Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-27 / 272. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók UJSZO 2007. NOVEMBER 27. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csehországban drágul az áram Prága. Csehországban jövőre átlagosan 9,1%-kal drágul a la­kossági villamos energia - jelez­te tegnap az ottani energetikai árszabályozási hivatal. Az ára­márba beépítik a környezetvé­delmi adót, ami további 0,74 százalékkal növeli az összeget, vagyis összességében közel 10%-os drágulással számolhat­nak a cseh polgárok. Az áram két legfontosabb szállítója a hazai ČEZ ésanémetE.On. (ČTK,S) A Zetor növeli traktorgyártását Brünn. A briinni Zetor trak­torgyártó több mint 10 milliárd koronás ráfordítás árán öt éven belül új gyártócsarnokot épít, és tavalyhoz képest 5 éven belül megháromszorozza teljesítmé­nyét. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben már évi 15 ezer traktor hagyja el a Zetor kapuit. A cég ta­valyi forgalma 4,9 milliárd cseh koronát tett ki, az idei forgalma pedig várhatóan eléri az 5,4 mil- liárdot, ami 7000 traktor eladá­sának felel meg - az erőgépek 90%-át külföldön értékesítik. A napjainkban 1700 főt alkalmazó társaság a szlovák HTC csoport kezében van. (ČTK) Allianz: biztosítás csúcsvezetőknek Pozsony. Az Allianz-Szlovák Biztosító a hazai piacon elsőként rukkolt elő cégek csúcsvezetői­nek felelősségbiztosításával. Ebben a speciális ágazatban éves forgalma már eléri az 50 millió koronát, ami közel 50 százalékos piaci részesedést jelent, és ter­mészetesen az első helyet bizto­sítja számára. Mojmír Vedej, a pénzintézet illetékes osztályá­nak vezetője közölte: a vállalat- vezetők felelőssége szinte kor­látlan, ezért az általuk hozott egyetlen rossz döntés akár a me­nedzserek anyagi rombadönté- sét is okozhatja - ezt a sötét for­gatókönyvet küszöböli ki a biz­tosítás. Mint kiderült, napjaink­ban nem egy hazai cégvezető fe­lelősségbiztosítása eléri a 100, sőt a 200 miihó koronát is, sőt van példa 1 milliárd koronára bebiztosított cégvezérre is. (só) Magyar infláció: 2008-ban 5% Budapest. Az októberi havi átlagos pénzügyi feltételek tar­tós fennmaradása esetén (250,8 forintos euró árfolyam és a 7,5%-os alapkamat-szint) 2008- ban 5%, míg 2009-ben 3% körüli infláció lesz Magyar- országon. Ezzel egyidejűleg a gazdaság növekedési üteme idén 2% alatt maradhat, majd 2009- re is csak fokozatosan gyorsul 3% fölé. (TF) Már 300 forint fölé ugrik a benzinár Budapest. Értesülések szerint újabb három forinttal emelkedik holnaptól Magyarországon a benzin ára és a dízelesek még rosszabbul járnak, mivel a gáz­olaj ára hat forinttal emelkedik. Az újabb emeléssel a benzin szerdán már 10, a gázolaj pedig 20 forinttal lesz drágább, mint egy hónappal korábban, azaz 300 forint alatt már alig lehet majd tankolni a benzin literjét. Mivel a nyersolaj hordónkénti (1591) ára tartósan a 100 dollá­ros rekordárszint környékén ta­nyázik, ezért valószínűleg né­hány napon belül nálunk is ár­emelésre kell számítani. (Pf, ú) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,424 Lenqyel zloty 9,091 Angol font 46,575 Magyar forint (100) 13,007 Cseh korona 1,249 Svéd korona 3,599 Bolqár leva 17,089 Román lei 9,320 Japán jen (100) 20,780 Svájci frank 20,424 Kanadai dollár 22,831 USA-dollár 22,518 VETEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,57-34,31 21,94-23,11 1,21-1,28 12,43-13,60 OTP Bank 32,59-34,29 21,90-23,11 1,22-1,28 12,54-13,50 Postabank 32,52-34,32 21,87-23,17 1,22-1,28 12,01-14,01 Szí. Takarékpénztár 32,57-34,24 21,90-23,05 1,21-1,28 12,42-13,60 Tatra banka 32,56-34,30 21,93-23,11 1,22-1,28 12,50-13,52 Dexia Banka 32,55-34,29 21,93-23,10 1,22-1,28 12,67-13,35 Általános Hitelbank 32,74-34,22 21,99-23,11 1,22-1,28 12,70-13,36 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Az idei karácsonyi vásárlás slágere a nagy képátmérőjű síktelevízió lehet Plazma vagy LCD tévét? Minden 10. külföldön Milliárdokat küldenek haza Nem egysíkúak a mai tévékészülékek. Minden gyártó műszaki adatok áradatát zúdítja a vevőre, ezért a pixelek, hertzek mellett főleg a sze­münkben bízzunk. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Közeledik a kará­csony, fokozódik a vásárlá­si kedv. A műszaki cikkek között idén minden bi­zonnyal slágernek számít majd a plazma- és az LCD- tévék vásárlása. Az áruk látványosan esett, ezért egyre több háztartás szá­mára elérhetővé váltak. Va­jon mi a különbség a két műszaki megoldás között? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Több éve elérhetőek már LCD- és plazmatelevíziók, viszont sokáig a tehetősebbek játékszere volt, azon­ban a digitális televíziózás, a konzol­játékok és a DVD-trónfosztó HD és BluRay szabványok térnyerésével tömegtermékké váltak. Ez az árcé­dulákon szereplő számok gyors csökkenésével is járt. Nézzük meg, mit kell róluk tudni, mielőtt beté­rünk az üzletbe lapostévét venni. Aki kisebb átmérőjű televíziót szeretne venni, az máris eldöntötte a kérdést, ugyanis 90 cm alatt gya­korlatilag csak LCD TV kapható, a plazma 37 hüvelyknél (94 cm) kezdődik. Mivel mind a két techno­lógia viharos fejlődésen ment át, ezért a két műszaki megoldás köze­ledett egymáshoz, a különbségek már nem oly an jelentékenyek, mint korábban. Például alig néhány éve még igaz volt, hogy a plazma kép­ernyő jóval több áramot fogyaszt, rövidebb élettartamú és jóval ne­hezebb súlyú, mint a folyadékkris­tályos kijelzőjű LCD. Napjainkban már elmosódnak a határok, bár a plazmatévé súlya máig nagyobb. Könnyen elcsábulhatunk a hatal­mas képernyők látványától, ám ve­gyük tudomásul: a képátló és a té­vékészüléktől való ideális távolság aránya 1:3,5, azaz egy 40 hüvely­Pozsony. Az euró 2009-es átvé­tele kapcsán arról még kevés szó esett, hogy az uniós fizetőeszköz miként hat a pénztárcánkra - szó szerint. Az euró pénzérméi érezhe­tően nehezebbek, mint a korona­érmék, arról nem is szólva, hogyjó- val nagyobb a vásárlóerejük, ezért valószínűleg több lesz belőlük az erszényünkben. Miközben a tár­cánk papírpénz számára elkülöní­tett rekeszeiben alig néhány bankó fog árválkodni, hiszen már egy 20 eurós is 670 koronának felel meg a mostani árfolyamon, addig az ap­rópénznek fenntartott rész csak úgy duzzad majd. Most a legnehe­zebb fémpénzünk, a 10 koronás, 6,60 gramm, aminél még a leendő 50 centes (0,5 euró) is nehezebb kés (102 cm) tévékészülékhez leg­alább 3,5 méteres távolság dukál. A plazma többnyire szebb, plasztiku­sabb képet nyújt, élesebb szögből is jobban élvezhető, mint az LCD, az utóbbinál a fekete szín visszaadása esetenként gondot okoz, viszont nappali fény mellett veri a plazmát. Ügyeljünk arra, hogy a készülék HD Ready, azaz magas képfelbon­tású legyen, a drágább típusok pe­dig már Full HD, azaz minden te­kintetben nagyon valósághű foko­zattal bírnak, ami napjainkban a lé­tező legjobb képminőséget jelenti. Itt álljunk meg egy szóra. Az LCD és a plazma akkor tudja csak igazán megmutatni, mi lakozik benne, ha digitális sugárzású tévéműsorokat nézünk, márpedig a magyar és a szlovák csatornák az analóg rend­szerről csak valamikor 2010 kör­nyékén állnak át az új generációra. A síktévé vásárlásakor tegyük fel a kérdést: hagyományos tévéprog­1,20 grammal. Tételezzükfel, hogy átlagosan 20 darab fémpénz van a pénztárcánkban, ebből 17 darab 2 koronásnál kisebb névértékű, vagy legfeljebb 2 koronás. Ebben az esetben 70 gramm húzza a zsebün­ket. Ha 2009-ben is 20 darab euró- cent lesz az erszényünkben, amiből ramokat nézünk, vagy pedig DVD- n rögzített mozifilmekben gyö­nyörködünk? A hagyományos tévéműsorok mellett voksolóknak a 4:3 arányú képernyőméret a meg­felelő, a mozifilmek kedvezőinek viszont a 16:9 arány a jobb. Mielőtt végleges döntést hoznánk, a kivá­lasztott tévékészüléken nézzük meg, hogyan adja vissza a gyors mozgást, milyenek a kontrasztok, milyen a képfelbontás. A képernyő felbontásának értéke arról mesél, hogy a kijelző teljes felületén össze­sen hány képpont található. Ezt a sorok és oszlopok értékének szor­zataként szokás megadni. Például egy 1280 x 1024-es adat azt jelenti, hogy egy sorban 1280, egy oszlop­ban pedig 1024 pixel helyezkedik el, összesen körülbelül 1,3 millió. Vásárláskor érdemes megvizsgálni tesztképekkel a kijelzőt, mivel az apró pixelek hajlamosak meghibá- sodni. (Mf,S, só) 17 darab 50 centesnél kisebb, ak­kor az összsúly megközelíti a 100 grammot, ami 40 százalékkal több a jelenleginél. Mi ebből a tanulság? Vagy nagyobb rekeszű pénztárcát veszünk, vagy pedig még elterjed­tebbé válik a bankkártya használa­ta. (szt, shz) Pozsony. Szlovákiában ugyan egyetlen intézmény sem tartja pontosan nyilván, hány szlovák állampolgár dolgozik külföldön, azonban a rendelkezésre álló részadatok, a munkaügyi minisz­térium, a Szlovák Nemzeti Bank és az európai munkaközvetítő, az Eures információi alapján ki­mondható: 2006-ban 230 ezer szlovák polgár dolgozott külföl­dön. A külföldi munkaerőmozgá­sokat kutató Boris Divinský sze­rint a külföldön dolgozó szlováki­aiak döntő többsége csak átmene­ti ideig tartózkodik külhonban, kimondottan a kereseti lehetősé­gek motiválják őket. Divinský sze­rint a szlovák állampolgárok az elmúlt hat évben az új állások több mint feléhez külföldön jutot­tak hozzá. Napjainkban már ott tartunk, hogy a munkaviszonyban levő szlovák polgárok egytizede kül­földön van állásban, s ez az inten­zív mértékű elvándorlás egyes otthoni ágazatokban (építőipar, autógyártás) már nehézséget okoz. Szlovákiában a munkanél­küliek aránya történelmi mély­pontra, 8 százalék alattira süllyedt, éppen a kivándorlás, va­lamint az autóipar felfutása miatt, ezért