Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-08 / 282. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 8. www.ujszo.com Az észtek mai fővárosa, egykori nevén Reval, tartozott a dánokhoz, a német lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunióhoz Tallinn - a legek városa Tallinn Észak-Európa legré­gibb fővárosa, központjá­ban található a térség leg­jobban megőrzött középko­ri városmagja, és még foly­tathatnánk a legek sorát: a város falai között bukkan­hatunk rá a világ legrégeb­ben (1422 óta) működő pa­tikájára, St. Olaf nevét vi­selő temploma az 1800-as évek végéig a világ legma­gasabb épületének számí­tott, a Városháza pedig Észak-Európa egyetlen érin­tetlenül megmaradt üyen jellegű gótikus épülete. ISMERTETÉS Az észtek mai fővárosa, egykori nevén Reval, gazdag történelme során tartozott a dánokhoz, a né­met lovagrendhez, a svédekhez, az oroszokhoz, és pár évtizedig a Szovjetunió egyik nagyvárosa volt. Valaha nagyon jelentős szerepet töltött be a Balti-tengeren a Hansa- szövetség tagjaként. Tallinn a 13. századtól kezdődően, a Hanza-szö- vetség tagja a Balti-tenger északi medencéjének meghatározó keres­kedelmi központja. A városban megtelepedett német kereskedők jelentős mértékben monopolizál­ták a Hansa városokból Oroszor­Az UNESCO-világörökséggé nyilvánított óváros a térség legvonzóbb turisztikai látványosságává nőtte ki magát az utóbbi időkben _ (Képarchívum) szágba irányuló kereskedelmet. Ez biztosította a jólétet, amit a város középkori építészeti emlékei híven tükröznek. A város hivatalos nyel­ve egészen 1783-ig a német volt, és a városi tanácsot is a német keres­kedők alkották. Tallinn ipari fejlődésének kezde­te 1714, amikor I. Péter orosz cár haditengerészeti támaszpontot és hajóépítő üzemet alapít a város­ban. A19. század első felében pap­írgyár, gyufagyár, gépipari üzemek nyfltak az 1877-ben alapított Lut­her bútorgyár vüághírre tett szert. A Tallinnt Szentpétervárral összekötő vasútvonalat 1870-ben nyitották meg. A város gazdasági struktúrájá­ban jelentős változást Észtország függetlenségének visszanyerése hozott 1991-ben. Az azóta eltelt évek alatt az ipari termelésben fog­lalkoztatottak aránya 47%-ról 25%-ra esett vissza. 2003-ban a foglalkoztatottak 74%-a a szolgál­tatásban talált munkát. Ez a struk­túraváltás a város lakosságának számában is nyomon követhető. Míg 1990-ben a városnak közel 480 000 lakosa volt, a lakosok szá­ma 2002-ben mindössze 377 890 főt tett ki. Napjainkban Tallinn leg­dinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatai a bankszektor, az infor­matikai és elektronikai ipar. Régi fényét kezdi visszakapni, UNESCO-világörökséggé nyilvání­tott óvárosa legalábbis a térség egyik legvonzóbb turisztikai látvá­nyosságává nőtte ki magát az utób­bi időkben. Tallinn szűk középkori utcácská­in hosszú órákig lehet barangolni, de a város más kuriózumokat is tartogat az odalátogatóknak. A kö­zeli, felkapott Kadriorg negyed pa­lotája és parkja az orosz cárok ízlé­sét tükrözi. Tallinntól nem messze, az Észt Szabadtéri Múzeum erdős környezetében régi épületek egye­dülálló gyűjteményét csodálhatjuk meg, felesleges szabad időnket pe­dig a tengerparti stranddal és bota­nikus kerttel is rendelkező Piritá- ban tölthetjük el. (n, w) HETI ÉVFORDULÓK december i., hétfő 85 éve született SVEN NYKV1ST svéd operatőr. Majdnem 40 éves volt, amikor Ingmar Bergman felfigyelt rá, s attól fogva szinte valamennyi film­jét vele készítette, így Nykvist az operatőre a Persona, az Őszi szoná­ta, a Jelenetek egy házas­ságból c. filmeknek, me­lyek bizonyítják tehetsé­gét. Tavaly hunyt el. december 6., csütörtök 20 éve hunyt el WERNER SIEMENS német mérnök. Werner Siemens feltalál­ta a mágneses induktort, egyik alapítója volt a ne­vét viselő elektrotechni­kai gyárnak. Feltalált egy távírót is, amely olyan mutatót használt, ami a megfe­lelő betűre mutatott, ez­zel helyettesítve a Mor- se-kódot. december 7., péntek 75 éves ELLEN BURSTYN amerikai színésznő. A michigani Cass Tech­nical High Schoolon ta­nult. A Jövőre veled ugyanitt, az Alice már nem lakik itt (1974- ezért a filmért Oscar-díjban ré­szesült), Az ördögűző, Az utolsó mozielőadás, a Rekviem egy álomért és a Vagány nők klubja c. fil­mekben nagyot alakított. december 9., vasárnap 40 éves JOSHUA BELL amerikai hegedűművész. Főként kortárs szerzők műveinek bemutatásával szerzett népszerűséget, manapság ő a világ egyik legnépszerűbb előadója, nyert Grammy- és Emmy- díjat, sőt egy Oscart is, mert a Vörös hegedű c. film zenéjéért John Co- rigliano megkapta az aranyszobrocskát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom