Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-29 / 274. szám, csütörtök
2007. november 29., csütörtök 4. évfolyam 38. szám A második rendhagyó hittanóra Érsekújvárban Cincogi, a mókás egér új felfedezésekre indul ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jakubecz Márta hitoktatóval már találkozhattak az Érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola alsó tagozatos tanulói, amikor két évvel ezelőtt mejelent a Cincogi felfedezi a jóságot című tanmeséje. A felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanára most, hogy az ünnepek előtt megjelent a Lilium Aurum könyvkiadó gondozásában az Isten állatkái mesekönyve, november derekán ismét meghívást kapott Érsekújvárba. Meleg Mária, az érsekújvári tanintézmény hitoktatója a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének iskolai szervezetével közösen rendezte meg a találkozót. Az írónővel folytatott kötetlen beszélgetés során a gyerekek megismerkedtek a kíváncsi kisegér, Cincogi történetének további fejezeteivel, köztük az Örömnapok című történettel. A könyv ősbemutatóját november 15-én, a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban tartották. Jakubecz Márta azért ragadott ismét tollat, hogy a tanmeséken keresztül játékosabbá, könnyedebbé tegye a hittanórák anyagát. „Nem véletlenül választottam főhősömül a kisegeret, hiszen ez a parányi állat mindenhová ügyesen bejut, és így sikeresen felfedezi a világot. Az sem titok, hogy azért bújtattam gyermekruhába, hogy az én főhősöm egy mindenre kíváncsi és nyughatatlan gyermekre hasonlítson” - árulta el a titkát már az első látogatása során a gyerekeknek Jakubecz Márta. A történetről röviden talán annyit elárulhatunk a leendő kis olvasóknak és a szüleiknek, hogy Cincogi, a kíváncsi kisegér megnyitja saját erdei iskoláját, ahol Isten állatkái sok mindent megtanulhatnak az emberek világáról, és a hétköznapokat széppé varázsoló ünnepekről, (száz) Isten állatkái minden hittanos gyerek könyvespolcán ott lehetnek már idén karácsonykor (Csuport István felvétele) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában szakmai találkozó zajlott történelem szakos tanárok számára Méltó tisztelgés Batthyány előtt Katona Tamás a nemzetiségek 1848-as szabadságharcban betöltött szerepéről számolt be, Basics Beatrix a reformkor képzőművészetét mutatta be (Jókai Tibor felvétele) A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége „A haza minden előtt...” címmel a Batthyány Lajos emlékév jegyében tanári konferenciát szervezett Pozsonyban. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2003 óta a nemzeti évfordulók alkalmával - hagyományteremtő szándékkal - tanári konferenciákat szervez minden ősszel. 2003-ban Rákóczi, 2004ben Balassi és Jókai, 2005ben József Attila, 2006-ban Bartók és az 1956-os emlékév volt a találkozók témája, idén pedig Batthyány Lajos életművét és tevékenységét elemezték a történészek szülővárosában, Pozsonyban. „Mindig olyan helyszínt választunk, hogy kötődése legyen a Felvidék adott régiójához. Minden találkozó tanulmányúttal zárul. Ezek a konferenciák elsősorban a magyar és történelem szakos tanárokat szólítják meg és mindenkit, aki számon tartja a nemzeti nagyjainkat, aki ápolja nemzete kulturális értékeit. Teret adunk a szakmai találkozóknak, az ilyen konferenciákon lehetőséget biztosítunk a pedagógusoknak a szakmai fejlődésre, a kollégák megbeszélhetik a módszertani tapasztalataikat” - mondta el lapunknakJókai Tibor, az SZMPSZ irodavezetője. November 23-án és 24-én a közel száz pedagógust ökumenikus istentisztelet keretében Peres Imre, a Selye János Egyetem Református Teológia Karának és Haľko József, a Comenius Egyetem Hit- tudományi Karának tanszékvezetője köszöntötte a pozsonyi református templomban. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Pék László, az SZMPSZ elnöke köszöntőjében üdvözölte Heizer Antalt, Magyarország szlovákiai nagykövetét, valamint Vándor Dórát, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete igazgatóhelyettesét. A tanári konferencia első napján az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai, Gergely András és Dobszay Tamás, Kerényi Ferenc irodalomtörténész, valamint Katona Tamás az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást Batthyány Lajos pályájáról. Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a reformkor képzőművészetét mutatta be. A konferenciának otthont adó múzeum igazgatónője, Jarábik Gabriella végigkalauzolta a résztvevőket a szlovákiai magyar kultúrát és művelődéstörténetet bemutató tárlaton. Ezt követően Kátai Zoltán énekmondó a magyar történelem jelentős eseményeinek irodalmi vonatkozásait históriás énekek és népdalok formájában lanttal kísért műsorában elevenítette fel. Másnap Katona Tamás a nemzetiségek 1848-as szabadságharcban betöltött szerepéről számolt be. Kedves Gyula, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese előadásában Batthyány hadseregszervezői és katonai stratégiáját vette górcső alá. Kovács László, a somotjai Madách Imre MTNY Gimnázium történelem szakos tanára a magyar reformkor és szabadságharc tanításának módszertani kérdéseit taglalta. A középiskolai tananyag módszertani kalauza mellett kitért a tárgyalt korszak alapiskolai tananyagának tárgyalására is. (Erről bővebben pedagógusaink a Pedagógusfórum decemberi számában olvashatnak.) A konferencia vitájában az előadók részéről elhangzott, hogy egynéhány fiatal szlovák történész igyekszik elfoguladan, a túlfűtött nemzeti érzelmektől mentes korképet alkotni a reformkor történelméről. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy mind a magyar, mind a szlovák szakma részéről még mindig van pótolnivaló és tisztázandó kérdés. Ezek megbeszélésére és megvitatására kitűnő alkalmat és terepet nyújtanak a nemzetközi részvételű vegyes bizottságok történészkonferenciái. Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke záróbeszédében kitért arra is, hogy a következő év Hunyadi Mátyás emlékéve lesz, melynek már hagyományosan része lesz a Pedagógusszövetség által megszervezendő tanári konferencia. A Batthyány Lajos emlékére megszervezett tanári konferencia résztvevői idegenvezetői kísérettel megismerkedhettek Pozsony városának nevezetességeivel is. A rangos esemény a Ferencesek Templomában az MKKI szervezésében a BBC által alapított Euro- rádiós verseny fődíjasának, a Szabó Dénes karnagy vezette nyíregyházi Pro Musica Leánykarának hangversenyével zárult, (hábé, he) Az anyanyelvi verseny győztese a Czuczor Gergely Alapiskola diákcsapata lett, a diákok az értékelés után rendhagyó nyelvtanórán vettek részt Szórakoztató vetélkedő anagrammákkal és intarziákkal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagyon jól szórakoztunk a nyelvi játékokon! - árulta el a megmérettetést követő percekben az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium csapata, akiket csak az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola hetedikes diákjai előztek meg az elsőbbségben. Az első helyezettek, Mátyás Anna pedagógus tanítványai: Fährer Zsuzsanna, Csente Bianka és Brenkus Márta a többi eredményes versenyzőhöz hasonlóan, értékes könyvjutalomban részesültek. „Feladványaimból állítottam össze a vetélkedőt, és míg az első feladatkör példáin dolgoztak a diákok a Csemadok érsekújvári székházának a nagytermében, addig a felkészítő pedagógusok a pincehelyiségben hallgathattak előadást a kortárs magyar költészet megközelítéséről és elemzéséről“ - tudtuk meg Pénzes Istvántól, aki az anyanyelvi vetélkedő szervezőjének, a Csemadok helyi szervezetének a felkérésére vállalta magára a feladványadó, az előadó és a műsorvezető szerepét. A jeles pedagógus és szakkönyvíró a kétfordulós verseny példáinak a javításába bevonta a felkészítő tanárokat. Anagramma játékok, intarziák, helyesírási próbatételek és történelmi feladványokkal ötvözött fejtörők egyaránt akadtak a versenyfeladatok között. ,A Kultúráért és Művelődésért Alap sikeres pályázata jóvoltából, a magyarországi Balassi Bálint Intézettől nyertünk támogatást a verseny megszervezéséhez, amelybe kilenc érsekújvári és régióbeli iskola csapata kapcsolódott be” - tudtuk meg Be- rényi Margittól, a Csemadok helyi szervezetének elnökétől. A verseny részvevői rendhagyó nyelvtanórán vettek részt a kiértékelés során, mivel Pénzes István ahhoz is ragaszkodott, hogy minden egyes jó megoldást megbeszéljen a tanulókkal és megindokoljon. ,A gyerekek közül sokan nem tudták például, hogy amikor a szavakat betűrendbe helyezzük, akkor a rövid és hosszú magánhangzók között nem teszünk különbséget. Egyetlen egy dolog zavart csak a vetélkedő során, hogy a versenyfelhívásban nem kötöttük ki pontosan a részvevők korát. Akadtak iskolák, ahonnan ötödik osztályosokkal neveztek be, máshonnan nyolcadikosok érkeztek, a kisebbeknek gondot okoztak az olyan kérdések, mint Szent István király pogány neve, vagy Géza fejedelem feleségének a neve a nyelvi fejtörőkben” - mutatott rá kíméletlenül a hiányosságokra is Pénzes István. A szervezők remélik, hogy az Udvaréról, Párkányból és Nagykér- ről érkező versenyzők és felkészítő tanáraik sok hasznos tapasztalatra tettek szert az anyanyelvi játékos vetélkedő és annak kiértékelése során, (száz) Pénzes István nem csak az ajándékba adott könyveket látta el a kézjegyével, néhány nappal ezelőtt polgármester-díjasként Érsekújvár emlékkönyvébe is beírta nevét (Képarchívum)
