Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-12 / 285. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. Szülőföldünk 23 Telekcseréről tárgyal Vágsellye önkormányzata és a Duslo Rt. vegyi üzem vezetése A város tulajdonába kerül a fürdő Az évek óta nem működő fürdő területén átmenetileg a cserkészek vertek tanyát (Szőcs Hajnalka felvétele) Vágsellye. A város vezetése telekcserével próbálja meg­szerezni a városi fürdő terü­letét, hogy a létesítményt újra felvirágoztassa. Erről a városi hivatal sajtóértekez­letén tájékoztatott Martin Alföldi polgármester. GAÁL LÁSZLÓ A sportcsarnok mellett lévő egykori fürdő a Duslo Rt. vegyi üzem tulajdonában van, de évek óta nem működik. Most a város vezetői arról kezdtek tárgyaláso­kat a Duslo új vezetésével, milyen módon szerezhetné meg a város a fürdőt. „A Duslo hajlik arra, hogy átadja nekünk a területet, termé­szetesen nem ingyen. Megvásá­rolnánk az ingatlant, vagy egy másik telket adnánk cserébe” - tá­jékoztatott a polgármester. A Jar­močná utcában lévő egykori óvo­da és az ügyészség épületéről, il­letve a hozzá tartozó területről van szó. Ez jóval kisebb terület ugyan, mint a fürdőhöz tartozó 2,5 hektáros telek, de a város bel­területén van, ahol a telek négy­zetmétere jóval drágább, mint a városszéli fürdő esetében. Ha a terület a város tulajdoná­ba kerül, a fenntartó szeretné új­ra működtetni a fürdőt. De nem­csak az egykori nyári strand­fürdőt, hiszen a város elöljárói tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen fürdőt önmagában szinte le­hetetlen nyereségesen működtet­ni. Egyéb létesítményeket, pl. bowling- és fallabda-pályát, ét­termet, kozmetikai szalont is épí­tenének. Ezek a már meglévő sportlétesítményekkel, a városi sportcsarnokkal, a tekepályával, a teniszpályákkal, a minigolf-pá- lyával együtt egy sport- és pi­henőközpont részét képeznék. Hogy a beruházást az Európai Uniós alapokból pályázat útján fi- nanszíroznák-e, vagy inkább társ- beruházókat szólítanak meg, ez majd később dől el. Ladisav Gáli, a városi hivatal elöljárója azt is elmondta, tárgyalásokat kezdtek a szlovák jégkorongszövetséggel is, hogy támogatást szerezzenek a hokipálya átalakításához. „Sze­retnénk megfelelő feltételeket te­remteni ahhoz, hogy a futballhoz és a kézilabdához hasonlóan a vágsellyei jégkorongozás is ma­gasabb szintre kerüljön, és a fia­tal tehetségek felkarolásának is meglegyenek a feltételei” - mondta az elöljáró. A évek óta nem működő fürdő területén jelenleg a szlovák cser­készszövetség vágsellyei csapatá­nak „főhadiszállása” van. Hogy a cserkészekkel mi lesz, egyelőre nem tudni. „Erről a cserkészekkel nem tárgyaltunk, nekik a Dusloval van bérleti szerződésük” - vála­szolta kérdésünkre Martin Alföldi. A telekcserét természetesen a vá­rosi képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia, a szerződésterve­zetről valószínűleg a testület jövő évi első ülésén tárgyalnak. A kitelepítésre és deportálásra emlékeztek Deákiban, hazalátogattak a kitelepítettek és leszármazottaik Miért nincs kitelepítési emlékbizottság? ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Deáki. Nem is olyan régen az Európa Tanács egy kitelepítési emlékbizottság létrehozását ter­vezte, amelynek Berlinben, Bécs- ben és Varsóban működött volna irodája, ám az erről tartott stras- bourgi szavazáson 20 szavazaton múlott, hogy mégsem sikerült megalakítani. A sikertelen szava­zás egyik oka az volt, hogy egyet­len magyarországi képviselő sem tartózkodott a teremben, mivel ők éppen aznap a saját miniszterel­nökük ellen indított budapesti bi­zalmatlansági szavazáson vettek részt. Erről Berényi József parla­menti képviselőtől hallhattak azok, akik nemrég részt vettek a 60 évvel ezelőtti deportálásokról és kitelepítésről tartott deáki meg­emlékezésen. Berényi figyelmez­tetett, az esetleg 10 év múlva tar­tandó következő kerek évfordulón már nagyon kevesen lesznek, akik saját élményként mesélhetnek az akkori történésekről, ezért most kell beszélni azokról. A Magyar Koalíció Pártja helyi szervezeté­nek rendezésében lezajlott meg­emlékezés a kultúrház előtti em­lékmű megkoszorúzásával kezd­ődött, ahol a helyi alapszervezet nevében Estélyi Johanna köszön­tötte az egybegyűlteket. Az em­lékműnél Berényi József parla­menti képviselő, Rusznák Gábor járási MKP-elnök, Baros Róbert, a helyi szervezet elnöke, Bukovszký János polgármester, Rózsa Ernő volt parlamenti képviselő, vala­mint a hazalátogató kitelepítettek és azok leszármazottai helyezték el koszorúikat. A kultúrházban tartott megemlékezésen Baros Ró­bert üdvözlő beszéde után Pukkai László történész idézte fel a 6 évti­zeddel ezelőtti történéseket, név szerint is megemlítve a deáki csa­ládokat, akiket Csehországba, Mladá Boleslav és Olomouc kör­nyékére deportáltak, és azokat, akiket az ún. lakosságcsere-egyez­mény alapján Magyarországra, főleg Baranya és Tolna megyébe telepítettek ki. Hatvan évvel ezelőtt több mint ezer deáki lakos kényszerült elhagyni szülőfaluját. Megemlített néhány dekrétumot is, köztük a vagyonelkobzásról szólót, amely alapján Deákiban le­gelőször a főapátsági birtokot he­lyezték állami felügyelet alá, majd 127 deáki gazda földjét kobozták el. Berényi arról is szólt, hogy az utóbbi időben olyan csoportok is megjelentek, akik a világhálón he­lyeslik a 60 évvel ezelőtt történte­ket, és azt is megemlítette, az egyik jelenlegi kormánykoalíciós pártelnök megdicsérte a cseheket, miért annak idején a németekkel az utolsó emberig végigvitték a deportálást. Rózsa Ernő beszéde után a helyi alapiskola tánckara, a Deáki Női Éneklőcsoport és a Dya- ki Citeraegyüttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Befejezésképpen a deákiak kötetlen hangulatú be­szélgetéssel idézték fel emlékei­ket, beszéltek sorsukról, (gl) A Bonyhádra és Tolnára kitelepített egykori deákiak is elhelyezték koszorúikat az emlékműnél (Szőcs Hajnalka felvétele) Pezsgővel koccintottak az új csatornarendszerre Befejezték a 13,8 millió eurós építkezést ÚJ SZÓ-HÍR Vágsellye. A közel 90 kilomé­ternyi szennyvízcsatorna-hálózat építésének befejezését ünnepelték november 29-én a városi hivatal nagytermében. „A Vágsellye régió szennyvízelvezetése - csatornahá­lózat-építés” nevű projekt 13,8 millió eurós beruházást jelentett, a beruházó a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság Rt., a kivitelező pedig a Sala J.V. Társulás, amely­nek társult tagja a Skanska BS Rt. és a Strabag vállalat. A beruházás 67,5 százalékát az EU-s ISPA pro­jekt keretében a Kohéziós Alapok­ból, 25 százalékát az állami költ­ségvetésből, 7,5 százalékát pedig a vízügyi társaság saját beruházás­ból fedezte. Az építkezés befejezé­se alkalmából rendezett ünnepsé­gen Martin Alföldi polgármester, Stanislav Segeč, a Nyugat-szlová­kiai Vízügyi Társaság vezérigazga­tója, és Miroslav Beck, a Skanska nemzetközi társaság szlovákiai vállalatának vezérigazgatója mél­tatta az elvégzett munkát, és meghívták őket egy koccintásra az „újszülött” csatornarendszer örö­mére. Az építés során Vágsellye városában építették ki a még hi­ányzó szennyvízcsatornákat, és újították fel a meglévőket, új csa­tornarendszer épült Vágkirályfán, Pereden, Zsigárdon, Vághosszúfa- luban, Mocsonokon és Felsőkirá­lyiban. A csatornákon kívül 70 közepes nagyságú szennyvíztisztí­tót, 160 kis szennyvíztisztítót he­lyeztek üzembe, és két tisztítóállo­mást újítottak fel. Az rendszert olyan modern technológiával lát­ták el, amely lehetővé teszi, hogy két központi megfigyelőhelyről, a vágsellyei és a nyitrai tisztítóállo­máson kiépített központból figye­lemmel kísérhetik, hol mennyi szennyezés kerül a csatornákba, és irányíthatják is a rendszer műkö­dését. Az építkezés csaknem há­rom évig tartott, az ünnepélyes alapkőletétel 2005 januárjában volt, és az építkezést 2007 októbe­rében fejezték be. (gl) 90 kilométernyi szakaszon fektettek le csővezetékeket (Szőcs Hajnalka felvétele) Decembertől újabb szolgáltatást kínálnak Konténerek rendelése helyett zsákolnak ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. December elején újabb fordulatot vesz a tiltott sze­métlerakatok ellen folytatott sok­éves harc a járási székhelyen. A városi közterület-fenntartó Brant- ner Kft. vezetése úgy döntött, jövő hónap elejétől ötven koronáért szemetes zsákokat kínál a lako­soknak. Az újabb szolgáltatással szeretnék megkönnyíteni az ér­sekújváriak számára a nagyobb mennyiségben felgyülemlett hul­ladék elszállítását. Az üveg, a pa­pír és a pet-flakonok szelektív gyűjtéséhez használt ingyenes zsákokhoz mostantól egyszer használatos, 120 literes zöld színű zsákokat vehetnek az érdeklődők, amelyeken jól látható lesz a Brantner cégjegye. A zsákokba a lakosok azt a hulladékot rakhat­ják, ami már nem fér a kukába, és amit a többi szeméttel együtt a megszokott időpontban elszállíta­nak. A cég más szeméttel megtöl­tött zsákot vagy nejlonszatyrot nem szállít el a házak elől. A sze­lektált szemetet a lakosok tovább­ra is hordhatják a hulladékgyűjtő­udvarokba. A zöld zsákokat a Brantner társaság hulladékgyűjtő helyein fogják árusítani, és csak a lakoson múlik, mikor és mennyit vásárolnak belőle. Az ötven koro­nába a zsák árán kívül belefoglal­ták a hulladékelszállítás díját és a szemét megsemmisítésével járó kiadásokat. Az újfajta „zsákolás” a nagy térfogatú konténer megren­delésének egyik alternatív formá­ja, és elsősorban azok veszik majd hasznát, akik kisebb térfogatú szeméttől szeretnének megszaba­dulni. Idén júniustól a Bethlen Gábor utca végében található gyűjtőudvarban „visszaválthatók” a műanyag palackok. Más telepü­léseken a szelektív hulla­dékgyűjtés keretében az önkor­mányzat elszállítja a pet-flakono- kat, és az ebből nyert pénzt más területen hasznosítja, Érsekújvár önkormányzata azonban fizet a lakosoknak: a műanyag palackok darabjáért 11 fillért, ami kilón­ként 3 koronát jelent, (száz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom