Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-03 / 277. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Schengeni bulik a határon Brüsszel. Az Európai Unió ünnepségsorozatot rendez december 21-én és 22-én abból az alkalomból, hogy több közép-, illetve kelet­európai tagállam határán megszűnik az ellenőrzés. A schengeni rendszer kibővítésének napján, december 21-én kezdődik az ünnep­ségsorozat a lengyel és a cseh határhoz közeli Zittauban (Németor­szág), aznap délután az észt főváros, Tallinn kikötőjében folytatódik a sorozat. December 22-én a szlovák határ mellett fekvő, ausztriai Berg, majd a magyarországi Hegyeshalom következik. E két ünnep­séget a délelőtti órákra tervezik. Délután áttolódik az ünnepségek centruma a szlovén-olasz határra, Skofljébe. Nemcsak az EU, hanem maguk a csadakozó országok és a határvárosok is számtalan ünnep­séget szerveznek a csadakozás napjára, (mti, ú) Szlovákiába jön Lech Kaczynski Pozsony. Ivan Gašparovič államfő ma Tatranská Javorinában fo­gadja Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnököt, akivel a két or­szág közötti, az eddiginél is szorosabb gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyal majd. 2000 óta a két állam közötti külkereskedel­mi forgalom a 4,5-szörösére nőtt, északi szomszédunk tavaly az 5. legnagyobb külkereskedelmi partnerünk volt. A további kapcsolat- építés gátja a két ország közötti elégtelen infrastrukturális hálózat, ezért Epeijes és Rzeszów között közutat terveznek, a Tátra két olda­lán pedig a vasúthálózatot szeretnék bővíteni. (SITA) Nyitra megyében terjed az influenza Nyitra/Nagyszombat. Az elmúlt napokban Nyitra megyében ha mérsékelten is, de nőtt az influenzás megbetegedések száma, leszá­mítva a Nyitrai és az Érsekújvári járást. A megye három járásában izoláltuk eddig az influenza A típusú vírusát - közölte Katarína Tináková, a regionális közegészségügyi hivatal igazgatója. A Nagy- szombati kerületben látványosan emelkedett a légzőszervi megbete­gedések száma, ezért a Galántai, a Nagyszombati, a Galgóci és a Pöstyéni járásban néhány óvodát és alapiskolát be kellett zárni, (ú) Családi drámába torkolló veszekedés Gölnicbánya. Pénteken este Helcmanovcén (Gölnicbányai járás) kettős gyilkosságba torkolt egy családi veszekedés. A 43 éves férj ille­gálisan tartott pisztolyával homlokon és nyakon lőtte feleségét, a 46 éves Mária K. a helyszínen belehalt sérüléseibe. A szörnyű tett láttán a félj a pisztollyal halántékon lőtte magát, aki szintén a helyszínen meghalt. A rendőrség gyilkosság és illegális fegyvertartás ügyében indít nyomozást, (t, s) Szénné égett a sofőr és az autója Malacky. Tegnap hajnalban Malacky és Pernek között egy Škoda Favorit egy betonlu'dnak ütközött, majd kigyulladt. A jármű vezetője a felismerhetetlenségig összeégett, a gépkocsi pedig any- nyira ldégett, hogy még a színét sem lehet megállapítani. A rendőr­ség szerint az autó utasterében egy benzinnel színültig teli mar- monkanna volt. (SITA) Európában idén 40 milliárd dollárnyi árut lopnak el Sikeresek az üzleti szarkák ČTK-HÍR London. Európa 22 országában idén a kiskereskedelmi forgalom 1,26 százalékának megfelelő árut lopnak el, ez 39,88 milliárd dohár­nak felel meg - derült ki a londoni Centre for Retail Research társaság friss tanulmányából. Ami szűkebb térségünket illeti, a visegrádi né­gyek üzletláncaiból 2007-ben ösz- szesen 2,7 milliárd dollár értékű árunak kel lába, ebből 1,59 milliárd dollár jut Lengyelországra, 490 millió dollár Csehországra, 458 millió dollár Magyarországra. A szlovákiai üzleti szarkák idei „teljesítményét” 176 millió dollárra becsülik, ami 4 milliárd koronának felel meg. Összességében régiónk­ban az arányokat tekintve több ter­mék tűnik el az üzletekből, mint az európai átlag. Konkrétan Szlováki­ában a „lopási mutató” 1,36 száza­lék, ugyanennyi Magyarországon is, Csehország pedig a balti álla­mokkal együtt a sereghajtók közé tartozik 1,41 százalékos mutatóval. Az üzletláncok szerint a legtöbb lo­pást éppen az egyházi ünnepek idején, azaz karácsonykor és hús­vétikor regisztrálják, főleg háztartá­si műszaki cikkek, alkoholtartalmú italok, kozmetikai és ruházati ter­mékek tűnnek el. A képhez hozzá­tartozik, hogy az elveszett, ellopott cikkek 15 százaléka az üzletláncok alkalmazottainak lelkén szárad. Konferencia a határon tüli magyarságról Csökkent a támogatás? MTl-HIR Budapest. Negyedik alkalom­mal tartottak konferenciát a hatá­ron túli magyarság és a nemzet egyesítésének témájáról Sólyom László magyar köztársasági elnök kezdeményezésére. A tanácsko­zás annak a sorozatnak a része, amelyet 2006-ban indított az ál­lamfő. A felzárkózás esélyei a határon túl címet viselő konferencián a ha­táron túli magyarságnak nyújtható magyarországi támogatás kérdése­it vitatták meg. Sólyom László kö­szöntőjében arról beszélt, ez az a fórum, ahol a határon túliak min­den országból összejönnek, és ta­lálkoznak a magyarországiakkal, másrészt úgy érzi, hogy a helyszín semlegessége és őszinte szándéka jót tesz a témának is. Szót ejtett kül­honi tapasztalatairól, miszerint „a magyarlakta területeket járva leg­inkább kérésekkel szoktam talál­kozni, néha pedig panaszokkal, hogy csökkennek a támogatások”. A tanácskozáson Szlovákiából Öllös László és Lelkes Gábor, a Fó­rum Intézet munkatársai vettek részt. A kapcsolatok hiánya miatt számos lehetőségtől esnek el a kistérségekben működő polgári szerveződések Mit tartanak fontosnak a civilek? A különdíj kissé meglepte Hunéík Pétert (Szekeres Éva felvétele) Rimaszombat. Az önépítkező civil társadalom fejlesztése érdekében szerveztek szak­mai konferenciát Rima­szombatban, a találkozó célja a szlovákiai magyar ci­vil társadalom problémái­nak elemzése és az ezekre való válaszkeresés volt SZÁSZl ZOLTÁN Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója lapunknak elmondta, a mostani konferencián a legfonto­sabb téma az, hogy hogyan zárkóz­zon fel a civü szektor a jelenlegi uniós elvárásokhoz és lehetősé­gekhez. A szlovákiai polgári szer­veződések sajnos még mindig nem eléggé erősen hallatják a hangju­kat bizonyos esetekben és a meg­változó körülmények és az uniós kihívásokkal szemben nem bizo­nyulnak elég felkészültnek. A civil társadalom országos szinten - Tóth Károly szerint - inkább alul- reprezantált, sok a fehér folt, sok a tennivaló, sok szerveződés annak ellenére, hogy jól működik, még mindig nem eléggé konkrétan fo­galmazza meg magát. Nyüvánvaló különbségeket kell kiegyensúlyoz­ni az országban működő szlovák civil szerveződésekkel szemben, ezt szorgalmazta a rimaszombati konferencia is. A szervezők szerint a dél-szlovákiai civil szektort na­gyon rövid időn belül be kell kap­csolni az országos rendszerbe, a je­lenlegi helyzet ugyanis azt mutat­ja, éppen a kapcsolatok hiánya mi­att számos lehetőségtől önmagu­kat és az általuk képviselt kistérsé­gekben élőket fosztják meg a pol­gári szerveződések. Tóth Károly szerint gyenge a struktúra, az in­tézményrendszer és maguk az in­tézmények is, erre az igen jelentős problémakörre is megoldást kell találni. Olyan szakmai kollégiu­mok kialakítását látnák helyesnek a szervezők, amelyek erősítenék a kistérségben működő civil társulá­sok tevékenységét és bővítenék azok tevékenységi skáláját. Ezen a konferencián másodszor adták át a Dél-szlovákiai Civil Információs Hálózat által alapított Civil Társa­dalom Fejlesztéséért Díjat. Az idei kitüntetett Hunéík Péter, akinek sokéves, a szlovákiai civil társada­lom kiépítésében és megerősítésé­ben végzett munkáját ismerték el. A szervezők egy kis meglepetéssel is szolgáltak Hunéík Péternek, a díj mellé egy magát a díjazottat ábrá­zoló olajfestménynyel is meglep­ték a szlovákiai civil élet szervezé­sében és működtetésében elévül- tehetetlen érdemeket szerzett, közismert személyiséget. Kölcsönös vádaskodások, és sárdobálás jegyében zajlottak a hétvégi televíziós politikai vitaműsorok „Dzurinda az ország ellensége” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A hétvégi televíziós vi­taműsorok fő témája is Fico föld­ügye volt. Robert Kaliňák belügy­miniszter „beteges hazudozónak” nevezte Mikuláš Dzurindát, és bo­csánatkérésre szólította fel. Dzu­rinda ezzel szemben arra szólította fel a kormányfőt, szolgáltassa visz- sza az államnak a megvásárolt föl­det. Többször feltette a kérdést: hogy létezik, hogy Pozsony egyik legattraktívabb részében a kor­mányfő 37 ezer koronáért vásárolt földet, holott a piaci ára már akkor is kétmillió korona volt. „37 ezer koronáért ott kutyaólnyi földet se lehet venni” - mondta. Dušan Čap- lovič kormányfő-helyettes szerint ez nem érv, hiszen bármiféle ingat­lan értéke magasabb, mint néhány éve. Čaplovič szerint Dzurinda destabilizálni akaija Szlovákiát. „Kielégítetlen a hatalomvágya, csak ugat, a politikája destruktív, a miniszterelnök, az állampolgárok és a stabil Szlovákia ellen irányul. Az az ön érdeke, hogy ne jussunk be az eurozónába” - mondta Dzu- rindának. Robert Kaliňák belügyminiszter viszont Dzurinda állításának el­lenkezőjét próbálta szintén külön­féle dokumentumokkal bizonyíta­ni: tehát hogy az érintett földterü­let még ma is szőlőskert, és nem­csak Fico vásárolt itt földet 37 eze­rért, hanem még 30-an. Kaliňák azt is a szemére hányta Dzurin- dának: pénteki sajtótájékoztató­ján még arról beszélt, hogy a mi­niszterelnök hasonlóan botrányos módon jutott hozzá földjéhez, mint amely miatt menesztette a földművelésügyi minisztert, majd miután - Kaliňák szerint - bebizo­nyosodott, hogy ez nem igaz, Dzurinda már csak a föld árával próbál érvelni. A volt miniszterelnök arra is fel­szólította Robert Ficót, hozza nyil­vánosságra az édesanyjának vásá­rolt lakással kapcsolatos szerződé­seket, s ő is nyilvánosságra hozza a saját lakása adásvételi szerződé­sét. Ivan Mikloš, az SDKÚ alelnö- ke, volt pénzügyminiszter ugyan­erre szólította fel a kormányfőt, s elutasította azokat a vádakat, hogy ő nem legális úton jutott hozzá vagyonához. Mint mondta, a tulajdonát képező földterületek egy részét örökölte, egy részét pia­ci áron vette, (sán) „Itt épül fel a pozsonyi Beverly Hills." Mikuláš Dzurinda térképekkel és határozatokkal bizonyította, hogy Fico szőlőskertjének kérdésében neki van igaza. (Pavol Funtál felvétele) Összefogott a beruházás ellen a Csemadok és a Matica, az MKP és a HZDS dunaszerdahelyi szervezete is Tartanak a csallóközi akkumulátorgyártói B. JÓZAN MÓNIKA Egyházkarcsa. Lakossági gyűlé­sen mutatkozott be a linzi Banner Batterien vállalat, mely 50 miihó eurós beruházást tervez a csallókö­zi Egyházkarcsa ipari parkjában. A Dunaszerdahely közelében felépí­tendő akkumulátorgyárnak (terve­zett éves termelése 1,5 millió da­rab) vannak környezetvédelmi és politikai okokkal érvelő ellenzői, az előbbiek a minapi lakossági fóru­mon fel is szólaltak. A lakossági fórumon megjelent Bugár Béla, MKP-s parlamenti képviselő is, továbbá Lukács Zsolt, a Nyugat-szlovákiai Vízgaz­dálkodási Vállalat munkatársa - az elsők között szólaltak fel. „Az emberek félnek az ólomtól. Mi­lyen biztonsági technikákkal dol­goznak? Mennyire veszélyes ez a munkavállalókra nézve?” - tette fel a kérdéseket Bugár. Mások egy esetleges környezetvédelmi ka­tasztrófa eshetőségét latolgatták, de akadt, aki viszont a munkale­hetőség felől érdeklődött. A vá­laszadó szakemberek elmondták, az akkumulátorgyártás során használt ólmot és sósavat zárt rendszerben használják fel. A vi­zet és a levegőt szűrőberendezé­sekkel tisztítják, ami azt eredmé­nyezi, hogy még tisztábban kerül­nek vissza a környezetbe. Az al­kalmazottakat semmilyen veszély nem fenyegeti, ha minden bizton­sági előírást betartanak. A Banner Batterien a napokban adta be építkezési kérelmét a kör­nyezetvédelmi minisztériumba. Ezt már Thomas Bawarttól, a cég egyik igazgatójától tudtuk meg. A minisztérium nem tartotta szüksé­gesnek független környezetvédel­mi tanulmány elkészítését. „Linzi gyárunk a legmodernebb környe­zetvédelmi előírásoknak is megfe­lel. Az osztrák és a szlovák engedé­lyeztetési feltételek egyformán szi­gorúak, az uniós normákat kell be­tartanunk” - mondta Thomas Bawart, a cég egyik igazgatója. Az építkezést áprilisban kezdenék, a próbagyártás 2009-től indulna, kezdetben 70-80 alkalmazottal számolnak. Az akkumulátorgyárt ellenző, és ezt petícióval is alátámasztó Kuk- kónia Polgári Társulás elnöke, Hor­váth Ákos is felszólalt. Elmondta, a Csallóközben nem kívánatos egy veszélyes anyaggal manipuláló cég, és hozzáfűzte, ha mégis meg­épülne, kéri az önkormányzatot és az illetékes szerveket a rendszeres felügyeletre. Az MKP, a HZDS és a Smer dunaszerdahelyi szervezetei, valamint a Csemadok és a Matica slovenská is összefogott, és levelet írtak Robert Ficónak. Arra kérik a kormányfőt, foglaljon állást az ügy­ben. Dunaszerdahely önkormány­zata rendszeresen foglalkozik a té­mával, lg. Hulkó Gábor alpolgár­mester a környezetvédelmi minisz­tériumban is tárgyalt, de ered­ménytelenül. Gódány László, Egy­házkarcsa polgármestere szerint politikai vagy egyéb gazdasági okok állnak a szomszédos Duna­szerdahely aggályai mögött, mert mint mondja, a városnak is van ipa­ri telepe, és ott a legkülönbözőbb veszélyességi fokokkal működnek vállalatok. A Banner Batterien igazgatója, Günther Lemmerer lapunknak el­mondta, tanulmányútra invitálták a dunaszerdahelyi önkormányza­tot, hogy meggyőződhessenek az akkumulátorgyártás biztonságos­ságáról. Választ azonban nem kap­tak a helyi politikusoktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom