Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-22 / 294. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 22. Régió 5 nélkül kelhetünk át rajta; országszerte ünnepeltek, de akad, aki szkeptikusan szemléli a változásokat 2008-ban duplájára duzzad a testület létszáma Cered-Tajti. Limbó (Szekeres Éva felvétele) Vámtiszt került a városi rendőrség élére ÚJ SZÓ-HÍR tékközpontú, elvi politizálással nem lehet választást nyerni, az ál­lamok közötti vagy a fejekben lé­vő határokat nehezebb-e lebonta­ni? A Fő téren Fero Guldan képző­művész meleget árasztó, hajó ala­kú kályhája köré gyűltek az embe­rek. Az egyházak képviselői sze­rint reményre van szükség, fon­tos, hogy önzetlenül és határtala­nul tudjunk szeretni, itt az ideje, hogy „felszabaduljunk a testvéri szeretette”, egymás között is ha­tárt kell bontani. Gyalog zarándokolt Tornaijáról Tajtiba Éjfél után néhány perccel fogott hozzá a dél-gömöri Tajtit és a szomszédos Ceredet összekötő úton a két település polgármeste­re, Molnár Gyula és Czene Árpád, a vassorompó átvágásához. Si­mon Zsolt parlamenti képviselőt hívták segíteni. Az eseményre kö­zel ezerötszáz ember látogatott el, a dermesztő hideg ellenére ki­váló hangulat uralkodott. Az ün­nepi beszédek az együttélés, az együttműködés fontosságát hang­súlyozták, utalva arra, hogy a megnyíló határok gyógyírt hoz­hatnak a trianoni döntés által okozott súlyos sebekre. A fiatalabb korosztály kicsit la­zább hangulatban, ,jó buliként” élte meg a határnyitást, pezsgőz­tek, táncoltak, privát tűzijátékot rendeztek, koccintgattak. Rima­szombat polgármestere, Cifruš István cigányzenekart fogadott. Ök húzták a határvonalon, töb­ben táncra is perdültek. Az idő­sebbek számára igazi örömünnep volt a határbontás, sok emléke­zéssel, némi nosztalgiával, elej­tett könnycseppekkel. Szinte min­den magánbeszélgetésben téma volt, milyen leleményesnek és agyafúrtnak kellett lenni annak idején, hogy kapcsolatot tudjanak tartam egymással a szomszéd fal­vak fiataljai. A Szentkirály-Bánréve határát­kelőhelyen tegnap délelőtt körül­belül háromszázötvenen vettek részt az ünnepségen. A szimboli­kus sorompót a térség megyei kép­viselői, a polgármesterek és Bar- siné Pataky Etelka uniós képviselő emelte ki és tették félre az útból. Ezen a rendezvényen az európai­ságot, a nyitottságot, a korlátlan együttműködésre nyíló lehetősé­geket hangsúlyozták a szónokok. Egy Tornaiján lakó, magyarországi származású hölgy egy közel húsz évvel ezelőtt tett fogadalmát telje­síthette a határok megnyitása al­kalmából. Mészáros Piroska annak idején azt fogadta meg, ha egyszer eltűnik a határ, gyalog teszi meg az utat Tornaija és az egykori határ között. A jó tizenöt kilométeres tú­ra után egyike volt azoknak, akik elsőként kelhettek át ellenőrzés nélkül a határon. Cered község meghívására pén­teken délután a Magyar Köztársa­ság miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc látogatott el a lebontott határhoz, hogy gyertyát gyújtson a szervezők által medvesalji kará­csonyfának elnevezett fenyőn. Gyurcsány Ferenc köszöntőjében az tartotta fontosnak hangsúlyoz­ni, a korábban senki földje, világ­végeként kezelt peremterület egy­szerre a világ közepévé válhatott, ahol az emberi kapcsolatoknak köszönhetően virágzóvá válik a vidék. Magyarország miniszterel­nöke szerint most Széchényi és Ady Magyarországának valóra váltása folyik. A magyar kor­mányfő lapunknak elmondta, azt szeretné, hogy a magyar és a szlo­vák kormányfők közötti találkozó ne számítson