Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-14 / 287. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Az EU jövő évi büdzséje Brüsszel. A kiadásokat továbbra is az uniós össztermék egy százaléka alatt tartva az Európai Parlament plenáris ülése tegnap megszavazta az Európai Unió jövő évi költségvetését. Az uniós intézmények között november végén született megállapodást érdemben már nem módosítva az EP 120,3 milliárd euróbán határozta meg a kiadásokat, ez az összesített GDP 0,96 százaléka. A költségvetési megállapodás egyik nagy nyertese az uniós külpolitika, amelyre a tavalyinál közel 11 százalékkal több pénz, 8,1 milliárd euró jut. (MTI) Beperelték Kadhafit Párizs. Kínzás miatt keresetet nyújtott be Moammer el-Kadhafi líbiai vezető ellen Franciaországban az a palesztin orvos, akit öt bolgár ápolónővel együtt 8 éven át tartottak fogva az észak-afrikai országban. Az egészség- ügyi dolgozókat halálra ítélték Líbiában arra hivatkozva, hogy szándékosan megfertőztek 460 gyereket HIV-ví- russal, de az EU és Nicolas Sarkozy francia elnök közbenjárására júliusban szabadon engedték őket. Az orvos keresetében az 1984-es kínzás elleni nemzetközi egyezményre hivatkozik, amelyet Franciaország és Líbia egyaránt ratifikált. A büntetőeljárás kezdeményezését Kadhafi hatnapos párizsi látogatásához időzítette az orvos, de ügyvédje szerint Kadhafi diplomáciai mentességgel járó államfői státusa miatt kevés az esély arra, hogy a francia ügyészség fellép ellene a beadvány alapján. (MTI) Japán-orosz viszály Tokió. Az orosz parti őrség elfogott négy japán halászhajót tegnap a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek körüli vizeken. Ezt a japán külügyminisztérium jelentette be. A kis hajókat a Ku- nasiri-szigettől északra fogták el. Tokió elfogadhatatlannak és rendkívül sajnálatosnak nevezte az esetet, és felszólította a tokiói orosz nagykövetséget, mielőbb rendezze a problémát. A helyi orosz parti őrség vezetője azt mondta, a japánok feltehetően tilosban halásztak, de pontosabb információt csak a hajók átvizsgálása után tudnak adni. (MTI) Diplomáciai konfliktus Bukarest. Tovább mélyül a román-moldovai konfliktus, miután a Moldovai Köztársaság nemkívánatos személynek nyilvánított két román diplomatát. A román média szerint az újabb drasztikus lépéssel Moldova diplomáciai háborút indított szomszédja ellen. Traian Ba- sescu államfő provokációnak, a román külügy pedig barátságtalannak minősítette a moldovai döntést. (MTI) A lisszaboni aláírási ceremónia után ma Brüsszelben tartják a huszonhetek állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját Közös értékek és törekvések Európája Lisszabon. Megerősíti az Európai Unió cselekvőképességét és céljainak hatékony teljesítését a Lisszaboni Szerződés, ezáltal az unió jobb eredményeket hozhat az európai polgároknak. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Jósé Manuel Barroso EB-el- nök mondta, miután a dokumentumot a lisszaboni Jeromos kolostorban tegnap a 27 ország állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei aláírták. A reformszerződésként is emlegetett Lisszaboni Szerződés alapján egyesítik az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a kül- kapcsolatok biztosának posztját, a Tanácsban pedig bevezetik a kettős többség új szavazási rendjét. Jósé Socrates, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke kitért arra, hogy a Jeromos kolostorban rögzítették több mint két évtizeddel ezelőtt, 1985-ben Portugália EU-csatla- kozását. Úgy vélte, Lisszabon a reformszerződés aláírásával bevonul az európai projekt jövőjébe. Hozzátette: az európai tervet tovább kell vinni, és még erősebb EU-ra van szükség. A szintén portugál Barroso arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerződés erősíti az európai demokráciát és a közösségi módszereket azáltal, hogy nagyobb hatásköröket biztosít az Európai Parlamentnek. Ugyanakkor megerősíti a szubszidiaritás elvét, növelve a nemzeti parlamentek szerepét európai ügyekben. További jogi védelmet biztosít az európai polgároknak az Alapvető Jogok Chartáján keresztül, megerősítve így azokat az elveket és értékeket, amelyek a jog közösségeként határozzák meg az uniót. Barroso a szerződés különleges politikai jelentőségét abban jelölte meg, hogy az a Földközi-tengertől a Balti-tengerig, az Atlantióceántól a Fekete-tengerig terjedő Európa szerződése, egy olyan Európáé, amelynek közös értékei és közös törekvései vannak. „Azok az országok, amelyeket egykor elválasztott egy totalitárius függöny, most együttesen támogatnak egy közös szerződést.” A tegnapi lisszaboni aláírási ceremónia után, ma tartják, de immár Brüsszelben a tulajdonképpeni csúcstalálkozót a huszonhetek állam- és kormányfői. Diplomaták szerint itt az EU középtávú jövőjéről gondolkodó munkacsoportot állítanak fel, és valószínűleg megvillantják a tagjelölti státus lehetőségét Szerbiának egy szélsőségmentes koszovói rendezés és más feltételek teljesülése esetén. Megfigyelők a tegnapi aláírás miatt szokatlanul rövidnek és lényegében tét nélkülinek’jósolták a mai csúcsot. Franciaország ígérkezik fő nyertesnek, mivel két pontban is - az említett munkacsoport létrehozásával, illetve a bővítési folyamattal kapcsolatos konklúziók mellőzésével - Párizs igényei teljesülnek az előzetes kiszivárogtatások szerint. Mindkettő mögött ugyanaz a francia megfontolás áll, nevezetesen Törökország uniós tagsági kilátásainak halványítása, illetve visszájára fordítani a francia lakosság euroszkepticiz- musának a törökökkel összefüggésbe hozott növekedését. Angela Merkelt körüludvarolták. Fico is. (Reuters) A fő téma mindenképpen a koszovói helyzet lesz, tekintettel arra, hogy megállapodás nélkül lejárt a határidő a ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta tartomány státusának végleges rendezését célzó tárgyalások befej ezésére. A legfrissebb kiszivárogtatás szerint az EU-tagállamok vezetői óvatos megfogalmazásokat rögzítenek majd írásban, mellőzve az utalást Koszovó rövidesen várt függetlenségi deklarációjának elismerésére (jóllehet azt a tagországok túlnyomó többsége elkerülhetetlennek tartja), egyszersmind kísérletet téve Belgrád megnyugtatására is. Várhatóan kinyilatkoztatják, hogy az EU kész vezető szerepet játszani a koszovói rendezés hátralévő részében is. Megerősíti az EU azt is, hogy felgyorsítja egy koszovói rendőri és igazságügyi művelet előkészületeit. A mintegy 1800 fős kontingens küldéséhez elvileg az ENSZ felkérése kell, de az uniós felfogás szerint a már létező biztonsági tanácsi határozatok elegendő jogalapot biztosítanak hozzá. (MTI, s, ú) Cáfolta a Kreml, hogy Putyin az orosz-fehérorosz államszövetségről tárgyal Hatalommegtartás bármi áron ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Minszk. Nagy vehemenciával cáfolta tegnap a Kreml azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök tegnap kezdődött minszki megbeszélésein főleg az orosz-fehérorosz államszövetségéről tárgyalna a házigazda Alek- szandr Lukasenkóval. A két ország lehetséges egyesítése ellen már szerdán este tüntettek Minszkben, de Lukasenko rendőrsége keményen szétverte a demonstrációt. Az egyesítés terve azért került hirtelen újra az érdeklődés középpontjába, mert közeleg az orosz elnökválasztás, amelyen Putyin az alkotmány értelmében már nem indulhat. A múlt héten Lukasen- kóhoz közel álló körökre hivatkozva olyan médiahírek terjedtek el, hogy Minszkben végre kikiáltják a szövetségi államot, s annak élén Putyin áll majd. Időközben Putyin - úgymond négy párt javaslatára - megnevezte kiszemelt utódát Dmitrij Medvegyev személyében, aki nyomban felkérte Putyint miniszterelnöknek. Az államfő erre tegnapig nem adott választ. Moszkvában három lehetséges verziót emlegetnek a szövetségi állam vezetésére. Az egyik elképzelés szerint az orosz államfő lenne a szövetségi állam, a fehérorosz elnök a parlament elnöke. A másik A felvétel a tavaly novemberi Putyin-Lukasenko találkozón készült (ČTK/AP-fotó) szerint az orosz elnök töltené be a szövetségi állam elnöki tisztségét, a fehérorosz elnök az alelnökit. A harmadik változat szerint közösen választanák ki az elnököt, és a két tagállam államfői a szövetségi állam alelnökei lennének. Megfigyelők úgy vélik: Putyin számára nem érdekes az a két lehetőség, amelyben osztoznia kellene a hatalmon, Minszk pedig aligha menne bele, hogy a teljes hatalmat átadja Moszkvának. Az utóbbi időben több gazdasági kérdésben mutatkozott nézeteltérés a két ország között: nem írták még alá a kereskedelmi-gazdasági együttműködési megállapodást, és feszültségek vannak a gázszállítás körül is. (MTI, SITA, ú) Al Gore szerint is Washingtont terheli a felelősség az esetleges kudarc miatt Európai-amerikai klímaháború ÖSSZEFOGLALÓ Nusa Dua. Az EU bojkottálni fogja az üvegházhatást okozó gázok legfőbb kibocsátóinak januárra tervezett csúcsértekezletét, ha az USA nem hajlandó világos célkitűzéseket vállalni. Erre figyelmeztetett tegnap a német környezetvédelmi miniszter. Sigmar Gabriel a Bali szigetén folyó klímakonferencián hangsúlyozta ezt. A tanácskozás résztvevői azzal vádolják Washingtont, hogy holtpontra juttatja a konferenciát, mert nem hajlandó elfogadni semmilyen utalást a tervezett dokumentumban arra vonatkozóan, hogy a fejlett ipari országok 2020-ig 25-40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat. Gabriel leszögezte: az EU ragaszkodik ahhoz, hogy a ma véget érő konferencia zárónyilatkozatában szerepeljen ez a kitétel. „Több elefánt is van a teremben, de most már legalább jól láthatók” - utalt az USA mellett Kanadára, Japánra és Oroszországra is, amelyeket szintén obstrukcióval vádol a többi résztvevő. A német miniszter a Bayerischer Rundfunk rádiónak azt mondta, Amerika és számos feltörekvő ország egyes politikusaiban nincs elég bátorság a szakértők által kidolgozott ajánlásokat döntéssé változtatni, pedig éppen ezek az országok azok, amelyeket be kell végre vonni a Föld légkörének a védelmébe. Al Gore volt amerikai alelnök, aki a napokban vehette át a No- bel-díjat, a Báli konferencián kijelentette: elsősorban az Egyesült Államokat terheli a felelősség az előrelépés hátráltatása miatt, azért ha a tárgyalások kudarcba fulladnak. Azt ajánlotta a résztvevőknek, legyenek türelemmel, és váljak meg a jövő évi amerikai elnökválasztást, sejtetve, hogy akkor a hivatalos washingtoni álláspont is változni fog. (MTI, ú) Elvetették az orosz javaslatot az ENSZ BT-ben Marakodó szerb pártok ÖSSZEFOGLALÓ New York/Helsinki. Oroszország újabb tárgyalásokat javasolt Koszovó státusáról az ENSZ BT- ben, de az USA és főbb európai szövetségesei elutasították a felhívást, mint fölösleges időhúzást. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa egy finn lapnak azt mondta, a koszovói státus rendezése kora tavaszra halasztódik. Arra reagált, hogy szerdán este Szerbiában bejelentették: január 20-án rendezik meg a döntő fontosságúnak ígérkező elnökválasztás első fordulóját. Ez a döntés a szerbiai kormánykoalíción belül máris komoly ellentétet szült, Vojiszlav Kostunica miniszterelnök pártja tegnap követelte is a visszavonását, arra hivatkozva, hogy sérti az alkotmányt. Borisz Tadics elnök Demokrata Pártja ezzel nem ért egyet. Mindenesetre Olli Rehn világosan értésre adta, az EU csak a szerbiai voksolás után hoz döntést Koszovó ügyében. Az időzítés lényeges, hiszen Koszovó áll majd a szerb elnökválasztási kampány középpontjában. Ez pedig az ultranacionalista radikálisok jelöltjének, Tomiszlav Nikolicsnak a malmára hajthatja a vizet, rontva a fő vetélytárs, a nyugatbarát Tadics győzelmi esélyét. A felmérések szerint a két jelölt támogatottsága jelenleg közel azonos. (m,ú) Még nem zárhat be a hágai törvényszék Carla Del Ponte távozik ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Nyolc év után távozik tisztségéből Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze. Ebbéli tisztségében tegnap tartotta utolsó sajtóértekezletét a 60 éves, kőkemény asszony, aki hivatalba lépésekor célul tűzte ki, hogy a volt Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettekért a vádlottak padjára állítja a nagy hármast: Szlobodan Milosevicset, Ratko Mladicsot és Radovan Ka- radzsicsot. Ez nem sikerült, csupán Milosevics állt bíróság elé, de ő is meghalt, mielőtt ítélkezhettek volna fölötte. Carla Del Ponte tegnap hangsúlyozta: addig nem fejezheti be tevékenységét a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó törvényszék, amíg a szabadlábon lévő főbűnösöket, Karadzsics volt boszniai szerb politikai vezetőt és katonai főparancsnokát, Ratko Mladicsot el nem ítéli. Szilárd reményének adott ugyanakkor hangot, hogy mindketten hamarosan Hágába kerülnek. A törvényszék mandátuma elvileg az évtized végén lejár, (m, ú) Carla Del Ponte hágai búcsú-sajtóértekezletén (Reuters-felvétel)