Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-28 / 296. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Izraeli gépek Törökországnak Jeruzsálem. Izraeli hadiipari cégek néhány héten belül leszállítanak Törökországnak a kurdok elleni műveletekhez 10 pilóta nélküli repülőgépet. Ezeket a török hadsereg egyebek között hírszerzésre akarja felhasználni a kurd lázadók elleni műveletekben. Azt a szerződést, amelynek része e gépek adásvétele, több évvel ezelőtt kötötték meg 190 millió dollárértékben. (MTI) Washington aggódik Crawford. Az USA-t aggasztja, hogy teheráni bejelentés szerint Oroszország S-300-as légvédelmi rendszert szállít Iránnak. Scott Stanzel, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, Washingtonban „folytonos aggodalmad’ kelt az a kilátás, hogy Moszkva ilyen fegyvereket szállíthat Iránnak. Ez az orosz-iráni üzlet minden bizonnyal gyengíteni fogja az USA törekvéseit Irán elszigetelésére. (MTI) Bush aláírta a költségvetést Crawford. George Bush amerikai elnök aláírta a 2008-as költségvetést, amely 70 milliárd dollárt irányoz elő az iraki és afganisztáni háborúra. A törvény az ellenzéki demokraták követelése ellenére sem tartalmaz konkrét időpontot az amerikai csapatkivonás megkezdésére. Az összesen 555 milliárd dolláros kiadással számoló büdzsé a különböző kormányhivatalok működését hivatott szavatolni. Ezen belül az iraki és afganisztáni hadműveletekre előirányzott 70 milliárd azonban túl kevés arra, hogy az egész pénzügyi évben fedezze az ezzel kapcsolatos kiadásokat. (MTI) Kényszermunka a franciáknak N' Djamena. Nyolcévi kényszermunkára ítélte a n'djamenai törvényszék az emberrablással vádolt hat francia állampolgárt. A francia külügyi szóvivő közölte, Párizs kérni fogja a francia állampolgárok Franciaországba szállítását. Az elítéltek ügyvédei is bejelentették, kérelmezik védenceik kiadatását hazájuknak. A bíróság az ügyben egy csádi és egy szu- dáni állampolgárt 4 évi börtönre ítélt, két másik csádit pedig felmentett. Ngarhondo Djidé, a törvényszék elnöke elmondta: a testület bűnösnek találta a hat franciát „csa- • ládi jogállás jogellenes megváltoztatása céljából elkövetett gyermekrablás” bűnében, illetve „fizetés nélküli távozás” vétkében. A Zoé Bárkája nevű civil szervezet tagjait azzal a vádolták, hogy 103 gyermeket akartak illegálisan Csádból Franciaor- 'szágba szállítani. A vádlottak szerint a gyermekek a szomszédos Szudánból, a polgár- háború sújtotta Dárfúr tartományból származó árvák voltak. (MTI) Megölték, mert októberben azzal az eltökélt szándékkal tért haza, hogy visszaállítja Pakisztánban a demokráciát A muzulmán világ első női miniszterelnöke volt Benazir Bhutto egyik utolsó portréja (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Benazir Bhutto a világ egyik leghíresebb politikusa, az iszlám első szabadon választott női miniszterelnöke. Nemrégiben jelent meg magyarul is A Kelet lánya című könyve, amely egy milliók életére döntő hatással levő nő titokzatos életébe, gondolataiba, mindennapjaiba enged nem mindennapi bepillantást. Benazir Bhutto édesapja, Ali Zulfikár Bhutto az állam elnöke volt. Diktátor utódja elítéltette és kivégeztette. Félje az ország egyik legbefolyásosabb alakja. 1988-ban a Bhutto név és saját karizmája győzelemre vezette a hosszú idő óta először megrendezett szabad választásokon. A People Magazine ebben az évben a világ ötven legszebb arca közé választotta. Benazir 1953-ban született Ka- racsiban. Édesapja, Ali Zulfikár Bhutto miniszter, majd államelnök, később pedig miniszterelnök lett. A családi hagyományoknak megfelelően Benazir Oxfordban gazdasági, filozófiai és politikai tanulmányokat folytatott, a Harvar- don összehasonlító politikai ismeretek területén diplomázott. Pakisztánba való hazatérésekor - a sikeres egyetemi évek után - zsarnokság és terror fogadta. Édesapját, az akkori miniszterelnököt koholt vádak alapján elítéltette és kivégeztette az ország irányítását megkaparintó katonai diktatúra vezetője, őt pedig házi őrizetbe helyezték. Benazir angliai száműzetésbe vonult, ahonnan 1986-ban tért vissza, és egy évvel később férjhez ment Zardarihoz. 1988-ban már érett politikusnőként vitte győzelemre a szövetséget, és lett a Pakisztáni Néppárt, egyúttal pedig minden idők legfiatalabb női vezetője a muzulmán világban. 1990-ben a katonai vezetők kormányát megbuktatták, ám 1993-ban újra megnyerte a választásokat. Három évvel később korrupciós botrányok kapcsán ismét megtámadták, ezért meg kellett válnia a mi-' niszterelnöki széktől. 1996-os elmozdítását követően - férjével együtt - számos korrupciós váddal kellett szembesülnie, köztük azzal, hogy több millió dolláros pénzmosási manővereket folytattak svájci bankokon keresztül. 2003-ban a svájci hatóságok ebben bűnösnek is találták, az ítélet hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetés mellett nagy összegű pénzbírság lett. Férje ekkor már hasonló vádak nyomán évek óta börtönben ült. Benazir 2004-ben az Emirátusokban, Dubaiban telepedett le a családjával. 2007. október 18-án visszatért hazájába. Azzal a szándékkal érkezett, hogy a 2008-as választásokon győzelmet aratva ismét elfoglalja a miniszterelnöki széket, és - saját szavaival élve - „visszaállítsa a demokráciát Pakisztánban”. Hazatérésekor ünneplő tömeg üdvözölte, de ellenségei sem tétlenkedtek: terrorista csoportok fenyegető levelekkel, és pokolgépes robbantásokkal fogadták. Ő akkor még megmenekült, de hívei közül 140-en vesztették életüket. (m, n, ú) Külföldi reagálások a merényletre Washington/Moszkva/Újdelhi. Az USA külügyminisztériuma elítélte azt a Ravalpindiben elkövetett merényletet, amelyben életét vesztette Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető. „Ha igaz a hír, nagy tragédia történt” - mondta a Fehér Ház egyik illetékese a sokáig bizonytalan sajtójelentésekre reagálva. Az USA hónapok óta ösztökéli szövetségesét, Pervez Musarraf pakisztáni elnököt, hogy jusson politikai egyezségre ellenzékével. Az amerikai kongresszus éppen szerdán hagyta jóvá 300 millió dollár segély folyósítását a délázsiai országnak. Oroszország élesen elítéli a Benazir Bhutto életét kioltó merényletet - mondta Mihail Kaminyin külügyi szóvivő. Reményét fejezte ki, högy Pakisztán vezetői meghoznak minden szükséges intézkedést az ország stabilitásának biztosításáért. „Bhutto meggyilkolása terrorhullámot válthat ki Pakisztánban” - vélekedett Alekszandr Loszjukov, az orosz külügyminiszter ázsiai ügyekben illetékes helyettese. „Korai lenne azt állítani, hogy a hatalom, illetve a különleges szolgálatok állnak a merénylet mögött, de nem is lehet kizárni ezt az eshetőséget, hiszen a pakisztáni hatalom meglehetősen keményen szokott bánni ellenzékével.” Pakisztán fő térségbeli ellenlábasa, India a pakisztáni demokratizálódásra mért csapásnak minősítette a politikai gyilkosságot. Man- mohan Szingh kormányfő szóvivője szerint egyik kiemelkedő vezetőjét, a pakisztáni megbékélés és demokratizálódás jeles harcosát vesztette el a térség. (MTI) Nagyon visszafogottan reagált Brüsszel a szerb parlament éjszakai döntésére - megszületett a kormánykoalíció Koszovóban Nem kell Szerbiának az uniós tagság? Kostunica (balra) és Tadics, a két nagy rivális Koszovó ügyében egyetértésre jutott (Reuters-felvétel) Belgrád/Brüsszel/Pristina. A szerb parlament szerda éjszaka elsöprő többséggel elfogadott határozatában közvetve elutasította az ország európai uniós és NATO-tag- ságát arra az esetre, ha a nyugati országok elismernék Koszovó függetlenségét. ÖSSZEFOGLALÓ A 250 tagú szerb törvényhozás rendkívüli ülésén 220 támogató és 14 ellenszavazattal fogadta el a dokumentumot. A határozatot a jobbközép kormánykoalíció pártjai - köztük a koalíció két vezető pártja, az Európa-barát Borisz Tadics elnök és a Vojiszlav Kostunica kormányfő pártjai -, az ellenzék soraiból pedig az ultranacionalista szerb radikálisok és a szerb szocialisták is megszavazták. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három képviselője tartózkodott. A határozat leszögezi, a Szerbia által aláírandó minden szerződésnek - beleértve a stabilizációs és társulási megállapodást az EU-val - összhangban kell állnia az ország szuverenitásának és területi épségének megőrzésével. Belgrád így elutasította olyan egyezmény aláírását, amely nem ismeri el fennhatóságát az albán többségű Koszovó tartomány felett. Az Európai Unió egyik brüsszeli szóvivője tegnap szűkszavúan reagált a szerb parlamenti határozatra. .Álláspontunk változatlan: Szerbiának csakúgy, mint a többi nyugat-balkáni államnak Európában van a jövője, és ezt nem kellene összekapesolni Koszovóval.” A parlamenti vita hangnemét a hazafiasság és dac jellemezte, bár egyes képviselők kifogásolták, hogy a határozat szövegét helyenként homályosan fogalmazták meg - feltételezésük szerint talán szándékosan, azért, hogy az események függvényében később többféleképpen értelmezhető legyen. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője közölte: a VMSZ képviselői azért nem szavaztak a határozat ellen, ne értelmezhessék úgy döntésüket, hogy a vajdasági magyarok ellenzik Szerbia területi épségének megőrzését. Koalíciós kormány megalakításában és a dél-szerbiai tartomány függetlenségének kikiáltásában állapodott meg tegnap Pristinában a két fő koszovói párt. A novemberi választásokon győztes, 34 százalékos szavazati arányt szerzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) a 23 százalékos eredménnyel második Koszovói Demokratikus Ligával alakít koalíciót. A PDK alapítója és vezetője Hashim Thaqi volt szaka- dár gerillavezér, leendő miniszterelnök, a ligáé pedig Fatmir Sej- diu koszovói elnök. (MTI, ú) Alkotmányossági kifogásokat nem talált, de késlelteti a hatályba lépést Sólyom visszadobta a törvényt ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nem írta alá a köz- társasági elnök az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, amit megfontolásra - kifogásaival együtt - visszaküld az Országgyűlésnek. Sólyom László ezt tegnap jelentette be. Indoklásában közölte, az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak, súlyos kifogásai vannak. Mint mondta, semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül. A sikerhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják. Kifogásolta, hogy hiányoznak azok a számítások, amelyek megmutatnák, mennyi pénzt jutna a hatékonyság és az ellátási színvonaljavítására. Azt is problémásnak érezte, hogy nem készült el a rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövege. Megfigyelők szerint az államfő döntése azt j elenti, a törvényt ismét megtárgyalják a parlamenti bizottságok, ezután pedig újra szavaznak róla a képviselők. Ez több hónappal késlelteti a hatályba lépést. Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat a törvénnyel szemben - közölte Sch- varcz Tibor, a párt szakpolitikusa. Az SZDSZ szerint is biztató, hogy Sólyom László nem tartotta alkotmányellenesnek a törvényt. Horn Gábor ügyvivő kiemelte: értelmezésük szerint az államfő né* hol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat. A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi az elnöki döntést. Mikola István, a párt egészségpolitikusa szerint a vétóból egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer és ezen belül az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak. Az MDF sajnálja, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek, nem pedig az Alkotmánybíróságnak küldte el az egészségbiztosítási törvényt. Herényi Károly frakció- vezető elmondta: azzal, hogy Sólyom a parlamentnek küldte vissza a törvényt, csak elodázta a hatálybalépését. (MTI, ú) POLITIKAI ÉRDEKESSÉG Miloš Jakešt is megfigyelték Prága. Miloš Jakešt, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egykori főtitkárát is megfigyelés alatt tartotta az 1989-es novemberi rendszerváltás után a volt kommunista állambiztonság (ŠtB). Az Alfa-1 akciót a levéltári anyagok szerint 1989 decemberében azért rendelték el, hogy megismerjék az ország éppen megbukott első számú vezetőjének kapcsolatait és megakadályozzák esetleges külföldre távozását. Erről most felfedezett dokumentumokra hivatkozva a Mladá fronta Dnes számolt be. Csehszlovákiában a '89. november 17-i prágai diák- tüntetés erőszakos feloszlatása indította el a bársonyos forraMiloš Jakeš (ČTK dalmat. Alig egy hónapon belül a négy évtizeden át uralkodó CSKP elveszítette hatalmi pozícióit, Jakeš pártfőtitkárt és Gustáv Husák államfőt lemondatták. Jakešnek rendkívüli parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellett számot adnia arról, miért verte szét a rendőrség a diák- tüntetést. (kokes)
