Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-03 / 277. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Visegrádi Szalon Pozsony. Holnap 17 órától kerül sor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában a Visegrádi Szalon következő vitadélutánjára, melynek témája: Etnikai kérdés vagy szegénységkérdés? A szakmai kerekasztal vendégei: F. Havas Gábor szociológus (MTA Szociológiai Kutatóintézete), Karel A. Novák szociológus (A Bajbakerültek integrációs program igazgatója, Csehország), Dobieslaw Rzemieniewski (a Lengyel Belügyminisztérium Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Részlegének vezetője), Zuzana Kusá szociológus (SZTA Szociológiai Intézet). Vitavezető: Ladislav Oravec (Milan Šimečka Alapítvány). Főszervező a Védcölöp Alapítvány, társszervező a Cseh- és a Lengyel Intézet, (ú) Hajdú Péter előadása Pozsony. A magyar irodalom története címmel Hajdú Péter irodalomtörténész tart előadást holnap 10 órakor a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében (Konventná 13.). Hajdú Péter a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. A Neohelicon című tudományos lap, valamint a Litaratura című folyóirat szerkesztője. Irodalomelmélettel, régi irodalommal, a magyar modernizmussal és Mikszáth Kálmán munkásságával foglalkozik. Részt vett a magyar irodalom legújabb történetét összefoglaló gyűjtemény összeállításában, (ú) Múzeumi Szalon Gombík Róberttel Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma társalgóműsora, a Múzeumi Szalon vendégszékében december 5-én, szerdán Gombík Róbert plébános, a Charta 77 első csehszlovákiai magyar aláírója foglal helyet. Életéről, pályájáról a rendezvény házigazdája, Miklósi Péter közíró faggatja. Közreműködik a zsi- gárdi Arcok Énekegyüttes. A beszélgetés 16.30-kor kezdődik a Brämer-kúriában (Zižkau. 18.). (m) Hamvainak egy részét szülei sírjába helyezték Eltemették Szabó Magdát MTl-TUDÓSÍTÁS Debrecen. Több százan vettek végső búcsút szombaton a Debreceni Köztemetőben a 90 éves korában elhunyt Szabó Magda Kos- suth-díjas írótól. A központi ravatalozó előtt, a szabadban elhelyezett urnánál Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke búcsúzott az elhunyttól. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” - idézte „az igazi református mondatot” a püspök, hozzátéve, hogy Szabó Magda megtalálta és élte e mondatot. Az élet vállalás - tette hozzá Bölcskei Gusztáv, aki szerint Szabó Magda életének ez lehet a foglalata. Szabó Magdától, a Tiszántúli Református Egyházkerület egykori főgondnokától Kocsis Elemér nyugalmazott református püspök vett végső búcsút. Felidézte, a Magyarországi Református Egyház zsinata 1984-ben hozott törvényt arról, hogy a nők minden megkülönböztetés nélkül tölthetnek be tisztségeket az egyházban, s egy év múlva már Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tisztántúli Református Egyházkerület főgondnokává, s a Nagytemplom presbiterévé. Megemlítette azt is, milyen nagy szerepe volt Szabó Magdának abban, hogy az 1988-ban építészetileg megrendült Nagytemplomot német, svájci és holland adományok összegyűjtésével renoválhatták. Kosa Lajos Debrecen város nevében emlékezett meg a cívis város egykori díszpolgáráról. Nagyon szerencsés az a város, akinek ilyen szülöttje van - mondta Kosa Lajos, hozzátéve, hogy Szabó Magda volt Debrecen nagykövete. A város nevét ugyanis Franciaországban vagy Németországban az ő műveiből ismerhették meg. A debreceni Csokonai Színház művészei nevében Csikós Sándor színművész búcsúzott az írótól, akinek darabjait éveken át játszotta, illetve játssza a társulat. A Szabó Magda hamvainak egy részét tartalmazó urnát szülei sírjában helyezték el végső nyugalomra. Végakaratának megfelelően hamvainak másik felét Budapesten, néhai férje sírjába helyezik december 10-én. Pályázat szlovákiai magyar koreográfusok részére Táncírók 2008 Új SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes pályázatot hirdet Táncírók 2008 címmel. A pályázat célja, hogy a szlovákiai magyar néptáncmozgalom koreográfusait új alkotások elkészítésére ösztönözze, s ezzel lehetőséget biztosítson a művek színházi körülmények között történő bemutatására. A pályázaton megfelelt koreográfiák szerkesztett műsorként Táncírók címmel kerülnek bemutatásra 2008 májusában. Pályázni csak új alkotással lehet, amelyet az Ifjú Szivek tánc- és zenekarával kell megvalósítani. A produkcióban részt vevők létszáma maximum 12 fő (6 férfi, 6 nő), az időtartam maximum 7 perc lehet. Az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes a kiválasztott pályázók részére biztosítja a próbatermet, a tánckart, a zenei szerkesztést, a szállást és az útiköltséget. Az alkotói tiszteletdíjat az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes szerződés alapján biztosítja, melynek maximális összege 15 ezer korona. A pályázatok beküldésének határideje: 2008. január 10. A pályázókat az eredményről legkésőbb 2008. január 20-ig értesítik. Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet: Cím: Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes - MUS Mladé srdcia Mostová 8,81102 Bratislava e-maü: info@iOuszivek.sk telefon: 0903-246-503 A pályázati űrlap letölthető a www.ifjuszivek.sk honlapról. Nemzetközi szakmai konferenciával ünnepelték Komáromban a színház 55 éves jubileumát Tudni egymásról kultúrák között Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója Kövesdy István, a marosvásárhelyi társulat művészeti vezetője Határon túli színházak MAHOLNAP címmel rendezett konferenciát a komáromi Jókai Színház, fennállásának 55. évfordulóját ünnepelve a szakmai tanácskozással. FORGÁCS MIKLÓS Tóth Tibor igazgató köszöntőjében kifejtette: az a fontos tevékenység, mely egy-egy kisebbségi magyar színházban folyik, nem minden esetben kapja meg a megfelelő elismerést, sem az anyaországi szakmai fórumokon, de a hazai színházi közegtől sem. Tóth szerint kisebbségi béklyóinkat még mindig nem tudtuk lerázni, és feltette a kérdést, eléggé odafigyelnek-e ránk és mi eléggé odafigyelünk-e egymásra. AVasmacska Stúdióban erdélyi, vajdasági és a felvidéki színházak mutatkoztak be, kiderült, mi mindent jelenthet színházi szempontból a kisebbségi helyzet, hányféle hagyomány, út létezik, mik a különbségek, s mik a hasonlóságok, mi mindennel küzdenek az egyes magyar régiók színházai, mennyire sokféle arca lehet a határon túli- ságnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta a világ talán egyetlen kisebbségi operaszínháza jövőre lesz 60 éves, 250 állandó tagja van, műfajilag nagyon változatos programot kínál a közönségének, az operettől, a klasszikus operán át a kortárs művekig, és ők rendezik meg az egyedülálló nemzetközi operakarmester-versenyt is. A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház is jövőre jubilál, szintén 60 éve létezik és nemzetközi fesztivállal szeretne ünnepelni. Pál Attila gazdasági igazgató elmondta, olyan zónában jött létre, ahol nem létezett társulat, csak befogadó épület, a 109 alkalmazottból 37 színész, évente 150 előadást tartanak, költségvetésük 846 ezer euro, és ennek 17 százaléka saját bevételből származik. A Kolozsvári Állami Magyar Színházat Keresztes Attila aligazgató képviselte, mint mondta, a nagy igényekhez sok pénz kell, s ha sok pénz van még nagyobbak az igények. A színház valószínűleg jövőre tagja lehet az Európai Színházi Uniónak, melynek anyagi és szellemi hozadéka is lesz. Interferenciák címmel Kolozsváron is fesztivált terveznek, mivel idén 215 éves a magyar színjátszás a városban, és erre szinte lehetetlen pénzt pályázni, ezért ilyen sokat mondóan kellett elnevezni a rendezvényt. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Kulcsár Edit dramaturg mutatta be, ők „ikerkistestvérként” 2008-ban ünnepli 55 éves fennállásukat ebben a „régi színházi város”-ban. Jelenleg Czin- tos József színész az igazgató, és mindig is jellemző volt a színházra, hogy színészigazgatók vezették, és a jelentős előadások főleg „színészbástyákon” nyugodtak. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának júniustól Kövesdy István rendező a művészeti vezetője, aki, mint megjegyezte, eddig minden erkölcsi és anyagi támogatás nélkül próbálta tenni a dolgát. Szerinte máig nem tudta kiheverni a román társulattal való, 70-es évekbeli ösz- szevonását a valaha az erdélyi magyar színjátszásban vezető szerepet betöltő színház. A nézőszám vészesen csökkent, a városban 51-49 százalék a magyar-román arány, most már az utóbbi javára, de még így is a 75 ezres magyarság a legnagyobb számarányú Érdélyben, van magyar egyetem, a legnagyobb hagyományú színművészeti főiskola is itt található, tehát stratégiailag is fontos, müyen színház működik a városban. A Temesvári Csiky Gergely Színháznak, a Bánság mindig is többnemzetiségű, román-német-ma- gyar-szerb vidékét szolgáló intézménynek is új igazgatója van Balázs Attila színész személyében. A fiatal társulatot 26 színész alkotja, sok ismert jelentős magyar színházi alkotónak szolgált ugródeszkaként. A Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház szervezője Farkas Ida kísérletező, progresszív szókimondó színházként jellemezte magukat. Mint mondta, főként középiskoláknak és egyetemistáknak játszanak szervezett előadásokat, de a „spontán színházlátogatók száma is gyarapszik”. Nemrég 93 férőhelyes „saját albérletbe” költöztek és az eddigi havi egy-két előadás helyett már 15-ször játszanak egy hónapban. A bezárkózott vajdasági emberek újdonságra való igényét kívánják kialakítani. Vajdaság másik három színháza, a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, valamint a Szabadkai Gyermekszínház képviselői levélben mutatkoztak be. Tóth Tibor, a Komáromi Jókai ■ Színház igazgatója (Dömötör Ede felvételei) A kassai Thália Színház igazgatója, Kolár Péter elmondta, hogyan alakult meg 1969-ben a színház. A két év múlva esedékes évforduló kapcsán vetette fel a megye mint fenntartó, hogy a Thália csak 1990-től önálló, tehát innen kellene számítania történetét, hiszen addig a komáromi színház része volt. Tóth Tibor mint házigazda foglalta össze színháza 55 éves történetét és ismertette jelenét. Megemlítette, hogy költségvetésük kevesebb, mint a fele egy hasonló nagyságú magyarországi vidéki színháznak, hogy nincs megfelelő létszámú felnőtt közönség, hogy minden törekvése ellenére nem képes minden közönségréteget megszólítani, főként a kifejezetten az ifjúságot célzó előadások hiányoznak. A színház továbbra is a felvidéki magyarság kulturális fellegvára kíván maradni, de európai kitekintéssel, „szórakoztató jellegű művész-színház”-ként határozza meg magát. A színházak bemutatkozása után következett maga a konferencia, mely egyrészt magát a kisebbségi helyzetet, másrészt az egymáshoz való viszonyt, végül a finanszírozás kérdésköreit járta körül. (A konferenciáról nemsokára külön tudósítunk). Christian Mungiu 4 hónap, 3 hét és 2 nap című, dupla győzelmet arató alkotása harcba száll az Oscarért is Román filmé lett az Európai Filmakadémia fődíja Christian Mungiu a legjobb európai filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjjal (Reuters-felvétel) MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap című román film nyerte az Európai Filmakadémia fődíját, a legjobb európai filmnek járó díjat. A rendező, Christian Mungiu egyben a legjobb európai rendezőnek járó díjat is megkapta. A film egy fiatal nő történetét mutatja be, aki Romániában a Ceausescu-diktatúra idején tiltott abortuszra kényszerül. A film a május végi Cannes-i Filmfesztiválon már ugyancsak fődíjat, Arany Pálmát nyert, s harcba száll a jövő évi Oscar-díjért is. Tizenöt kategóriában osztották ki szombaton Berlinben az Európai Filmakadémia idei díjait, amelyeket az európai filmipar Oscar- díjának tekintenek. A világhírű francia filmrendező, a 76 éves Jean-Luc Godard életműdíjat kapott, de nem jelent meg az ünnepségen. A 77 éves német operatőrt, Michael Ballhaust szintén életműdíjjal tüntették ki. Az Európai Filmdíjak ez évi, immár 20. díjátadó gálaestjét a Treptow Arénában rendezték. Az ünnepi műsor két házigazdája Emmanuelle Beart francia színésznő és Jan Josef Liefers német színész volt. Az ünnepség nyitányaként Wim Wenders rendező, az Európai Filmakadémia elnöke köszöntötte a mintegy 1400 meghívott vendéget, köztük a filmvilág néhány kiemelkedő személyiségét, mindenekelőtt Jeanne Moreau francia, valamint Liv Ullmann norvég színésznőt. A legjobb európai forgatókönyvért járó díjat a török származású német rendezőnek, Fatih Akinnak ítélték A másik oldalon című, Németországban és Törökországban játszódó, hat ember tragikus sorsát, illetve egymás közötti kapcsolatait bemutató filmjének saját maga által írt forgatókönyvéért. A közönség díját az olasz Giuseppe Tomatore kapta Az ismeretlen című filmért, míg a legjobb rövidfilmért járó díjjal a spanyol Eduardo Chapero-Jackson „Alumbra- miento” című filmjét jutalmazták. A legjobb európai színésznő- nekjáró filmdíjat a brit Helen Mirren kapta a Stephen Frears által rendezett A királynő című film főszerepéért, míg a legjobb férfialakítás díját az izraeli Sasson Gaba- inak ítélték, a The Band's Visit című film főszerepéért. II. Erzsébet angol királynő alakjának megformálásáért Helen Muren korábban már „valódi” Oscar-díjat és Arany Pálmát is kapott. A legjobb európai operatőrnek járó díjat a német Frank Griebe kapta a Parfüm: egy gyilkos története című film operatőri munkájáért.