várható az emigrációs hul­lám lanyhulása. Bár a polgárok döntő többsége 1-3 év elteltével hazajön, mégis intő jel, hogy a magasan képzett, ám rosszul fize­tett állásokból (orvosok, tanárok) tömegesen távoznak Szlovákiá­ból. Boris Divinský szerint az egyetemekről, főiskolákról kike­rülő szlovák diákok egyharmada átmenetileg külföldön keresi a boldogulását. A szakember a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján kiszámította, éves szinten mekkora nettó összeget takarítanak meg és kül­denek vagy hoznak haza a külföl­dön dolgozók szlovákiaiak. Esze­rint tavaly 32,2 milliárd koronára rúgott az összeg, vagyis minden egyes külföldi kereső 140 ezer ko­ronát takarít meg évente. Ez a szám 2004, azaz az ország euró­pai uniós tagsága után ugrott meg jelentősen: míg 2004-ben 16,9 milliárd koronára becsülték a kül­földi átutalásokat, addig 2005-ben már 29,25 müliárdra. A legtöbb külföldön dolgozó szlo­vák Csehországban található, számuk 2006 decemberében 91 355 volt. Majd Nagy-Britannia következik a sorban (56 400 fő), a harmadik Írország (24 300), ne­gyedik Magyarország mintegy 20 ezerrel, Németországban 17 500-an, Ausztriában pedig leg­alább 8000-en dolgoznak. A kül­földön állásban levők a legtöbb pénzt Csehországból küldik haza, tavaly 16,8 milliárd koronát. A magyarországi átutalások is jelen­tősek, tavaly mintegy 2,4 milliárd koronára rúgtak, ami megfelel a Németországból hazaküldött pénzforrás volumenének. (S, só) A várhatóan 2009-ben érkező euró új pénztárca vételére kényszerít bennünket Megnehezítik életünket a centek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fémpénzek súlya most és 2009-tól Koronaérmék Euréérmék 0,5 2,80 g 0,1 4,10 g 1 3,85 g 0,2 5,74 g 2 4,40 g 0,5 7,80 g 5 5,40 g 1 7,50 g 10 6,60 g 2 8,50 g (Forrás: Szlovák Takarékpénztár) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2007. november 25-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Privatbanka 1,15 1,25­1,35­3,50 0,20 OTP Bank 1,60 1,80 1,80 2,05­2,10 0,45 istrobanka 2,20­­3,50­3,50 0,50 Volksbank 1,40 1,50­1,70­1,70 0,50 UniCredit Bank­0,80­1,00­1,00 0,10 Poštová banka 1,00 1,10­2,80­2,90 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa­­­­­­­Všeobecná úverová banka 1,75 2,30 2,30 2,70 ' 2,70 0,10-2,40 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2007. nov. 25-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,10-0,30 1,00-1,60 1,50-2,00 2,20-2,50 2,80-3,00 1,45-1,65 0,10 Privatbanka 0,30 1,60-1,75 2,00-2,30 2,40-2,70 2,90-3,20­0,10-0,50 OTP Bank 0,50 1,50-1,80 1,60-1,90 2,20-2,50 2,70-3,00 2,60-2,90 0,00-0,65 Istrobanka 0,90-1,05 1,50-1,80 2,10-2,40 2,30-2,60 3,50 3,50 0,10 Volksbank 0,45 1,20-1,60 1,80-2,00 2,30-2,50 2,80-3,00 2,80-2,90 0,10-0,30 UniCredit Bank­0,85-1,00 1,00-1,20 1,70-1,90 1,80-2,00­0,00-0,10 Dexia banka­1,20 2,00 2,00 2,50 2,00 0,10 Tatra banka 0,30 1,40-1,60 1,80-2,00 2,35-2,55 3,00-3,20­0,10 Slovenská sporiteľňa­1,40-1,60 1,80-2,00 2,40-2,60 2,90-3,10 2,80 0,10-1,10 Všeobecná úverová banka­1,20-1,78 1,45-2,05 1,80-2,60 3,25 3,50 0,10-5,00 Poštová banka 1,30 1,40-1,60 1,80-2,00 2,30-2,50 2,70-3,00 2,30-2,50 0,10-0,60

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom