Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-15 / 288. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 15. www.ujszo.com Madonna és Cohen „halhatatlan” New York. Madonna, John Mellencamp, Leonard Cohen, a Ventures és a Dave Clark Five együttes kerül jövőre a Rock and roll halhatatlanjainak dicsőségcsarnokába -jelentették be csütörtökön a dicsőségcsarnok illetékesei. Madonnának eddigi pályafutása során több mint 200 millió lemeze kelt el, Grammy-díjas, MTV-díjas, óriási sikerű koncertek főszereplője. Jelölése nem meglepetés, hiszen az amerikai énekesnő évtizedek óta sikert sikerre halmoz. A szintén amerikai John Mellencamp egyebek között Pink Houses című sikerével írta be nevét a legjobbak közé. Leonard Cohen kanadai költő és énekes több nemzedék nagy kedvence, a folk egyik legnagyobb ikonjaként tartják számon. A szintén amerikai Ventures együttes az ötvenes évek vége óta az egyik legjobb gitárzenekar a világon. A brit Dave Clark Five együttes az ötvenes évek rock and rollját mentette át a hatvanas évekbe, (mti) rnsmrnmm Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma Az eltűnt idő nyomában LAPAJANLO Esték és hajnalok című elbeszélésével köszönti a folyóirat a hetvenéves Gál Sándort. Az elbeszélés az író vadászszenvedélyébe enged bepillantani egy havas, téli napon, szélcsendes időben, „egy hihetetlenül áttetsző kék égkupola” alatt, mely „ráborul... a moccanatlan, mesebeli tájra”. Apa és fia gyötri a síkságot, keresi, űzi a vadat, jelezve kissé azt is, a „gének” jól öröklődtek az utódban. Egészséget és sok sikert a folytatáshoz! Az eltűnt idő nyomában című tanulmány Dobos László szépprózai munkásságával foglalkozik. „Dobos László rendhagyó életéhez tartozik, hogy predesztinált sorsként vállalta előbb a kritikusi szerepet, majd lapszerkesztőként - akárcsak Móricz Zsigmond esetében - a téma, a megélt valóság kényszere vezette el a modern próza műveléséhez. Ő az első »fecske« a szlovákiai magyar kisebbségi prózában, aki formában, témában egyaránt újítani tudott” - írja Fonod Zoltán a tanulmány bevezetőjében, kiemelve, az írónak meghatározó szerep jutott abban, hogy „a hatvanas években a sematizmus és a provincializmus nyűgét levetve a csehszlovákiai magyar irodalom váltani tudott, új csapáson indult el.” „Amikor a trillázó madár a tojás belsejében énekel” címmel közli a lap Tóth László „régi-új” beszélgetését Tőzsér Árpáddal és Milan Rú- fusszal. Cselényi három nézetben címmel Pomogáts Béla készülő kismonográfiájának bevezető írását olvashatjuk. „Cselényit hosszú időn keresztül egy (szinte) egy12. SZÁM ! 2007. OECKMBRR Gyürc Lajos ós Üféös Edit versei A gesztenyefa bosszúja Esték és hajnalok fkz eltűnt idő nyomában (1) Dobos laszX) szépprózai munkássága a- éttde#/ l Afrik r&wüi bcn/ílttcMfe ÁrpáftUi én Müsn RittvurMitl Cselcnvi László három nézetben IRODALMI SZEMLE a-««? 12 IRODALOM 0 KRITIKA 0 TÁRSADaLOMTL'DOMÁN' V A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombat: 12.15-kor a Délidő vendége Nagy Ildikó, a Pátria rádió igazgatója, ill. Kassáról bekapcsolódik műsorunkba Gazdag József, a Rádió tanács tagja. 13 órakor zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre jelentkezik. 15 órától népzenei összeállítást sugárzunk. A Kultúra világa fél négykor kezdődő adásában először az Egy város, két ország: Komárom-Komárno című kiadványról lesz szó, a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karán alapított kutató- műhely első nagyobb vállalkozásáról. A Dunaszerdahelyen rendezett V. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadói közül dr. Sárközy Miklós Kelet-kutatóval, a Károli Gáspár Református Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének előadójával ismerkedhetnek meg. A 16 órai hírek után Köszöntő, 17.40-kor hírösszefoglaló. 18 órakor a Térerő jelentkezik. 19 órától 20 óráig Slágerhullám. Vasárnap: 12.15-től Nótacsokor. 13 órától a Randevúban folytatódik a Félőlény című mese, a műsor végén a hazai magyar zenekarok bemutatkozóinak legemlékezetesebb pillanatait idézzük fel. 15 órától a Kaleidoszkópban megismerkedhetnek a komáromi Dosztál Gáborral, akinek nagyapja és édesapja is harangöntő volt; képzeletben átruccanunk a dél-komáromi Selye János kórházba, amelynek igazgatóját, főnővérét és gazdasági vezetőjét kérdezzük az egészség- ügyi létesítmény helyzetéről; Varga László, a nagymegyeri magyar gimnázium történelemtanára beszél könyvéről, amely a nagymegyeri és a környékbeli magyarok 60 évvel ezelőtti magyarországi kitelepítésével és csehországi deportálásával kapcsolatos visszaemlékezéseket és dokumentumokat tartalmaz. A 16 órai hírek után Köszöntő, 17.45-kor hírösszefoglaló. 18 órától Téka irodalmi magazinunkban frissen megjelent könyvekről esik szó, többek között Tőzsér Árpád nemrégen bemutatott Léggyökerek c. verseskötetéről, de megszólítjuk H. Tóth Ildikó műfordítót is. 19 órától a Világosság katolikus kiadásában Sranko László so- morjai káplán prédikál, (bodri) Jane Birkin első rendezése, a Dobozok is szerepelt a pozsonyi nemzetközi filmfesztiválon Szépen, csendben kipakolt Finoman sminkeli az idő Jane Birkint, a hatvanas évek végének angol szexszimbólumát. Sokkal szebben, mint francia kolléganőjét, Brigitte Bardot-t, vagy a belgák egykor hasonszőrű sztárját, Sylvia Kristelt. SZABÓ G. LÁSZLÓ személyes szlovákiai magyar avantgárd költőjeként könyvelte el az irodalmi köztudat - írja Pomogáts Béla, majd megjegyzi - Cselényi László nagy ívű avantgárd mítoszaiból és szövegvariációs eposzaiból ugyanúgy megismerhető az emberi világ, a nemzeti, a kisebbségi és a közép-európai tapasztalat, akár egy hagyományosan realista nagyregényből, amely a valóságról teljes körű képet mutat.” A Könyvről könyvre rovatban Szalay Zoltán Mihályi Ödön kötetéről írt, Egy „ezeréves” újdonság címmel, vendégkritikaként pedig megjelentette a folyóirat Be- nyovszky Krisztián írását Bárczi Zsófia (Á keselyű hava című) no- velláskötetéről. A szépprózát (Gál Sándor említett elbeszélésén kívül) Gyüre Lajos és Öllős Edit versei, továbbá Duba Gyula (A gesztenyefa bosszúja) és Csordás János (Akinek majdnem sikerült) novellája képviseli, (zsolt) A hatvanegyedik évét taposó, viharos életű, legendás színésznő nagy szerelmekről mesélhetne, s ha így folytatja, bizonyára mesélni is fog. Első rendezésében, a Dobozokban, amelynek forgatókönyvét is ő írta, már megteszi ugyan, de a java vélhetően még hátra van. Egy százperces alkotásba nagyon kevés fér, főleg, ha valaki olyan dús érzelmi életet él, mint Jane. De nemcsak érzelmekben - szerepekben is sokat kapott a brit származású, ám huszonkét éves kora óta Párizsban élő színésznő. Ő a műfajok között „hajózott” ugyanazzal az elhivatottsággal, mint édesapja, a brit haditengerészet második világháborús főtisztje, aki a Szabad Francia Erők tagjait szállítva a francia ellenállást segítette. Vékony testalkatú, ám meglehetősen érzéki megjelenésű lánya már Londonban megtette első lépéseit a filmszínészet felé, a nagy berobbanás azonban csak azután történt meg, hogy legintimebb testrészét is megmutatta Michelangelo Antonioni legendás alkotásában, a Nagyításban. Angol filmben ilyesmire addig nem volt példa. Két évvel később Serge Ga- insbourg párjaként énekelt egy dalt, amelyet az akkor már javában istenített BB töprengés nélkül visszautasított. A Je t’aime (Szeretlek) egészen „mélyre ható” szövegével a szexuális szabadságot hirdeti, s az amúgy is lázadó fiatalok szerelmi himnusza lett, és akárcsak az olasz, a spanyol vagy az angol rádióállomások, a szocialista rádiók is tiltott dalként kezelték. Nálunk csak a hetvenes évek közeJane Birkin pén tört meg ajég, onnantól fogva azonban Jane Birkin forgathatott bárkivel, Európának ezen a táján ő maga volt a test bűnös, ám mégis édes angyala, kinek nevéhez semmi mást nem csatoltak, csupán ezt a szexuális töltetű, amúgy remek kis dalocskát. Közben Gains- bourg, a beatnemzedék szakállas ikonja feleségül vette az akkor már elvált brit színésznőt, aki tizenkét együtt töltött év után aztán vele is szakított, hogy nem sokkal később Jacques Doillon filmrendezőnek mondja ki a boldogító igent. Jane Birkin azokban az években már remek alakításokkal büszkélkedhetett. Jacques Deray rendezésében, A medencében miatta fordul (Képarchívum) el Delon Romy Schneidertől. A Ga- insbourg által vászonra vitt Szeretlek. .. én már nem-ben Joe Dal- lessandro partnereként a testi-lelki együttlét fájdalmas kínját is megéli, majd olyan rendezőkkel dolgozik, mint Paul Morrissey, Patrice Chéreau, Bertrand Tavernier, Jacques Rávette, Alain Resnais, Agnés Varda, Jean-Luc Godard és James Ivory. A mindenkire érzéki hatást gyakorló, vonzó nőből szép lassan intellektuális hős lett, aki már állig begombolkozva is figyelemre méltó alakításokkal tudta megajándékozni nézőit. Első saját filmjében, a Dobozokban a főszerepet is ő játssza - végig bő férfiingben, „kétszemélyes” nadrágban. Anna, a történet hőse, ő maga. A film ugyanis Jane Bir- kinről szól. A hatvanon túl is vonzó, érett szépségével is hatni tudó asszony most költözött egy régi, hatalmas, tóparti házba. Ebben a csendes, idillikus környezetben a magány is hangosabban szól. Anna élete dobozokban hever, a ki- csomagolás egyre több emléket hív elő benne. Férjekkel, szeretőkkel, családtagokkal telnek meg a szobák, mindenki megjelenik a házban, akihez komolyabb köze volt, vagy köze van. Három férjétől három lányt szült, akik ugyancsak feltesznek néhány nehéz kérdést őszinte anyjuknak. Olyan ez a történet, mint egy finom délutáni desszert, illatos teával. Nem üli meg sem a gyomrát, sem a lelkét a nézőnek. Meghallgatja, átéli, s talán még el is gondolkozik rajta, de a vacsorától, egy izgalmasabb kalandtól nem veszi el a kedvét. Anna nem tesz szemrehányásokat senkinek, s őt magát sem marja a lelkiismeret. Mindent úgy fogad el az élettől, ahogy azt a sors rámérte. A szakítások, az elválások, a csalódások nem vették el a kedvét hátralevő éveitől, kín, megkesere- dettség, kiábrándultság nem ül a lelkén. Anna teljes harmóniában él önmagával, olykor durcás, máskor haragos lányai pedig egy idő után maguk is megbékélnek, s elfogadják anyjuk egykor viharos érzelmeit. Nincs tehát hatalmas pánik, lélekmegnyomorító félelem, hogy „mi lesz holnap, lesz-e még társam, tudok-e még újra szeretni valakit?”. Anna dobozai fokozatosan kiürülnek, a tárgyak, akárcsak a felkavart emlékek, a helyükre kerülnek. Csendes, érzelmekben gazdag film a Dobozok. Nem tép mély sebeket az ember lelkén. Játszik benne John Hurt, Géraldine Chaplin, Michel Piccoli, sőt a rég nem látott Annie Girardot is. Mindenki a régi formáját hozza. A megszokott, hiteles arcát. Száz percet megérdemelnek az életünkből. A száztíz viszont már lehet, hogy sok lenne. Bejelentették a Golden Globe-jelölések listáját - versenyben a 4 hónap, 3 hét és 2 nap című román film is Hét Glóbuszra jelölték a Vágy és vezeklést MTl-JELENTES Beverly Hills. A brit Vágy és ve- zeklés című romantikus történelmi film vezeti a Golden Globe-jelölések csütörtökön Beverly Hills- ben bejelentett listáját: hét kategóriában javasolták a megtiszteltetésre, amely sok esetben mintegy megelőzi a legrangosabb filmtrófeát, az Oscar-díjat. A lan McEwan bestsellerét feldolgozó brit mozi a legjobb filmdráma Arany Glóbuszára jelölt hét film egyike lett, két főszereplője, Keira Knightley és James McAvoy a legjobb női, illetve férfi színész Arany Glóbuszában reménykedhet. Saoirse Ronan a legjobb női mellékszereplő, Joe Wright a legjobb rendező, Christopher Hampton a legjobb forgatókönyv, Dario Marinelli a legjobb filmzene Glo- be-jának egyik esélyese lett ezzel az alkotással. A január 13-án esedékes 65. Golden Globe-osztást előkészítő szavazás résztvevői további hat filmet jelöltek a díjra a szokásos összesen öt helyett, közülük kerül ki a díjazott. A Vágy és vezeklés mellett versenyben vannak az Amerikai gengszter, az Eastern Promises (Keleti ígéretek) és a Nem vénnek való vidék című bűnügyi történetek, a The Great Debaters (A nagy vitázók) című iskolai dráma, a Michel Clayton, valamint a kaliforniai olajlázról szóló There Will be Blood (Vér fog folyni) amerikai filmdráma. A legjobb férfi színész díjára George Clooneyt, Dániel Day-Le- wist, James McAcvoyt, Viggo Mortensen és Denzel Washingtont jelölték. A legjobb színésznőnek járó díj várományosai Cate Blanchett, Julie Christie, Jodie Foster, Angelina Jolié és Keira Knightley. A legjobb rendezőnek járó díjra Tim Burtont (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street - Sweeney Todd, a Fleet Street-i ördögi borbély), Ethan Coent és Joel Coent (Nem vénnek való vidék), Julian Schnabelt (The Diving Bell and the Butterfly - A búvárharang és a pillangó), Ridley Scottot (Amerikai gengszter) és Joe Wrightot (Vágy és vezeklés) jelölték. A legjobb külföldi film Golden Globe-jára jelölték a román Cristi- an Mungiu Cannes-ban Arany Pálmát nyert 4 hónap, 3 hét és 2 nap című alkotását, a The Diving Bell and the Butterfly című francia-amerikai koprodukciós alkotást, a Papírsárkányok amerikai filmdrámát, Ang Lee Se, jie/Lust, Caution című tajvani filmdrámáját és a Persepolis francia animációs alkotást. JAMES McAVOY KEIRA KNIGHTLEY ' ATONEMENT YOU CAN ONLY IMAGINE THE TRUTH m aa .t. í A hét Glóbusz-jelölést kapott Vágy és vezeklés két főszereplője: James McAcvoy és Keira Knightley (Képarchívum)
