Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-22 / 294. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Timosenko bekeményített Kijev. Harcot hirdetett a politikai korrupció ellen Julia Timosenko új ukrán minisz­terelnök. A népéhez intézett első tévébeszédében fogad- kozott, hogy hatalomra kerü­lésével nem lesz többé káosz az országban. Azt mondta, nem fog minden felelősséget az előző kabinetre hárítani. Hozzátette ugyanakkor: az új kormány már első naptól fog­va összukrán korrupciós vizs­gálatot kezdett. „Ellenőrizni fogunk minden licencet, pá­lyázatot és törvénytelen ügy­letet. Minden sötét, törvény­telen dologért felelni kell majd.” Az összes miniszteri döntés korrupciós vizsgála­ton fog átesni. (MTI) Mediterrán csúcstalálkozó Róma. Meghívta Párizsba a mediterrán országok veze­tőit Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy létrehozzák a béke és fejlődés unióját a tér­ségben. A bejelentést az olasz és a spanyol kormány­fővel egyetértésben tette, akikkel csütörtökön Rómá­ban találkozott. A mediter­rán unió a jövő év július 13-án fog alakot ölteni az ál­lam- és kormányfők találko­zóján, egy nappal az Európai Unió brüsszeli csúcsértekez­lete előtt. (MTI) Franciák pere Csádban NDjamena. A csádi fővá­rosban tegnap megkezdődött egy francia civü szervezet gyermekrablással vádolt hat munkatársának pere, miután a bíróság délben rövid ta­nácskozás után elutasította a védelem súlyos eljárási hi­bákra hivatkozó semmisségi kérelmét. A Zoé Bárkája hu­manitárius szervezet hat francia tagját - három csádi és egy szudáni személlyel együtt - azzal vádolják, hogy megpróbáltak elrabolni és európai befogadó családok­hoz szállítani 103 afrikai gyermeket. Ha a vád beigazo­lódik, öttől húsz évig terjedő kényszermunkára is ítélhetik őket. A csádi hatóságok no­vember elején vizsgálatot in­dítottak további 74 gyermek ügyében is, akiket másfél hó­nappal korábban már Fran­ciaországba szállítottak, szü­leik tudta nélkül. (MTI) Szétverték a tüntetést Biskek. A kirgiz rendőrség tegnap többeket őrizetbe vett a legnagyobb ellenzéki párt tüntetésén, amelyen a válasz­tások megkérdőjelezhető eredménye ellen tiltakoztak. „A választások nem voltak tisztességesek. A lakosság többsége az ellenzéki párto­kat támogatta, de a hatósá­gok meghamisították az eredményt” - mondta Omur- bek Tekebajev volt parlamen­ti elnök, az Ata-Meken párt vezetője. Előzőleg a központi választási bizottság 3 tagját nem engedték be az irodájá­ba, mert ők is kétségbe von­ták a szavazatszámlálás ered­ményét. (MTI) Tegnap ünnepelték a schengeni bővítést az EU vezetői, éspedig a cseh-német-lengyel hármashatáron. A felvételen balról jobbra: Mirek Topolánek cseh kormányfő, Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke, Donald Tusk lengyel kormányfő, Angela Merkel német kancellár, Jósé Socra­tes, a Tanács soros elnöki tisztségét betöltő portugál miniszterelnök és Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke. A politikusok a szászországi Zittauban, a lengyel Porajówban és a cseh Hrádek nad Nisouban jelképesen eltávolították a határsorompókat az éjfélkor szabaddá vált, immár schengeni belső határokról. (Reuters-felvétel) Nizár Trabelszi öngyilkos merényletet tervezett az atomfegyvereket is rejtő Kleine Brogel ellen Terrorfenyegetettség Belgiumban Brüsszel Terrorcselekmény veszélye miatt megerősítet­ték Belgiumban a biztonsági óvintézkedéseket az ünne­pek idejére. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap közölte a belügymi­nisztérium és az ügyészség. Ké­sőbb rendkívüli sajtóértekezleten maga Guy Verhofstadt, a mind­össze néhány órával korábban felesküdött ideiglenes miniszter- elnök is megerősítette. A szövet­ségi rendőrség összeesküvést lep­lezett le, amely arra irányult, hogy kiszabadítsanak egy Nizár Trabel­szi nevű, Belgiumban bebörtön­zött, al-kaidás terroristát. Tegnap reggel a kommandók 15 házkuta­tást tartottak szerte az országban, és 14 személyt őrizetbe vettek. Az összeesküvők fegyvereket és rob­banóanyagot akartak használni a fogolyszöktetés során. A tunéziai származású futballista Trabelszit 2004-ben ítélték 10 évre, miután elismerte, az al-Kaida vezetőjé­nek, Oszama bin Ladennek a megbízásából öngyilkos merény­letet tervezett 2001-ben egy bel­giumi amerikai támaszpont, az atomfegyvereket is rejtő Kleine Brogel ellen. Nizár Trabelszi (SITA/AP „Vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy terrortámadás lehet készülőben” -mondta Verhof­stadt. A hatóságok január 2-áig akarják fenntartani a különleges készültséget. Elsősorban a straté­giai jelentőségű brüsszeli létesít­mények - így a NATO és az Európai Unió, valamint a nagybankok és más nemzetközi nagyvállalatok központi épületeinek - védelmét erősítik meg. Egyidejűleg fokoz­zák a rendőri jelenlétet a nagy for­galmú helyeken, metróállomáso­kon, pályaudvarokon, a zaventemi repülőtéren, a nagy karácsony előtti forgalmat lebonyolító bevá­sárlóközpontokban is. (MTI, ú) Afganisztán ismét a szélsőségesek bázisává válhat - új stratégiára és taktikára lenne szükség Megengedhetetlen luxus lenne a kudarc ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai szakér­tők szerint kudarccal végződhet az afganisztáni küldetés. Nem vélet­len tehát, hogy erről a témáról tar­tott külön sajtóértekezletet Bush elnök és Rice külügyminiszter is. A NATO-szövetségesek eltö­kéltsége nem lankadhat Afganisz­tánban, mert kudarc esetén az or­szág ismét a szélsőségesek „katla­nává” válhat. Erre figyelmeztetett George Bush és Condoleezza Rice is. Két külön sajtóértekezleten tet­ték világossá: az USA nem enged­heti meg, hogy kudarcot valljon Afganisztán, ahol az al-Kaida újjá­szerveződhet, hogy esetleges újabb terrortámadásokat indítson. A The New York Times néhány nappal korábban közölt értesülést arról, hogy Amerika és a NATO tel­jes egészében felülvizsgálja afga­nisztáni küldetését, amely többjei szerint kudarccal végződhet. Kü­lön tanulmányok készülnek a misszió biztonsági és terrorellenes vetületének, továbbá a politikai konszolidáció és a gazdasági fejlő­dés esélyeinek vizsgálatára. Bush a Fehér Házban kifejtette: a legnagyobb bajt az jelentheti, ha a szövetségesek „elfáradnának Afganisztántól” és közölnék, hogy távoznak. Rice később a külügy­minisztériumban kanadai kollégá­jával, Maxime Bemier-vel közösen tartott sajtóértekezletén beszélt arról, hogy ha Afganisztán nem vá­lik működőképessé, az már rövid távon egy képzett, felkészült al-Ka­ida megjelenéséhez vezethet. Ber­nier elmondta: a kanadai kormány és parlament jövő év elején vitatja meg, kiteijesszék-e Kanada rész­vételét a katonai műveletekben a 2009 februárban lejáró mandátum utáni időszakra. Kanada 1700 ka­tonát állomásoztat a déli Kanda- hár városában és környékén. A ka­nadai áldozatok nagy száma miatt - eddig 73-an haltak meg a har­cokban - az ország közvéleménye bizonytalan a küldetés folytatását illetően. Hamid Karzai afgán elnök a Bildnek tegnap azt mondta, még legalább tíz évig szükség lesz a kül­földi csapatok jelenlétére Afga­nisztánban. Karzai szerint a nem­zetközi közösségnek nagyobb fi­gyelmet kellene fordítania az Af­ganisztán határain kívül, elsősor­ban Pakisztánban rejtőzködő táli- bokra. A Bush-adminisztráció arra tö­rekszik, hogy ne menjenek ve­szendőbe a radikális iszlámista tá- libok hatalmának 2001-es meg­döntése óta elért eredmények, és e célból Karzai kormányát támogat­ja. A legnagyobb, 26 ezer fős koalí­ciós erőt az USA állomásoztatja Afganisztánban. Utána Nagy-Bri- tannia következik 7800 katonával. Németország a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékében 3 ezer katonát állomásoztat ott. (MTI, ú) Schengen hatása Több az orosz menedékkérő Genf. Jelentősen emelkedett a Lengyelországban menedékjogot kérő orosz állampolgárok száma a schengeni bővítés előtt - jelentet­te be tegnap az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága. Az idei év első félévében havonta átlagosan 250 menedékkérelmet nyújtottak be Lengyelországban. Ez a szám júli­usban 350-re nőtt, majd novem­berben már elérte az 1148-at - mondta William Spindler, az UNHCR szóvivője genfi sajtótájé­koztatóján. Elsősorban oroszor­szági csecsen és ingus menedék­kérőkről van szó. A növekedés hátterében valószínűleg az áll, hogy Lengyelország is csatlako­zott a schengeni övezethez, és többen tartanak az ország Euró­pai Unión kívüli határain életbe lépő szigorúbb határellenőrzés­től. Az UNHCR szerint az illegális határátlépők körében az a szóbe­széd terjedt el, hogy december 21-től egyúttal a menedékkérők is nehezebben léphetnek lengyel te­rületre. A menedékkérők azt is té­vesen remélik, hogy Lengyelor­szágból már könnyen eljuthatnak más európai országokba. A schengeni övezethez újonnan csatlakozott többi nyolc ország­ban az UNHCR nem tapasztalta a menedékkérők számának hasonló megemelkedését. (MTI) Ötvenötén haltak meg Merénylet Pakisztánban Pesavár. Legkevesebb 55-en haltak meg tegnap reggel a pakisz­táni Pesavár melletti Serpao köz­ség mecsetjében elkövetett ön­gyilkos merényletben. A kamikáze akkor követte el végzetes akcióját a szentélyben, amikor a hívők az Id-al-Adha muzulmán ünnep imá­jára érkeztek. Korábban egyes for­rások azt közölték, hogy a detoná­ció a mecset előtt történt. A mecset Aftab Hán Serpao volt pakisztáni belügyminiszter rezidenciájához tartozik. Maga a politikus és a vele együtt imádkozó fia sértetlen ma­radt. A sebesültek száma a tarto­mányi egészségügy-miniszter sze­rint meghaladja a százat is. Egye­lőre senki sem vállalta a merényle­tet, a hatóságok az al-Kaidára, il­letve tálib harcosokra gyanaksza­nak. Aftab Hán Serpao Pervez Musarraf államfőhöz közelálló po­litikus, aki a januári parlamenti vá­lasztásokon képviselőjelöltként indul. Nyolc hónapon belül ez volt a második ellene irányuló merény­let: áprilisban egy politikai nagygyűlés közben robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a közeli Csarszadda városában. Az akkori terrorakciónak 28 halálos áldozata volt. (MTI) Csemegének számító újabb moszkvai találgatások - az orosz államfőnek nem, de a miniszterelnöknek lehet másodállása Kormányfőként Putyin akár a Gazprom gázóriás elnöke is lehetne ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Vlagyimir Putyin le­het az orosz elnökválasztás után a Gazprom elnöke, mert Dmitrij Medvegyev államfőként le fog mondani e tisztségéről. Medve­gyev azt közölte, az elnöki tisztség mellett nem folytathat egyéb te­vékenységet, tehát ő maga, állam­fővé választása esetén, feláll a Gazprom elnöki székéből. Úgy­szólván már ma biztosra vehető, hogy Medvegyev megnyeri a már­cius 2-i elnökválasztást. Az állami tisztségviselőkről szó­ló törvényben szakértők szerint ugyan nem szerepel szó szerint, hogy az elnök más tevékenységet nem folytathat, de ezt diktálja a szokásjog. A gazdasági tárca sze­rint a részvényesek január 31-ig jelölhetnek tagokat a Gazprom igazgatótanácsába, de az államot képviselő tagok listáját a minisz­térium már megküldte a kor­mánynak, és e listán még szere­pelt Medvegyev, akinek elhatáro­zása csak most vált ismertté. Máris találgatások kezdődtek, hogy ki lép majd a helyére a Gaz­prom élén, s a legtöbb szakértő Vlagyimir Putyint látja a legva­lószínűbb jelöltnek. Őt ugyanis Medvegyev - elnökké választása esetére - felkérte kormányfőnek, Putyin a leggazdagabb európai? London. Vlagyimir Putyin orosz elnök számít a leggazdagabb embernek egész Európában a több tízmilliárd dollárt kitevő va­gyonával. Ezt állította egy orosz politikai szakértő a tegnapi The Guardian brit napilapban. Sztanyiszlav Belkovszkij szerint Putyin legalább 40 milliárd dolláros vagyont halmozott fel, és stratégiai szintű érdekeltségei vannak a legnagyobb orosz olaj- és gázipari cégekben. Az elnök környezetéből származó infor­mációkat idézve azt mondta, Putyin „gyakorlatilag 37 száza­léknyit ellenőriz a Szurgutnyeftyegazban, a harmadik legna­gyobb, 20 müliárd dolláros piaci tőkeértékű orosz olajtermelő társaságban. Emellett 4,5 százaléknyit birtokol a Gazpromban, a világ legnagyobb földgázipari cégében, és „legalább 75 százalékot” egy Gunvor nevű, „titokzatos, svájci székhelyű” olajforgalmazó vállalatban. (MTI) és Putyin a napokban vállalta is ezt. E lehetséges változatot több forrás is megerősítette a Novosz- tyinak, míg a Kreml egy bennfen­tese azt állította: nem kizárt, hogy előbb átmenetileg más látja el a feladatot, és utána következik Pu­tyin. A miniszterelnöknek az el­nökkel ellentétben lehet „mellék­állása”: Mihail Fradkov nemrég távozott kormányfő például a Vnyesekonombank felügyelő bi­zottságának elnöke volt. Más for­rások mindezt kétlik, Putyinnak miniszterelnökként amúgy is lesz befolyása a Gazpromra. És kell-e Putyinnak egyáltalán ilyen fel­adat? (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom