Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-10 / 259. szám, szombat

8 Kultúra • ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 10. www.ujszo.com RÖVIDEN A szájharmonika mágusai - koncert Pozsony. Az idei, 7th FOLK-BLUES - Harp Session zenei fesztivál a szájharmonika virtuóz megszólaltatok látja vendégül. Holnap 19 órától a pozsony-ligetfalui Zrkadlový háj művelődési központban igazi „szájharmonika jamsession” lesz: a kanadai Carlos del Junco lép fel triójával, valamint a magyarországi Pribojszki Mátyás, akit világviszonylatban is a hangszer egyik legjobb bűvölőjének tarta­nak. A fiatal magyar zenészhez csatlakozik a szájharmonika hazai mágusa, Erich Boboš Procházka és a Husk Band, (m) Rák Viki a Deja vu-klubban Pozsony. A novemberi Deja vu-klubest ezúttal rendhagyó mó­don nem szerdán, hanem kedden, november 13-án zajlik a klub törzshelyén, a Hlava XXII kávézóban (Bazová 9). A vendég Rák Viki színésznő lesz, a Markíza televízió népszerű Susedia (Szomszé­dok) című tévésorozatának Ildikója. Rák Vikivel Juhász László be­szélget. Kapunyitás 18 órakor. A szervezők mindenkit szeretettel várnak, (ú) Szabó Márta fotókiállítása Komárom. Otthonodban hazataláltam címmel Szabó Márta fo­tográfiáiból nyílik kiállítás november 13-án, kedden a Magyar Kul­túra és Duna Mente Múzeuma Zichy-palotabeli kiállítótermében. A kiállítást Szabó László, a Helios Fotóklub Polgári Társulás elnöke nyitja meg. A fotográfiákat Győri Lajos, a Magyar Fotóművészek Vi­lágszövetségének elnöke (Budapest) méltatja, (ú) A Borostyán Fesztivál vendége Szekeres Adrien is Jazz, pop és világzene AJÁNLÓ Komárom. A 13. Borostyán Fesztivál mai gálaműsorában jazz, pop és világzene szerepel a kínálatban. A városi művelődési központban 17 órakor a zenés rendezvény házigazdája, a Boros­tyán verséneklő együttes lép szín­padra Nagy László vezetésével. A Makám együttes 18 órától ad koncertet. A rendkívüli zenei te­hetségnek számító, mindössze tízéves komáromi Hodek Dávid, aki már évek óta fergetegesen veri a dobot, saját zenekarával bizo­nyára ezúttal is lenyűgözi a kö­zönséget. Az érzelemdús hangú, eMeR- Ton és Arany Európa Művész-dí­jas énekesnő, Szekeres Adrien koncertje 20 órakor kezdődik. A Besh o droM zenekar, amely 21 órakor lép színpadra, viharos sebességgel robbant be a köztu­Szekeres Adrién (Képarchívum) datba. Sajátos dallam- és ritmus­világukat a különböző kelet-eu­rópai és balkáni népzenei ele­mekkel ötvözik, (ú) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat: 12.15-kor a Délidő­ben Miklósi Péter vendége Múdra Rozália, a Kassai Megyei Önkor­mányzat Hivatalának igazgatónő­je és Filipko József, Kassa alpol­gármestere, akikkel a kelet-szlo­vákiai régió aktuális problémái­ról, az illegális munkavállalásról, a nagykaposi gimnázium sorsáról, a schengeni csatlakozás várható következményeiről, az új kassai ingatlanfejlesztési tervezetről be­szélgetnek. 13 órakor zenés publi­cisztikai magazinunk, a Hétről hétre jelentkezik. 15 órától Népek zenéje című összeállításunkban a Muzsikás együttes felvételeit hallgathatják. Fél négytől a Kultú­ra világában Lacza Tihamér Hu­szár Tibor fotóművészt kérte mik­rofon elé, akit kollégái az év szlo­vákiai fotós személyiségének vá­lasztották. Az ünnepélyes díját­adás alkalmával bemutatták leg­újabb kötetét is, amelyet különbö­ző korábbi albumai legjavából ál­lítottak össze. Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Vá­lasztmányának volt titkára nyilat­kozik arról, mi okból adta át a sta­fétabotot utódjának, Lázok Atti­lának. A 16 órai hírek után Kö­szöntő, utána hírösszefoglaló. 18 órakor a közép-európai nemzeti­ségi stúdiók magazinja, a Térerő jelentkezik, ezúttal a bukaresti szerkesztőség gondozásában. 19 órától a 20 órai műsorzárásig Slá­gerhullám. Vasárnap: 12.15-től a Nótacso­kor szól. 13 órától a Randevút hallhatják, amelyben beszámo­lunk az MTV nagy európai zenei díjátadójáról. 15 órától a Kalei­doszkópban egy tehetséges fiatal matematikussal, Keszegh Ba­lázzsal ismerkedhetnek meg, majd dr. Kalácska József matema­tikatanár beszél a gimnáziumi matematika-tankönyvekről, végül dr. Cs. Lengyel Beatrix történész egy fényképező főhercegnőt mu­tat be, aki vagy húsz évig Po­zsonyban is élt a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedében. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd negyedórában összefoglaljuk a legfontosabb eseményeket. 18 órától a Tékában az Amszterdam­ból érkezett, Pozsonyban előadást tartó irodalomtörténész pro­fesszor, Neubauer János nyüatko- zik, valamint szó lesz a most elő­ször átadandó Mikola Anikó-díjról is. Fél hétkor a Zenei galériában a 220 éve elhunyt el Christoph Wil­libald Gluckra, a 18. századi opera megújítójára emlékezünk. 19 órá­tól a Világosság református egy­házi műsorában Fazekasné Tamás Zsuzsanna-komáromi lelkipásztor szól a hallgatókhoz. (Soly) A debreceni MODEM-ben a hónap végéig tekinthető meg Az igazi da Vinci című szenzációs kiállítás Reneszánsz - kortárs miliőben Az emberi erővel működtetett repülőszerkezet (Somogyi Tibor felvételei) Kortárs művészeti alkotás­ként installált, a legkor­szerűbb műszaki eszkö­zökkel (digitális techniká­val) szimulált reneszánsz (érzés)világba, a tudo­mány, a filozófia, a techni­ka, a kísérletezések és a művészetek világába, Leonardo da Vinci feltá­masztott korába invitál a debreceni MODEM Mo­dern és Kortárs Művészeti Központ kiállítása, a rene­szánsz zseni gondolko­dásmódját komplex mó­don bemutató, Az igazi da Vinci című tárlat. TALLÓS1 BÉLA A nemzetközi érdeklődéssel kí­sért kiállítást tavaly a firenzei Uf- fizi Képtárban (ahol tíz hónapig tartott nyitva), majd idén ta­vasszal Tokióban, a Japán Nem­zeti Múzeumban mutatták be. Eddig több millióan nézték meg. Nem véletlen a siker, hiszen ez a tárlat abban különbözik az eddigi da Vinci-kiállításoktól, hogy nem külön-külön területekre bontva (technikai újítások, anatómiai ta­nulmányok, festészet stb.) pre­zentálja a reneszánsz mester munkásságát, hanem - ahogy már említettük - egységben, teljes ké­pet adva tátja közönség elé, min­den nemzedék számára vonzó és izgalmas eszközökkel tálalva. Lenyűgöző a látvány, felvilla­nyozó a kialakított miliő. Ámulat­ba ejtő, ahogy a szakemberek pontosan szerkesztett makettek­ből, Leonardo-művek rekonstruk­cióiból, működő modellekből fel­építve tették érzékelhetővé a re­neszánsz zseni elméjét. Virtuális „becsapásokkal” láttatják azt a hatalmas tudást, amelyet e párat­lan elméjű ezermester ránk ha­gyott. E bemutatóra a képzőmű­vészet és a korunk adta műszaki lehetőségek segítségével kápráza­tos módon újították fel Leonardo örökét. Olasz mesterek magyar kollégáikkal különös világot ins­talláltak a MODEM falai között: olyan látványteret hoztak létre, amelyben együtt kommunikálnak a reneszánsz és a huszonegyedik század lehetőségei, s e különös szimbiózisból Leonardo da Vinci zsenialitása világlik ki. Az igazi da Vinci. Szenzációs séta Leonardo dolgozószobájába belépve, majd abból tovább in­dulva megismerkedhetünk a geo­metrikus ember kiteljesedésével: a Leonardo saját vázlatai alapján rekonstruált rajzeszközökkel, az epiciklikus, valamint a redukciós és az ellipszis körzőkkel, továbbá a mester által használt mérőesz­közökkel. És a töltőtollal is, ame­lyet ugyancsak ő talált fel. A „for­mák egyensúlyát”, a geometriát elhagyva - Leonardo egyetemes elméjét nyomon követve - a har­mónia és belső mozgások törvé­nyeivel szembesülhetünk: az em­beri mozgás harmóniájával, a véredények metamorfózisával, a művészetben, a fiziognómiában és az anatómiában végbemenő, majd Az utolsó vacsorán megjele­nő mentális mozgások fizikai ana­lízisével. De megfigyelhetjük a lá­tás gépezetét, a női test áttetsző nézetét, a mellizmok erővonalait, valamint az elemek és a természet négy erejének - mozgás, energia, súly, becsapódás - vizsgálatait is. A természet rajzos levonatain csodálhatjuk meg, hogy korát meghaladó felfedezéseihez Leo­nardo mi módon „alkalmazta a rajzot elemzési módszerként”, olyan nyelvként, amely „képes a kísérleti és elméleti kutatási fo­lyamatok, eredmények rögzíté­sére”. „A természet színházából”, ahol „minden örökös változásban van” (ezt az örökös változást ku­tatja Leonardo) szinte átsuha­nunk a művészet szentélyébe. Ahol előbb az általa „a festészet kishúgának” nevezett zenénél állhatunk meg. Annál a művészeti ágnál, amely - Leonardo megfo­galmazásában - „olyan gyorsan hal meg, amilyen gyorsan szü­letik”. Zárásként pedig eljutunk Leonardo legvarázsosabb vüágá- ba, a „festészet tudományába” a „mentális szónoklathoz”, amely „nemcsak arra képes, hogy min­den, természetben létező formát imitáljon, de számtalan újat is ki tud találni”. Ehhez természetesen szükség van „a szem tíz hivatalá­ra: az árnyékra, a fényre, a testre, a színre, az alakra, a helyzetre, a távolságra, a közelségre, a moz­gásra és a nyugvásra”. S miután betelünk azzal a óriási szellemi újdonsággal, amely a ,délek lak­helyében”, Leonardo koponyájá­ban megszületett, hogyan is tá­voznánk máshogy az ő egyete­mességből, mint örökös nagy vá­gyának tárgyiasított eszközével: az emberi erővel működtetett re­pülőszerkezettel. Rendőri kísérettel Az éj leple alatt, egyetlen bő­röndbe rejtve repülőgépen érke­zett Firenzéből Debrecenbe a kiál­lítás „ékköve”, amelyet a Ferihe­gyi repülőtérről rendőri felveze­téssel szállítottak a debreceni MODEM-be. Ez az alkotás a leg­magasabb értékű azok közül a grafikai művek közül, amelyeket eddig Magyarországon kiállítot­tak. Egy több mint 2 milliárd fo­rintra biztosított lapról van szó, amelyen Leonardo da Vinci korai (1480 körül keletkezett), műszaki tanulmányokat és em­beralakokat tartalmazó vázlatai láthatók. A reneszánsz zseninek ez az első műve, amelyet magyar- országi kiállításra külföldről köl­csönadtak. Ágyúkba öntött ló Leonardót tizenhat évig foglal­koztatta a Nagy ló, a Kolosszus megalkotása. A műnek azonban csak agyagmodellje készülhetett el, mivel a szobor öntéséhez összehordott kétszázezer font bronzból - az időközben kitört háború miatt - ágyúkat készítet­tek. Az agyagmodell sem maradt fenn, mivel a Milánót elfoglaló franciák elpusztították. (A kiállí­tás részét képezi a Leonardo által tervezett öntési folyamat rekonst­ruálása is.) Ahogy Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója fogalma­zott, a debreceni kiállítás szenzá­ciójaként a központ előtti téren (515 évvel a részletes tervek elké­szülte után) megépítették a Ko­losszust. A művet firenzei és pa- dovai szakemberek készítették el a magyar kiállítás kurátora, Paolo Galluzzi szakmai útmutatásai alapján. A speciális üveggyapot­ból készült, több mint hét méter magas szobrot részenként szállí­tották Debrecenbe. Két héttel meghosszabbítva A vártnál is nagyobb látoga­tottság miatt két héttel tovább tart nyitva a kiállítás: november 16. helyett a hónap végéig. Az ér­deklődést elég néhány statisztikai adattal illusztrálni: az augusztus 16-ai megnyitó után öt nappal a tízezredik, szeptember 17-én pe­dig az ötvenezredik látogatót fo­gadták. Október 8-án túllépték a nyolcvanezres határt. Október 6-án, szombaton voltak olyan lá­togatók, akik több mint ötórás vá­rakozásra kényszerültek. Ezért a MODEM munkatársai mindent megtettek, hogy minél többen lehessenek szemtanúi a több mint száz ember által előké­szített, nem mindennapi kép­zőművészeti bemutatónak: mó­dosították a napi nyitvatartási időt, a diákok számára pedig lét­rehozták á sulisávot. A tárlat a november végi zárás után New Yorkba költözik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom