Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-12 / 285. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 12. Pénzvilág Vll Minden apró részletre oda kell figyelnünk, ezért nem elég csak a biztosítási ügynök által nyújtott, néha részleges információkra hagyatkoznunk Mindenkinek megéri casco-biztosítást kötni Ilyen súlyos balesetnél már a casco sem nyújt igazi kárpótlást. A balesetbiztosítás nagyságának kiszámításakor az egyik legfontosabb kritérium a balesetmentes vezetés. (ČTK-felvétel) Kötelező gépjármű-biztosítást minden autóra kell kötnünk, ez azonban csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket az általunk okozta baleset során kell fizetnünk a sértett félnek. Hogy a mi kocsinkon keletkezett károkat is megfizesse a biztosító, ahhoz casco-biztosítást is kell kötnünk. Mire kellene odafigyelnünk a biztosító kiválasztásánál? Erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Manapság a biztosítók többségében megválaszthatjuk, hogy milyen károkra kötünk szerződést. Gyakori esetnek számít, ha a kocsitulajdonos nem köt biztosítást lopás ellen, hiszen a kocsi kora és értéke ezt már nem teszi szükségessé. A biztosítás ára természetesen attól is függ, hogy a szerződést csak Szlovákiára vagy egész Európára kötjük. Ez utóbbi nagyjából 10 százalékkal drágább. Sok függ attól is, hogy az adott biztosítóban van-e egyéb biztosításunk. Ha például ugyanannál a társaságnál már van például egy életbiztosításunk is, a casco is olcsóbb lehet. Épp ezért mielőtt megkötnénk a szerződést, érdemes érdeklődni, hogy milyen kedvezményeket nyújtanak. A balesetbiztosítás nagyságának kiszámításakor az egyik legfontosabb kritérium a balesetmentes vezetés, és az, hogy a biztosító mennyit fizetett nekünk az elmúlt időszakban az egyéb károkért. Az egyes biztosítók elismerik az egyéb társaságoknál elért balesetmentes vezetést, így ha társaságot váltunk, érdemes kikérni a balesetmentes vezetésről szóló igazolást. A kötelező autóbiztosítással szemben a casco esetében az ügyfélnek általában kötelezően választania kell va- lamüyen társfinanszírozási módszert, vagyis, hogy a költségek egy részét a saját pénztárcájából állja. Ez az egyes társaságoknál más és más. Jelenleg a minimális társfinanszírozás egyes biztosítóknál nincs megszabva. Nem mindegy az sem, hogy hol kötjük meg a szerződést. Néhány gépkocsi-kereskedőnél például olcsóbban köthetünk biztosítást. Hasonló ez például a lízing során nyújtott kedvezményekhez. Amire ügyelnünk kellene A biztosítás kiválasztásánál minden apró részletre oda kell figyelnünk, hiszen a későbbiekben ezzel rengeteg bosszúságot előzhetünk meg. Nem szabadna csak a biztosítási ügynök által nyújtott információkra hagyatkoznunk. Ha már megtörtént a baleset, és csak akkor jövünk rá, hogy a biztosító valamilyen okból nem fizet, már késő panaszkodni. Mire kellene különösen odafigyelnünk? Elsősorban a biztosító által térített károk körére: többnyire a baleset, az autó vagy az autó egyes alkatrészeinek a lopása, a vandalizmus és a természeti károk ellen biztosíthatjuk be magunkat. Minden társaság más-más feltételeket szab meg a kocsi bebiztosítására. Ha ezeket nem tartjuk be, a biztosító nem fizet. Alapfeltételnek számít a kormányzár, vigyáznunk kellene azonban a kulcsainkra is, hiszen ha lopott kulccsal lopják el a kocsinkat, a biztosító általában nem fizet. Bónuszrendszer a cascónál Az ügyfelek általában 50 százalékos kedvezményben részesülhetnek, ha balesetmentesen vezetnek. A Kooperativában és a Kommunális Biztosítóban azonban a bonusz elérheti a 70 százalékot is. Ha a biztosítást egy tételben fizetjük ki, általában jobban járunk, mint ha negyedéves tételekben fizetünk. A társaságok többsége ugyanis általában 5 százalékkal drágábban kínálja a biztosítást, ha a negyedéves fizetés mellett döntünk. A biztosítók nem fizetnek, ha alkoholt fogyasztottunk a vezetés előtt, és balesetet okoztunk. A szerződésben megegyezett összegnél kevesebbet fizethet a biztosító, ha később jelentjük be a biztosítási eseményt, vagy durván megsértjük a közlekedési szabályokat. Oda kellene figyelnünk a biztosító által elfogadott autószervizi normaórák árára is. Normaóra alatt az autószervizek által számlázott árakat értjük. Néhány biztosító elfogadja a márkaszervizek által szabott árakat, a biztosítók egy része azonban megszabja a felső árhatárt. Ha a szerviz túllépi ezt az árat, a többletet a saját pénztárcánkból kell állnunk. A szerződés felmondása A biztosítási szerződést hat héttel a szerződés megkötésének évfordulója előtt, vagy a szerződés megkötését követő két hónapban mondhatjuk fel. A felmondási idő nyolc nap. A társaságok többségénél a káreset kifizetését követően is felmondhatunk, ennek a feltételei azonban biztosítónként változók. Megszűnik a szerződés akkor is, ha eladjuk a kocsinkat. Ezt azonban be kell jelentenünk a biztosítónak. A biztosítási összeg visszafizetésére akkor vagyunk jogosultak, ha eladjuk a kocsinkat. Ekkor a biztosító a ki nem használt időszak után járó pénzt visszafizeti. Ha balesetet szenvedtünk, a legjobb megoldásnak az számít, ha a biztosítóval egyeztetjük a szerviz kiválasztását. Ezzel megelőzhetjük a későbbi problémákat, amelyek abból adódhatnak, hogy a szerviz nagyobb árat számláz, mint ameny- nyit a biztosító hajlandó kifizetni. A biztosítónak legkésőbb három hónappal a káreset bejelentését követően nyilatkoznia kell az ügyünkben. Ha minden szükséges dokumentumot eljuttatunk a társasághoz, ennek legkésőbb 15 napon belül ki kell fizetnie a kárunkat. Ha nem vagyunk megelégedve a biztosító döntésével, nyugodtan fellebbezhetünk, (mi) Sokan már a szerződéskötésnél is olyan hibát vétenek, amely egy esetleges későbbi kárrendezésnél kellemetlen meglepetéseket okozhat Nem minden káreset után hajlandó fizetni a biztosító ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A casco az a biztosítás, amely az ügyfelek számára a legtöbb bosszúságot okozza, egyfelől a biztosítók helyenként kiszámíthatatlan és vitatható gyakorlata, másfelől nem kis részben az ügyfelek tájékozatlansága miatt. A casco biztosításnak nevezett biztosítási csomag a klasszikus balesetek mellett olyan rizikókért is fizet, amelyek nap mint nap megtörténhetnek az autónkkal. Baleset alatt ráadásul nem csak olyan eseteket értünk, amikor a kocsink más autóval ütközik, hiszen a biztosító akkor is fizet, ha például falnak ütközünk. A cascónak a sofőrök a leggyakrabban valószínűleg akkor veszik hasznát, ha kilopják az autójukat, vagy ha ellopják az autót. Lopás esetén a legvitatottabb téma általában a kocsi értéke, vagyis az az összeg, amit a biztosító kifizet számunkra. Pár évvel ezelőtt a biztosítók az autólopás esetén még a kocsi korának megfelelő értéket fizették ki az ügyfeleknek, vagyis figyelembe vették a kocsi márkáját és korát. A kor mellett figyelembe vették a lefutott kilométereket is. Mindez azonban az autótulajdonosok számára nem egyszer előnytelen megoldást jelentett, mivel nem vette figyelembe a kocsi aktuális piaci árát. Példaként egy hároméves Škoda Fabia és egy ugyanilyen öreg Nissan Almera említhető. Ha csak a beszerzési árat és a lefutott kilométereket veszik figyelembe, a biztosítók mindkét kocsiért ugyanolyan összeget fizetnek. A hároméves Škoda Fabia piád ára azonban ennél magasabb, vagyis a lopás esetén a biztosítótól kapott összegért nem vehetünk egy hasonló kocsit. Ugyanakkor egy hároméves Nissan piaci ára alacsonyabb, mint a biztosító által megszabott összeg, így a biztosító ügyfele nyert a módszeren. Mára azonban a biztosítók többsége módosított a kárpótlás módszerén, vagyis már az autók úgynevezett aktuális árát veszik figyelembe. Ez a kocsi márkáján és korán kívül figyelembe veszi a piád árát is, vagyis azt, hogy a kocsit az adott pillanatban mennyiért lehet eladni például egy autóbazárban. Az új számítási módszerrel az autó- tulajdonosok többsége meg van elégedve, hiszen igazságosabbnak ítélik, mint a korábbit. A legtöbb eltérés az egyes biztosítók feltételei között a lopáskár definíciója körében tapasztalható. Egyben ez az a kérdés, amely tekintetében a legtöbb jogvita alakul ki a biztosítók és ügyfeleik között. Általánosnak tekinthető, hogy biztosítási eseménynek csak akkor minősül a lopás, ha a gépkocsit megfelelően lezárták. Ä megfelelő lezártság fogalmát azonban a biztosítók nem egységesen határozzák meg. Egyes biztosítók megelégszenek azzal, ha az összes zár be van zárva, mások további biztonsági berendezéseket - riasztó, mechanikus védelem stb. - írnak elő. Egyes biztosítók fedezetet nyújtanak a gépjármű elrablására is. Ez esetben nyilvánvalóan értelmeden lenne megkívánni az autó megfelelő lezártságát, hiszen a tipikus elkövetési mód ilyenkor éppen az, hogy a nyitott autója közelében tartózkodó tulajdonos ellen erőszakot alkalmaznak, és így szerzik meg tőle a gépkocsiját. Ugyanakkor meglehetősen megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon mentesüléshez vezethet-e az a tény, hogy a biztosított a forgalmi engedélyt vagy a jármű pótkulcsát az autóban hagyta. Az egyik oldal érvei szerint ez a körülmény a gépkocsi felnyitásában, és abban, hogy a tolvaj bejusson annak utasterébe semmiféle szerepet nem játszik. A másik oldal szerint ugyanakkor a jármű elvitelét igen is elősegíti a pótkulcs, sőt a modem mikrochippel működő indításgátló esetében ez kifejezetten szükséges is ahhoz, a forgalmi pedig a jármű elviteléhez ugyan nem nyújt segítséget, viszont az értékesítéshez igen. Ezáltal azt az esélyt csökkenti minimálisra, hogy az eltulajdonított autó utóbb visszakerüljön tulajdonosához. Alkatrész lopása és vandalizmus Fizet a biztosító akkor is, ha a teljes gépjárművet nem, hanem csupán annak tartozékait (részlopás) vagy az abban tartott személyi használatú vagyontárgyakat (poggyászlopás) lopják vagy rabolják el. Ha a kocsinkból lopnak el valamit, a biztosító elvárja, hogy a tolvajok feltörjék az autót. Ha a zárat hibátlanul hagyják, vagyis semmi nyoma annak, hogy a lopás előtt feltörték az autónkat, problémáink lehetnek a kártérítéssel. A biztosítóknál szerződést köthetünk vandalizmus ellen is, vagyis ha a kocsinkat szándékosan megrongálják. Gyakori esetnek számít az autók megkarcolása, festékpisztollyal való lefestése, az ablakok betörése. Ha a kár meghaladja a minimálbér tízszeresét, minden esetben ki kell hívnunk a rendőrséget. Néhány biztosítótársaság azonban nem veszi figyelembe ezt az értékhatárt, vagyis elválja, hogy ha pénzt szeretnénk tőle a kocsi megrongálásáért, akkor mindenképp hívjuk ki a rendőrséget. A rendőrségi jelentés alapján dönti el aztán, hogy fizet-e vagy sem. így ha megkötjük a szerződést a biztosítóval, érdemes tanulmányozni az általános feltételeket, hogy később ne legyenek problémáink a térítéssel. Természeti károk A biztosítók által térített harmadik leggyakoribb rizikófaktornak a természeti károk számítanak, hiszen ezeket még a legóvatosabb sofőr sem képes kivédeni. Ez esetben is jelentős különbségek vannak azonban az egyes társaságok között. Ezért még mielőtt aláírnánk a szerződést a biztosítóval, érdemes minden fontos kérdést megvitatni. Több olyan társaság is van ugyanis, amelyik nem fizet, ha a kocsinkra rádől egy fa, vagy a vadonatúj lakkozásunkat tönkreteszi egy jégeső. Járulékos biztosítás Csaknem az összes biztosító az alapbiztosítás mellé kiegészítő biztosítást is kínál. Elsősorban olyan dolgokat biztosíthatunk be, mint például a kocsiban tárolt csomagok, köthetünk azonban balesetbiztosítást is. A csomagbiztosítás esetén alaposan végig kell tanulmányoznunk a biztosítási feltételeket, hiszen nem minden tartozik ennek a biztosításnak a körébe, amit csomagként a kocsinkban szállítunk» Az egyik legvitatottabb termékkörnek az audiovizuális technika és a számítógépek számítanak. Ha üyet lopnak el a kocsinkból, a biztosítók többsége nem fizet. Balesetbiztosítás esetén általában a baleset során bekövetkezett sérülés vagy haláleset során fizetnek. Mivel a biztosítás a kocsiban található ülőhelyekre vonatkozik, minden olyan személy után fizetnek, aki a kocsiban ült a baleset során. Sokan már a szerződéskötésnél is olyan hibát vétenek, amely egy esetleges későbbi kárrendezésnél kellemetlen meglepetéseket okozhat. Alapesetben a biztosítás ugyanis csak az adott gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelő felszereltséggel és tartozékokkal ellátott gépjárműre vonatkozik. Az ezt meghaladó tartozékokat és felszerelést (ún. nem gyári extrák) külön fel kell tüntetni a biztosítási szerződésben. Ha például az adott kivitel gyárilag tartalmazza a légkondicionáló berendezést, akkor arra külön feltüntetés nélkül is vonatkozni fog a biztosítási fedezet, ha azonban az említett berendezést a vevő megrendelésére utólag szerelik be az autóba, és azt az ajánlatban nem tüntetik fel, akkor a kárrendezés során annak értékét a biztosító nem fogja megtéríteni, (mi, pv) PÉNZVILÁG A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Ing. František Farenzena, tel.: 0903/252 204, felelős szerkesztő: Sidó H. Zoltán. Levélcím: Pénzvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
