Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-07 / 5. szám, hétfő

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 7. www.ujszo.com Sean Penn vezeti a cannes-i filmfesztivál zsűrijét Rendezői „feloldozását" A tanú 1981-es cannes-i sikere jelentette, ezután kapott szabad utat... A fenegyerek lesz a zsűri elnöke Párizs. Sean Penn amerikai színész-rendező lesz az idei can­nes-i filmfesztivál zsűrijének el­nöke -jelentették be csütörtökön a szervezők. Penn a „független amerikai mozit és egyúttal azt az Amerika-képet képviseli, amit szeretünk” - indokolta a döntést Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója. „Az utóbbi években a mozi építménye az egész világon meg­újult, egyre tartalmasabb, provo­katívabb, megindítóbb és fantá- ziadúsabb. A filmkészítés új gene­rációja előtt nyílhatott meg az út. A cannes-i filmfesztivál régóta epicentruma az új hullámokkal érkező filmesek felfedezésének. Alig várom, hogy részt vehessek benne” - fogalmazott az Oscar-dí- jas színész a felkérés elvállalása nyomán kiadott közleményben. Sean Penn nemcsak megalku­vásoktól mentes művészi karrier­jével vívta ki a kritika és a közön­ség elismerését, hanem politikai lelkiismerete melletti egyenes ki­állásával is megbecsülést szerzett. A Bush-kormányzat és az iraki háború következetes kritikusa­ként többször is nyilvánosan szót emelt, tavaly pedig demonstratív látogatást tett Hugo Chávez vene­zuelai elnöknél, aki közismerten elítéli az amerikai politikát. Mindez a május 14. és 25. között zajló 61. Cannes-i Filmfesztivál főítészi posztjának betöltésénél csak a 47 esztendős színész elő­nyére válhat, hiszen a filmes szakma a Cote d’Azur-i filmmust­rát különcségei mellett minden irányzatot befogadó nyitottságá­ért tiszteli, amely mellett termé­szetesen remekül elfér az álömvi- lág csillogása. Sean Penn, az egykori holly­woodi fenegyerek Los Angelesben született, édesanyja színésznő, apja rendező volt. Jogásznak ké­szült, ám mégis a színészetet vá­lasztotta, s 1981-ben debütált a filmvásznon a Takarodó című ka­tonai drámában. A nyolcvanas évek közepén Madonnával, a popsztárral kötött négy évig tartó viharos házasságával került a cím­lapokra. 1996-ban ismét megnő­sült, Robin Wright színésznővel 11 évig élt együtt, két gyermekük született. Második házasságának felbontását éppen a múlt héten mondták ki. Filmszerepeiért szá­mos díjat kapott, három jelölés után Clint Eastwood Titokzatos folyó című drámájával végül 2004-ben az Oscar-díjat is kiér­demelte. Első rendezői munkája az 1991-ben készült, vietnami témájú Indián vér volt. Idén ismét egy rendezésével hívta fel magára a figyelmet: az Út a vadonba című alaszkai produkciót az Arany Gló­buszra és az amerikai filmakadé­mia díjára is esélyesnek tartják. Cannes-ban kétszer aratott sikert: 1997-ben a legjobb színészi alakí­tás Arany Pálmáját kapta az Éle­tem szerelméért, 2001-ben pedig Az ígéret megszállottjáért jelölték a legjobb filmért járó díjra, (mti) Sean Penn (AP-felvétel) jtyuuitu MUSIC ART ­a Szentpétervári Állami Jégbalett előadásában t r ■"Zene: Piotr I. CajkoDskij az est védnöke Őexelenciaja Alexander Ivanovič Udaľcov, • • az Oroszországi Föderáció nagykövete 2008. januári 9. ís.oo 0 NTC Sibamac aréna POZSONY JEGYELŐVÉTEL: www.ticketportaI.sk / tel.: 02 52 93 33 23 NTC Sibamac aréna, Príkopová 6. Bratislava Dr.Horák / tel: 02/54 43 56 67 INFO: wuu-.music-art.sk, tel: 0903 445 710 BP-7-15182 Bacsó Péter 80 éves Budapest. Január 6-án ün­nepelte nyolcvanadik szü­letésnapját Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, kiváló művész, a Magyar Mozgókép mestere. JUBILEUM Kassán született, a család a negyvenes évek elején költözött Budapestre. A fiatal Bacsó szí­nésznek készült, s 1946-ban fel is vették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára - igaz, raccsolása miatt nem színész, hanem rendezői szakra. 1950-ben kapta meg a dip­lomáját, Fehér Imrével, Makk Ká­rollyal, Kovács Andrással együtt. Azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál), így részese lehetett a magyar film újjászületésének, forgatókönyv­íróként a legsikeresebb Fábri Zol­tán 1958-ban készült Édes Anna című filmj ében volt. Rendezőként 1963-ban mutat­kozott be a Nyáron egyszerű című lírai alkotással, amely az akkori fi­atalok életével, gondolkodásmód­jával, magatartásformáival foglal­kozott. Ugyanilyen témájú volt a Szerelmes biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967), mintegy előkészítve a komorabb hang­vételű, a fiatalok öngyilkossági hajlamának mozgatórugóit kutató Fejlövést, amely aztán meghozta számára az igazi kiugrást. Igazi hangjára, a szatírára a hat­vanas évek végén készült munkái­ban talált rá. Az 1969-ben készült A tanú a koncepciós perek der­mesztő világát ábrázolta, tragi­komikus felfogásban. A film tíz évig porosodott dobozában, csak zárt vetítéseken mutathatták be, utána azonban óriási sikert aratott és a mai napig kultuszfilmnek számít. Bacsó számára a „feloldozást” A tanú 1981-es can­nes-i sikere jelentette, ezután ka­pott szabad utat. A szatíra folyta­tását Pelikán gátőr rendszerváltás utáni kalandjaival Megint tanú címmel 1994-ben forgatta le. A hetvenes években érdeklődése aktuálpolitikai kérdések felé for­dult: Kitörés (1970), Jelenidő (1971), Harmadik nekifutás Jelenet A tanúból (1973). A szatirikus hangvétel foly­tatódik az Ereszd el a szakállamat (1975), a Ki beszél itt szerelemről (1979) című alkotásaiban. Az öt­venes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése a Te ron­gyos élet (1983), a Titánia, Titánia (1988), Sztálin menyasszonya (1990). Az egyén és a történelem viszonyával foglalkozott a Hány az óra, vekker úr? (1985) című film­ben. A kilencvenes évek Magyaror­szágának kaotikus állapotairól szól a Balekokés banditák, Karády Kata­lin életének állít emléket a Hamva­dó cigarettavég (2001). Utolsó munkáját, a De kik azok a Lumnit- zer nővérek?-et a 2006-os film­szemlén mutatták be. 1968-ban a Nyár a hegyen el­nyerte a San Sebastian-i filmfesz­tivál Ezüst Kagyló Díját, a Forró vi­zet a kopaszra az akkor még kevés­sé ismert Steven Spielberg Párbaj című thrülerét utasította maga mögé, elnyerve az 1972. évi Ta- orminai Filmfesztivál Nagydíját. Rendezői munkája mellett a hat­vanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, 1982-es nyug­díjba vonulásáig vezetője volt, s tanított a Színház- és Film- művészeti Főiskolán is. Tevékeny­ségét 1972-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmaz­ták, 1998 óta birtokosa a Magyar Köztársaság Középkeresztjének, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki, 2006-ban Budapest Díszpolgára elismerésben részesült, (mti) Bacsó Péter pályakezdete Bacsó-Böhm Péter polgári családban nevelkedett. Anyjától, Pa­lotai Boris írónőtől a szépérzéket, a kultúra iránti fogékonyságot örökölte. Az a kivételes szerencse jutott osztályrészéül, hogy hoz­zájárulhatott Radványi Géza klasszikusa, a Valahol Európában si­keréhez. Tetűfelelős beosztásban mosta esténként petróleummal a szereplő gyerekek haját, reggelente pedig - ez még nehezebb beosztásnak bizonyult - Máriássy Félix asszisztenst kellett éb- resztgetnie. Világszemlélete ekkoriban alakult ki. A kassaiak vendégjátéka Janika Miskolcon Miskolc. A Janika című drá­mával, Korognai Károly rendezé­sével vendégszerepei a kassai Thália Színház a Miskolci Nemze­ti Színházban január 9-én. Csáth Géza remekművét tavaly decem­ber 13-án mutatta be a kassai színház. A kassai közönség vas­tapsa után vélhetően Miskolcon is sikert arat a darab, amelynek cse­lekményét furcsa és tragikus, mélyről feltörő szenvedélyek irá­nyítják. A történet a századelőn, Pertics Jenő polgári lakásában ját­szódik boldog békeidőkben. A pesti-lakásban látszólagos családi idill uralkodik. A nyugalom azon­ban a vihar előtti csendet jelenti. A darab első része a család kisfia, Janika halála köré épül. A máso­dik felvonás a temetés után, egy bonyolult és furcsa szerelmi há­romszögben játszódik. A sötét és komoly, a századforduló utáni idő fojtott hangulatát árasztó tragé­dia ugyanakkor tele van humorral és élettel. (mti) Petrik Szilárd és Varga Lívia (Gabriel Bodnár felvétele) OTTHONUNK A NYELV Még egyszer a baconszalonnáról CSUKAGYULA A közelmúltban felmerült a kér­dés napilapunkban: szalonna-e a baconszalonna? Annak ellenére, hogy a baconszalonnával eddig már több nyelvész is foglalkozott, a kérdést még nem sikerült kielégí­tően megválaszolniuk. Szakisme­retek hiánya miatt nem jutottak el a megoldáshoz, mert a megoldás le­hetősége a szakfordítók térfelére esik. Nálunk még fél évszázaddal ez­előtt is a szalonna zsírrétegből állt, hús nélkül, és ha mégis előfordult benne a hús, mint nem standard szalonnát császárhús, angolszalon­na, kolozsvári szalonna, oravská slanina néven nevezték meg. Ebben az időben az angolok már géppel végezték a nehéz munkát, és olyan szalonnát ettek, amelynek na­gyobb részét színhús tette ki. Ez volt nekik a szalonna, vagyis a ba­con (ejtsd: békn). A mi szalonnán­kat zsírszalonnaként (fatty bacon) kezelték. Ez időben nálunk, Európa közepén már tanították, hogy hiz­lalhatunk sonkasertést (80-104 kg), baconsertést (1054-123), tő­kesertést (124-131 kg) húskimérés céljából, zsírsertést 180 kg súlytól felfelé. Abacon csaknémán olvasva érthető, mert hangosan magyar módra béknt kell ejteni, szlovák módra pedig békán ímandó és ej­tendő. A bacon szó nemcsak sza­lonnát jelent, hanem sertéstípust, súlykategóriát is. Mi, közemberek a köznyelvben a bacont inkább kerüljük. Ha a hotel­iskolának csúfolt vendéglátó-iparit végeztük el, akkor szóban és írás­ban kommunikálnunk kellene az angolvendéggel. Anyanyelvűnkben használjuk a hazai terminusokat vagy a leg­egyszerűbb húsos szalonnát, amire az MTV-ben, a Kossuth rádióban és a népnyelvben is találunk példát. A baconszalonna mint az an­golszalonna szinonimája egy többnyelvű és jó hírű szakszó­tárban is megtalálható. Alatta a szakember nem szalonnaszalon­nát ért, hanem azt, hogy bacon típusú sertés szalonnájáról van szó. Szakterminológiai kérdések megoldása szakismeret nélkül szinte lehetetlen, nélküle könnyen eshetünk a vörös ökör potenciál hibájába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom