Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-23 / 269. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Szaakasvili vasárnap lemond Tbiliszi. Mihail Szaakasvili grúz elnök november 25-én nyújtja be lemondását a január 5-re kitűzött, előrehozott elnökválasztás kapcsán. Mihail Macsavariani parlamenti alelnök szerint erre azért nem kerülhet korábban sor, mert a Szaakasvi- lit hatalomra juttató rózsák forradalmának évfordulójára a lengyel és a litván elnök is Grúziába látogat, és az államfőnek egyéb rendezvényeken is részt kell vennie. Szaakasvili lemondása után megkezdi választási kampányát. (MTI) Leveti a mundért Iszlámábád. A pakisztáni legfelsőbb bíróság Pervez Musarraf tábornok-elnök javára döntött az államfő újraválasztása ellen benyújtott utolsó kifogás ügyében is. A döntés egyúttal megnyitja az utat az előtt, hogy Musarraf megváljon hadseregparancsnoki tisztétől, és polgári elnökként maradjon az ország vezetője. Az ország főügyészének egy előző napi kijelentése szerint ez már szombaton megtörténhet. Az elnökre nehezedő nemzetközi nyomás ellenére nem világos, hogy Musarraf feloldja-e a rendkívüliállapotot. (MTI) Figyelmeztetés Mianmarnak Szingapúr. Az EU és az ASEAN vezetői tegnap közös nyilatkozatban szólították fel a mianmari juntát, hogy gyorsítsa fel az ország demokratizálását és vessen véget Aung Szán Szú Kji Nobel- békedíjas ellenzéki vezető házi őrizetének. A két nemzetközi szervezet közös szingapúri tanácskozása alkalmából kiadott dokumentum arra is felszólítja a távol-keleti országot vezető katonai kormányzatot, hogy engedjen szabadon minden politikai foglyot és számolja fel a politikai pártok tevékenységének korlátozását. (MTI) Tovább tart a beszivárgás Bagdad. Szaúd-Arábiából és Líbiából érkezik a legtöbb felkelő Irakba . A The New York Times katonai körökre hivatkozva azt írta, a tavaly az ellenállás utánpótlásaként Irakba beutazott külföldiek 60 százaléka ebből a két arab országból érkezett. Az értesülés elsősorban azokon a bizonyítékokon alapszik, amelyekre amerikai katonák bukkantak egy razzia során még szeptemberben a szíriai határ térségében. Találtak többek között egy listát, amelyen fel volt tüntetve az Irakba 2006 augusztusa óta beutazott külföldiek származási országa. A felsorolt több mint 700 fegyveres közül 305 érkezett Szaúd-Arábiából, 137 pedig Líbiából. Az iraki hadsereg egyenruháját viselő, feltételezett al-Kaida- fegyveresek tegnap legalább 22 embert öltek meg Irakban. (MTI) Belgrad a koszovói státustárgyalások finiséhez időzítette az „általános haderőreformot" és a katonai behívók szétküldését Mozgósítás? Aggódó vajdasági magyarok Budapest/Belgrád. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke szerint „a délszláv háborúkat idéző katonai mozgósítás zajlik a vajdasági magyarok körében”. Belgrád állítja: csak a haderőreform miatt kaptak sokan behívót. ÖSSZEFOGLALÓ Németh Zsolt arra kérte Göncz Kinga külügyminisztert, diplomáciai úton kérjen magyarázatot Belgrádtól. Szerinte a határon túli magyarság semmilyen formában nem használható nyomásgyakorlásra és fenyegetésre. Ezért ha kiderül, hogy a vajdasági magyarok december 3-ára szóló mozgósítása bármilyen formában összefügg a koszovói rendezés december 10-ig kitűzött határidejével, Budapestnek a leghatározottabb formában kell tiltakoznia. Előző nap Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Zomborból és környékéről érkezett bejelentések alapján arról tájékoztatott, hogy több tucat nyugat-bácskai magyar kapott behívót az elmúlt napokban. A katonai szolgálatukat már letöltött, de még hadköteles embereknek a körzetparancsnokság értesítése szerint december 3-án meg kell ott jelenniük, hogy átvegyék háborús beosztásukat. „Rendkívül aggodalmasnak tartjuk az intézkedést. Ez mindenképpen pánikkeltés - közölte Pásztor, hozzátéve: nem tud elképzelni olyan háborút, amelyben a vajdasági magyarságnak részt kellene vennie. „Ha a behívókat összevetjük a szerb védelmi miniszter keddi kijelentésével, akkor még több okunk van az aggodalomra.” Drágán Sutanovac a montenegrói fővárosban arról nyilatkozott, hogy a Koszovó státusáról folyó tárgyalások végének közeledtével elképzelhetőek albánok által kirobbantott zavargások. Szerbia nem fogja megengedni déli részének destabilizálását, s kész megvédeni az országrészt - szögezte le, rögtön hozzátéve: a NATO és a 16 ezres koszovói békefenntartó erő (KFOR) vezetőit megkérte: vegyék elejét a 2004 tavaszán Koszovóban végrehajtott szerbellenes pogromok megismétlődésének. j;Ha bárki azt hiszi, hogy a szerb hadsereg önállóan akar fellépni bárhol az ország déli részén, az téved. Minden lehetséges esetre, a legrosszabbra is felkészültünk, de kizárólag politikai döntés alapján fogunk cselekedni” - fogalmazott a szerb miniszter. Pásztor István bejelentése után, szerdán este a szerb védelmi tárca közölte: a szerb haderő reformja, az ebből fakadó szervezeti változások miatt kapott sok vajdasági lakos behívót a területileg illetékes katonai parancsnokságoktól. A közlemény szerint a haderőreform folyamán az újvidéki katonai körzet területén 5422 hadköteles kap üyen értesítést, s az érintetteknek november 26. és 2008. január 19. között kell jelentkezniük a területileg illetékes parancsnokságokon. A katonai idézéseket nemcsak a Vajdaságban, hanem Szerbia más részein is szétküld- ték, lévén szó általános haderőreformról - áll a szerb közleményben. (MTI, ú) Román vélemény Mehetnek a magyarok Bukarest. A közvélemény-kutatások szerint legnépszerűbb romániai politikai erő, a Demokrata Párt (PD) egyik parlamenti képviselője felkérte a romániai magyarokat, hogy „Markó Bélával és Tőkés Lászlóval az élen menjenek Magyarországra, ha nem hajlandók tiszteletben tartani Románia alkotmányát”. Dániel Buda a Ziua de Cluj című tekintélyes erdélyi napilapnak nyilatkozott. A honatya Tőkés Lászlónak arra a kijelentésére reagált, miszerint a hatátmódosításra az autonómia jelent alternatívát. Emil Boc, a PD elnöke pedig jelezte: ha pártja hatalomra jut, akkor az RMDSZ végérvényesen ellenzékbe kerül. Az RMDSZ és a PD viszonya azután romlott meg, hogy e párt a kisebbségi törvény- tervezetet sem támogatta a parlamentben. (MTI) Frankfurtban tegnap a német rendőrök Schengen miatt tüntettek. Pontosabban az ellen tiltakoztak, hogy több száz rendőrt kényszerűen áthelyeznek az ország belsejébe, hiszen a schengeni övezet december 21-i bővítése után a német-lengyel és a német-cseh határon már nem lesz rájuk szükség. Wolfgang Schäuble belügyminiszter pedig a határvidék lakosságának aggodalmait próbálta eloszlatni. A németek attól tartanak, hogy a határellenőrzés megszűnése után a térségben megnövekszik a bűnözés, a prostitúció. (Reuters-felvétel) Elvetették az Irán elleni szankciók szigorítását A Kreml Teheránt bátorítja Condoleezza Rice és Szergej Lavrov hétfőn vitatja meg a javaslatokat Amerikai békejobb Moszkvának MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Szó sem lehet az Irán elleni szankciók szigorításáról - hangsúlyozta tegnap Bécsben Grigorij Bergyennyikov, Oroszország képviselője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzó- tanácsában. „Emlékeztetnem kell arra, hogy az ENSZ vonatkozó határozatainak alapja az arányosság elve. Irán jelentősen javította és élénkítette a NAÜ-vel való együttműködését, így müyen alapon alkalmaznánk vele szemben szigorúbb büntetést?” Közben Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója fokozott együttműködést kért Teherántól, mert hivatala továbbra sem tudja egyértelműen megállapítani, hogy az iráni atomprogramnak vannak-e katonai vetületei. Orosz hírügynökségi értesülések szerint Franciaország más országok képviselőivel együtt Irán elleni határozattervezetet akart benyújtani, de az előzetes konzultációk során világossá vált, hogy nincs esély egy ilyen dokumentum elfogadására, így elálltak a javaslattól. Jól értesült diplomáciai forrás szerint a jelenlegi ülésszakon várhatóan nem fogadnak el határozatot, sem más, kötelező érvényű dokumentumot. ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Rakétavédelmi együttműködési ajánlatot terjesztett elő szerdán késő este az ÜSA Moszkvának azzal a céllal, hogy eloszlassa a közép-európai amerikai rakétavédelmi tervek miatt a kétoldalú viszonyban keletkezett feszültséget. Washington ugyancsak egyezséget kínált annak megelőzésére, hogy Oroszország - mint azt kilátásba helyezte - felfüggessze az európai hagyományos haderőket és fegyverzetet korlátozó CFE-szerződés végrehajtását. Az ajánlat tényét tegnap az orosz külügy is megerősítette, mondván, tanulmányozni kívánják az írásos javaslatokat, de arról nem nyüatkozott, hogy milyen választ adhat Oroszország, és egyéb részleteket sem volt hajlandó elárulni. Megfigyelők úgy értékelik: a két kérdés miatt a hidegháború óta a leghűvösebbre váltottak az amerikai-orosz kapcsolatok. A szóban forgó amerikai javaslatok nem jelentenek újdonságot, az amerikai és az orosz kormány képviselői már megvitatták a részleteket. Moszkva azonban az írásos, hivatalos ajánlattól tette függővé az egyeztetések folytatását, ez történt most meg Washington részéről. Condoleezza Rice amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tervek szerint hétfőn vitatja meg a javaslatokat, egy nappal a keddre meghirdetett közel-keleti békekonferencia előtt, amelyet a marylandi Annapolis- ban rendeznek meg. Egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai forrás annyit közölt, hogy a rakétavédelmi együttműködési ajánlat elemeiről Rice és Robert Gates védelmi miniszter már tárgyalt az oroszokkal a múlt hónapban Moszkvában. (MTI, s, ú) New Hampshire-ben, január 8-án lesz az első amerikai előválasztás Korán kezdődik a nagy cirkusz MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai elnökválasztások történetében a legkorábbi előválasztást 2008. január 8-án, New Hampshire-ben tartják meg. A kicsiny északkeleti állam vezetése több hónapi mérlegelés után jelentette ezt be. New Hampshire így megtarthatja azt a több évtizedes hagyományt, hogy ott veszi kezdetét a pártok elnökjelöltjeinek kiválasztását célzó elő- választási folyamat. Korábban nem zárták ki, hogy akár decemberre is előre hozzák az előválasztást az elsőség érdekében. Az amerikai szavazók az előválasztásokon döntenek arról, hogy egy-egy pártnak ki legyen a jelöltje, aki aztán a november 4-i általános elnökválasztáson majd összemérheti erejét a többi párt jelöltjével. Ajelöltek kiválasztása néhány államban nem előválasztásokon, hanem úgynevezett jelölőgyűléseken történik; az első ilyen esemény Iowában lesz január 3-án. Az előválasztásokon a lakosság szavazó- urnákhoz járul, a jelölőgyűléseken pedig egy párt hívei összegyűlnek és megvitatják, melyik pályázót támogassák. Az USA történetében a 2008-as lesz a leghosszabb előválasztási periódus: az államok minél korábbi időpontokat igyekeztek kijelölni a helyi előválasztásokra, hogy nagyobb országos figyelmet, s ezáltal befolyást szerezzenek a jelölési folyamatra. A középnyugati Iowa republikánus és demokrata pártvezetése azért döntött úgy, hogy az eredeti, január 14-i jelölőgyűlési napot január 3-ra hozzák előre, mivel Florida és Michigan január 29-re, illetve 15-re tette a saját időpontját. Utóbbi két állam döntése nyomán New Hampshire-ben - ahol törvény úja elő, hogy minden más elóválasztásnáLlegalább egy héttel korábban kell megtartani a helyi előválasztást - a legkésőbbi lehetséges dátum a január 8-i kedd lett. Ilyen korán még soha nem tartottak előválasztást. POLITIKAI BOTRÁNY Kitoloncolták ajogvédőt Moszkva. Kitoloncolták Oroszországból William (Bill) Bowring jogvédőt, emberi jogi ügyekre szakosodott brit jogászt. Ó korábban csecseneket védett az európai emberi jogi bíróság előtt, és tanúként szerepelt a Jukosz-ügyben is. Bow- ring azért érkezett Oroszországba, hogy előadásokat tartson Asztrahanyban egy, az EU által finanszírozott projekt keretében. Közleménye szerint a Szövetségi Migrációs Szolgálat munkatársai asztrahanyi szállodájában keresték fel, s közölték vele: turistavízuma nem jogosítja fel munkavégzésre. Ezért 2000 rubel bírságot kellett fizetnie, és el kellett hagynia az országot.Orosz jogvédők aggodalmuknak adtak hangot Bowring kitoloncolása miatt. Ljudmilla Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport vezetője elmondta: nyilván válaszlépéséről van szó: London nem adja ki például Borisz Be- rezovszkij milliárdost, Oroszországból pedig kitesznek egy emberi jogi kérdésekkel foglalkozó professzort. Bowring több londoni egyetemen tarnt nemzetközi jogot, és az angol ügyvédi kamara emberi jogi bizottságának is a tagja. (MTI)
