Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-07 / 5. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Nőtt az infláció Budapest Szakértők azzal számolnak, hogy decemberben nőtt az infláció Szlovákiában, egyebek között az élelmiszer- és energiaárak emelkedésé miatt. A Dow Jones által megkérdezett 5 elemző véleményének az átlaga szerintüzlovákiában a decemberi éves szintű infláció 3,4 százalékra emelkedett a novemberi 3,1 százalékról, ami azonban a megfigyelők szerint nem veszélyezteti Szlovákiának azt a tervét, hogy 2009-ben csadakozzon az euróövezethez. Decemberben elsősorban az élelmiszerek, az üzemanyagok és a szolgáltatások ára nőtt A hivatalos adatot pénteken közlik Szlovákiában, Csehországban már szerdán. Szakértők szerint ott az infláció 5,1 százalékra emelkedett a novemberi 5,0 százalékról. Ez a szint jóval meghaladja a központi bank hosszú távú 3 százalékos inflációs célját. A megfigyelők emiatt nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a jegybank kamatemelést hajt végre az első negyedéven. (MIT/Dow Jones) Nagy Lajos király szobra Szakolcán Szakolca. Szobrot állítottak I. (Nagy) Lajos magyar királynak tegnap Szakolcán (Skalica). A Csehország és Szlovákia határa közelében fekvő község hosszú időn át Magyarország egyik legvirágzóbb városa volt. A Szakolca főterén helyet kapott - közel három méter magas - szoborral a város hálájának akar kifejezést adni, amiért a magyar uralkodó 1372-ben a szabad királyi városok sorába emelte Szakolcát. Nagy Lajos 1381-ben személyesen is járt itt. A város, amelynek védőfalán a négy világtáj felé nyílnak a kapuk, s amelynek arculatát ma is döntően a korábbi századokban épült műemléképületek határozzák meg, saját költségen állította fel a magyar király szobrát. Ez annak dacára történt, hogy magyar nemzetiségű emberek ma már csak igen kevesen élnek itt, 1910-ben is mindössze félezer volt a számuk. A magyar történelemben és művelődéstörténetben azonban jelentős helyet elfoglaló Szakokéhoz olyan nevek kötődnek, mint II. Béla királyé, aki 1108-ban itt született, vagy az itt élt s 1801-ben itt elhunyt költő, Gvadányi József, akinek emléktáblával jelölt házát ma is gondosan karbantartják. Közismert, hogy 1911 és 1913 között ebben a városban volt tanító egy másik nagy magyar költő, Juhász Gyula. (MTI) Erőszakoskodó rendőr Pozsony. Állítólag orális szexre kényszerített egy nőt egy rendőr tavaly az egyik ligetfalui kapitányságon, amikor a hölgy azt jött bejelenteni, hogy bűncselekmény áldozatává vált. A nő barátját - akit a történtekkor fogva tartottak - a rendőrök cukkolták is azzal, hogy mit tesznek majd a barátnőjével. Ján Packa országos rendőrfőkapitány közölte, az illetékes szervek ellenőrzést kezdenek az ügyben, s ha a nő állítása bebizonyosodik, a tetteseket megbüntetik. A rendőrség még egy további hasonló ügyben folytat eljárást. (SITA) Gazdag év végi jutalmak a minisztériumoknál Osztogatás a tárcáknál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Karácsony előtt a minisztériumok vezető posztjain nagyot merítettek a bőségszaruból, a főosztályvezetők, államtitkárok a tárcák többségénél legalább 50 ezer koronás év végi prémiumot kaptak a munkájukkal elégedett miniszterektől. Lapértesülések szerint a rekorder Ivan Valentovič egészségügyi miniszter volt, aki Daniel Klačka államtitkárnak, továbbá Pavol Lazúr irodavezetőjének egyaránt 125 ezer koronás jutalmat hagyott jóvá, a az osztály- vezetők legalább 90 ezer koronával lettek gazdagabbak. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter tárcája is valóban szociális volt: az ottani főosztályvezetők 50-70 ezer koronával lettek gazdagabbak. Érdemes a környezetvédelem és a kultúra területén is ügyködni, az előbbi minisztériumban az államtitkárok áüagban 85 ezer, az utóbbiban pedig 74-80 ezer koronával gyarapodtak. Maga Robert Fico kormányfő sem volt fukar: Igor Federič hivatalvezetőnek 90 ezer koronát hagyott jóvá, tanácsadóinak, osztályvezetőinek pedig esetenként akár 75 ezer koronával is hozzájárult karácsonyi vásárlásaikhoz. Érdekes, hogy a rendkívül agilis Silvia Glendová szóvivő számlája mindössze 35 ezer koronával gyarapodott. A belügyi és a honvédelmi minisztérium titkolja az év végi „aranyeső” nagyságát, Štefan Harabin igazságügyi miniszter pedig tiltakozik az ellen, hogy közzétegyék a beosztottak javadalmazását. (P, só) Visszatért a közszolgálati média szerepének kommunisták szerinti értelmezése Állami médiát akar az államfő Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök is csatlakozott a független médiát ostorozó Robert Fico kormányfőhöz. Az államfő kijelentette, hogy a köz- szolgálati televíziónak és rádiónak a kormány és a parlament álláspontját kell tolmácsolnia, képviselőinek teret kell kapniuk, hogy reagálhassanak a másutt elhangzó féligazságokra. ÖSSZEFOGLALÓ A közös fizetőeszköz átvétele előtt erősödhet a korona árfolyama, utána kissé gyorsul majd az infláció Robert Fico kormányfő már hónapok óta hadakozik a sajtóval, egy alkalommal azt is kijelentette, hogy az ő ellenzéke az újságírók. A három kormánypárt elnökének decemberi tanácskozása után nyíltan kijelentette, hogy elosztották a közszolgálati televíziót, valamint a közszolgálati rádiót felügyelő tévétanácsban, illetve rádiótanácsban megüresedő helyeket. (A két tanács tagjait a parlament választja, így a kormánypártok kedvük szerint tölthetik fel a két testületet.) Fico azt sem titkolta, saját embereiken keresztül akarnak befolyást gyakorolni a két közszolgálati médiára. Ivan Gašparovič szombati rádiózván Gašparovič a közszolgálati tévében, amely hamarosan a kormányé lesz (ČTK-felvétel) nyilatkozatában egyetértett ebben Ficóval. „Nem értem, miért váltottak ki olyan nagy visszhangot a kormányfő szavai. A kormánynak és a parlamentnek rendelkeznie kellene saját médiával, amelyek ismertetik a kormány döntéseit, álláspontját, azokét, akik irányítják az országot. Hogy az állami intézmények ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudnak reagálni a féligazságokra” - közölte az államfő, majd a sajtót bírálta. „Ha valami nem tetszik az ellenzéknek, akkor azt közölted a saját sajtóorgánumaiban, és a kormány ezekben már nem kap megfelelő teret a párbeszédre. A média pedig manapság mindenben csak a rosszat keresi, és nem látja meg a jót” - panaszkodott a köztársasági elnök. Szerinte ha a tévé-, valamint a rádiótanácsot is felügyeli majd a kormány, akkor szabadon ismertetheti a véleményét, anélkül, hogy azt valakik más megvilágításba helyeznék. (ú) Az euróbevezetés kettős hatása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euró bevezetése kapcsán a két leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy milyen árfolyamon vezetjük be, valamint az uniós pénz milyen mértékű inflációt eredményez. Banki szakértők szerint a végleges korona/euró árfolyam 32,50 és 33,50 korona/euró közötti sávban mozog majd. Ha valóban beigazolódik a prognózis, akkor ez azt jelenti, 2008 első félévében látványosan erősödik a korona kurzusa. Ugyanis már hónapok óta 33,20-33,60 korona/euró közötti sávban tartózkodik, s ebből még a sorra érkező kedvező gazdasági hírek (kisebb az állami költségvetés hiánya, csökken a külkereskedelem deficitje, a vártnál gyorsabb a gazdasági növekedés) sem lendíti ki. Ha a nemzetközi pénzpiac valamikor március tájékán azt tapasztalja, hogy Szlovákia teljesíti az összes feltételt, továbbá Brüsszelből és Majna- Frankfurtból biztató jelzések érkeznek, akkor megkezdődhet a korona lendületes felvásárlása - az árfolyam pedig végleg a 33 korona/euró szint alá bukhat. Ebben az esetben a frankfurti Európai Központi Banknak még egyszer módosítani kell a koronának az euróhoz viszonyított középár- folyamát (ez 2007 márciusa óta 35,44 korona/euró), mivel nem az aktuális pénzpiaci kurzusból, hanem a középárfolyamból indulnak ki a végleges átváltási szint kiszámításakor. Egyébként 2007 márciusában egyszer már elértük a 32,70 korona/euró árfolyamot, akkor a nemzeti bank még közbeavatkozott, ám napjainkban, érzékelve a 8 százalék feletti gazdasági növekedés hátszelét, már nem akadályozná meg az újbóli kurzusugrást. Arról nem is szólva, hogy az olcsóbb euró némüeg inflációgyengítő hatással bír. S ezzel elérkeztünk a második kérdéskörhöz, a 2009-től várható pénzromláshoz. Robert Fico miniszterelnök hiába fenyegeti már most büntetésekkel az üzleteket, a pénzcsere után valamivel gyorsabb lesz a pénzromlás üteme, ami különösen a szolgáltatások terén mutatkozhat meg. Ez azonban nem írható az árkerekítések számlájára. Napjainkban csak az egyre erősebb korona - tavaly csak az euróhoz képest éves szinten 2,6 százalékkal javított pozícióján - teszi olcsóbbá a behozatalt, azaz mérsékli a pénzromlás ütemét. 2009-től ez a hatás természetesen elmarad, mivel búcsút intünk a mostani fizetőeszköznek. A másik inflációgerjesztő tényező pedig a fejlett nyugat-európai országok és Szlovákia árszintje közötti különbségben keresendő. 2006-ban Szlovákiában a termékek átlagára a 15 tagú „régi” európai uniós tagok 72 százalékán állt, ami pedig a szolgáltatásokat illeti, azok mindössze az uniós árszint 37 százalékán mozogtak. Márpedig az eurózónán belül nem maradhatnak fenn tartósan ilyen óriási árkülönbségek, a fokozatos közeledés elkerülhetetlen. A hangsúly a fokozatosságon van, tehát nincs szó árugrásról, mindössze valamivel nagyobb inflációról. Bár nehezen ismeijük be, béreink is lépésről lépésre közelednek az uniós átlaghoz, igaz, sokan ezt még nem érzékelik. Ennél pontosabb előrejelzés nehezen adható, mindössze annyit jósolhatunk: május végéig megtudjuk, átvehetjük-e vagy sem az eurót (a fix árfolyamot addigra szintén közzétehetik), 2009 derekán pedig az inflációs hatásokról is világos képet kapunk, (hn, shz) Euróbankók kölcsönbe Az euróbankókat az Osztrák Nemzeti Banktól kapná kölcsön egy időre Szlovákia, az érmék előállítására viszont felkészült a Körmöcbányái pénzverde - a próbaveret-kollekció is elkészült már. Szlovákiának összesen 400 millió darab fémpénzre és 188 millió darab euróbankóra lesz szüksége. A korona bevonása után a papírpénzeket a kereskedelmi bankokban egy teljes évig, a Szlovák Nemzeti Bankban pedig köteden ideig beváltják euróra. Délen jég, északon hó, a Magas-Tátrában lavinaveszély - a rendőrség figyelmeztetése szerint csak az keljen útra, akinek valóban halaszthatatlan dolga van Kaparós sors (ČTK-felvétel) Ma ismét jegesedés várható délnyugaton ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap a vasúti közlekedésben komolyabb fennakadást nem, de néhány járat esetében többórás késést okozott a váltók befagyása. Mivel a téli szünet után holnap folytatódik az oktatás, sok szabadságoló család tegnap utazott, vagy ma utazik haza. A meteorológiai szolgálat jelentése szerint ma 12 óra után ismét jegesedés várható Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyében. Nagyszombat megyében ezért a rendőrség fokozott felügyeletet ígér a főbb utakon, hasonló készenlétet jeleztek további régiókban is. Tegnap az ország déli részén a jég, északabbra a hó és a hókása keserítette meg sokak életét. A szlovákiai hegyekben - különösen Közép-Szlovákiában - vasárnap reggelre körülbelül 5-10 centiméternyi friss hó hullott. Ez ugyan a síelőknek kedvezett, mert - különösen a Magas-Tátrában és a Liptói-havasokban - kiválóak a síelési feltételek, de a helyenkénti havas eső és a havazás miatt veszélyessé váltak a síközpontokhoz vezető utak. A heves széllökések miatt a hétvégén nem járt felvonó vagy libegő a magas-tátrai Kőpataki- tóhoz, a Lomnici-csúcsra és a Lomnici-gerinchez. A szinte állandó havazás és a nagy szél miatt a Magas-Tátrában fokozott a lavinaveszély. Ott a nemzetközi ötös skála szerinti másodfokú lavinakészültség van érvényben, s ugyanez a helyzet az Alacsony- Tátrában és a Liptói-havasokban (Západné Tatry). Nemcsak Szlovákiában, hanem a térség több országában is komoly gondokat, fennakadásokat okozott a hétvégi időjárás. Különösen a szomszédos Csehországban és Németországban, valamint Magyarországon bénította meg az életet az utakra fagyott csapadék. A hegyvidéki területeken az erős szél miatt sok helyen hóátfúvások torlaszolták el az autósok útját. Berlinben vasárnapra virradó éjszaka 480 ember szenvedett törést a csúszós járdákon, utakon. A cseh mentőszolgálatot egy éjszaka alatt 350 hasonló balesethez riasztották országszerte, este nyolc és reggel kilenc óra közt összesen 115 közúti baleset történt a tízmilliós szomszéd országban. Egyébként Pozsonyban tegnap fél nap alatt 50 embert vittek be valamelyik kórházba, mert elcsúszott a járdán, közülük 11-en súlyosabb törést szenvedtek és hosszabb kórházi kezelésre szorulnak. (sita, akt, ű)