sajtószenzációnak, és ne mindig a kényes kérdésekről és problémákról kelljen tárgyalni, inkább a közös sikerekről és az együttműködés további lehetősé­geiről. Elmondása szerint Robert Ficóval a néhány héttel ezelőtti lisszaboni és brüsszeli találkozás után minden bizonnyal Pozsony­ban fognak tárgyalni a közeljövő­ben, januárban a miniszterelnök­helyettesek találkoznak ennek a tárgyalásnak az előkészítése érde­kében. Gyurcsány Ferenc a ceredi asszonykórussal együtt énekelte el a Csendes éj című dalt, majd pár lépés erejéig szlovák területre is átment, itt a jelen lévő szlováki­ai határrendőrség szolgálatos tisztjeivel beszélgetett. A minisz­terelnöki látogatás a ceredi falu­házban zártkörű fogadással ért véget. Migléc csendes és kihalt volt A Kassa melletti Migléc-Tor- nyosnémeti határátkelő a határ­nyitás másnapján csendes és ki­halt volt, csak hébe-hóba bukkant fel egy-egy gépjármű. A sorompók eltűntek, a vámépületnél húsz ki­lométeres óránkénti sebességet parancsoló tábla és a Zoll-Clo felritú tábla. A negyvenes sebes­ségkorlátozás azonban továbbra is érvényben maradt, és az úton kisebb barikádot képeztek a tere­lőtáblák, melyek minden jármű­vet az azelőtt tehergépkocsiknak és buszoknak fenntartott sávba tereltek. Itt akadálytalanul lehe­tett átjutni a határon, hacsak az út gidres-gödrös, európai színvona­lúnak korántsem mondható álla­potát nem tekintjük akadálynak, mert ez nagyon is indokolttá tette a sebességcsökkentést. Az ellen­őrzőépület zárva volt, egyetlen határőrt sem láttunk semerre. Ezek többsége, ahogy a vasúton felügyelő határőrök is, a rendőr­ségnél fognak dolgozni. A határ menti községek lakói megelége­déssel fogadták a sorompók eltű­nését, de a legjobban a szlovák benzinkutasok örültek. Elmond­ták, a magyarországi sofőrök ed­dig is szép számmal tankoltak az olcsóbb szlovák kutakon, ezután - reményeik szerint - méginkább fellendül a forgalom. Ung-vidéken minden maradt a régiben Újhelyen tegnap délelőtt a Szlovákia és Magyarország schen- geni övezethez való csatlakozása alkalmából rendezett ünnepsé­gekre érkezve meglepetten ta­pasztaltuk, hogy a Ronyva patak felett átívelő hidat évtizedekig le­záró kerítést - melyet már csütör­tök éjfélkor, a polgárok egy spon­tán népünnepély keretében le­döntöttek - reggelre visszaállítot­ták eredeti helyére. Mint megtud­tuk, erre azért volt szükség, mert a pénteki ünnepség előre kiadott programjában az szerepelt, hogy a határon lévő kerítést a helyi és a sátoraljaújhelyi önkormányzat tagjai közösen bontják szét. Ezt egyébként később látványos tűzi­játék kíséretében a városatyák meg is cselekedték, körülöttük néptáncosok bokáztak, uniós zászlókba bújtatott kisiskolások integettek, a Mikulás vasvillás krampusza kíséretében cukorkát osztogatott a tömegben - egy férfi pedig, vélhetően az ünnep okozta hevületében, még az út mellé fris­sen kihelyezett, behajtást tiltó táblát is megpróbálta kicibálni a helyéről. (Az újhelyi önkormány­zat nemrégiben ugyanis a ma­gyarországi település lakosainak kifejezett kérése ellenére úgy döntött, a két országot összekötő hidat lezárja az autósforgalom előtt - a szerk.megj.) Később a nap folyamán a helyi autósok egy része egyébként ügyet sem vetett a tiltó táblára, és oda-vissza furi­kázott a hídon. Bár az újhelyi ünnepségek to­vább folytatódtak, mi Nagyszel- mencre indultunk, hogy megnéz­zük, mi a helyzet az szlovák-uk­rán határon. A szelmenci kishatár mindkét oldalán tömeg állt, ám itt az emberek nem a schengeni öve­zethez való csatlakozást ünnepel­ték, csupán az átkeléssel járó, több órás várakozás kellemetlen­ségeit próbálták elviselni. Ukraj­nába másfél-két óra alatt lehetett átjutni, visszafelé akár két-három órát is várakozhattak az utazók. Felsőnémetinél a kamionok 48 órás veszteglés után mehettek át a határon, Csapnál erre 6 óra is ele­gendőnek bizonyult, (vkm, buch, fm, szász, kozs, leczo) Zselíz. Elégedetlen a lakosság városi rendőrség munkájával. Évek óta az az általános véle­mény, hogy nagy változásokra van szükség. Ez év áprilisában, hat éves szolgálat után leváltot­ták a képviselők Hanula Imre rendőrparacsnokot, november közepéig Ernest Baláž irányította a munkát, és egy hónapja új pa­rancsnok vezeti a sokat kritizált testületet. Kovács József tizenhét évig dolgozott a vámhatóságnál, vezető pozíciókban volt Léván, Érsekújvárban, Ipolyságon és Párkányban is. A negyvenhét éves garamszentgyörgyi, nyitrai mezőgazdasági egyetemet vég­zett férfi legnagyobb büszkesége, hogy az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd 2001-es átadása után ő volt az el­ső hídparancsnok. Kovács hang­súlyozta, mindent meg kell tenni a lakosság biztonságáért. Pavel Polka alpolgármester, a belső ügyek részlegének vezetője sze­rint a városban elterjedt, hogy a rendőrök csak sétálgatnak Zselí- zen, s ezen a képen mindenkép­pen javítani kell. A 2007-es év második felében katasztrofálissá vált a helyzet, mivel csak négy rendőr látta el a feladatokat, s ezért a testület bővítésére van szükség. Ez évben a városi rend­őrség költségvetése 2,5 millió ko­rona volt, jövőre ez az összeg 4,2 millióra emelkedik. Nemcsak a Lég (Lehnice). A királyfiakar- csai (Kraľovičové Kračany) szoci­ális otthon lakóit a volt légi szö­vetkezet felújított épületébe köl­töztették át. A két épület gazdát cserélt: az új épület eddigi tulaj­donosa cserébe megkapja az in­tézménynek eddig otthont adó királyfiakarcsai kastélyt. Tibor Mikuš, a Nagyszombati kerület elnöke szerint „a csere mindkét fél számára előnyös”. A szociális otthon lakói sokkal jobb körül­mények között élhetnek majd az új épületben, és a megyének is jó­val kevesebbe kerül ennek fenn­tartása. Mikuš arról is tájékozta­tott, hogy a volt szövetkezet épü­Kassa. Az utóbbi harminc év­ben jelentősen megnőtt az úgyne­vezett civilizációs betegségekben szenvedők száma Kassán és kör­nyékén. A nagyvárosi életforma káros velejárói a szív- és érrend­szeri panaszok, az emésztési problémák, valamint a különbö­ző allergiás tünetek, melyek a sta­tisztika szerint a környezetszeny- nyezéssel egyenes arányban nö­vekednek. A város hivatalos hon­lapján szereplő adatok alapján a felnőttek esetében a megbetege­dések száma megfelel az orszá­gos átlagnak, a tizennégy éven aluli gyerekeknél azonban az utóbbi években jelentősen nőtt az ideg- és emésztőrendszeri pana­szokkal orvoshoz fordulók szá­ma. Az országos átlag tízezer gye­rekre százötven ilyen megbetege­dést mutat, Kassán azonban há­romszor több fiatalkorú páciens szorul orvosi segítségre. Szintén rendelkezésre álló pénz lesz több, de az állomány is megdup­lázódik. Hat jelentkezőből maga a rendőrparacsnok választott ki négy személyt, egy embernek megvan a szükséges végzettsége, három személy pedig jövő év ele­jén egy ötven napos képzésen vesz részt. A remények szerint március-áprilisban már nyolc plusz egy fő alkotja a testületet. Kovács szerint ennek köszönhe­tően már gond nélkül lehet bizto­sítani a 24 órás és a hétvégi ügye­leteket is. Pavel Polka elmondta, a rendőrök munkáját ért bírála­tokra gyakran az volt a válasz, hogy kevés a pénz, kevés az em­ber, a bővítés és a költségvetés emelés után viszont már számon kérhető a munka minősége, el- várhatóak a jobb eredmények. Elismerte viszont, hogy az ideális létszám 10-12 fő lenne. Érdekes­ségként megjegyezte, a város tör­ténetében először egy nő is szol­gál majd a rendőrség köteléké­ben. Két kerékpár vásárlását is tervezi az önkormányzat, hogy gyorsabbak, mozgékonyabbak legyenek a rendőrök. Jövőre folytatódik a térfigyelő kamera-rendszer bővítése is, idén két kamerát szereltek fel a Szent Jakab téren, jövőre újabb kettőt szereznének be. Az elképzelések szerint egy a magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium előtti autóbuszmegállóba kerül­ne, mivel ott gyakoriak az inci­densek, nagy a forgalom, (fm) letét az európai normáknak meg­felelően alakították át. „Összeha­sonlíthatatlan az eddigi körülmé­nyeinkkel. Olyan érzése van az embernek, mintha egy luxusszál­lodába lépett volna be” - mondta a szociális otthon igazgatója, Dáša Gachová. A kastély felújítá­sa közel 50 millió koronát emész­tene fel, de még akkor sem kínál­na olyan körülményeket, mint az új épület - tette hozzá az igazga­tónő. A királyfiakarcsai kastélyt Bartal Aurél építtette a 19. szá­zad közepén Anton Truman bécsi építész tervei alapján. A parkkal körülvett klasszicista stílusú épü­letet az ötvenes és a nyolcvanas években is felújították. az átlagosnál gyakoribbak ennél a korosztálynál a gerincbántal- mak, valamint a vérkeringési pa­naszok. A város 1995-ben csatla­kozott az Egészségügyi Világszer­vezet speciális programjához, amelybe eddig több mint három­száz európai nagyváros kapcso­lódott be. Az Egészséges Város nevű nemzetközi kezdeményezés célja a lakosság általános egész­ségi állapotának feltérképezése, életkörülményeik vizsgálata, va­lamint új utak keresése a civilizá­ciós betegségek gyógyításának terén. Kassa az országban első­ként került be a harmincöt ki­emelten kezelt európai nagyvá­ros közé, a kutatásokat az állam is támogatja. Jelenleg az egész­ségre káros környezeti hatásokat vizsgálják a szakemberek, a ta­pasztalatokból pedig várhatóan más városok is tanulhatnak, ahogy a kassaiak is felhasznál­hatják a külföldi kollégáik által felhalmozott gyakorlati tudást. „Helló szomszéd!” A schengeni határnyitás alkalmából „Helló szomszéd!” emlék­padot adtak át pénteken Magyarországon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Aggteleken. A fémből készült különleges pad azt jelképezi, hogy a magyarországi Aggtelek és Kecső (Keéovo) lakói ismét bár­mikor találkozhatnak, lettelepedhetnek egy padra és beszélgethet­nek. A határnyitás alkalmából rendezett ünnepségen kultúrműso­rok szórakoztatták a résztvevőket, és nem maradhatott el a vendég­látás sem: forralt borral, töltött káposztával és pogácsával kínálták a határ menti települések képviselő-testületének tagjait a közös ünne­pi ebéden. Éles Miklós, Aggtelek polgármestere azt elmondta: a 630 lelkes borsodi településen sok család élt eddig kettészakítva, hiszen rokonok maradtak a határ túloldalán. „Errefelé gyakori a vegyes - magyar-szlovák - házasság. Mostantól a rokonságnak sem okozhat gondot egy-egy látogatás” - fűzte hozzá, (mti) Újhely-Sátoraljaújhely. Amit éjjel ledöntöttek, felépült reggelre (Szabó Bernadett felvétele) Átköltöztek a szociális otthon lakói Gazdát cserélt két épület S1TA-HÍR Gyakoribbak az ideg- és emésztőrendszeri panaszok Az egészséges városért JUHÁSZ KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom