Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-19 / 291. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 19. www.ujszo.com Aki még szeretne egy pecsétet, ma vagy holnap próbálja meg kikönyörögni a jobbára már csak integető határőröktől Vége a múltnak - végső visszaszámlálás Pozsony. Nem lesz többé vá­rakozás a határokon, a szlo­vák rendőrök szorosabb együttműködést folytatnak a környező országok ható­ságaival, a kamionoknak nem kell több órás sorokat kivárniuk a határátlépés­hez. Szlovákia csütörtökön éjszaka csatlakozik a schengeni övezethez. DEMECS PÉTER Ebből több előny is származik, a legfontosabb talán az, hogy szaba­don, útlevél-ellenőrzés nélkül át­léphetünk a szomszédos országok­ba, kivéve Ukrajnát. „Hozzájutunk egy másik nagyon fontos joghoz, amelyet az Európai Unió kínál, mégpedig az országok közti szabad és korlátlan mozgás jogához. Fontosnak tartom azt is, hogy Szlovákia péntektől részét al­kotja az úgynevezett európai erőd­nek. Ezáltal olyan országokkal is javulhat a kapcsolat, amelyekkel eddig nem volt a legjobb az együtt­működés - itt elsősorban Magya­rországra gondolok” - vélekedik Ivó Samson külpolitikai elemző. Mivel az ország keleti határa már nem csak az EU, de a schengeni övezet külső határa is lesz, Szlová­kiát szigorúbban fogja ellenőrizni az unió. „Egy új határ fog kialakul­ni: az egyik oldalon a schengeni övezet külső határát alkotó orszá­gok lesznek, a másikon az EU többi tagállama. Ezért külpolitikai szin­ten például értelemszerűen jobban eltávolodunk Ukrajnától. De na­gyobb felelősségünk is lesz az EU- val szemben. Fontos szerepünk lesz az embercsempészet, illetve a dohány, alkohol és más áru illegális behozatala elleni harcban. Szlová­kiának az eddiginél sokkal jelentő­sebb szerepe lesz az unióban” - tet­te hozzá Samson. A vállalkozók örülnek, a fuvarozók nem A határok megnyitását a vállal­kozók előrelépésnek tartják. Első­sorban azért, mert a gyakori külföl­di üzleti utak során nem kell vára­kozni a határon. „Különösebb gaz­dasági hatása szerintem a határnyi­tásnak már nem lesz, inkább a kül­földre utazás során érezhetnek a vállalkozók nagyobb kényelmet” ­Pakolás árulta el érdeklődésünkre Ján Oravec, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének elnöke. Viszont František Túrák, a Nem­zetközi Közúti Közlekedési Vállalat igazgatója szerint a schengeni öve­zethez való csatlakozásból több hátrány, mint előny származik. „Én közel sem örülök, sőt azt állítom, sokkal több lesz a gond, mint ed­dig. A határok megszüntetése utat nyit a cigarettát és más árut csem­pésző bandák előtt. Senki nem fog­ja őket ellenőrizni az unión belül. Ráadásul a schengeni övezet külső határain hatalmas sorokra, több (ČTK-felvétel) órás várakozásra számíthatnak a kamionsofőrök” - mondta az Új Szónak Túrák. Elmondása szerint naponta több ezer kamion indul út­nak az unióból Oroszországba és Fehéroroszországba, a schengeni övezet külső határain pedig már most 15-20 küométeres sorok kép­ződnek. „Lettország és Oroszor­szág között máris kibírhatatlan a helyzet. Az unióban szabad lesz a mozgástér, a külső határokon vi­szont besűrűsödik a forgalom és ott leszünk, ahol a part szakad” - tette hozzá Túrák. Hatékonyabb harc a bűnözés ellen Az ország schengeni csatlakozá­sával jelentősen egyszerűsödik a határon átnyúló bűnözés elleni harc. Az egyes országok rendőrsé­gei és bíróságai között szorosabb lesz az együttműködés. „Megnyílik a schengeni információs rendszer, melynek segítségével gond nélkül kereshetünk adatokat az unióban körözött személyekről, könnyeb­ben előkeríthetjük őket” - szögezte le Martin Korch, az Országos Rend­őr-főkapitányság szóvivője. Szerint szorosabb lesz a szlovák hatóságok együttműködése az Interpollal és az Europollal. A rendőrök munká­ját könnyíteni fogja az is, hogy ha egy bűnöző, akit figyelnek, átlépi a határt, a szlovák rendőrök minden további nélkül követhetik külföldre - az illetékes ország hatóságait csak értesíteni kell erről. Elosztotta a posztokat a három pártelnök A kormányé lesz a közmédia ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico (Smer) szilvapálinkát hozott, Vladimír Mečiar (HZDS) disznótorra hívta partnereit, Ján Slota (SNS) vi­szont „szeretettel a szívében” je­lent meg tegnap a Koalíciós Ta­nács ez évi utolsó ülésén. A há­rom pártelnök karácsonyi hangu­latban leosztotta egymás közt a Rádiótanács és a Tévétanács jövő évben megüresedő helyeit. Mind­két intézményben lejár a tagok egyharmadának a mandátuma, helyükre a parlament választ úja­kat. Robert Fico nem is titkolta, hogy az új tanácstagokon keresz­tül akarják befolyásolni a Szlovák Televíziót (STV) és a Szlovák Rá­diót (SRo). „Az az érdekünk, hogy olyan emberek üljenek ott, akik a mi nézeteinket vallják” - jelentette ki Fico. Állítólag már megegyeztek arról is, hogy az egyes pártok milyen feltételek mellett jelölhetnek embereket, erről azonban nem tájékoztattak. „Vannak dolgok, melyekről sem a nyilvánosságnak, sem önöknek nem kell tudniuk” - mondta a mi­niszterelnök az újságíróknak. Azt is elárulta, már megneveztek konkrét személyeket is. Andrej Školkay médiaelemző sajnálatos­nak tartja, hogy a kormánykoalí­ció előre megegyezik a közszolgá­lati médiákat felügyelő testületek összetételében. Ez még Vladimír Mečiar kormányzása alatt volt jól bevált szokás, és felháborító, hogy Fico kabinetje ehhez vissza­tér. „Az pedig végképp nem sze­rencsés, hogy nyíltan vállalták azt, amit korábban mondjuk csak nyílt titokként kezeltek. Más or­szágokban sokkal kisebb a politi­kusok befolyása a közszolgálati televíziók tanácsaiban” - mondta lapunknak Školkay. Az STV és az SRo működését szabályozó törvé­nyek kimondják, hogy a tanács­tagoknak függetleneknek kell lenniük, nem állhatnak kapcso­latban pártokkal, és csak a közér­deket vehetik figyelembe. A pártelnökök megegyeztek abban is, hogy legközelebb janu­ár 15-én találkoznak a SNS szék­házában. (lpj, s) A kisebbségi oktatás koncepciója Szlovák hangsúlyok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A nemzetiségi kisebb­ségek oktatási és nevelési koncep­ciójának minisztériumi javaslata több olyan elemet is tartalmaz, melyek veszélyeztethetik a ki­sebbségi iskolaügy lehetőségeit és jövőjét. A fő hangsúlyt a szlovák nyelv, mint államnyelv elsajátítá­sára és az ebből fakadó feladatok­ra fekteti. Egyik megállapítása szerint „a nemzetiségi oktatás je­lenlegi rendszerében nem fektet­nek kellő hangsúlyt az államnyel­ven történő alapvető kommuniká­ciós készségek elsajátítására”. „A minisztérium szerint a magyar is­kolák feladata az, hogy a magyar gyerekeket szlovák nyelvre tanít­sa, miközben a nemzetiségi isko­lában más tantárgyakat is taníta­nak - erre az anyag egyáltalán nem reagál” - nyilatkozta lapunk­nak Szigeti László volt oktatás­ügyi miniszter, aki szerint a kon­cepció nem kezeli átfogóan a ki­sebbségi oktatás kérdéseit, ezért az MKP visszautasítja. A tervek szerint a kisebbségi iskolákon csak az oktatásügyi tárca által jó­váhagyott szlovák tankönyvek fordításait használhatnák, jelen­leg használhatók olyan külföldi - adott esetben magyarországi - tankönyvek és segédeszközök is, melyeket a szlovák oktatási mi­nisztériumjóváhagyott. A külföldön diplomát szerző, nálunk oktató pedagógusoknak államvizsgát kell majd tenniük szlovák nyelvből - tartalmazza a javaslat. Eddig ilyen kötelezettsé­gük nem volt, ráadásul a hazai egyetemen végző nem szlovák szakos tanárok sem tesznek ál­lamvizsgát szlovák nyelvből. „A tanárnak nem az az elsődleges feladata, hogy tökéletesen beszél­jen szlovákul, hanem hogy saját szakát jól tanítsa” - tette hozzá Szigeti, (msz) Ficóék 2008-as fő prioritása a hazafias érzelmek táplálása és a történelmi megemlékezések szervezése lesz Jövőre nemzetébresztésbe fog a kormány ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A nemzeti öntudat erősítése lesz a Fico-kormány jö­vő évi fő prioritása - ebben egye­zett meg tegnap a három kor­mánypárt elnöke az idei utolsó Koalíciós Tanácson. A nemzetéb­resztés apropóját az adja, hogy jövőre lesz 15 éves az önálló Szlo­vákia. „Az emberek viszonyulása egyáltalán nem olyan az ország­hoz, mint amilyennek lennie kel­lene. A hazafiasság, az állami szimbólumok tisztelete meg sem közelíti azt a szintet, amilyen egy fejlett országban, Közép-Európá- ban elvárható... Meg kell értet­nünk az emberekkel, hogy van valamiféle történelmünk, hogy nincs miért szégyenkeznünk” - jelentette ki Robert Fico kor­mányfő. Ezért a kormány magá­hoz ragadja a kezdeményező sze­repet a történelmi évfordulók és személyek megünneplésénél. Az első dolog lesz egy Svátopluk- szobor felállítása a pozsonyi vár­dombon, akit Fico az „ószlovákok királyának” nevezett. A kormány tervei között az nem szerepel, hogy törvényben tegye kötelezővé a hazafias lán­golást. így valószínűleg nem bukkan fel ismét a köztársaság védelméről szóló törvényterve­zet, amelyet a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) akart a parlament elé terjeszteni. Robert Fico tegnap Ján Slota je­lenlétében nem kívánt válaszolni arra a szerinte provokatív újság­írói kérdésre, hogy Jozef Tiso, a fasiszta szlovák bábállam elnöke is ott lesz-e azok között a történel­Az első dolog lesz egy Svätopluk-szobor felállítá­sa a pozsonyi várdombon, akit Fico az „ószlovákok királyának" nevezett mi személyiségek között, akikről megemlékezik a kormány. Azt mondta, ebben a kérdésben már többször világosan nyilatkozott a múltban. Fico januárban fizetett hirdetést tett közzé a sajtóban, melyben leszögezte, Tisót terheli a felelősség a szlovákiai zsidók deportálásáért, ezt bizonyítja az is, hogy kitüntette a Szlovák nem­zeti felkelést leverő SS-katonákat. Az SNS álláspontja korábban világos volt: Jozef Tiso rehabili­tálását követelte, Ján Slota párt­elnök azt is kijelentette, hogy a háborús szlovák állam nem volt fasiszta. Nemrég azonban meg­változtatta internetes honlapjá­nak tartalmát ebben a kérdés­ben. Az SNS ifjúsági szervezete ugyancsak levette a nemzet nagyjainak névsorából Jozef Tisót, továbbá a „mártír Jozef Tiso” szentté avatásáért mondott imádság szövegét, (sita, ú) VILLÁMINTERJÚ „Már nem a reform, hanem Gyurcsány volt a tét” Peter Pažitný, az Egészségpoliti­kai Intézet (HPI) munkatársa. A magyar egész­ségügyi reform lehetővé teszi deklarált célját, az egészség- pénztárak közti versenyt? Ez a „magyar modell” második legnagyobb hibája, mivel valószí­nű, hogy regionális, megyei mono­póliumok jönnek létre. A törvény alapján ugyanis nagy az esélye an­nak, hogy a mai egy, országos mo­nopólium helyett - ellentétben a miniszter elvárásával, aki a szabad verseny feltételeit szeretné megte­remteni -, több, kisebb, helyi mo­nopóliumjön létre. Nem segít ezen az, hogy bárki bármelyik pénztárba bejelent­kezhet, függetlenül attól, hol la­kik? A monopóliumok létrejöttét ez nem fogja meggátolni, ez erre nem megfelelő eszköz. Jobb lesz az új rendszer a ré­ginél? Úgy vélem, a magántőke sok újat hozhat, gazdaságosabb működést eredményezhet, de a gond az, hogy egy nagyon bizonytalan partnert kap ehhez: az államot. Ezt az egész elképzelést rossznak tartom. A sike­re vagy a bukása azon múlik, hogy az állam mennyire lesz képes ellen­őrizni és fékezni magát. Tartok tő­le, hogy erre képtelen lesz. Folya­matosan késztetést érez majd a pénztárak működésébe való be­avatkozásra, nagy lesz a kísértés, hogy korlátozza önállóságukat, annál is inkább - és ez a legna­gyobb hiba -, mert betekintése lesz minden pénztárba. Vagyis akkor tenné a legjob­ban az állam, ha kiszállna az egészségbiztosításból? Én Molnár Lajos első reformkon­cepcióját jónak tartottam, az még egy liberális reformot irányzott elő. A most elfogadott változat egy kompromisszumos modell melyre keményen rányomta b&yegét a Magyar Szocialista Párt elképzelé­se, amely megőrzi az állam befolyá­sát a pénztárak működése felett. A magyar reform nem sikerült, hi­szen a több-biztosítós rendszer leg­főbb előnye nem valósul meg, mely abban áll, hogy független a kor­mánytól. Ezt mutatja a szlovákiai rendszer, melyben a négy magán- biztosító gazdálkodásába, műkö­désébe az állam nem szólhat bele, csak ellenőrizheti. A biztosítók a nyereség reményében ügyfélbarát intézkedéseket hoznak, javítják szolgáltatásaikat, vagyis biztosít­ják azokat az előnyöket, melyekre a verseny lehetőséget nyújt. Ez lesz a magyar rendszer legnagyobb há­tulütője, az állam mindenbe bele akar majd szólni, és ezt,,fűszerezi” a helyi monopólium létrejötte. Ver­seny legfeljebb csak Budapesten és Pest megyében jöhet létre, ahol négy pénztár működhet. Lesz egyáltalán érdeklődés a külföldi befektetők, biztosítók irányából? Minden befektetőnek mérlegel­nie kell majd a politikai kockáza­tot, vagyis azt, hogy mi lesz a vá­lasztások után, ha a Fidesz győz, és figyelembe kell vennie a gazdasági kockázatot is, vagyis azt, hogy mennyi idő alatt térül meg a befek­tetése. A magyar kormány számá­ra hatalmas kudarc lenne, ha nem lenne elég befektető. Mit hoz a betegnek az új rendszer? Ez megyénként, pénztáranként eltérő lesz, ma még nem lehet meg­mondani, milyen hasznot hoz a betegeknek. Az mindenképpen elő­nyös lesz, ha sikerül megvalósíta­ni, megszervezni az irányított be­tegellátást, vagyis a páciens mene­dzselését. A jelenlegi magyarországi politikai helyzetben volt esély jobb reform elfogadására? Szerintem Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter modellje jó volt. A mai reform már nem az egészségügyről, hanem a minisz­terelnök, Gyurcsány Ferenc sze­mélyéről szól. Az egészségügyi re­formért való küzdelem leple alatt a szocialista párt egyes frakciói­nak egymás elleni harca folyt. Ennek az ára ez a rossz törvény- csomag. Az utolsó három hónap­ban már nem az egészségügy át­alakítása volt a tét, hanem az, hogy Gyurcsány marad-e a kor­mányfő. A reform elfogadása Gyurcsány győzelme, és annak bizonyítéka, hogy még ura a helyzetnek, (lpj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom