrata Sorin Frunzaverde úgy nyilatko­zott a román sajtónak, hogy kon­zultáltak ugyan Tőkés felvételé­nek ügyéről Basescuval, de az ál­lamfő „az ő lelkiismeretükre bízta a döntést”. Tőkés sajnálatosnak tartja, hogy a román-magyar konfliktust nem sikerült megelőzni. Levelé­ben ugyanis kifejti: Basescu arra kérte, hogy az autonómiaügy fel­vetésével Románia EP-belépőjét ne terhelje román-magyar dispu­tával. ,ózonban ennek előidézője nem én, hanem maga a Demokra­ta Párt lett, amely ezáltal a Fi- deszhez fűződő román kapcsola­tokat is feszültté tette” - véli Tő­kés. Aképviselő kabinetfőnöke, Szi­lágyi Zsolt egy nagyváradi sajtótá­jékoztatón emlékeztetett arra, hogy az EPP-nekkell meghoznia a végső döntést. Tudomása szerint a kérdésben Brüsszelben január 7-10. között, vagy Strasbourgban a január 14-17. közötti üléssza­kon határoznak. (Új Magyar Szó) Kisebbségek Szerbiája Fél a Koszovó végleges státusát meghatározó döntés szerbiai ha­tásaitól Pásztor István, a vajdasá­gi Magyar Koalíciónak a januári szerbiai elnökválasztáson induló jelöltje. „Félek a koszovói bomba rob­banásától, függetlenül attól, kit talál el. A veszély egész közössé­günket fenyegeti. A gyakorlatból tudjuk, hogy konfliktusokkal ter­helt, szélsőséges helyzetekben megszaporodnak a nemzeti ki­sebbségekhez tartozókat sújtó negatív jelenségek” - mondta a Deutsche Welle rádiónak adott, s a szerb média által idézett nyilat­kozatában a politikus. A Vajdasági Magyar Szövet­ség elnöke azt is kifejtette, hogy kampányában meg akarja mu­tatni, milyen Szerbiára vágynak az ország nemzeti kisebbségei. „Nemcsak a magyar közös­ségnek, hanem a többi nemzeti kisebbséghez tartozóknak is el akarom mondani, milyen kelle­ne legyen az a Szerbia, amely­ben jobban érezhetnénk ma­gunkat, mint most. Ezt egyetlen demokratikus jelölttől sem hall­hatják, mivel ők nem tartoznak nemzeti kisebbséghez” - fogal­mazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Pásztor István irreálisnak mondta, hogy bekerüljön az el­nökválasztás végső fordulójába, de kijelentette: választóit csak akkor biztatja a második körös szavazásra, ha a nemzeti kisebb­ségek biztosítékot kapnak elvá­rásaik teljesítésére. „Fel akarjuk ajánlani progra­munkat a választás döntő fordu­lójába bekerülő demokratikus jelöltnek. Nyilvánosan tesszük ezt, és azt várjuk tőle, hogy nyíl­tan mondja meg, mit vállal belő­le, s mit nem. A válaszától füg­gően döntünk a támogatásáról” - nyilatkozta Pásztor. A szerbiai elnökválasztáson, amelyet január 20-ára írtak ki, kilenc jelölt indul, de egynek sincs esélye arra, hogy az első körben győzzön. A küzdelem - február 3-án - minden jel szerint Borisz Tadics jelenlegi államfő és a nacionalista szerb radikáli­sok vezére, Tomiszlav Nikolics között fog eldőlni. Akkor pedig már minden százalék számít. (Vajdaság.info) (AP-felvétel) George Bush a fellegekben jár

Next

/
Oldalképek
Tartalom