Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-21 / 293. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 21. Kitekintő - hirdetés 11 Hosszú idő után egységesek a szebiai magyar pártok: nem kérnek az Európai Unió tagországaiból kitoloncolandókból a vajdasági magyarok Etnikai ellentétekbe kényszeríti az EU a Vajdaságot Egy Belgrad és Brüsszel kö­zötti megállapodás alapján Szerbiának január 1-jétől az EU területéről kitoloncolan­dó -jogtalanul ott tartózko­dó - menekülteket kell visz- szafogadnia, s ebben a vaj­dasági magyar politikai ve­zetők a helyi magyarokat fenyegető súlyos veszélyt látnak. MTl-HÁTTÉR Hogy hány emberről van szó, pontosan senki sem tudja - néhány tízezertől 200 ezerig teijedő tö­megről szólnak a mindenféle, eg­zakt számítást nélkülöző adatok -, de abban az MTI által megkérde­zett összes délvidéki magyar vezető egyetért, hogy az elzavartak nem- kívánatos személyek a Vajdaság­ban. Azzal együtt sem, hogy Brüsz- szel az ő visszafogadásukhoz kötöt­te a minden szerb állampolgár, köztük a magyarok számára január 1-jétől érvénybe lépő utazási kön­nyítéseket. „Sajnos, magyar segédlettel jött létre a vízumkönnyítések feltételé­ül szabott toloncegyezmény, ebben a magyar diplomácia bizony erő­sen aktívkodott - fogalmazott Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének (VMDK) elnöke. - Szerintünk ez ellenünk, délvidéki magyarok ellen irányuló tevékenység volt. Nekünk jobb, ha nincs könnyítés - a magyarok kü­lönböző megoldásokkal nélküle is hozzájutottak volna az EU-ba való belépéshez szükséges vízumhoz.” Szerbiának ebben a tekintetben minimális volt a mozgástere, kény­szerhelyzetben írta alá a megálla­podást, azért, hogy hozzájusson az utazási kedvezményekhez - állapí­totta meg Pásztor István, a Vajdasá­gi Magyar Szövetség (VMSZ) elnö­ke. Ő is úgy vélekedett azonban, hogy a menekültek visszafogadását a belgrádi kormánynak kell megol­dania. Ha egyedül nem tudja, kér­jen segítséget Brüsszeltől, s intéz­zék el együtt a dolgot úgy, hogy a helyi magyarságot ne érintse ez a probléma. A Vajdaságban élőknek ugyanis rossz tapasztalataik vannak a ko­rábban (a délszláv háborúk, de fő­leg a koszovói harcok nyomán) hozzájuk érkezett menekültekkel. „A számukat nem tudjuk, de sokan vannak. Biztos jel például: aki az úttesten jár és nem a járdán, az me­nekült- ahonnan jöttek, ott ugyan­is nincs a házak mellett járda. Ha üyet látok, megállók a kocsimmal, s azt mondom: tessék a házak mel­lett menni, nem az úton, mert az veszélyes” - mondta el a tapaszta­latait Páll Sándor. Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke olyan esetre is emlékszik, amikor egy bácskai magyar asz- szony reggel elment a boltba (előtte feltette forrni az ebédhez a vizet), s mire hazatért, házában már ott voltak a menekültek, akik egyből nyakába is öntötték a forró vizet, amikor tiltakozott a jelenlét­ük ellen. „Ha az én házamba be­menne valaki, első dolgom az len­ne, hogy fognám a lapátot, s kiver­ném onnan. Ez biztos! Meg ne próbáljanak ilyet csinálni! Mi a há­zainkat meg fogjuk védeni!” - kö­zölte a pártelnök, aki szerint a mostani - Brüsszel kezdeményez­te - toloncegyezmény pontosan il­leszkedik ahhoz a majd kilencven éve szisztematikusan folytatott szerb politikához, amelynek célja a vajdasági nemzetiségi arányok megváltoztatása. A visszatoloncolandók asszimi­lációját - nemcsak a Vajdaságban, hanem egész Szerbiában - lehetet­lennek tartja Józsa László, a Ma­gyar Nemzeti Tanács (MNT) elnö­ke. Szerinte ugyanis a zömük Ko- szovóból kikerült askalia - az albán nyelvet beszélő - roma, s ezek az emberek törzsi szinten, európai normák szerint mérhetetlenül aszociális körülmények között él­tek és élnek ma is. A politikus sze­rint Európa nemtelen játékot űzött, amikor - egyes állampolgári cso­portok utazásának megkönnyítésé­ért cserébe - rákényszerítette Szer­biára a toloncegyezményt. Túdta ugyanis, hogy azt a sok tízezer em­bert, aki Koszovóból indult el, s a legnagyobb problémát jelenti, Belgrad nem tudja visszaküldeni a fennhatósága alól kivont, nemzet­közi felügyelet alatt a függetlenség felé menetelő volt tartományába. - És hogy ez most egyedül Belgrad gondja, s a vajdasági magyarok nem kívánnak részt vállalni a meg­oldásából, azt tényként kell kezel­ni. A Szerbia bajaiból való részvál­lalásban megtestesülő defenzív magatartást a magyar közösség meghunyászkodásnak, meghátrá­lásnak minősítette volna. A magyar közösség egyszerűen ingerült, nem tolerál mást, mint a merev ellenál­lást - mondta a nemzeti kisebbségi önkormányzatként tevékenykedő MNT elnöke. Ez a vélemény ölt testet abban a szerb alkotmányra is hivatkozó s minden magyar politikai vezetőtől hallható érvben, hogy egy kisebb­ségek által lakott terület nemzeti­ségi arányai nem változtathatók meg. Hogy mi van akkor, ha ennek az - Európa által kimunkált s tá­mogatott - elvnek épp az EU dön­tése alapján kell sérülnie, arra a Vajdaságban nincs racionális vá­lasz. Az a gondolat ugyanis, hogy a tartomány Szerbia része, s együtt kellene sírnia vagy nevetnie az egész országgal, ott nagyon idege­nül hangzik. „A vajdasági magyarság semmi­lyen részt sem kíván vállalni annak a nehéz helyzetnek a megoldásá­ból, amelybe a nemzetközi közös­ség Szerbiát hozta. Készek va­gyunk odáig elmenni, hogy min­denféle ellenállást elővegyünk, ha kell, kivonulunk az utcára. Műiden nemzetközi fórumot megkere­sünk, az engedetlenség valameny- nyi eszközét bevetjük. Közénk ne telepítsenek be egyetlen idegent se!” - fogalmazott Páll Sándor, a VMDK elnöke. „Megmondtuk az embereink­nek, hogy nagyon figyeljenek. Gyakorlatilag minden háztömb­be, minden utcába embereket fo­gunk állítani, akik figyelik, hogy kik hova költöztek be. Aztán el­döntjük, milyenek. Akiket kito­loncolnak, az EU-nak sem kelle­nek. Miért nem telepítik vissza az orvosokat, tudósokat? Miért azo­kat, akik nincstelenek, mint a ro­ma származásúak? Az EU rasszis­ta, fasiszta módszerrel dolgozik, de tőlünk megkövetelik, hogy tö­rődjünk bele abba, amit tesznek, szeressük a visszatelepítetteket” - kommentálta a várható veszélyt Rácz Szabó László, a vajdasági MPSZ elnöke. SIMPLY CLEVER SKODA FABIA COMBI, FABIA SEDAN ES OCTAVIA TOUR jótállás Ne adja fel Ön sem, siessen! Itt az utolsó lehetőség, hogy rendkívül előnyös áron első generációs Škoda Fabia Combit vásároljon a raktári kocsik közül. Ha a ŠkodaKredit SNOW vagy ŠkodaLeasíng SNOW általi finanszírozást választja, ráadásul 4 évre meghosszabbított jótállást és ingyenes téli gumiabroncsokat kap. / , Csak 2007. XII. 31-éig várja Önt a Škoda-márkaforgalmazóknál. fi Az akció az Octavia Tour és a Fabia Sedan modellekre érvényes. I 1 BONUS Combi és az Octavia Tour modellre érvényes és CO;-kibocsatás3:4.6-3.11/100 km; 120-194 g/ BP-7-15160 Albánul beszélő koszovói roma menekült gyerekek. Tőlük félnek a legjobban a Vajdaságban. (Reuters-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom