Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-18 / 290. szám, kedd
8 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 18. www.ujszo.com SZEMSZÖG Nálunk ez már csak így van Elegem van abból, ami Malina Hedvig körül történik. Az elmúlt rendszerben a bűnügyi rendőrségnél hadnagyi rangban dolgoztam, a rendőrakadémián végeztem (akkor VŠ-ZNB). Ezt csak azért írtam le, nehogy valakinek kételyei legyenek afelől, hogy értek a témához. A Maiina Hedvig-ügy ékes példája annak, hogyan kell elkerülni egy bűntény kivizsgálását, és mindent megtenni annak érdekében, hogy ne adj Isten még az igazság is kiderüljön. Vegyük az esetet szakmai szempontból. Egy olyan rendőr, aki az iskola elvégzése után a második hetét tölti a rendőrségnél, a bűntett helyszínén azzal kezdi a munkát, hogy kihallgatja a szemtanúkat, és ezekből a vallomásokból igyekszik képet alkotni az esetről. A Malina- ügyben nem így történt, a szemtanúkat csak 3 hónap elteltével hallgatták ki. Habár a szemtanúk emlékeztek arra, hogy nézett ki az egyetemista lány a támadás után, már maguk is attól féltek, kellemeden- ségeik adódhatnak, ha a sértett mellett tanúskodnak. Nagyon sokáig gondolkodtam azon, hogy ezt megújam-e, de biztos forrásból tudom, hogy ezt a kislányt alaposan helyben hagyták, és az egész vizsgálat arról szól, be kell bizonyítani, hogy a sértett hazudott. A bűntény helyén talált tárgyi bizonyítékokat a rendőrség nem hajlandó a sértett ügyvédjének kiadni. A rendőrség következő ballépése, hogy a fantomképek alapján felismerhető személyeket még alaposan ki sem hallgatták. Mint volt rendőrtől nagyon távol áll tőlem, hogy a volt kollégák munkáját bíráljam, de amit csináltak, vagy nem csináltak, azt felsőbb utasításra tették. Addig, amíg a vizsgálótiszt írásba nem adja, hogy bűntény történt, és át nem adja a protokoll szerint az ügyésznek, addig az egész dolog tabu. Szlovákiában ez nem így történt. Az ügy hivatalos lezárása előtt a belügyminiszter és a kormányfő kiállt a nyilvánosság elé, és egyhangúlag azt mondták, az eset nem történt meg. A sértett ügyvédje most kapta meg a felvétel kb. kétórás anyagát, holott a felvétel legalább ötórás volt. A felvételen olyan személyek is szerepelnek, akik a jegyzőkönyvben nincsenek feltüntetve. Megint egy baklövés a rendőrség részéről, mert a törvény szerint semmi akadálya nincs annak, hogy valaki a rendőrségről jelen legyen a kihallgatáson, csak ennek a személynek a nevét és rangját bele kell írni a jegyzőkönyvbe. Summa summarum, az egészből azt a következtetést lehet levonni, hogy itt az egész dolog arról szól, hogyan kerüljük el az ügy kivizsgálását. Végezetül még talán annyit, hogy szorítok Kvasnica doktor úrnak és természetesen Hedvignek is. Ne adják föl! Benyovszky László, Léva A barikádpolitika vége? A Fidesz új programja az elemzők szerint „visszahozza" a pártot az európai középjobb politizálás medreibe. (Reuters-felvétel) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A fiatal demokraták új programja távolodik a 2006-os választási ígéreteldől, s egyben a modern jobbközép pártokhoz közelít Fidesz-program: fontolva haladás A Fidesz múlt héten kiadott új programja egyértelmű válasz a párt imázsának részévé vált kompetencia- hiányra, amely az elmúlt egy évben a jelentős közvélemény-kutatási előny ellenére is megmutatkozott. A program a 2006-os kampány ígéreteitől távolodó Fidesz képét tárja a nyilvánosság elé, egyre inkább illeszkedve a nyugat-európai jobboldal mai pozíciókere- séséhez. A program jövőjét leginkább a népszavazási kampány, valamint az a kérdés határozhatja meg, hogy a Fideszen belül kinek is a programja az Erős Magyarország címet viselő dokumentum. POLITICAL CAP1TAL-ELEMZÉS A Fidesz több szempontból is arra kényszerült, hogy programot készítsen és hozzon nyilvánosságra a kormányzati ciklus második évében. Egy ellenzéki pártnak csak ritkán érdeke, hogy a kormányoldallal rivalizáló programot táijon a választók elé, az elmúlt másfél év politikai tendenciái azonban ebbe az irányba tolták a legnagyobb ellenzéki pártot. A Fidesznek válaszolnia kellett azokra a bírálatokra, amelyeket a kormányoldal fogalmazott meg, és amelyek szerint a Fidesz csak bírál, de mutat fel alternatívát. Ennek negatív hatása abban mutatkozott meg, hogy bár a pártok közötti versenyben a Fidesz jelentős előnnyel rendelkezik a szocialistákhoz képest, a kormányzóképesség tekintetében már sokkal kisebb a szavazók által érzékelt különbség Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között. A konstruktivitás hiánya a pártról alkotott választói képben is visszaköszön: a Fideszt a szavazók (az MSZP-nél nyilvánvalóan kedvezőbb imázsa ellenére is) olyan pártnak látják, amely dinamikus ugyan, de elsődlegesen nem az építő szándék, hanem az agresszivitás viszi előre. A most nyilvánosságra hozott program minderre adott reakcióként értékelhető, így értelmét (tartalmától részben függedenül) abban nyeri el, hogy a Fidesz kormányzóképességének szimbólumaként (és egyben gyakran hivatkozható bizonyítékaként) szolgál. Nem véleden, hogy a programot a párt egy éves előkészítés után, a várakozásokat fokozva, jól megtervezett kampány keretében tárta a választók elé. A program nyilvánosságra hozatalát megelőzően is mutatkoztak arra utaló jelek, hogy az ellenzék stratégiaváltásban gondolkodik. A kormánypárti javaslatokkal szembeszegezett éles elutasítás mellett az utóbbi hónapokban egyre inkább érzékelhető volt, hogy a Fidesz bár a kormányprogramot továbbra is elutasítja, a hangsúlyt egyre inkább a „hogyan kellene másképpen” kérdésére helyezi, és saját konstruktív javaslatait állítja szembe a kormányéval. Ebben ugyanakkor nem mutatkozott teljes egység a párton belül: az Orbán Viktorhoz közeli politikusok esetében az utóbbi időben is az éles stílus, az erősen konfrontativ hangnem és a kormánypárti javaslatok reflexszerű visszautasítása maradt a meghatározó. A stagnálástól az araszolásig A Fidesz politikáját a programalkotás kapcsán érdekes ellentmondás feszíti: míg a konstruktívabb politika és az árnyaltabb üzenetek megjelenése a rövidtávú célok (gyors kormánybuktatás) felől a hosszabb távú érdekek (a 2010-es választások) felé való elmozdulást sejtették, a programalkotás jelen helyzetben éppen a gyors kormányváltás és az előrehozott választások ígéretének felmelegítésével párosult. Ez nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a stratégiaválasztás kapcsán feszülő politikai ellentmondás és dilemma a továbbiakban is megmarad a pártban. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a program alkotásával a Fidesz nyilvánvalóan lépett egyet előre, hiszen a választási program és a jelenlegi dokumentum közötti eltérések a párt politikájában mutatkozó változást is beszédtémává tették - ezzel pedig a párt kilépett abból a korábbi helyzetből, melyet mindenféle politikai változástól (mint a korábbi stratégia kudarcának beismerésétől) való vonakodás jellemzett. A program kommunikációját jelen helyzetben két, egymással ösz- szefüggő tényező is akadályozza. Egyrészt Orbán Viktor és az általa képviselt, a 2006-os kampányban megjelenített politikai irányvonal, melytől a párt egyértelműen távolodni látszik a program alapján. A pártelnök ezt ellensúlyozandó ismét saját értelmezésében, önmaga politikáján „átszűrve” tárta a programot a nyilvánosság elé. Orbán Viktor ráadásul a közeljövőben megjelenő könyvével pedig ismét saját magára irányítja a figyelmet a Fidesz programja helyett - akárcsak tavaly, a Jövőnk vitairat esetében: miután Navracsics Tibor bemutatta a szöveget, Orbán Viktor beszédének, majd később könyvének a vitairattal ellentétes üzenetei agyonnyomták a programalkotást. A másik akadály a (szintén leginkább Orbánhoz kötődő) népszavazási kampány lehet, mely természetéből és a kérdések jellegéből következően olyan leegyszerűsítésekkel operál, amely a programalkotás és az árnyaltabb politika kibontása ellenében hat. Orbán Viktor értelmezésében például a programmal. „ítéletet mondunk az egészségügy, az oktatás jövendőbeli szerkezetéről, válaszolunk arra a kérdésre, hogy ezen az úton akarunk-e továbbmenni, vagy másik irányt választunk”. Ez pedig inkább a sikeres népszavazás érdekében megfogalmazott üzenet, melynek kevés köze van a program részletesen kidolgozott tartalmához. Mindennek alapján továbbra is a folyamatosság és az elszakadás problémája mutatkozik a Fidesz- nél. A dilemma hasonló ahhoz, amivel Gyurcsány Ferenc nézett szembe 2006-ban. Az akkori kormányfőjelölt bár igyekezett eltávolodni Medgyessy Pétertől, ezt olyan módon tette, hogy emellett fel is mutathassa a Medgyessy kormány népszerű, a 100 napos program keretében meghozott intézkedéseit. Az új Fidesz-program a 2006-os ígértektől próbál eltávolodni, miközben az Orbán-kor- mány időszakára utal vissza, ám ez Orbán Viktor (és az ő stratégiája) számára jelenthet problémát. A programalkotás tehát kimozdította a Fideszt a korábbi stagnálásból, melyet felváltott a „fontolva haladás” egy új politikát képviselő Fidesz felé. A Fidesz lassan távolodni látszik a mindenkit megszólítani akaró, prioritások nélküli politikától - az orbáni stratégia és a nép- szavazási kampány viszont még megakaszthatja a pártot ezen az úton. A népszavazás kudarca a megújulás, sikere pedig a politikaiideológiai viszszarendeződés irányába mozdíthatja a pártot. Tartalmi módosulások és hangsúlyváltások A politikai irányváltás szándéka és a hirtelen szakítás elutasítása egyszerre jelenik meg a program tartalmi elemeiben. Egyrészt, a programból teljességgel hiányzik a neoliberális, mint szitokszó, másrészt felfedezhető néhány kifejezetten liberális elem is: például az állam gazdasági szerepének korlátozásáról, illetve a „gázárpolitika körültekintő alkalmazásáról” szóló passzusokban. Bár nem változott viszont a Fidesznek az a sokat hangoztatott elve, hogy erősebb állami jelenlétre van szükség az oktatásban és az egészségügyben, ezen két területen is fontos hangsúlyeltolódások látszanak a dokumentumban. A programban a kórházátalakításokkal kapcsolatban például az a kitétel szerepel, hogy a párt határozottan ellenzi „a kórházak átgon- dolatían bezárását” (tehát nem általában a kórházak bezárását). Ehhez hasonlóan, a Fidesz szakít a korábbi, a kisiskolák, óvodák bezárásától mereven elzárkózó álláspontjától azzal, hogy programjában leszögezi: „Egy óvoda vagy iskola létéről, megmaradásáról szóló döntést egyetien szempont határozhat meg: képes-e versenyképes tudást, minőségi oktatást, nevelést, esélyt adni az ott tanuló diákoknak”. Az Orbán Viktor által fémjelzett eddigi Fidesz-stratégiával szembeni (nem kifejezetten látványos) ellentmondást a dokumentum az Orbán-kor- mányra való visszatérő hivatkozásokkal kívánja feloldani, mint amilyen az Új Széchenyi Terv meghirdetése. Régi és új A programban a 2006-os választási ígéretek közül nem esik szó többek között az autópálya-díjak csökkentéséről, a 14. havi nyugdíjról, a tb-járulék 10 százalékpontos csökkentéséről, a lakás- támogatási rendszer visszaállításáról - de még a lakáshitel törlesztése utáni szja-kedvezmény újraélesztéséről sem. Megmaradt ugyanakkor a programban a korábbi ígéretek közül például az állami tulajdonban maradó vasút, a családi/családbarát adózás, a családi adókedvezmények újraélesztése, illetve bizonyos lakásépítések áfájának csökkentése. Kétoldali ellentmondások: mit csináljon az ellenzék? A programmal kapcsolatos politikai ellentmondásokat nem kizárólag a párton belül felmerült stratégiai viták eredményezték. A program nyilvánosságra kerülését ( követő nyilatkozatokban mind a Fidesz, mind az MSZP ellentmon- ’ dásba került a korábban saját maga által mondottakkal - ráadásul , éppen a program szerepe és az ellenzékiség értelmezése kapcsán. Míg a Fidesz korábban amiatt panaszkodott, hogy a kormányoldal nem fogadja meg konstruktív javaslatait, a program nyilvánosságra hozatalát követően a legnagyobb ellenzéki párt annak veszélyét ecsetelte, hogy a kormányoldal „ellopja” és megvalósítja a program bizonyos elemeit. Ellentmondás mutatkozott ugyanakkor az MSZP reakciójában is: míg a baloldal eddig azzal támadta a Fideszt, hogy nincs programja a * pártnak, most azért vált a párt bí- 4 rálát tárgyává, mert két és fél évvel a következő parlamenti választások előtt hozta nyilvánosságra a 4 programját. Jó-e a program a Fidesznek? A program a párt számára hármas célt szolgál. Egyrészt, a párt bizonyíthatja vele saját kormányzati kompetenciáját, ezzel cáfolva a program hiányára vonatkozó vádakat. Másrészt, a párt megerősítheti a körvonalazódó új identitását, mint európai, új jobboldali, konzervatív párt. Harmadrészt, ja- ( víthat imázsán azzal, hogy egyér- . telművé teszi: a Fidesz határozott, komoly, és szakpolitikailag kimunkált elképzelésekkel rendelkező ^ politikai erő. Ennek alapján a Fidesz hosszabb távú céljainak megfelel a nyilvánosságra hozott program. A programmal kapcsolatos viták pedig tovább erősítheti a Fideszt: ha a nyilvánosságban tovább vitatkoznak annak részleteiről, akkor csak hangsúlyozottabbá válik az alapüzenet: a Fidesznek van programja.
