Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-21 / 267. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ NOVEMBER 21. Pénzvilág 23 A nyugdíjalapok az inflációt meghaladó hozamot biztosították, stabil, folyamatos növekedés mellett Klienseket riogatja a kabinet A parlament néhány héttel ezelőtt jelentős mértékben módosította a második nyugdíjpillér szabályozását. A koalíció nem titkolt célja az volt, hogy csökkentse a ■Szociális Biztosító aktuális hiányát, amit úgy akart elérni, hogy bizonyos társadalmi csoportokat vissza- kényszerít az egypilléres rendszerbe, illetve a második pillért megnyitva igyekszik meggyőzni az embereket, hogy önként tét jenek vissza az állami rendszerbe. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyan a kezdeti elképzeléssel szemben az elfogadott változat sokkal enyhébb lett, kevesebb embert érint hátrányosan, de így is komolyan deformálta a nyugdíj- rendszert. A közvetlen hátrányt az idősebb ügyfelek érzik meg, a minimális spórolás hossza ugyanis 10 évről 15-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy aki 2005-ben 50 évesen lépett be a második pillérbe azzal, hogy még 12 éve van a nyugdíjkorhatár eléréséig, tehát teljesíti a minimális 10 éves takarékossági időt, kaphat nyugdíjat a második pillérből is, az most csalódni kényszerül. Két lehetősége van: vagy visszatér az első pillérbe, és a Szociális Biztosító megkapja eddigi megtakarításait, vagy vállalja, hogy dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is 3 évet, hogy hozzájuthasson a nyugdíjszámláján lévő összeghez. A kormány kifejezetten erre utazik: a spórolás minimális hosszának meghosszabbításával is azt akatja elérni, hogy minél több ügyfél tétjén vissza az egypilléres rendszerbe, és vigye magával megtakarítását is. Az sem elhanyagolandó, hogy a visszatérők azzal is csökkentik a hiányt, hogy a járulékuk teljes egészében a Szociális Biztosítóban marad... Ugyancsak a hiány lefaragása motiválja, hogy mindenki számára megnyílik a rendszer fél évre, 2008 januárja és júniusa között bárki szabadon beléphet a második pillérbe, és távozhat is onnét. A kormány érdeke - a pillanatnyi gondok orvoslása érdekében - természetesen a kilépés, hiszen ezzel is pénzt hoznak a Szociális Biztosító konyhájára. Igaz, a nyugdíjkorhatárt elérve majd viszik is a pénzt, de ez már nem ennek a kormánynak a gondja lesz. Az ügyfelek elbizonytalanítását célzó kampány már megkezdődött, Robert Fico kormányfő keményen indította augusztusban az ellenkampányt egyes nyugdíj- pénztári menedzserek fizetésének és kissé ízléstelen, de különben ártatlan céges videók nyilvánosságra hozatalával. Ezt folytatja azzal, hogy a nemzeti bank tiltakozása ellenére folyamatosan piramisjátékhoz hasonlítja a nyugdíjpénztárakat. Ugyancsak a pénzszerzést szolgálja az az intézkedés, hogy a pályakezdők számára önkéntessé válik a második pillér. Ez a látszólag demokratikus intézkedés komoly torzulást okoz a nyugdíjrendszerben, mivel hosszú távon fenntartja a mai kettősséget, vagyis folyamatosan megmarad a kétféle rendszer: mindig maradnak olyanok, akik csak az állami rendszerben maradnak, ami megnehezíti az első pillér reformját. A komoly változások azonban a szakértők és az ellenzék szerint csak mintegy 2 milliárd korona pluszbevételt jelentenek majd a Szociális Biztosítónak. Sok függ természetesen attól, hogy pontosan hányán lesznek a visszatérők. Magyarországi tapasztalatok szerint - ahol szintén megnyitották egy időre a második pillért röviddel a bevezetése után - csak 4-5 százalékra lehet számítani, ami a jelenlegi mintegy 1,5 milliós ügyfélszám mellett 60-70 ezer embert jelent. Hol keletkezik a hiány? A kormány - elsősorban Robert Fico miniszterelnök és Viera To- manová szociális ügyi miniszter - folyamatosan félrevezeti az embereket a keletkező hiány nagyságával. A nyugdíjpénztárak számlájára ugyan évente valóban mintegy 20-22 milliárd korona folyik be, de ezt nem jelenti, hogy ekkora a Szociális Biztosító hiánya. Az öregségi nyugdíjjárulék ugyan a legnagyobb arányú társadalombiztosítási járulék, de emellett létezik még a rokkantsági, a betegbiztosítási és a munkanélküliségi járulék. Mivel minden járuléktípus külön kasszába, úgynevezett alapokba fut be, pontosan lehet tudni, hogy melyik alap veszteséges, melyik nyereséges. Az öregségi nyugdíjalapban keletkező 20 milliárdos hiányt bizonyos mértékben kompenzálja a többi alap többlete. Több milliárdos többletről beszélhetünk a táppénzalapban, és a munkanélküliségi alapban is. A nyugdíjalapok az aktuális adatok alapján már több mint 47 előnyben, ami arra utal, hogy megértették a hosszú távú beruházás lényegét. Ezek az alapok biztosítják ugyanis a legmagasabb hozamot, és hosszú távon az esetleges nagyobb kilengések is kompenzálhatok. A progresszív alapok valósíthatják meg ugyanis a viszonylag „legkockázatosabb” befektetéseket, de természetesen azt figyelembe véve, hogy tevékenységüket szigorúan felügyeli a nemzeti bank. A progresszív alapok tavaly év végén a teljes vagyon több mint kétharmada, 18,279 milliárd korona felett rendelkeztek. Ma már ez az összeg megközelítette a 30 milliárdot. Mibe fektetik a vagyont? Az alapok befektetéseire szigorú szabályok vonatkoznak, a legkockázatosabb értékpapírnak számító részvényekbe csak a kiegyensúlyozott és a progresszív alap vagyona fektethető, és esetükben is csak a vagyon egy része. Az alapok portfolió menedzserei az első időszakban a konzervatívabb befektetési politikát választották, a legtöbb alap a vagyon nagy részét bankokban tartotta, és a banki kamatok a nemzeti bank alapkamatának emelése miatt jelentősen emelkedtek. A bankbetét a konzervatívabb befektetési formák közé tartozik, biztonságos, de viszonylag alacsony hozamot biztosít. Komoly beruházási lehetőséget és hozamot biztosítottak azonban a részvénypiacok is. Szinte minden dául a LandesBank Sachsen, Aareal Bank, Merül Lynch, Goldman Sachs koronában kibocsátott papírjai is. Néhány alapkezelő előnyben részesítette a kötött hozamot biztosító kötvényeket. Érdekes összehasonlítani az Allianz befektetési politikáját, mely a kötvényekből szinte teljes mértékben a változó hozamúakat részesítette előnyben, az ING-vel, mely szinte csak kötött hozamú kötvényeket vásárolt. Ez a különbség a jövőben eltérő hozamokat biztosíthat majd. Az alapok a részvények közül hagyományosan az úgynevezett ETF - exchange trade fonds - részvényeket vásárolták, melyek a leghívebben másolják a piacok hozamát. Közvetlen részvényvásárlások még mindig inkább a kivételek közé tartoznak. Az alapok összehasonlítása Az elmúlt két év teljesítménye alapján nem lehet még teljesen pontosan megítélni az egyes alapok befektetési politikáját, a pénztárak munkájának minőségét. Főleg a progresszív alapok esetében kell még várni néhány évet ahhoz, hogy a teljesítményt pontosan meg tudjuk ítélni. A hozamok éves szintre való átszámítása azt mutatja, hogy a konzervatív alapok esetében nagyon kis különbségek mutatkoznak, az átlagtól való eltérés +/- 0,3 százalék. A legjobb eredményt az Allianz érte el az elmúlt évben 3,71 A hazai piacon működő nyugdíjpénztárak profilja Nyolcból mára már csak hat társaság maradt állva A nyugdíjbiztosítók vonzerejét jelzi, hogy sorban állnak a leendő ügyfelek (Peter Žókovič felvétele) milliárd korona vagyont kezelnek. Ez hatalmas összeg, ha abból indulunk ki, hogy a nyugdíjjáru- lék első átutalásai csak 2005 áprilisában érkeztek meg a számlájukra. A legnagyobb nyugdíjalap, az AXA magánnyugdíjpénztár progresszív alapja, már több mint 9,25 milliárd koronát kezel. A nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 2006-ban megháromszorozódott, hiszen míg az első év végén, 2005 decemberében még csak alig több mint 9 milliárd korona volt a számláikon, addig tavaly év végén már 27,8 milliárd korona felett rendelkeztek. Ilyen óriási növekedésre idén már nem számíthatunk, de az első 10 hónap alapján havonta közel 2 milliárd koronával nő a vagyon összege, vagyis év végére elérheti az 50 milliárd koronát, ami több mint 21 milliárd koronás emelkedést jelent. Az ügyfelek többsége a progresszív alapokat részesítette tőzsde jelentős emelkedést biztosított. Az európai DJ Euro Stoxx 50 több mint 15 százalékot emelkedett, az amerikai S&P 500 13 százalékos hozamot biztosított. A befektetési politika A kezdeti konzervatív befektetési politika az utóbbi időben módosult, az alapok - elsősorban a progresszív alapok - a kezelt vagyon egyre kisebb hányadát tartják bankbetétben. Példaként szolgálhat az ING progresszív alapja, ahol a bankbetétek aránya mindössze 16,5 %, ami a tavaly júliusban még standardnak számító 62,5 százalékhoz képest jelentős csökkenés. Az alapok befektetései között megjelentek a frissen kibocsátott kötvények is, egyelőre azonban a befektetések többségét állampapírokban és jelzálogpapírokban tartják. A befektetések között azonban már megjelent néhány bank, pélszázalékkal, de a viszonylag „legrosszabbnak” számító Aegon is 3,19 százalékot teljesített. A kiegyensúlyozott alapok hozama a kevésbé szigorú szabályozásnak köszönhetően magasabb, 4-5 százalék között mozog. Ebben az esetben is az Allianz vezet 4,82 százalékkal, de az ING-t kivéve minden pénztár eredménye jónak mondható, hiszen a legjobb és a legrosszabb eredmény között kevesebb mint 0,7 százalék a különbség. Kilóg azonban a sorból az ING, mely a kiegyensúlyozott alapban csak 2,97 százalékot teljesített. A portfolió menedzserei ezt azzal magyarázzák, hogy összehasonlítva a többi pénztár hasonló alapjaival, a vagyon nagyobb hányadát fektették részvényekbe, és a konkurenciával ellentétben nem valósítottak meg úgynevezett dotált üzleteket, melyeket egyes vagyonkezelők alkalmaznak az eredmények javítása érdekében, (lpj, investor) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2004 végén, a második pillér indulása előtt nyolc magánnyugdíjpénztár alakult. Az intézményeket főleg nagynevű, ismert, tőkeerős cégek hozták létre, melyek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a nyugdíjbiztosítás területén. A nyugdíjspórolásról szóló törvénynek éppen ez volt a célja: a 300 mülió koronás kötelező alaptőke és az egyéb szigorú feltételek a rendszer biztonságát szerették volna elérni, ennek egyik feltétele, hogy kizárják a rövid távú haszonra törekvő cégeket. A lakosságnak 18 hónap állt a rendelkezésére ahhoz, hogy válasszanak közülük, a magánnyugdíjpénztáraknak ugyanennyi idő alatt kell biztosítaniuk a törvény által előírt minimális ügyfélszámot, vagyis legalább ötvenezer szerződést kellett tudniuk felmutatni 2006 június végén. A szükséges létszámot mindegyik társaság teljesítette már jóval a határidő előtt, a piacon azonban csak hat intézmény maradt. Az ügyfelek ebből semmit sem éreztek meg, csak egy másik pénztárhoz kerültek. Nyugdíj- pénztárt akkor is válthat az ügyfél, ha elégedetlen a gazdasági eredményekkel, vagyis a pénztár által biztosított hozamokkal. Erre félévente illetékmentesen lehetősége nyílik. Egyes elemzők szerint a szlovák piacon mintegy 4-5 intézmény számára van hely, elképzelhető, hogy idővel olyan nyugdíjpénztárak száma még csökkenhet, mivel a viszonylag alacsony ügyfélszám miatt működése gazdaságtalan lesz. Átrendeződés a nyugdíjpiacon Jelentős változások történtek a második pillérben még azelőtt, hogy lejárt volna a nyugdíjpénztár-választásra megszabott másfél éves határidő. A kezdeti nyolc nyugdíjpénztárból ma már csak hat működik, két kisebbet ugyanis felvásárolt két másik nyugdíj- pénztár. Az ügyfelek szempontjából ez nem jelentett komoly változást, a befizetett járulékot egyáltalán nem veszélyeztette, hiszen csak annyi történt, hogy a korábbi pénztár ügyfelei az új nyugdíjpénztár ügyfeleivé váltak. Az Első Magánnyugdíjpénztárat az Allianz-Szlovák Nyugdíj- pénztár vásárolta fel, a Sympa- tia-Pohoda Magánnyugdíjpénztár pedig az ING Magánnyugdíjpénztár kezébe került. A harmadik változás csak kozmetikainak nevezhető: a CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS Magánnyugdíjpénztár először Winterthur Magánnyugdíjpénztárra, majd idén márciusban AXA Magánnyugdíjpénztárra változtatta nevét, ahogyan változott a tulajdonosi köre. Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár Alapítója az Allianz - Szlovák Biztosító, Szlovákia legnagyobb biztosítóháza. Jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a nyílt befektetési alapok terén, de eddig még külföldön sem működtetett magánnyugdíjpénztárt. A cég a német Aüianz-Grouphoz tartozik, melynek 115 éves tapasztalata van a befektetések területén. A pénzügyi csoport mérlege szerint a tavalyi év végén 996 milliárd euró értékű befektetéseket kezelt. Összehasonlításképpen Szlovákia éves bruttó nemzeti összterméke alig több mint 1700 milliárd korona. ING Magánnyugdíjpénztár Az alapítója az ING Életbiztosító. A holland ING pénzügyi csoport 150 éve létezik, Szlovákiában 1991-től működüt, része a ING Bank és az ING Kiegészítő Nyugdíjbiztosító is. Jelentős tapasztalatai vannak a nyugdíjbiztosítás területén is. Jelen van valamennyi visegrádi országban, a nyugdíjbiztosítás és a kiegészítő nyugdíjbiztosítás területén a térségben ő rendelkezik a legtöbb, 2,7 mülió ügyféllel. VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár Alapítója Szlovákia másodüt legnagyobb bankja, az Általános Hitelbank (VÚB) és a Generali Biztosító. Mindkét intézmény döntően olasz tulajdonban van. A VÚB főrészvényese az Intesa Holding International, a bank részvényeinek 96,1 százaléka van a tulajdonában. A Generali Biztosító teljes egészében a trieszti székhelyű, az ágazatában a három legnagyobb egyikének számító Generali Biztosító konszern tulajdona. A Banca Intesa, az Intesa Holding International részeként Olaszországban jelentős nyugdíjalapok kezelője. AEGON Magánnyugdíjpénztár Alapítója a holland Aegon Le- vensverzekering pénzügyi csoport szlovákiai leányvállalata. A 160 éves Aegon még csak egy éve van jelen Szlovákiában, fő profüja az életbiztosítás. Ennek kapcsán jelentős befektetéseket kezel szerte a vüágban, nyugdíjbiztosítókat Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban működtet. ČSOB Magánnyugdíjpénztár Alapítója a prágai székhelyű Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB), melynek érdekeltségei vannak a bankszolgáltatások mellett a biztosítás, a lízing, a befektetések és a lakástakarékoskodás területén is. A bankház a belga KBC bankház tulajdona, melynek kezelésében 900 müliárd euró értékű tulajdon van. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a nyugdíjbiztosítás területén is. AXA Magánnyugdíjpénztár Alapítója a svájci Winterthur Life, mely a Credit Suisse Group nemzetközi pénzügyi csoport része. Több európai országban is van érdekeltsége a nyugdíjbiztosítás területén. Ma már az AXA pénzügyi csoport tulajdona, az átrendeződés idén márciusban fejeződött be. 2006-ban az AXA Group bevétele 79 milliárd euró volt, a nyeresége 5,14 milliárd euróra rúgott. A társaság főleg Nyugat-Európában, Észak-Ameri- kában és Ázsia keleti részén fejti ki tevékenységét, (lpj) A nyugdíjalapok hozama* Konzervatív 3,4-5,2% Kiegyensúlyozott 5,3-8,4% Progresszív 5,8-8,8% *2006 július-2007 június (Forrás: NBS)
