Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-05 / 254. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 5. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Laczo Jenő egyetemi docens? „Egy csésze kávé után iszom egy pohár vizet” Nem csak jómagam ámu- lok, hogy mi minden fér bele az életébe. URBÁN KLÁRA Tanít a pozsonyi testnevelési főiskola atlétikai tanszékén, számos válogatott atlétát nevelt, a Slovan jégkorongozóinak erőnléti edzője, s köztudott, hogy mindenütt ott van, ahol Natália Hejková megfordul. Most Moszkvában, az idei euroliga-győztes Szpartaknak ad jó tanácsokat. Rövidesen megint repülőre ül... Amikor tavaly a lábam törtem, bizony türelmetlenkedtem. Miután elpanaszoltam a bánatomat, egész programot dolgozott ki, mit kell tennem. Amikor elmondta, melyik fajtából hány gyakorlatot kell végeznem, rögtön tiltakoztam, hogy ez még egy élsportolónak is sok. Fölhúzta a szemöldökét, s megkérdezte: „Rendbe akarsz jönni?” Vajon önmagához is ilyen szigorú? „Ezt inkább ne feszegessük” - próbálja elterelni a szót Szepsi szülötte, az ottani magyar gimnázium egykori diákja, akinek mindmáig az atlétika a legnagyobb szerelme. Valamikor maga is gátfutó volt, csehszlovák válogatott, akivel egykori mestere Duruttya István szerettette meg a sportot. „Nekem az a feladatom, hogy mások erőnlétéről gondoskodjak, hogy ügyeljek a folyadékpótlásra, a helyes étkezésre, a sérülés utáni felépülésre.” Aki ennyire tudja, mi a teendő, vajon önmaga is e szerint él? A tanár úr, akit barátai csak Öcsiként emlegetnek, szépen elmondja a mondandóját, de az őrá nem vonatkozik? „Az én edzői és pedagógiai stratégiám szerint az a jó edző és tanár, aki tanítványait rá tudja venni, hogy minél többet tegyenek maguk érdekében, vigyázzanak az egészségükre, hogy ne feledkezzenek meg az önkontrollról. Ez az edző egyik nagy feladata. Nem szép, de saját magamat sok mindenből kihagyom. Egyrészt nem jut rá idő, másrészt az ember egyre lustább, s nem nagyon törődik magával. Ha már érzi a bajt, akkor tudatosítja, hogy annak, amit másokra kiszab, egy kis részét magának is meg kéne fogadnia.” Ezek szerint hál’ Istennek még nem húzták meg a vészharangot? „Nem volt semmi komolyabb bajom, egyedül a vesém galibázott, ez nálunk, a családban sajnos öröklött betegség. Épp azért, mert tudom, hogy ez nálam probléma, nagyon vigyázok, hogy elegendő folyadékot igyák. Például egy csésze kávé után megiszom egy pohár szénsavasmentes vizet, hogy semlegesítsem a koffeint, de ugyanígy a teint is. Arra is ügyelek, hogy naponta legalább két és fél liter folyadékot megigyak.” Azzal védekezik, hogy azért nála is működik az önkontroll. „Mindig találok annyi időt, hogy elmenjek úszni, vagy biciklire üljek, néha a tornateremben egy kicsit elkosarazgatok, de azt nem mondhatom, hogy ez nálam óraműpontossággal működik. Ha túlzsúfolt a program, megesik, hogy egy-két hétig hanyagalom magam, de nyáron például rendszeresen kerékpároztam, futottam, úsztam. Tanév közben ez nem mindig lehetséges, mert amikor az alkalmazottak számára szabad a medence, akkor én épp tanítok, vagy más elfoglaltságom van.” Az olimpiai bizottság mellett évekig működő orvosi-módszertani testületnek ő volt a főostorosa. Otthon is sikerült megteremteni a rendet? „A fiaimat - az egyik 30, a másik 27 éves - is rászoktattam a rendszeres sportolásra, futballoztak, kosárlabdáztak. A feleségem is sportolt valamikor, s máig megőrizte a mozgás szeretetét. Bár soha nem volt gondja a súlyával, azért odafigyel, hogy a család egészségesen táplálkozzon, erre - bár kicsit burkolt formában, mert még a tanítványaimmal szemben sem alkalmaztam soha a parancsszót - őt is megtanítottam. Ma már valamennyien tudják, mi a helyes, és mi nem. Az emberek kilencven százaléka azt eszi, amit a szeme megkíván, s ez baj. Ahelyett, hogy reggelente egy kanál mézet tennénk a teánkba, csokoládét majszolunk. De az sem baj, ha gyümölccsel kezdjük a napot. Jó lenne, ha tudatosítanánk, hogy mi magunk vagyunk felelősek az egészségünkért.” sztár es Egészség Hová lett a husimusi lány? Alig ismerni rá a Kvíz 10 apró termetű műsorvezetőjére, Pokriv- tsák Mónikára. Pedig Poki, sokáig nem foglalkozott a felesleges kilókkal. Amikor már a kis lépcsőzéstől is lihegett, fogyókúrázni kezdett. A „husimusi” lányból csontsovány nő lett. A rossznyelvek szerint Móni átesett a ló másik oldalára, és képtelen volt abbahagyni a fogyást. Súlyát azóta is tartja. Odafigyel az étkezésre, és amikor csak tud, elmegy az edzőterembe. Túléli a világvégét Iva Janžurová minden forgatás szünetében köt, varr vagy szerel valamit. Egész sztorik keringenek arról, ahogy a Kórház a város szélén főnővérkéje elvonul az egyik sarokba, s már szedi is elő a „műszereit”, s munkához lát. A csipkelődések csöppet sem érdekelték, azt mondogatta, van aki szundizik egyet, ő ily módon pihen. No és, a technika mai fejlett világában van az egésznek még egy előnye, ahogy ezt ő sajátos humorával azonnal megmagyarázza: „Néha az érzésem, hogy az egész civilizáció egyszer csak összeomlik, elnyeli azt a saját maga diktálta őrült tempó. Hát én akkor sem veszek el, tudok én kenyeret sütni villanyáram nélkül is, kitermelem a zöldséget, képes vagyok halcsontból tűt készíteni. Túlélek én akármit!” (uk) TESTÜNK TITKAI A szem és a látás UJ SZO-TANFOLYAM Az élettan tudósai az emberi agyat „vizuális” vagy látó agynak nevezik, ellentétben számos állatfaj „szagló” agyával, ugyanis az ember látóérzéke rendkívül fejlett. A szem élettana Az emberi szem körülbelül 22 mm átmérőjű gömb alakú szerv. Külső fala három egymásra simuló hártyából áll, melyek kívülről befelé haladva: az ínhártya (szemfehéije), az érhártya és a retina. A legkülső réteg, az ínhártya, körülbelül 1 mm vastagságú fehér hártya, mely elülső részénél egy kör ďakú területen ádátszóvá és finommá válik. Ez a szaruhártya, amely a fényt megtöri, a szem középpontja felé irányítja, és láthatóvá teszi a mögötte lévő szivárványhártyát (írisz). Az írisz körül az ínhártyát átíátszó membrán, a kötőhártya borítja. A retinán, a szem e különösen érzékeny részén találhatók a fényérzékelő receptorok. Hátulsó részében a kis csésze alakú, fehéres bemélyedés a látóidegfő, vagyis a látóideg kilépési helye, mely itt ágazik szét, behálózva rostjaival a retinát. A látóidegfőt, mivel nem tartalmaz érzékelő elemeket, vakfoltnak is nevezik. Mielőtt még a befelé haladó fénysugarak hatnának a retinára, fokozatosan át kell hatolniuk a szaruhártyán, majd a vizes közegben lévő kristályos fehérjén (krisztallin), ami voltaképpen a szemlencse, végül a szemgolyót kitöltő, kocsonyás üveg testen (ez tartja a szemgolyót belülről nyomás alatt, így alakul ki a szem gömb formája). A felsorolt három elem alkotja a szem fénytö rőrendszerét. A kristályos fehérje olyan folyadék, amely la pos, domború lencse módjára viselkedik. A látás folyamata A szem látóképessége a retinától függ. Ahhoz, hogy a tárgyakról tiszta képet nyerjünk az szükséges, hogy a róluk visszaverődő fénysugarak, miután áthaladnak a szemlencsén, pontosan a retinán képeződjenek le. A retina csapoknak és pálcikáknak neve zett elemein gyűlnek ösz- sze a fénysugarak. j A pálci- J kák érzékenyen reagálnak a fényre, de csak „nyers”, szürke kép előállítására képesek, lényegében a fényesség és a megvilágítás különbségeit adják. A csapok feladata a finom részletek, a formák és a színek érzékelése. Ehhez sok fényre van szükség, ezért e sejtek napvilágnál a leghatékonyabbak, ellentétben a pálcikákkal, melyek a A színlátás rejtélye Úgy tűnik, hogy egy felnőtt ezer színű árnyalatot képes megkülönböztetni. Számtalan elmélet született e rendkívüli érzékenység magyarázatára. Feltételezték, hogy az idegrostok minden színárnyalathoz külön-külön futnak be az ideghártyába (retina), más elméletek szerint fotoelektromos, fotokémiai és elektromos jelenségekről van szó. E feltételezések közül egyik sem bizonyítható tudományosan. Nincs elfogadható tudományos magyarázat arra sem, hogy egyesek miért nem észlelik a színeket, mint például farkasvakság és színtévesztés (a piros és a zöld szín felcserélése) esetén. gyenge fényben. Utóbbiak ingerküszöbe rendkívül alacsony, ezért éjszakai látásunkat nekik köszönhetjük. Ä látótengelyhez tartozó zónában (sárgafolt) a csapok helyezkednek el egyedül, és számuk egyre csökken, ahogy távolodunk ettől a területtől. A pálcikák (kb. 120-130 millió) sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint a csapok (kb. 7 millió). Minden egyes pálcikát egy rostnyaláb hosszabbít meg, amely kapcsolatba lép egy-egy idegrosttal (kb. egymillió). Két szem a tökéletes látásért Azért van két szemünk, mert csak a kétszemes (binokuláris) látás teszi lehetővé a tárgyak domborulatainak és térben való elhelyezkedésének pontos észlelését. Egy szemmel a harmadik dimenzió érzékelése nem lehet tökéletes és azonnali. A mozgókép érzékelése A fényérzékelés a retinán, a fényingerhatás után 0,35 másodpercig marad fenn. Ezért van az, hogy ha pl. egy vágtázó lovat nézünk, nem vagyunk képesek a futam minden egyes mozdulatát megfigyelni, mert a képek túl gyors egymásutánban érkeznek az ideghártyára. Az agyunk azonban mindezt teljes mozgásfolyamatként érzékeli. Ha úgy figyelünk meg egy tárgyat, hogy először a jobb szemünkhöz tartjuk közel, majd a balhoz, azt látjuk, hogy először a tárgy a jobb oldalon nagyobbodik meg, aztán a bal oldalon. Normál esetben a két kép összemosódik az agyunkban, hogy létrejöjjön az egyetlen háromdimenziós kép. Amikor a két kép teljesen fedi egymást, elveszítjük a tárgyak domborúságának képzetét, ez akkor fordul elő, ha nagyon távoli tárgyakat figyelünk. Forrás: Család és egészség
